Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-10 / 134. szám
NÉPÚJSÁG 1985. június 10., hétfő Békés — Reggel föl ötkor már talpon voltam. Mindig ilyen tájban kelek, ha szolgálatba megyek — mondja Püski Sándor rendőr őrmester, aki önkéntes rendőrökkel teljesít szolgálatot az egyik, Békéshez tartozó településen. — És a család? — A gyerekek még aludtak. Elköszöntem a felesé- gerrrtől, aztán elindultam a 24-es szavazókörzetbe, a Csabai úti pártházba. A környéken még semmi mozgás. A pártház ajtaja azonban nyitva volt. Éppen akkor csomagolták kj a szavazólapokat. Elmondtam, mi járatban vagyok. Fél hatra szolgálatba kell álínom, s ki tudja, visszaérek-e a szavazás végére. Az én munkám olyan, hogy az embernek mindig számolnia kell az előre nem látható eseményekkel. — Megadták a lehetőséget? — Minden további nélkül. Én voltam az első szavazó. Határőrök között Tarhos Takaros ház Tarhoson a Kossuth utcában. Itt lakik Almási Mihály. Idős, beteg ember. Látni is alig lát. Behozzák a vándorurnát. A lánya, Molnár Gáborné segít. — Nos, kire szavaz, édesapám? Hát, kire is? — dörzsöli meg reszkető kezével az állát. — Ezt magának kell eldöntenie. — Hát akkor legyen a ta-. nácstagom Hortobágyi. Igen, Hortobágyi! — És ki legyen az ország- gyűlési képviselő? — Püski! Ismerem az apját. Rendes ember volt. Hát az alma sem eshet messze a fájától. Legyen a tanácstagom Hortobágyi Fényes A forgalomellenőrző járőr bevonulása után voksol Aki igazán korán kelt A Békéscsabához tartozó fényesi tanyákon délre az állampolgárok 75 százaléka már leszavazott — tájékoztatott Szlepkó András, a szavazatszedő bizottság elnöke és Pikó János, a HNF tanyai bizottságának titkára. Most érkezett Móczár Ferenc a feleségével és családjával. Autóval jöttek. — Hogyhogy ilyen későn, Feri bácsi? — kérdem a 70 éves nyugdíjas tsz-tagtól, akit korán kelő embernek ismerek. — Ö, mi már 3 órakor talpon voltunk. Megjártuk a csabai piacot uborkával, pap-i rikával. Rengeteg a munkánk a jószág körül. Meg aztán a vejem építkezik. A Magyar Népköztársaság államhatárának őrzését a határőr fiatalok szombaton ugyanúgy ellátták, mint az év bármelyik szakaszában. Mégis ünnepélyes, emlékezetes nap marad ez számukra, mert ez alkalommal szavaztak. Az orosházi határőrkerület egyik tisztje, Holecska József határőr százados kíséretében. kerestünk fel néhány őrsöt. Elsőként Köte- gyánban csöngettünk be a laktanyába, ahol Janis Pál határőr . százados, őrsparancsnok és Balogh Béla hadnagy, politikai helyettes tájékoztatott bennünket a választás lebonyolításáról. Elmondták, hogy a jól előkészített munka eredményeként zökkenőmentes délelőttöt tudhattak maguk mögött. A sorállományú határőrök ugyanúgy, mint másutt, országunk határkerületein, öntudatosan, fegyelmezetten éltek állampolgári jogukkal, s adták le voksu- kat az országos listán indult Kétegyháza A választási elnökség itt is a tanácsházán kísérte figyelemmel a nagyközségben zajló eseményeket. Három körzetben adhatták le szavazataikat a választópolgárok, a szakmunkásképző intézetben, a művelődési házban és az Erdértnél. Ami némi gondot okozott, hogy itt több helyre kellett kiképviselőjelöltekre. A sorállományú határőrök a megyei országgyűlési képviselőjelöltekre, és a helyi tanácstagokra, mivel nem lakóhelyükön tartózkodtak ezen a napon, nem voksoltak. Eleken a kétszeres kiváló határőrőrsön Kátai József határőr főhadnagy, őrsparancsnok arról számolt be, hogy az éjszaka a határőrizetet ellátó járőröket a már reggel 5 órakor a szavazatukat leadott katonák Váltották fel, így 8 órára valamennyi határőr voksolt. Lökösházán délelőtt 11 óra körül érkezett be a vasúti szerelvényeket vizsgáló forgalomellenőrző-pont járőre. Hudák Pál határőr hadnagynak Kovács János határőr tett jelentést, majd a munkaruhában szolgálatot teljesítő határőrök a szavazóhelyiségbe _ mentek, ahol már várta őket a bizottság, és gratulált az első szavazáshoz. vinni a mozgóurnát, azokhoz, akik ágyhoz kötötten, vagy mozgásképtelenségük miatt nem tudtak elmenni a szavazóhelyiségekbe. A szakmunkásképző intézetben szavazott, férjével együtt Sebesi Lászlóné, aki 3 cikluson keresztül volt a község országgyűlési képviselője. Jól emlékezett a kezdetre, amikor még aktív pedagógusként vállalta a közéleti szerepléssel járó gondokat. Gyula — Korán reggel elindultam kocsival a városba, hogy figyeljem az embereket, a hangulatot — mondja Bana- dics Márton, a népfront városi bizottságának elnöke. — Rendkívül kedvezőek voltak a tapasztalatok. Ünnepi hangulat érződött a szavazóhelyiségekben, a szavazátszedő bizottságok jól felkészültek, s mindenütt ott voltak aktíváink is, akik sokat segítet-, tek a sikeres lebonyolításban. A Németvároson például már a déli órákig végeztek, de a többi helyen is rendben, fegyelmezetten folyt a szavazás. Igaz, sokat fáradoztunk az előkészületi munkák során, de már nem bánjuk, mert most jóval könnyebb volt a dolgunk. A városban éjjel 1 órakor fejeződött be a szavazatok számlálása, akkor szállították át a szavazólapokat a megyei választási elnökséghez. Hasonlóan rendben mentek a dolgok Dénesma- jorban, Lökösházán, Eleken és Kétegyházán, a városkörnyéki településeken is. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani valamennyi aktívának, aki részt vett ebben a nagy munkában, és gratulálni országgyűlési képviselőinknek, tanácstagjainknak megválasztásukhoz és aktív közreműködésüket kérjük a közéletben. ifjú férj, aki ugyancsak első választó —, így könnyen eligazodtunk a szavazólapokon. Igazán megtisztelőnek érezzük, hogy eljöhettünk, s mi is választhattunk a jelöltek között. — Még emléklapot is kaptunk mindketten — kapcsolódik a beszélgetésbe a fiatalasszony is —* mint első szavazók. A kis Józsika mit sem törődik a körötte zajló ese- ményekkel^ legszebb álmát alussza a babakocsiban. — A gyerek körül még Kétegyházán több helyre kellett elvinni a mozgó urnát Újszalonta Újszalontára 10 óra körül érkezünk meg .. . Épp hogy elérjük a szavazatszedő bizottság elnökét, Deák Sándort, az urnát teszi kocsira, indulnának vele Kötegyán- ba ... — Negyed kilenckor már mind a 150 szavazó végzett. Tudja, itt faluhelyen öreg, fiatal siet a földekre •— mondja. — Én is, ha végzek, megyek szénát gyűjteni. Volt már, hogy fél nyolckor kezdhettük az egyeztetést, az átszámolást. Mert Deák Sándor mezőőr immár negyedszerre töltötte be a szavazatszedő bizottság elnöki tisztét a mintegy 180 lelket számláló községben. — Minden rendben zajlott — teszi hozzá elégedetten —, a legidősebbtől, Képiró Mihálytól a legfiatalabbig, Köteles Györgyig, mindenki érvényes szavazatot adott le. Egyébként 17 első szavazónk volt. . . Sarkad Az országos választási listán induló Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára leadja szavazatát Gyulán Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy már 16 évesen szavazóurna elé járulhatnak. A sarkadi Juhász Józsefné ilyen fiatalon ment férjhez, így férjével s kisfával kereste fel a sarkadi Il-es számú szavazóhelyiséget. Miután urnába helyezték szavazataikat, elbeszélgethetünk. — A tv-ben néztük, hogy lesz, mint lesz — mondja az Szavazott sok a teendő — kapja el tekintetem az édesapa. — Mosni én is segítek, a többit a feleségem látja el... S indulnak. Az emléklapot a gyerek takarójára teszik, hadd lássa, akivel találkoznak, szavazni voltak . . . Seményi Ilona is először szavazott Sarkadon Méhkerék Ünneplőbe öltözött asszonyok és férfiak adják egymásnak a kilincset a méhkeréki 1-es számú szavazókörzetben. Sarkadon a legfiatalabb szavazót szólaltattuk meg, itt a legidősebb után érdeklődünk. A 85 éves Márk György feleségével már leadta szavazatát, így lakásukon keressük őket. Nincs szerencsénk, csak az 1904-ben született Márknét. Mariska nénit találjuk otthon. — A férjem elment a fia- mékhoz, csak én jöttem haza, adni a csirkéknek, meg van egy kis mosnivalóm is. Aztán lassacskán elfőzöge- tek .. . Mert tudja, lányom, mindig van mit csinálni, és miránk még egy inget nem mostak ki. Szerencsére bírjuk még a munkát, ami a ház körül akad. A szavazásról beszél, zsörtölődik, „miért kell nekünk. Akik már sok választást megértek rongyos öregeknek -is elmenni", ám szemében büszkeség és bizakodás csillan: „meg sem tudom számolni, hányszor voltunk már, tán megérjük a következőt is, egészségben.” Szeghalom Az időjárás nem volt valami kegyes a szeghalmi szavazókhoz, legalábbis a kora reggeli órákban. Mindez persze nem szegte kedvét a másfél éve várossá előlépett nagyközség választópolgárainak. Több körzetben már reggel 5 órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek ajtajai. Ilyen korán szavaztak például az állami gazdaság állatgondozói, a bolti eladók, akiknek 6 órakor már munkába kellett állniuk. Ekkor szavazott Makai Józsefné hírlapkézbesítő is. özvegy Vass Mihálynét betegsége miatt otthonában keresték fel a szavazóládával. A 82 éves Koppányi Kálmánná viszont eljött a választókörzetbe és voksolása után így búcsúzott: — öt év múlva találkozunk! Akik már szavaztak A 67 éves Vizes Sándor bácsi büszkén jött választani, hiszen fia jelöltként szei repelt a szavazócédulán. Bucsa A bucsai választók többsége a déli órákig már túl volt a szavazáson. Igaz, itt is korán kezdtek. A hajnali busz megvárta utasait, míg azok szavaznak, csak ezután indult. Folyamatosan érkeztek a választók, nem csoda, hogy Bucsa — hagyományaihoz híven — az elsők között végzett a választásokkal. — Nem mindig volt ez így — emlékszik vissza Fehér Jánosné, Tériké néni, aki már az ötödik alkalommal vesz részt a szavazatszedő bizottság tagjaként a választásokon. Bizony volt idő, amikor még délután négy órakor is vártuk a község felét, vajon eljönnek-e szavazni. Amikor a tsz-»ben négy fillért ért egy munkaegység, az emberek nem &zíHárom szavazólap és egy boríték vesen jöttek választani. Persze akkor még egy jelölt volt. Ez a választás új, és boldogan jönnek az emberek képviselőt választani maguknak.
