Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

népújság! 1985. július 2., kedd II nyári egyetemekről Beszélgetés dr. Rottler Ferenccel, a TIT főtitkárával Ezekben a napokban Ma­gyarországon több mint tíz városban — miként Gyulán is — nyári egyetemi rendez­vények zajlanak. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Rottler Ferenccel, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­saság főtitkárával. * * * — Mióta rendeznek Ma­gyarországon nyári egyete­meket? — Történelmi hagyományt folytat a TIT. hiszen az első nyári egyetem 1927-ben volt hazánkban, Debrecenben. Az­óta — a háború éveit leszá­mítva — megszakítás nélkül találkoznak itt azok a világ minden tájáról, akik a ma­gyar nyelv szerelmesei. Az elmúlt harminc évben a debreceni mintájára sorra alakultak nyári egyetemek az országban. A rendezvé­nyek részben a külföldiek magyarországi ismereteit gyarapítják, részben a mű­velődni, tájékozódni vágyó embereket gyűjtik egybe. Természetesen pihenést is jelentenek ezek az összejö­vetelek. — Betölti-e hivatását, sze­repét mindegyik nyári egye­tem? — Vannak gondjaink is. A mintegy harminc nyári egyetem működtetése nem azonos színvonalon történik. Több olyan egyetem van, el­sősorban a megyék kezde­ményezésére, melyeket — nagy jóindulattal — pihenő­táboroknak tudok csak ne­vezni. A gondok között tartom számon azt is, hogy sokszor még az értelmiségiek is meg­ijednek az egyetem szó hal-i latán. Tapasztaljuk, hogy akik szívesen jönnének Ma­gyarországra tanulni, műve­lődni, az egyetem szó alatt valami vizsgáztatást értenek, valami érthetetlen magas szakmai színvonalat. Épp ezért változtatni fogunk az elnevezéseken. — Mindezen túl milyen változtatásokat terveznek a közeljövőben? — A központi és helyi erő­forrásokat arra a tízegyné­hány nyári egyetemre össz­pontosítjuk a jövőben, ahol a történelmi múlt tetten ér­hető, ahol a város nappali univerzitása hathatós segít­séget nyújt. Figyelembe vesz- szük azt is, hogy a külföl­diek érdeklődését a táji jel­legzetességek is vonzzák. A többi rendezvényeket nyári kurzus, vagy találkozó cím­mel fogjuk hirdetni, elsősor­ban utazási irodákkal való közreműködéssel. A hazai irodákon kívül már nyugat­német, svéd és finn utazási irodákkal is felvettük a kap­csolatot. — A gyulai nyári egye­tem a kiemelt rendezvények közé számít-e továbbra is? — Mindenképpen, hiszen egy speciális továbbképzést szolgál az eszperantó nyári egyetem, s a történelmi múlt­ról, a város vonzerejéről, azt hiszem, Gyula esetében fe­lesleges beszélni. Az itteni nyári egyetemnek nagy ha­gyományai vannak, ez már a huszonharmadik, s a szak­mai színvonalát tekintve is a legjobbak közé tartozik. (pénzes) Fotó: Béla Ottó Gyulán fürdőruha nélkül is lehet majd... Az elmúlt hét végén végre sütött a nap, s ha nem is volt igazi kánikula, amikor mindenki a strandra vágyik, azért sokan felkeresték a strandokat. A szombat-va­sárnapi forgalomról Farkas Sándort, a gyulai strandfür­dő megbízott vezetőjét kér­dezzük. — Az idei szezonban most harmadszor volt igazán strandolásra alkalmas az idő. Ha nem is csúcsforga­lom, de „félház” volt ná­lunk, négy-négy és fél ezer vendég keresett fel bennün­ket, főleg a déli-.kora dél­utáni órákban. A vasárnap reggeli eső — gondolom —• sokakat elriasztott a strand­programtól. — Sokan megnézik az új kupolás fürdőt? — Igen, nagy a vándor­lás, a legtöbb vendég fel­keresi. Természetesen már működik, ha nem is minden medencét töltünk fel, hiszen az egyelőre nem lenne cél­szerű. A hét végére elké­szült a vendéglátóegység is. — Bizonyára hallotta, hogy több fővárosi strandon en­gedélyezték a monokinit? — Hogyne, persze. Szerin­tem ez egyébként vendég­csalogató fogás. Aki úgy szereti, hát süttesse úgy magát. Az a véleményem, hogy nem szabad az ilyen témát kihegyezni. Rövide­sen nálunk is lehet egyéb­ként ruha nélkül napozni, az új kupolás fürdő öltöző­je felett ugyanis külön férfi és női zárt napozót alakí­tottunk ki, amit a hét vé­gétől vehetnek igénybe a vendégek. t. i. Főként gépalkatrészeket gyártanak A Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) dél-alföldi kirendeltségé­hez Békés, Csongrád és Bács- Kiskun megye tartozik. A KTV keretében az év első felében 110 kisiparos vállalt munkát, akik 34 millió forint értékű ter­méket állítottak elő (Békés me­gyére ennek egyharmada jut.) Ez a tavalyi hasonló időszak­hoz képest 4 millióval több. Sok megrendelést kapott a ki- rendeltség mezőgazdasági (fő­ként kombájn és gépkocsi) gép- alkatrészek, valamint a keres­kedelem részére fogyasztási cik­kek gyártására. * A II. félévben 38 millió forint a termeltetési terv. Továbbra is főként a mezőgazdaság és a kereskedelem a megrendelő. Végső búcsú Károlyi Mihálynétól II kemping­világtalálkozó előkészületei A Nemzetközi Camping és Caravanning Szövetség dön­tése értelmében 19Ó6. au­gusztus 1—10. között a deb­receni Erdőspusztákon ren­dezik meg a kempingezők világtalálkozóját. Az előké­születek megkezdődtek. Színhelyéül a Vekeri-tó kör­zetében jelöltek ki egy olyan húszhektáros területet, ahol huszonöt szektorban össze­sen mintegy tízezer vendé­get tudnak elhelyezni. Meg­kezdték a kutak fúrását, a szennyvízelvezetők építését, a villanyvezetékek szerelé­sét stb. A debreceni vállalatok és szocialista brigádok számot­tevő értékű felajánlásokat tettek a találkozó sikeres le­bonyolítása érdekében. Töb­ben hozzá is kezdtek a vál­lalás teljesítéséhez. A Víz­kutató és Fúró Vállalat 220 méter mélységű kutat készí­tett a meglévő mellé. így már maradéktalanul ki tud­ják elégíteni az óriási tábor vízigényét. A Magyar Föld­tani Intézet folyamatban lé­vő kutatása alapján remény van termálvíz felszínre ho­zatalára is. Ez a melegvíz- ellátást oldaná meg. Elké­szült — több vállalat össze­fogásával — a szennyvíz­gerincvezeték, amelyre az oldalágak csatlakozhatnak. A debreceni házgyár selejt be­tonszerkezetekből utakat épít a táborban. Gyászolók sokaságának je­lenlétében mély részvéttel adták meg a végtisztességet hétfőn Budapesten, a Mező Imre úti temetőben Károlyi Mihályné Andrássy Katinká­nak, áz első Magyar Köztár­saság elnöke feleségének, aki 93 éves korában hunyt el Franciaországban. Végakaratának megfelelően hamvait hazahozták. Urnája körül a temető díszravatalo­zójában díszőrséget állt a magyar közélet számos veze­tő személyisége. Ott voltak Andrássy Katinka Francia- országban és Angliában élő lányai, továbbá más rokonai. Eljöttek szülőhelye, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tisza- dob, valamint az egykori földosztás színhelye: a He­ves megyei Kápolna község lakosságának és a Budapes­ten működő Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár kollektívájának képviselői. A Francia Köz­társaság budapesti nagykö­vetsége is képviseltette ma­gát. A ravatalnál — amely előtt vörös bársonypárnán elhelyezték az elhunyt ma­gas kitüntetéseit — a Him­nusz elhangzása után Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke mondott gyászbeszé­det. — A tisztelet és a kegye­let mély érzései szólítottak bennünket , ide. Károlyi Mi­hályné Andrássy Katinka ra­vatalához. Eljöttünk ide, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és egész népünk ne­vében fájdalommal és ke­gyelettel tisztelegjünk az el­hunyt földi maradványai előtt, s kifejezzük őszinte részvétünket a Károlyi csa­lád itt megjelent tagjainak. Eljöttünk ide, hogy András­sy Katinka urnáját elkísér­hessük férje sírjához, hogy ott elhelyezve, harminc esz­tendő múltán ismét találkoz­hassanak egymással — most már a közös sír örökkévaló­ságában. A Károlyi házaspárról nem lehet külön-külön megemlé­kezni. Életük annyira össze­fonódott, hogy még apró epi­zódjaiban sem lehet őket egymástól elválasztani. Az ifjú házaspár kilép osztálykiváltságaik köréből: szembefordulnak az évszáza­dos ősi hagyományokkal, szokásokkal, a kisemmizett dolgozó nép oldalára állnak; fellépnek a népeket pusztí­tó világháború ellen; hirde­tik, hogy új országot kell teremteni, s ennek megala­pozásaként odaadják a sze­gényparasztságnak birtokai­kat is. Andrássy Katinka életele­mévé vált a szüntelen küz­delem. Segítségére volt fér­jének abban is, hogy harc­ban egy egész világ ellen, a távolból egymás után küld­hette haza felhívásait, röp- iratait, üzeneteit: — Tiétek a föld!, A föld azé, aki meg­műveli ! S miközben folyt az éles harc ellenük, Andrássy Ka­tinkára várt a nem kevés­bé súlyos feladat, hogy a család szűkös megélhetését biztosítsa. Mindenféle szak­mát elsajátított, mindenféle munkát vállalt. Volt gépko­csivezető, pilóta, újságíró, maneken: Ö, aki férjének mindenkor egyenrangú szel­lemi partnere és segítőtársa volt, nemhiába adta emlék­iratai címéül: Együtt a for­radalomban, együtt a szám­űzetésben. Pedig 1945 után már illúziók nélkül hihette, hogy a magyar nép is, ő is boldogan, újabb megpróbál­tatásoktól mentesen élhet, s építheti szocialista hazáját. Sajnos nem így történt. A személyi kultusz, a törvény- sértések új megpróbáltatá­sok elé állították. A tragikus események Ká­rolyi Mihályt is mélyen megrendítették. S másodszor is emigrációba vonult. Ek­kor is a szeretett élettárs biztosította, hogy megírhas­sa nagy értékű memoárját, ami aztán egész életük poli­tikai és erkölcsi foglalata lett: Hit, illúziók nélkül. Károlyi Mihályné András­sy Katinka elfoglalta méltó helyét a nagy magyar asz- szonyok sorában. Kívánom, miként együtt voltak az élet viharai közepette, legyenek együtt népünk emlékezeté­ben, a halhatatlanságban is — mondta egyebek között gyászbeszédében Kállai Gyu- ta. Az urnát — katonai zene­kar gyászzenéje közben — Károlyi Mihály és fia nyug­helyéhez, a Kossuth-mauzó- leum előterében levő dísz­sírhelyhez vitték, s elhe­lyezték a családi sírboltban. A gyászünnepség a Szózattal zárult. Németh Éva szőnyegei Szombathelyen Megnyílt a VII. Ipari Textilművészet! Biennálé Szombathelyen, a Savari'a Múzeumban június- 28-án, pénteken nyílt meg a VII. Ipari Textilművészeti Bien­nálé. A rendezők által meg­fogalmazott részvételi pályá­zat szerint, amelyet tavaly írtak ki, a rendezvény el­sődleges célja, fő feladata, hogy bemutassa a magyar ipari textilművészet eredmé­nyeit, a hazai műszaki-tech­nológiai lehetőségeket, ösz­tönözze a gyártmányfejlesz­tést, a termékskála korszerű­sítését, illetve segítse elő a belföldi és az exportra szánt áruválaszték bővítését. A pályázatra lakás- és ház­tartási textíliákat lehetett be­küldeni méteráruban vagy konfekcionáltan, vagyis sző­nyegeket, bútorszöveteket, dekorációs anyagokat, függö­nyöket, drapériákat, textilta­pétákat, takarókat, ágyne­műket, asztalterítőket. Csak olyan iparilag kivitelezett, ipari gyártásra alkalmas munkákkal lehetett pályáz­ni, amelyek az előző bienná­lé óta készültek. A kiírás kü­lön felhívta a tervezők fi­gyelmét a gyártmánycsalá­dok kialakítására, közös ter­vezőcsoportok létrehozására, a különböző gyárak termé­keinek színben, mintában való összehangolására. Vé­gül a pályázat kiírói hangsú­lyozták, hogy előnyben ré­szesítik azokat a pályamun­kákat, amelyek megoldást ja­vasolnak a felhívás mellék­letében "közölt fejlesztési programokhoz, amely a Bu- daprint, a Latex, a Rába- text és a Gardénia Csipke­függönygyár igényeit tartal­mazza. A pályázatra csaknem 700 termék érkezett be. Ebből a szakzsüri 388-at talált bemu­tatásra alkalmasnak és vá­lasztott ki a kiállításra. A VII. Ipari Textilművészeti Biennálén 13 vállalat, 5 szö­vetkezet, valamint a Magyar Divat Intézet tervezőinek, gyártmányfejlesztőinek mun­káit láthatják az érdeklődők. A szakemberek értékelése szerint az idén a korábbi éveknél több és színvonala­sabb munka érkezett a pá­lyázatra. A fejlődés a gyári GYULAI VÁRSZÍNHÁZ 1985 J Legközelebbi bemutató: július 5-én Szabó György: KUN LÁSZLÓ SZERELMEI Űsbemutató A főbb szerepeket Máté Gábor, Kováts Adél, Jordán Tamás, Verebes István, Zolnai Zsuzsa, Eperjes Károly és Fazekas Zsuzsa alakítják. További előadások: július 6, 7, 8, 11, 12, 13, 14-én. Jegyek korlátozott számban még kaphatók a Várszínház jegypénztárában. szőnyegeken a legszembetű­nőbb, de jelentős a bútor­szövetek és az ágynemű-gar­nitúrák esetében is. A ma­gas. színvonalra való tekin­tettel a szokásos kilenc bi- ennálédíj mellett a Művelő­dési Minisztérium és a Kép­ző- és Iparművészeti Lekto­rátus különdíjat ajánlott fel. A tervezőcsoportok közül összesen 32 ezer forintos bi- ennálédíjat kapott Németh Éva és a Csaba Szőnyegszö­vő Htsz kollektívája. A Bé­késcsabán is dolgozó ipar­művésznő a Flóra minőségű, pamutalapanyagú és a Lá- ma-Super, gyapjúalapanyagú szőnyegekkel vesz részt a szombathelyi biennálén. A Munkácsy-díjas Németh Éva munkái már korábban is el­ismerésben részesültek, az 1977-es III. szövött textilmű­vészeti kiállításon biennálé- díjat nyert. Majd megkapta a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze elismerést. Néhány éve egy Párizsban megrendezett kiállításon kü- löndíjban részesült Kelim- Gobelin minőségű falisző­nyegéért. A Csaba Szőnyegszövő bel­földre és külföldre készülő termékeinek jelentős részét Németh Éva tervezi. A szombathelyi biennálék történetében először az idén 10 ezer forintos közönségdí­jat is kiadnak a kiállítás zá­rását követően, a látogatók szavazatai alapján. A bien- náléval egy időben rendezik meg a Kőszegi Zwingerben a VI. Ipari Textilművészeti Biennálé díjnyerteseinek ka­marakiállítását, amelyen Ar- dai Ildikó gyapjúszőnyegeit, Erdei Irma és Molnár Mária harmonizáló nyomott agyag terveit és tapétáit mutatják be. Szintén Kőszegen, a Ju- risics Miklós Múzeum tábor­nokházában látható a tava­lyi Rózsa Anna díj nyertese, Bódi Irén kiállítása. A Ró­zsa Anna textilművész emlé­kére létesített 10 ezer forin­tos alapítványt a Savaria Múzeum kezeli, és évről év­re díjban részesít egy terve­zőt. Az idén Kispál Lászlóné kapta a díjat. A VII. Ipari Textilművé­szeti Biennálé és Kiállítás augusztus elejéig tekinthető meg Szombathelyen. N. K. Tegnap délelőtt mindenféle külsőséget mellőzve kilenc óra­kor kinyitott Békéscsabán, a Gyulai úti, új ABC-áruház. Ezzel a környékbeli lakosok régi vágya teljesült, hiszen ez a városrész a kevésbé ellátott területek közé tartozott eddig. Az új ABC-áruház tanácsi beruházással épült, s a Békés­csaba és Vidéke Áfész üzemelteti. Az üzlet az orosházi Gyopáros Gmk tervei szerint, a Nyugat-Magyarországi Fa­gazdasági Kombinát betonip elnevezésű szerkezeti elemei­ből készült. Az ABC-áruház — már az első nap is nagy forgalmat bonyolított le — gazdag választékkal, egymillió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. A tervek szerint évi 18 millió forintos forgalomra számítanak Fotó: Béla Ottó _

Next

/
Oldalképek
Tartalom