Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-12 / 136. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI IflNÚCS LAPJA 1985. JÚNIUS 12., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ünnepi ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége Számadás három évről Negyven evvel ezelőtt, 1945. június 9-én alakult* meg a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság, a mai MSZBT elődje. A jubileum alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége kedden ünnepi ülést tartott a Parlament vadásztermében. Az elnökségben foglalt helyet ÓváriMiklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Berecz János, a KB titkára, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Filipp Jermas, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, az ünnepi rendezvényekre hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János levele „Tisztelt Elvtársak! Barátaim! Negyven évvel ezelőtt bontott zászlót az a széles körű társadalmi mozgalom, amely a magyar—szovjet barátság ápolását tűzte ki célul, s amely azóta évtizedeken át, tisztes munkával kimagasló eredményeket ért el a két nép testvéri kapcsolatának fejlesztésében, elmélyítésében. A magyar—szovjet barátság eszmei és érzelmi gyökerei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom időszakáig nyúlnak vissza. A magyar proletariátust a szovjet forradalom példája ihlette, amikor 1919 márciusában kivívta hazánkban a dolgozó nép hatálmát. A Magyar Tanácsköztársaság születése pillanatában baráti szövetséget ajánlott szovjet-orosz testvérének. Ezeket a történelmi, érzelmi gyökereket nem tudta kitépni munkásosztályunk, népünk emlékezetéből és szívéből a: ellenforradalmi rendszer huszonöt esztendős uralma és rágalomhadjárata sem. Történelmi sorsfordulónk, felszabadulásunk hónapjaiban országszerte alakultak Szovjetbarát társaságok, egyletek, s e spontán népi mozgalmat foglalta egységes szervezeti keretbe a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Tevékenysége átfogta a társadalom széles rétegeit, programja kifejezte népünk messzemutató érdekeit. A mai nevén 1957-ben újjáalakult Magyar—Szovjet Baráti Társaság a - tagcsoportok mozgalmi munkájára építve sokat tett azért, hogy népünk mind jobban megismerje a Szovjetunió fejlődését, a szovjet emberek életét, segítse a két ország mind több területre kiterjedő együttműködését, a két nemzet kulturális értékeinek cseréjét. Hazánkban a szocialista társadalom építése nemzeti program. Munkánk és küzdelmünk ugyanakkor része annak a világtörténelmi jelentőségű átalakulásnak is, amelynek végső célja, hogy megszabadítsa az emberiséget a kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától és a háború fenyegetésétől. Nemzeti érdekeink csak a társadalmi haladás útján érvényesülhetnek. Szocialista céljainkat, a szilárd és tartós béke megteremtését a Szovjetunióval és a szocialista országok közösségével összefogva, a nemzetünk és az emberiség ügye iránti elkötelezettség, felelősség szellemében cselekedve érhetjük el. * A Szovjetunió népünk szocialista építőmunkájának, hazánk függetlenségének legfőbb nemzetközi támasza. A magyar-—szovjet barátság és együttműködés minden oldalú fejlesztése alapvető érdekünk, és ezért pártunk és államunk politikájának sarkalatos pontja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos küldetést teljesít azzal, hogy a párt politikájának szellemében, együttműködve más tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal, munkáját a magyar—szovjet barátság ügyének szenteli. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság akkor tölti be hivatását eredményesen, ha mozgalmi eszközeivel az együttműködés további területeit kutatja fel, bővíti a két nép egymásra vonatkozó ismereteit, s a személyes kapcsolatok révén érzelmileg is "közelebb hozza egymáshoz a magyar és szovjet embereket. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözlöm a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aktivistáit, a tagcsoportokban tömörülő dolgozókat, a tisztségviselőket, akik odaadó, fáradhatatlan munkával, meggyőző szóval, személyes példamutatással segítik a magyar—'szovjet barátság elmélyítését. Köszöntöm a gazdasági, a tudományos, a kulturális együttműködés bővítéséért tevékenykedő társadalmi munkásokat, mert e kapcsolatoknak nélkülözhetetlen szerepük van szocialista társadalmunk építésében, országaink műszaki-tudományos haladásának meggyorsításában, életünk gazdagabbá tételében. Üdvözlöm a mozgalom keretében dolgozó pedagógusokat, ifjúsági vezetőket és mindazokat, akik e munkájukkal is hozzájárulnak a fiatalok szocialista szellemű, hazafias és internacionalista neveléséhez. A társaság megalakulásának negyvenedik évfordulóját annak tudatában ünnepelhetik, hogy fontos, jó ügyet szolgálnak, és a végzett munkának nagy és szép eredményei vannak. Vigyék és fejlesszék tovább a négy évtizedes nemes, értékes örökségét. Még egyszer köszöntőm önöket a 40. évforduló alkalmából és gratulálok a magas kitüntetéshez, a Béke és Barátság Érdemrendhez. További eredményes, jó munkát kívánok a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tisztségviselőinek és minden aktivistájának. Budapest, 1985. június 9. Szívélyes üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára” A közművelődés időszerű feladatairól dr. Tóth Bcláné tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit Fotó: Gál Edit Tegnap délelőtt a mező- berényi Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezte meg negyedik közgyűlését a Magyar Népművelők Egyesületének (MNE) Békés Megyei Területi Szervezete. Az országban az elsők között, 1982 áprilisában alakult megyéi területi szervezet az egyik legnagyobb taglétszámú, tagjainak kiemelkedő munkáját a megyehatárokon túl is ismerik. A megjelenteknek , először dr. Tóth Béláné, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának politikai munkatársa adott tájékoztatást a közművelődés jelenlegi helyzetéről. Külön hangsúllyal szólt a társadalmi-gazdasági folyamatok segítésének szükségességéről, a közművelődésben dolgozók feladatköreinek átértékelődéséről. A közel másfél száz tagot számláló területi szervezet elmúlt hároméves munkájáról Pál Miklósné, az MNE alelnöke, a megyei szervezet titkára számolt be. Megyénk népművelői szinte mindent megvalósítottak abból, amit az alakuló ülésen három esztendővel ezelőtt célul tűztek ki. A titkári beszámolóból mégsem a megelégedettség hangja csengett ki, inkább a még na- gobb, ■ és a társadalmi-gazdasági realitásokat figyelembe vevő feladatok vállalása. Továbbra is elsődleges cél az egységes közművelődési szemlélet és gyakorlat erősítése, a hivatástudat fokozása, a tagok érdekvédelmének biztosítása. Mint minden szakmai jellegű szervezetnek, az MNE-nek sem szabad megfeledkeznie azokról a munkaformákról, amelyek a tagok akkumulálódá- sát, pihenését, szórakozását is szolgálják. Az elmúlt években összesen tizenkét olyan szakmai napot tartottak, amelyen a közművelődés legégetőbb problémáival foglalkoztak. A területi szervezet tekintélyének erősödését jelzi, hogy a felügyeleti és irányító szervek mind több témában, kérdésben kérték ki és kérik ki véleményüket. A megyénkbeli szervezetnek három munka- csoportja (kutatási, tájékoztatási, és a tavaly alakult legfiatalabb, az úgynevezett integrált közművelődési intézmények szakmai-módszertani fejlesztésével foglalkozó) is van. A három esztendő alatt mintegy fél- száz rendezvényt tartottak, amelyen közel kettőezren — s nemcsak az MNE tagjai! — vettek részt. A titkári beszámolót vita követte. A hozzászólók elsősorban a népművelők munkájának anyagi és erkölcsi elismerésével (még inkább annak hiányával), és az érdekvédelmi tevékenység ki- teljesítésének lehetőségével foglalkoztak. Szót kért Tóth Károly, a KISZ Békés Megyei Bizottsága vezetőképző iskolájának igazgatója is, aki a népművelés és az ifjúsági mozgalom kapcsolatáról, a rétegpolitikai elvekről beszélt. A megjelenteknek állást kellett foglalni több, az MNE működési és szervezeti szabályzatát módosító kérdésben is. A megyei közgyűlések állásfoglalásai alapján dolgozzák ki azt az előterjesztést, amelyet a november 16-án Budapesten sorra kerülő országos közgyűlés vitat meg, és hagy jóvá. A mezőberényi megyei közgyűlés volt hivatva a tisztújításra is. Titkos szavazással a területi szervezet elnökévé ismét dr. Pap. Istvánt, titkárává pedig újra Pál Miklósáét választották meg. Ök ketten képviselik megyénket az MNE elnökségében. A kilenctagú vezetőség tagja lett Argyelán György (Kétegyháza), Ge- rendeli György (Dombegyház), Gonda Géza (Orosháza), Jávorcsik Béla (Nagyszénás), Nagy Ferencné (Me- zőberény), Nemesi László (Békéscsaba), Pocsajiné Fábián Magdolna (Békéscsaba), Tóth Imre (Sarkad) és Varga András (Gyula). Ezt követően tizennégy küldöttet is választottak az országos közgyűlésre. A választás szünetében dr. Pap István ismertette a december 9—10-én Budapesten sorra kerülő országos művelődési otthoni konferencia vitaanyagának szövegét. (N. L.) Tegnap délután Békéscsabán, a városi tanács dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a tanácstagi és póttanácstagi megbízóleveleket. Békéscsaba 70 választókerülete közül egyben — a 17. számúban — nem kapta meg egyik jelölt sem a megfelelő számú szavazatot, így ebben a kerületben pótválasztásra kerül sor, június 22-én. A hatvankilenc megválasztott tanácstagnak és póttanácstagnak a megbízólevelet Várai Mihály, a városi választási elnökség titkára adta ál. Képünkön: Margittal Attilának, aki a 7. számú választó- kerület tanácstagja lesz a következő öt évben Fotó: Fazekas László Finn festőművészek kiállítása Orosházán Finn és magyar nemzeti lobogó az orosházi Petőfi Művelődési Központ előtt, ési a megállító tábla: június 11- én, délután 17 órakor nyílik a finnországi Kuusan- koski festőművészeinek kiállítása a koncertteremben. A vendégek — tizenöt művész és három kísérő — hétfőn este érkeztek meg a vendéglátó városba, ahol az orosházi festők csoportjának tagjai várták őket. Tegnap délelőtt fogadta a finn vendégeket Mihály András, a városi tanács elnöke, majd közreműködtek a mintegy 70 festményt és grafikát, valamint kisplasztikát bemutató tárlat berendezésén. ■ Kuusankoski és Orosháza kulturális ismerkedése és kapcsolata 1984 júniusában, a finn város fúvószenekarának orosházi szereplésével kezdődött, majd ugyancsak tavaly, októberben az orosházi festők csoportját, és több, neves, Orosházáról elszármazott képzőművészt láttak vendégül az északi városban, ahol műveikkel együtt emlékezetes, szép kiállításon mutatkoztak be. Az újabb találkozásra ezekben a napokban Orosházán került sor, a művelődési központban nyitott tárlat sokoldalúan reprezentálja finn barátaink, a kuuskankoski-i képzőművészek érdeklődési körét, valóságlátását, huszadik századi művészi érzékenységét. A megnyitón — melyen mintegy száz érdeklődő orosházi művészetbarát volt jelen — elsőként Szlotta András grafikus köszöntötte a vendégeket, emlékezett meg a Finnországban eltöltött napokról, a baráti, testvéri vendégszeretetről. Ezután Eero Eirto festőművész magyarul nyitotta meg a kiállítást, bemutatta művésztársait, Kuusankoski művészi életét, és örömét fejezte ki, hogy itt lehet, Orosházán, Magyarországon. A kiállítás anyaga igen változatos. Olajképek, akva- rellek, linómetszetek, batikok hozzák közelünkbe északi barátaink életét, a hétköznapok egy-egy érdekes pillanatát, a finn tájak hangulatát, szépségét. Kitűnő művészeket ismerhet meg a szemlélődő: Pentti Wilkko, Ilja West, Tuka Lauria, Pekka Kukkonen, MarjaLeena Karhunnen, Esko Tironnen, és a többiek, a legkülönbözőbb stílusirányzatok alkalmazásával varázsolják élőnkbe szülővárosukat, szülőhazájukat. Esko Tirronen, a művész- csoport vezetője is először jár Magyarországon. Kérdésünkre, hogy egyetlen nap után milyen benyomásokról adhat számot. így válaszolt: •— Megmagyarázhatatlan az az őszinte barátság, amit érzünk. Remélem, hogy ez most már bennünk mindig megmarad. Gyopárosfürdő. ahol a szállásunk van, gyönyörű. Számorpra mégis a legtöbbet az itteni emberekkel, a művésztársakkal való találkozás jelent. Minden percben érezzük, -hogy barátok, testvérek vagyunk; hi-v szem, hogy ez a barátság és testvéri kapcsolat csak tovább mélyül, gazdagodik. Emlékeznek-e még Kuu- sankoskiban ' az orosháziak kiállítására? —= Hogy emlékeznek-e? Meg kell mondanom: a kiállításnak nagyon jó visszhangja volt, a város két újságja többször is írt róla. Sajnáltuk, hogy kevesebb képpel, plasztikával érkeztek hozzánk, mint mi jöhettünk most Orosházára, azt gondolom azonban, hogy a mennyiségileg kisebb anyag is bizonyította az orosháziak kvalitásait. Távolabbi elképzelések, lehetőségek ? — Amit elkezdtünk, folytatni kell. A művészek közötti barátkozás nemcsak a művészek számára hasznos. Mi a kapcsolatok továbbvitelét tartjuk feladatunknak. A finn művészek kiállítása június 17-ig látható az orosházi művelődési központban. (se) Eero Eirto finn festőművész magyarul nyitotta meg a kiállítást Fotó: Gál Edit Szamadas három évről Népművelőink közgyűlést tartottak
