Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-13 / 137. szám

iziiauKTitö­1985. június 13., csütörtök Innovációs alapból új technológiai eljárás Hz idén megháromszorozzák exportjukat Az elmúlt évben mindössze 2,6 millió forintra rúgott a Körös vidéki Cipész Szövetkezet tőkés exportja. Az idén már tízmilliós értékű a megrendelésük. Ez a rendkívül nagy ugrás a szövetkezet gyártmányainak minőségét di­cséri, valamint azt, hogy termékeikkel jelen vannak a különböző külföldi kiállításokon is. Nemrégen a svájci Baselben mutatták be tetszetős klumpáikat, szandáljai­kat, s holland kereskedők máris jelentkeztek megrende­léssel. NSZK, belga, holland és angol cégeknek mintegy 64 ezer pár szandált, klumpát szállítanak az idén és kilá­tásban van a tőkés export újabb jelentős növelésének le­hetősége. Köpe László, a szövetke­zet elnöke részt vett az NSZK-ibeli Parinasensben tartott cipő-világkiállításon, s a Jean—Janine nagykeres­kedelmi vállalat képviselői­vel együtt keresték fel a ki­állításon részt vevő svéd és holland alapanyaggyártó cé­geket és kötöttek velük meg­állapodást speciális cipőipari termékek gyártásához szük­séges alapanyag-szállításra. — Ez év második felétől mezőberényi telepünkön a mai legmodernebb technoló­giával, az úgynevezett kali­forniai eljárással készült könnyű, hajlékony talpú ci­pők gyártására térünk át — mondja az elnök. Mintegy 8,5 millió forin­tot kaptak exporttermelésük növelésére, új technológiák bevezetésére az innovációs alapból. Ebből megvásárol­tak az NSZK-beli PFAFF cégtől egy gépparkot, amely-i hez a speciális tűzőgépsor és más kiegészítő gépek már szintén útban vannak Békés­csaba felé. A nyugatnémet cég technikusa segít a gép­sor beüzemelésében, s a raj­ta készült termékekből már az idén 30 ezer pár hajlé­kony cipőt igényeltek oszt­rák megrendelők. Ugyanak­kor szerződést kötöttek egy nyugatnémet vállalattal, olyan értelemben, hogy a felsőrészt, a formázást a Békés megyei szövetkezet­ben készítik el, a befejező munkákat pedig Nyugat-ÍNé- metországban és ők értéke­sítik a termékeket is. A Jean —Janine cég közvetítésével pedig az itt gyártott, de a külföldi modellek alapján készült cipőket' értékesítik nyugati tőkés piacokon. Jelentősen megnövekedett az idén a szocialista orszá­goknak szállított termékeik mennyisége is. A Szovjet­unióba, Lengyelországba, az NDK-ba 35,5 millió forint ér­tékű cipőt exportálnak 1985- ben. Tavaly ennek a fele sem volt. y A körösvidéki cipők jó minősége egyre nagyobb tért hódít a külföldi piacokon, s ez megmutatkozik össztelje­sítményük növekedésében. Már tavaly meghaladták a bővös 1 millió párás terme­lést. Az idei lekötésük alap­ján az 1 millió kettőszázöt­venezer párat is túlszárnyal­ja termelésük. V. D. Új szolgáltatás Régi terve vált valóra a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezetnek, ala­pos előkészítő-munka után megkezdi új szolgáltatását, a kártevő-mentesítő tevékeny­séget. Közismert, hogy a Me­takémia, a megye egyetlen vegyipari szövetkezete évek óta gyártja a különböző ro­var- és rágcsálóirtó szereket. Mostantól alkalmazza is azo­kat ott, ahol igénylik. A korszerű kártevőmen­tesítés ma már jóval többet jelent, mint egyszerű rovar­a Metakémiánál vagy rágcsálóirtást. Az állati és növényi kártevők elleni védekezés fontos gazdasági érdek. A védekezés költségei töredékét jelentik annak a veszteségnek, amit az elsza­porodott kártevők okozhat­nak. A Metakémia vállalkozik rovarok — különböző csó­tányfélék, bolha, poloska sitb. — irtására, egerek, pat­kányok elszaporodásának megakadályozására. A mezőgazdasági termé­nyek tárolásakor fellépő kártevők, és az intenzív ál­lattartásban gondot jelentő ízeltlábúak irtását szintén sikerrel tudják vállalni, és emellett még gyomirtást, szúnyog-, hangya-, légy-, kullancsirtást, fagombátla- nítást. A Metakémia kártevő- mentesítő szolgáltatásáról a jövő héten, kedden, június 18-án tartanak előadások­kal egybekötött tájékoztatót Békéscsabán, a KISZÖV- székházban. — SZÍ — Beeee, furcsa bari Fotó: Fazekas László Borászati üzem Nagyrédén Senior—Nabholz együttműködés Együttműködési szerződést kötött a a szabadidő- és tré­ningruháiról ismert váci Se­nior Kötöttárugyár és a sváj­ci Nabholz cég. A zürichi és a váci gyár megállapodása alapján a Vácon készített magyar tréningruhákat a svájci cég Nabholz-emblé-^ mával ellátva hozza forga­lomba. A megállapodásra azért kerülhetett sor, mert a Vácon gyártott’ termékek mindenféle tekintetben meg­feleltek a svájci cég követel­ményeinek. A megállapodás alapján a váciak novembe­rig 1500 darabos próbaren­delést teljesítenek, jövőre pedig várhatóan több tízezer darabot szállítanak a Nab­A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben teg­nap új borpalackozó üzem kezdte meg működését. Ebben a mátraaljai közös gazdaságban az utóbbi há­rom évben nagyarányú bo­rászati fejlesztést hajtottak végre. Az első ütemben 14 ezer hektoliter befogadásá­ra alkalmas erjesztő- és tá­rolóteret építettek^ majd a feldolgozó üzem került tető alá, amelyben naponta száz tonna szőlőből préselhetnek mustot. Ebben az évben ké­szült el az új palackozóüzem, és számos kiegészítő létesít­mény. Fagylaltgyár épül Fagylaltgyár építését kezd­ték meg Veszprémben. A be­ruházás költségeinek 70 szá­zalékát a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat állja, 30 százalékát pedig az észak- és közép-dunántúli társvál­lalatok adják össze. Az évi 2500 tonna kapacitású üzem termékét elsősorban a Bala- ton-parton, Budapesten és a Dunántúlon árusítják majd különböző’ formában. Ké­A cél: minden piacon ér­tékesíthető, kitűnő bor elő­állítása. A most üzembe he­lyezett borpalackozóban óránként háromezer üveget töltenek meg tájjellegű bor­ral, s ennek többségét kül­földön értékesítik. A fejlesz­tés lehetőségeit a nagyré- deiek részben saját erőből, részben bankhitelek igény- bevételével teremtették meg, de jelentősen hozzájárult a kivtelezéshez a helybeli la­kosság is, oly módon, hogy megvásárolta a termelőszö­vetkezet által kibocsátott, tízmillió forint értékű köt­vényt. Veszprémben szül belőle tölcséres fagy­lalt és torta, töltik majd ostyalapok közé, és mind a három fajtából nagy tételek­ben is szállítanak a vendég­látó vállalatoknak. A Veszprém Megyei Tejipari Vállalat Fagylaltgyára jö­vőre már termel, készítmé­nyeinek forgalmazásához a tejipari vállalatok ezer hű­tőpultot is vásárolnak a ke­reskedelem részére. holznak. Üzemek a műemlékekért A műemlékek helyreállítását, | folyamatos karbantartását és ? hasznosítását szolgáló, figyelem- | reméltó kezdeményezést indított £ el ,,Egy üzem — egy műemlék” I jelszóval az Ikarus székesfehér­vári gyára. A kollektíva vál­lalta, hogy Székesfehérvár múltjának egyik értékes és jel­legzetes népi építészettörténeti emlékét, a hajdan Rác-város egyik 150 éves portáját helyre- . állítja, és falai között berende- ; zi a gyár népi kézimunkaszak­köreinek kiállítását és munka- • termét. Nemcsak használja majd, hanem folyamatosan kar­ban is tartja az épületet, gon- ; dozza a környékét. Kezdeményezésük S komoly visszhangra talált a dunántúli nagyvárosban. Rajtuk kívül máris öt nagyüzem, vállalat, in^ tézmény ajánlotta fel, hogy gazdája lesz a Rác-város egy- egy öreg házának, elvégzi vagy elvégezteti a helyreállítást, s hasznosítja is az épületet. A tervek szerint az öreg porták megújuló falai között kerami­kus-, kalapos- és fafaragómű­hely, valamint szerb egyháztör­téneti múzeum és vendéglátó egység-kap majd helyet. j. Bíbicek és békák koncert­jétől hangos a Sárrét. Gó­lyák, kócsagok, vadkacsák szemlélik békés elégedett­séggel a tájat, akár hajda­nán. Üdítő, romantikus a határ, de mégsem megnyug-? tató. A madarak ugyanis a kukorica-, napraforgó-, cu­korrépatáblákon csillogó kis „tavakról” repülnek fel kö- zeledtünkre. Májusi estt... — Pusztít a belvíz — tesz az asztalra egy kimutatást a szeghalmi pártbizottság első titkára, Varga István. — A város és a városkörnyék mezőgazdasági üzemeinek 70 —75 ezer hektáros területé­ből 7 ezer hektár van, volt víz alatt. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-nek 2 ezer 386, a Fehér Lajos Tsz- nek 1300, a Magyar—Viet­nam Barátság Tsz-nek 1026, az okányi Haladásnak 990 hektár szántóján károsított a belvíz. ' Mi itt úgy érezzük, túlságosan optimista képet kap a lakosság a mezőgaz­daságról, pedig vannak terü­letek, ahol csöppet sem meg­nyugtató a helyzet. Persze, tudjuk, azt mondogatják, ha ezen a vidéken víz van, jó évet zár a megye mezőgaz­dasága. Ez igaz is. De az is, hogy amennyire tavaly sok üzemnek az aszály fájt, úgy fáj nekünk az idén a belvíz. A talajadottságok, a ma­gas talajvízszint miatt a me­gye északi területén gazdái-, kódoknak nem kevés gondja van. Átlagosan tíZ esztendő­ből nyolc belvizes, és csak kettő normál, akkor viszont délebbre, a löszháton az aszály pusztít. — Már néha bosszant — mondja a szeghalmi Fehér Lajos Tsz elnöke, Lázár La­jos —, ha azt hallom: má­jusi eső aranyat ér. Jó, jó, kell a csapadék, de ennyi?! Április végétől, június ele­jéig az évi átlagos csapadék- mennyiségnek durván a fe­le, 180—240 milliméter hul­lott a földjeinkre. Volt,'hogy 20—30 perc alatt 40 milli­méter eső zúdult le. A belvíz megszokott je­lenség a Sárréten, nem új­donság, hogy van. Csakhogy ez többnyire kora tavasszal, hóolvadás után jellemzi a tájat, s nem ilyenkor. — A korai belvíznél — magyarázza az elnökhelyet­tes, Szabó Gyula — még le­het hasznosítani a belvizes földeket, újravetni a növé­nyeket a kipusztult része­ken. Most viszont nem. Rö­vid az idő, nem elég a te- nyészidőszak. Későn jött a sok eső, a területnek nagy része egyelőre megközelíthe­tetlen. Répát vetett — nádat arat A költségek természetesen ugyanúgy felmerültek, fel­merülnek a belvizes tsz-ek- ben is. A szeghalmiak, akár a többi gazdaság, idejében és következetesen elvégezték a talajlazítást, az előkészítő munkákat, emberek és gé­pek dolgoztak azon, hogy a nagy értékű vetőmagvak a földbe kerüljenek. — Jöjjön — invitál az el­nök —, nézze meg a földje­inket. A Kutas-csatorna partján, a varjasi részen áll meg elő­ször a terepjáró. — Ez itt — mutat a na,gy síkra az elnök — 150 hektár napraforgó. A víz jórészt már leszivárgott róla, de ez a napraforgón nem segít: 10 —20 százaléka maradt meg a növényeknek. A belvíz főként a tavaszi vetést sújtja. Az őszi gabona nagyobb, többet is párolog­tat, ott nem annyira vészes a helyzet, mint a kukoricá­nál, napraforgónál, cukorré­pánál, szójánál. A cséfáni határrészen 100 hektár tava­szi árpa pusztult ki. Ugyan­erre, az északnyugati, Fü­zesgyarmattal határos terü­leteken 130 hektár kukori­ca lett totál vízkáros. Itt- ott a cukorrépa helyett nád nő. ‘ A kaszáló vízben áll, a terepjáró csaknem elakad, miközben szélesen csapja maga mellé a vizet. — A lucerna, a telepített, nemes füveket termő lege­lők 30—40 százaléka víz alatt van — mondja Lázár Lajos, majd hozzáfűzi: —- Mit fo­gunk innen betakarítani, s mikor? Szűkülő kalászok Persze, azért ezen a vidé­ken is akad derűsebb kép, sűrű búzatáblák, szépen szőkülő ősziárpa-mező. Né­hol ugyan megdőlt a gabo­na, de ez mégis biztatóbb látvány. A domborzati vi­szonyok — a régi Berettyó- és Sebes-Körös-holtágak ta­golják a vidéket — nehe­zebb, költségesebb a melio­ráció, s ahogy Szabó Gyulá­tól hallottuk, a jelenlegi tá­mogatási rendszer sem a legmegfelelőbb háttér. — A meliorációt azonban — mondja ezt már a szintén belvíz sújtotta körösladányi tsz elnöke, Papp Károly — nem szabad elhanyagolni. Területünkön 50—60 száza­lékos a melioráció, minden esztendőben több millió fo­rintot, fejlesztési alapunk 40 —50 százalékát fordítjuk e célra. A drénezett területe­ken szép a határ, ezért nem sajnáljuk a pénzt — az idén saját erőből 10—12 mil­lió forintot — a csatornázás­ra költeni. Bár a lucernát, úgy 5—'600 hektárról, mi sem tudjuk betakarítani, de a meliorációnak köszönhe­tően, kisebbek káraink. Belvízzel küszködnek a sarkadi és gyulai körzet egyes mezőgazdasági üzemei is, viszont .Kunágota és Nagykopáncs kornyékén aszályra panaszkodnak. Ott kevesebb eső esett eddig, mint tavaly. A megye nagy részén azonban valóban op­timistán készülhetnek az aratásra. Szatmári Ilona Amivel a szeghalmiak is elégedettek lehetnek — az őszi árpa Fotó: szabó Imra

Next

/
Oldalképek
Tartalom