Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-08 / 133. szám
1985. június 8„ szombat e IZHiWKTiW Befejeződtek a határszemlék a Körösök völgyében Tervek és tények Merre tart az ENCI-cipő? A hazai cipőipar évi termelése 48 millió pár lábbeli. Ebből az Endrődi Cipész Szövetkezet több mint egymillió párat készít, azaz a gyártásból körülbelül két és fél százalékkal részesedik. A szövetkezet munkájáról, terveiről, gondjairól beszélgettünk Nyíri Mihállyal, az ENCI elnökével. Egy héttel ezelőtt kezdődött a Körösök völgyében a Békés Megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége és az érintett mezőgazdasági üzemek vezetőinek együttes határszemléje, melynek során mintegy 50 ezer hektáron mérték fel a tavasz végi, illetve nyár eleji helyzetet Sarkad, Füzesgyarmat, Szeghalom és Vésztő körzetében. Amint pénteken a Teszöv- nél tájékoztattak, az érintett 18 mezőgazdasági szövetkezetben kedvező képet kaptak a szemlék alkalmával. Ahol a nagy mennyiségű, helyenként 120—200 mm-es csapadék folyamatosan áztatta a földeket, ott szépek az őszi kalászosok, s a szemle alkalmával többet mutattak, mint tavaly hasonló időszakban. Ugyancsak kedvező a Pénteken délelőtt a két- egyházi Béke Tsz vezetősége határszemlét tartott, amelyen részt vett Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának. nyugdíjas első titkára. A résztvevőket Lem- pert László, a szövetkezet elnöke, valamint Borombós Mihály főagronómus tájékoztatta a jelenlegi helyzetről, arról, hogyan sikerült megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az idei év jó termést hozzon. A szóbeli tájékoztatás után a vendégek megtekintették a két- egyházi határt. Nem volt semmi túlzás abban, amit hallottak, mert meggy őződkapások helyzete is, többnyire kiheverték a május eleji hűvösebb időjárás okozta fejlődési rendellenességeket. Nagy gondot jelent azon! ban, hogy elsősorban Füzesgyarmat és Szeghalom térségében a május végén hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék következtében, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek dolgozói és a vízgazdálkodási társulatok jelentős erőkkel védekeztek, nem sikerült elhárítaniuk a károsodást. Mintegy hatezer hektáron becslések szerint 60 millió forint hozamkiesést okozott a belvíz. Ezenkívül mintegy kétezer hektárt ért jégverés, amely 50—100 százalékos mértékben verte el a termést. hettek arról, hogy ha csak valami egészen . különleges természeti csapás nem éri a termést, rekordra számíthatnak. Nagyon szépen megerősödött a kukorica, jó ter-> mést ígér a napraforgó, és a jelenlevők úgy ítélték meg, hogy az őszi búza 60 mázsán felüli terméssel kecsegtet. Meglátogatták a most készülő takarmánykeverőt, a sertéstelepet, a juhászatot. Az értékelésnél reményüket fejezték ki, hogy a kedvező kilátások végül is rekordterméseket eredményezhetnek. B. O. — Hány dolgozója van az ENCI-nek? — Jelenleg 922-en dolgoznak a szövetkezetben. Ezenkívül két esztendeje kapcsolatban vagyunk a dé- vaványai Aranykalász Tszszel is. A velük közösen létrehozott melléküzemágukban — ahol részünkre cipő- felsőrészt gyártanak — 120 —130 ember dolgozik. Nagyon hasznos ez az együttműködés, hisz állandó munkát ad a tsz-ben dolgozók egy részének, és az ENCI cipőfelsőrész-igényének több mint ötven százalékát is innen elégítik ki. * * * — A szövetkezet szocialista exportja tavaly 212 millió forint volt. Mennyi az idei évre tervezett összeg, és mennyit sikerült ebből teljesíteni az első negyedévben? — Szocialista exportból származó bevételeinket 1985-ben 288 millió forintra terveztük. Az első negyedévben ebből egészen pontosan 55 millió 441 ezer forintot sikerült teljesíteni. A tervezett összeg időarányos része 72 millió forint, tudni kell azonban, hogy az értékesítés megoszlása nem a negyedévekhez, hanem a szerződésekhez kötődik. Az is számit, hogy az első negyedév termékei főként a könnyű, olcsóbb nyári cipők, szandálok. — A tőkés export? — Az idei évre a tőkés exportból származó bevételeinket 50 millió forintra terveztük. Ez 85 százalékkal több az előző évhez képest. Hozzáteszem azonban, hogy tavaly volt a legalacsonyabb a tőkés exportunk, mintegy 27 millió forint értékben szállítottunk nyugatra. Az előbb említett 50 millió forintból az első negyedévben 17 millió forintot teljesítettünk. — Kik az EH Cl-termékek legnagyobb vevői? — A szocialista országok közül legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, ahová tavaly 190, az idén 222 ezer pár cipőt készítünk. Ezenkívül jelentős tételeket szállítunk még Csehszlovákiába és az NDK-ba, A legutóbbi düsseldorfi cipőkiállításon kerültünk kapcsolatba a Skorimpex nyugatnémet külkereskedelmi vállalattal, és a Carat, NSZK-beli cipőgyártó és -értékesítő céggel. Ez a két vállalat képvisel bennünket a nyugatnémet piacon. Ennek eredményeként a nyugati országok közül az NSZK a legnagyobb vevő. Itt elsősorban a női szandálok, és a pumps, azaz a körömcipők a legkelendőbbek. — Hogyan elégítik ki a hazai vásárlók igényeit? — A belkereskedelem részére a terv szerint 82 millió 600 ezer forint értékben szállítunk. Ez 60 százaléka a '84. fvi értékesítésnek. — Miért csak ennyi? — Üjabb számadatokat mondok, de ne ijedjen meg. Az idei év rendelésállománya a következő: a belkereskedelemtől 55 millió, a szocialista országokból 308 millió, a tőkés piacról 37 millió forint értékű rendelés érkezett eddig. Van még 100 ezer pár cipőre szabad kapacitásunk, amit elsősorban a tőkés piacra kívánunk lekötni, hogy a tervbe vett ötvenmillió forint értékű szállítást teljesíteni tudjuk. * * * — Mekkora a dolgozók átlagbére, milyen mértékű bérfejlesztést terveztek 1985- re?* — Tavaly szövetkezeti szinten az átlagbér 50 ezer 120 forint volt. Az idei évre mintegy 10 százalékos bérfejlesztést tervezünk. Egyébként új keresetszabályozási formát, a kere- setszint-szabályozást vezettük be, ami egy aránylag stabil szövetkezeti nyereséget feltételez. Igyekszünk megteremteni ehhez a keresetszabályozási formához a nyereséget, hogy a dolgozóink, és a szövetkezet is jól járjon. — Milyen gondokkal küzd az ENCI, akadályozza-e valami a termelést? — Gondjaink elsősorban az anyagellátás hiányosságaiból származnak. A műanyag sarkokat három belföldi gyártó készíti és szállítja: a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat, a Gal- gamácsa Tsz. és a rátkai Búzakalász Tsz melléküzemága. Ezek a PEMÜ kivételével kis kapacitású üzemek, nem tudják a gyors és sűrűn változó rendeléseket, igényeket teljesíteni. Ezért egy jugoszláv cégtől, a Che- mostól is rendelünk fröccsöntött műanyag sarkokat. A Chemos megbízható, gyors, rugalmas partner. Mindezt sajnos, dollárért teszi. Felső bélésbőröket többek között a Pécsi Bőrgyártól és a Budapesti Bőripari Vállalattól kapunk. A hazai és a szocialista exportra készülő cipőkhöz ezeket az anyagokat használjuk. A tőkés exportra gyártandó cipőkhöz nyugatról szállítanak felső bélésbőröket, s ezért mi cipővel fizetünk. Bíztunk benne, hogy ebben a devi- záhiteles konstrukcióban a tőkés partner — aki megveszi tőlünk a termékeinket — a nyersanyagot időben rendelkezésünkre bocsátja. Ehelyett azonban ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk: késnek a szállítmányok, csúsznak a határidővel. Ez a termelés folyamatosságát akadályozza. — Ügy tudom, kevés ENCI-cipő kapható a Békés megyei boltjaikban .. . — Igen. A szövetkezetünknek három üzlete van a megyében. Gyomaendrődön, Békésen és Békéscsabán. Ezekbe elsősorban az úgynevezett osztályos termékeinket szállítjuk, azaz olyan lábbeliket, amelyek nem érték el — anyag-, vagy színhiba miatt — az első osztályú minősítést. * * * — A gyomaendrődi üzletükben nemcsak cipőket, hanem egyéb bőrárut, autóstáskákat, szemüvegtokokat is láttam. — Ennek külön története van. A kényszer szülte a „melléküzemág” létrehozását. Köztudott, hogy a cipőiparban használatos ragasztók nagy része veszélyes vegyi anyagokat tartalmaz. Éppen ezért dolgozóinkat.ál- landó orvosi felügyelet alatt tartjuk. Azokat, akik ragasztóval dolgoznak, szükséges évente egy-két hónapra más területre, más munkafolyamatba áthelyezni. Így alakítottuk ki a bőrdíszműrészlegünket, ahol a cipőgyártáshoz fel nem használható hulladékbőrből táská-s kát, dísztárgyakat, bőrnyakkendőt, és sok más egyebet készítünk. Az évek múltával ezek a termékek olyan sikeresek és keresettek lettek, hogy most már tudatosan fejlesztettük és fejlesztjük ezt a melléktevékenységet. Tavaly például, több mint egymilliós értéket produkáltak az itt dolgozók a hulladék- és maradékanyagokból — mondta végül, a beszélgetés befejezéseként a szövetkezet elnöke. Hornok Ernő Rekordokat ígér a kétegyházi határ Természettudományról gyerekeknek Tőkés import helyett hazai fejlesztés A közelmúltban Veszprémben a gyermeknap keretében kétnapos kisállatvásárt rendezett a veszprémi állatkert és a Süni című természettudományi gyermekmagazin szerkesztősége. Ott beszélgettünk a lap felelős szerkesztőjével, Udvari Gáborral, a Süni születéséről és további, útjáról. — Ügy tudom, az ön ötlete volt a Süni „életre hívása”. Mi adta az ötletet? — A lap megszületése előtt felméréseket végeztünk szerte az országban. Alapfokú természettudományos és mezőgazdasági kérdésekből állítottunk össze totót első osztályos gyermekeknek. Az eredmények — különösen a budapesti iskolásoknál — meglepő dolgokat tártak elénk. Arra a kérdésre például, hogy honnan jön a tej, igen sokan azt a választ adták, hogy gyárakban készítik. A 13 kérdésből Budapesten 7, Veszprémben 10, Móron 11 találat volt a legtöbb. Ahhoz, hogy a gyerekek az állat- és élővtíágot, annak összefüggéseit értsék, tudják, alapfokú természettudományos ismeretek szükségesek. Ennek a fiatal korosztálynak nem volt olyan természettudományos folyóirata, amely ezeken a problémákon segített volna. A Dör- mögő Dömötör, a Kisdobos és a Pajtás'újságok közé állt most a Süni. — Miről olvashatnak a gyerekek a Süniben? — A lapnak immáron állandó rovatai is vannak. Ilyen például a Hírek, tanácsok az otthoni kísérletek elkészítéséhez, Csillagászat, a Digi-Süni, ahol számítógépes játékprogramok leírása kap helyet, Természetfotózás, Képregény, Galéria, itt gyermekrajzokat közlünk, Barkácsolás és rejtvények. Olvashatnak a gyerekek földrajzról, állatokról, növényekről, kémiáról, régészetről .. . De nem sorolom tovább, itt a legújabb szám, nézze át! — Szép küllemű, színes nyomású, tetszetős, magazin- jellegű kiadvány 36 oldalon. — A Süni létrehozásakor akadályokba is ütköztünk. Voltak ellenzői is a magazinnak. De amikor az újságárushoz került az első két lap, csodák csodájára még azok is elégedettek voltak, akik korábban nem értettek egyet a magazin létrehozásával. Európa-szerte hiánycikk az ilyen jellegű újság. Ezt bizonyítja az is, hogy a Gene- ralimpex vállalná a lap angol és német nyelvű terjesztését nyugaton. 1986-ban ez több százezer dollár bevételt jelentene. Sok tárgyalás áll még előttünk, de ma már biztos, hogy a Süniből folyóirat lesz. — A Süni egy-egy száma 50—60 színes fotót tartalmaz, jó minőségű papírt használnak a kiadvány készítéséhez. Tartalmához, külalakjához képest az ára A legfrissebb Süni címlapja elfogadható. Mindössze 20 forint. — A szerkesztőségben hárman dolgozunk főállásban. Az újságot mi szedetjük a Vaskút—Müfil kis kiadó vállalat gépein, a szín- rebontást az egyik lapgazda végzi. A Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében — a küldött úgynevezett fotókész anyagból — már csak lemezt ké-j szítenek, nyomnak és kötnek. Szeretnénk — minden bizonnyal sikerül is — ezt az árat megtartani. — Honnan szerzik be a jó minőségű, színes fényképeket? — Ez a legnehezebb feladatunk. Speciális igényeink vannak: olyan magas színvonalú természetfotók kerüljenek a lapba, melyek gyermekekhez szólnak. A hazai természetfotósoktól, sőt, külföldről is kapunk felvételeket. A Süni 15 ezres példányszámmal indult. A jövőben 40—50 ezer Sünit szeretnénk eljuttatni a gyerekekhez — mondta végezetül Udvari Gábor. H. E. Tőkés importot tettek feleslegessé a Phylaxia Oltóanyag-termelő Vállalat szakemberi, akik a Láng Gépgyárral készítették el az egyik gyártási folyamathoz szükséges nagyüzemi berendezést; a vállalat mérnökei egyúttal különleges műszereket is készítettek, és így olyan berendezésegyüttest állítottak elő, amelyet mindeddig csak külföldről vásárolhattak. A Phylaxiánál készítik az állattenyésztésiben használatos vakcinák egy részét. Korábban kisebb üvegekben tartották az alapanyagokat, és viszonylag nehézkes módszerekkel állították elő a készterméket. A külföldi készülék 15 millió devizaforintba került volna, s ilyen nagyságú beruházásra a gyár nem vállalkozhatott. Ezért a hazai üzemekkel alakítottak ki olyan együttműködést, amellyel megoldhatták a technológiai folyamat korPénteken reggel megkezdődött a zöldborsó betakarítása Békés megye mezőgazdasági üzemeiben. Elsőként a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben láttak munkához, ahol három önjáró borsóbetakarító géppel vágták a helyi konzervgyárnak és a hűtőháznak termelt zöldségfélét. A komplexen meliorált táblákról a tavalyinál valamivel jobb minőségű és gazdagabb termést szállítottak a feldolgozó üzembe, és — amint Farkas szerűsítését. A Láng Gépgyárban készítették el a nagyméretű tartályokat, ezek befogadóképessége mintegy 1800 liter. A gépgyár kitűnő minőségben szállította az úgynevezett keverős tárolókat, ' amelyek vezérlésére, egyebek között a levegő ési a fordulatszám szabályozására, valamint a vegyiérték beállításra szintén hazai gyártmányú, részben a Phylaxia műhelyében készített műszereket alkalmaznak. Az automata vezérlőket a MOM szállította. A hazai fejlesztésű, korszerű fermenfor- berendezés már üzemszerűen termel, és beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A beruházás összes költsége nem haladta meg az ötmillió forintot. A hazai fejlesztésű technológiával egyebek között a sertésorbánc elleni vakcinát állítják elő, és a baromfikolera ellen használt oltóanyagot is itt termelik. Miklós elnök elmondta — a nyár eleji érlelő időjárás az elmúlt éveknél gyorsabb munkát követel a betakarításban, feldolgozásban tevékenykedőktől. A két feldolgozóüzem termelési körzetében a mintegy háromezer hektár borsótenület optimális időben végrehajtandó ^. betakarításához emiatt több gazdaság, így a Május 1. Tsz is traktorvezetőket kért segítségként a néphadseregtől. isállatvásárt rendezett a veszprémi állatkert igazgatósága Süni című lap szerkesztőségének közreműködésével a gyereknap alkalmából Dratják a zöldborsót a békéscsabai Május 1. Tsz-ben
