Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-13 / 137. szám
iziiauKTitö1985. június 13., csütörtök Innovációs alapból új technológiai eljárás Hz idén megháromszorozzák exportjukat Az elmúlt évben mindössze 2,6 millió forintra rúgott a Körös vidéki Cipész Szövetkezet tőkés exportja. Az idén már tízmilliós értékű a megrendelésük. Ez a rendkívül nagy ugrás a szövetkezet gyártmányainak minőségét dicséri, valamint azt, hogy termékeikkel jelen vannak a különböző külföldi kiállításokon is. Nemrégen a svájci Baselben mutatták be tetszetős klumpáikat, szandáljaikat, s holland kereskedők máris jelentkeztek megrendeléssel. NSZK, belga, holland és angol cégeknek mintegy 64 ezer pár szandált, klumpát szállítanak az idén és kilátásban van a tőkés export újabb jelentős növelésének lehetősége. Köpe László, a szövetkezet elnöke részt vett az NSZK-ibeli Parinasensben tartott cipő-világkiállításon, s a Jean—Janine nagykereskedelmi vállalat képviselőivel együtt keresték fel a kiállításon részt vevő svéd és holland alapanyaggyártó cégeket és kötöttek velük megállapodást speciális cipőipari termékek gyártásához szükséges alapanyag-szállításra. — Ez év második felétől mezőberényi telepünkön a mai legmodernebb technológiával, az úgynevezett kaliforniai eljárással készült könnyű, hajlékony talpú cipők gyártására térünk át — mondja az elnök. Mintegy 8,5 millió forintot kaptak exporttermelésük növelésére, új technológiák bevezetésére az innovációs alapból. Ebből megvásároltak az NSZK-beli PFAFF cégtől egy gépparkot, amely-i hez a speciális tűzőgépsor és más kiegészítő gépek már szintén útban vannak Békéscsaba felé. A nyugatnémet cég technikusa segít a gépsor beüzemelésében, s a rajta készült termékekből már az idén 30 ezer pár hajlékony cipőt igényeltek osztrák megrendelők. Ugyanakkor szerződést kötöttek egy nyugatnémet vállalattal, olyan értelemben, hogy a felsőrészt, a formázást a Békés megyei szövetkezetben készítik el, a befejező munkákat pedig Nyugat-ÍNé- metországban és ők értékesítik a termékeket is. A Jean —Janine cég közvetítésével pedig az itt gyártott, de a külföldi modellek alapján készült cipőket' értékesítik nyugati tőkés piacokon. Jelentősen megnövekedett az idén a szocialista országoknak szállított termékeik mennyisége is. A Szovjetunióba, Lengyelországba, az NDK-ba 35,5 millió forint értékű cipőt exportálnak 1985- ben. Tavaly ennek a fele sem volt. y A körösvidéki cipők jó minősége egyre nagyobb tért hódít a külföldi piacokon, s ez megmutatkozik összteljesítményük növekedésében. Már tavaly meghaladták a bővös 1 millió párás termelést. Az idei lekötésük alapján az 1 millió kettőszázötvenezer párat is túlszárnyalja termelésük. V. D. Új szolgáltatás Régi terve vált valóra a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezetnek, alapos előkészítő-munka után megkezdi új szolgáltatását, a kártevő-mentesítő tevékenységet. Közismert, hogy a Metakémia, a megye egyetlen vegyipari szövetkezete évek óta gyártja a különböző rovar- és rágcsálóirtó szereket. Mostantól alkalmazza is azokat ott, ahol igénylik. A korszerű kártevőmentesítés ma már jóval többet jelent, mint egyszerű rovara Metakémiánál vagy rágcsálóirtást. Az állati és növényi kártevők elleni védekezés fontos gazdasági érdek. A védekezés költségei töredékét jelentik annak a veszteségnek, amit az elszaporodott kártevők okozhatnak. A Metakémia vállalkozik rovarok — különböző csótányfélék, bolha, poloska sitb. — irtására, egerek, patkányok elszaporodásának megakadályozására. A mezőgazdasági termények tárolásakor fellépő kártevők, és az intenzív állattartásban gondot jelentő ízeltlábúak irtását szintén sikerrel tudják vállalni, és emellett még gyomirtást, szúnyog-, hangya-, légy-, kullancsirtást, fagombátla- nítást. A Metakémia kártevő- mentesítő szolgáltatásáról a jövő héten, kedden, június 18-án tartanak előadásokkal egybekötött tájékoztatót Békéscsabán, a KISZÖV- székházban. — SZÍ — Beeee, furcsa bari Fotó: Fazekas László Borászati üzem Nagyrédén Senior—Nabholz együttműködés Együttműködési szerződést kötött a a szabadidő- és tréningruháiról ismert váci Senior Kötöttárugyár és a svájci Nabholz cég. A zürichi és a váci gyár megállapodása alapján a Vácon készített magyar tréningruhákat a svájci cég Nabholz-emblé-^ mával ellátva hozza forgalomba. A megállapodásra azért kerülhetett sor, mert a Vácon gyártott’ termékek mindenféle tekintetben megfeleltek a svájci cég követelményeinek. A megállapodás alapján a váciak novemberig 1500 darabos próbarendelést teljesítenek, jövőre pedig várhatóan több tízezer darabot szállítanak a NabA nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben tegnap új borpalackozó üzem kezdte meg működését. Ebben a mátraaljai közös gazdaságban az utóbbi három évben nagyarányú borászati fejlesztést hajtottak végre. Az első ütemben 14 ezer hektoliter befogadására alkalmas erjesztő- és tárolóteret építettek^ majd a feldolgozó üzem került tető alá, amelyben naponta száz tonna szőlőből préselhetnek mustot. Ebben az évben készült el az új palackozóüzem, és számos kiegészítő létesítmény. Fagylaltgyár épül Fagylaltgyár építését kezdték meg Veszprémben. A beruházás költségeinek 70 százalékát a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat állja, 30 százalékát pedig az észak- és közép-dunántúli társvállalatok adják össze. Az évi 2500 tonna kapacitású üzem termékét elsősorban a Bala- ton-parton, Budapesten és a Dunántúlon árusítják majd különböző’ formában. KéA cél: minden piacon értékesíthető, kitűnő bor előállítása. A most üzembe helyezett borpalackozóban óránként háromezer üveget töltenek meg tájjellegű borral, s ennek többségét külföldön értékesítik. A fejlesztés lehetőségeit a nagyré- deiek részben saját erőből, részben bankhitelek igény- bevételével teremtették meg, de jelentősen hozzájárult a kivtelezéshez a helybeli lakosság is, oly módon, hogy megvásárolta a termelőszövetkezet által kibocsátott, tízmillió forint értékű kötvényt. Veszprémben szül belőle tölcséres fagylalt és torta, töltik majd ostyalapok közé, és mind a három fajtából nagy tételekben is szállítanak a vendéglátó vállalatoknak. A Veszprém Megyei Tejipari Vállalat Fagylaltgyára jövőre már termel, készítményeinek forgalmazásához a tejipari vállalatok ezer hűtőpultot is vásárolnak a kereskedelem részére. holznak. Üzemek a műemlékekért A műemlékek helyreállítását, | folyamatos karbantartását és ? hasznosítását szolgáló, figyelem- | reméltó kezdeményezést indított £ el ,,Egy üzem — egy műemlék” I jelszóval az Ikarus székesfehérvári gyára. A kollektíva vállalta, hogy Székesfehérvár múltjának egyik értékes és jellegzetes népi építészettörténeti emlékét, a hajdan Rác-város egyik 150 éves portáját helyre- . állítja, és falai között berende- ; zi a gyár népi kézimunkaszakköreinek kiállítását és munka- • termét. Nemcsak használja majd, hanem folyamatosan karban is tartja az épületet, gon- ; dozza a környékét. Kezdeményezésük S komoly visszhangra talált a dunántúli nagyvárosban. Rajtuk kívül máris öt nagyüzem, vállalat, in^ tézmény ajánlotta fel, hogy gazdája lesz a Rác-város egy- egy öreg házának, elvégzi vagy elvégezteti a helyreállítást, s hasznosítja is az épületet. A tervek szerint az öreg porták megújuló falai között keramikus-, kalapos- és fafaragóműhely, valamint szerb egyháztörténeti múzeum és vendéglátó egység-kap majd helyet. j. Bíbicek és békák koncertjétől hangos a Sárrét. Gólyák, kócsagok, vadkacsák szemlélik békés elégedettséggel a tájat, akár hajdanán. Üdítő, romantikus a határ, de mégsem megnyug-? tató. A madarak ugyanis a kukorica-, napraforgó-, cukorrépatáblákon csillogó kis „tavakról” repülnek fel kö- zeledtünkre. Májusi estt... — Pusztít a belvíz — tesz az asztalra egy kimutatást a szeghalmi pártbizottság első titkára, Varga István. — A város és a városkörnyék mezőgazdasági üzemeinek 70 —75 ezer hektáros területéből 7 ezer hektár van, volt víz alatt. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-nek 2 ezer 386, a Fehér Lajos Tsz- nek 1300, a Magyar—Vietnam Barátság Tsz-nek 1026, az okányi Haladásnak 990 hektár szántóján károsított a belvíz. ' Mi itt úgy érezzük, túlságosan optimista képet kap a lakosság a mezőgazdaságról, pedig vannak területek, ahol csöppet sem megnyugtató a helyzet. Persze, tudjuk, azt mondogatják, ha ezen a vidéken víz van, jó évet zár a megye mezőgazdasága. Ez igaz is. De az is, hogy amennyire tavaly sok üzemnek az aszály fájt, úgy fáj nekünk az idén a belvíz. A talajadottságok, a magas talajvízszint miatt a megye északi területén gazdái-, kódoknak nem kevés gondja van. Átlagosan tíZ esztendőből nyolc belvizes, és csak kettő normál, akkor viszont délebbre, a löszháton az aszály pusztít. — Már néha bosszant — mondja a szeghalmi Fehér Lajos Tsz elnöke, Lázár Lajos —, ha azt hallom: májusi eső aranyat ér. Jó, jó, kell a csapadék, de ennyi?! Április végétől, június elejéig az évi átlagos csapadék- mennyiségnek durván a fele, 180—240 milliméter hullott a földjeinkre. Volt,'hogy 20—30 perc alatt 40 milliméter eső zúdult le. A belvíz megszokott jelenség a Sárréten, nem újdonság, hogy van. Csakhogy ez többnyire kora tavasszal, hóolvadás után jellemzi a tájat, s nem ilyenkor. — A korai belvíznél — magyarázza az elnökhelyettes, Szabó Gyula — még lehet hasznosítani a belvizes földeket, újravetni a növényeket a kipusztult részeken. Most viszont nem. Rövid az idő, nem elég a te- nyészidőszak. Későn jött a sok eső, a területnek nagy része egyelőre megközelíthetetlen. Répát vetett — nádat arat A költségek természetesen ugyanúgy felmerültek, felmerülnek a belvizes tsz-ek- ben is. A szeghalmiak, akár a többi gazdaság, idejében és következetesen elvégezték a talajlazítást, az előkészítő munkákat, emberek és gépek dolgoztak azon, hogy a nagy értékű vetőmagvak a földbe kerüljenek. — Jöjjön — invitál az elnök —, nézze meg a földjeinket. A Kutas-csatorna partján, a varjasi részen áll meg először a terepjáró. — Ez itt — mutat a na,gy síkra az elnök — 150 hektár napraforgó. A víz jórészt már leszivárgott róla, de ez a napraforgón nem segít: 10 —20 százaléka maradt meg a növényeknek. A belvíz főként a tavaszi vetést sújtja. Az őszi gabona nagyobb, többet is párologtat, ott nem annyira vészes a helyzet, mint a kukoricánál, napraforgónál, cukorrépánál, szójánál. A cséfáni határrészen 100 hektár tavaszi árpa pusztult ki. Ugyanerre, az északnyugati, Füzesgyarmattal határos területeken 130 hektár kukorica lett totál vízkáros. Itt- ott a cukorrépa helyett nád nő. ‘ A kaszáló vízben áll, a terepjáró csaknem elakad, miközben szélesen csapja maga mellé a vizet. — A lucerna, a telepített, nemes füveket termő legelők 30—40 százaléka víz alatt van — mondja Lázár Lajos, majd hozzáfűzi: —- Mit fogunk innen betakarítani, s mikor? Szűkülő kalászok Persze, azért ezen a vidéken is akad derűsebb kép, sűrű búzatáblák, szépen szőkülő ősziárpa-mező. Néhol ugyan megdőlt a gabona, de ez mégis biztatóbb látvány. A domborzati viszonyok — a régi Berettyó- és Sebes-Körös-holtágak tagolják a vidéket — nehezebb, költségesebb a melioráció, s ahogy Szabó Gyulától hallottuk, a jelenlegi támogatási rendszer sem a legmegfelelőbb háttér. — A meliorációt azonban — mondja ezt már a szintén belvíz sújtotta körösladányi tsz elnöke, Papp Károly — nem szabad elhanyagolni. Területünkön 50—60 százalékos a melioráció, minden esztendőben több millió forintot, fejlesztési alapunk 40 —50 százalékát fordítjuk e célra. A drénezett területeken szép a határ, ezért nem sajnáljuk a pénzt — az idén saját erőből 10—12 millió forintot — a csatornázásra költeni. Bár a lucernát, úgy 5—'600 hektárról, mi sem tudjuk betakarítani, de a meliorációnak köszönhetően, kisebbek káraink. Belvízzel küszködnek a sarkadi és gyulai körzet egyes mezőgazdasági üzemei is, viszont .Kunágota és Nagykopáncs kornyékén aszályra panaszkodnak. Ott kevesebb eső esett eddig, mint tavaly. A megye nagy részén azonban valóban optimistán készülhetnek az aratásra. Szatmári Ilona Amivel a szeghalmiak is elégedettek lehetnek — az őszi árpa Fotó: szabó Imra
