Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-07 / 132. szám
o % 1985. június 7., péntek „üzenet a végekről” Táncfórumon megyénk néptáncosai Mint a festőnek a .kiállítás, a táncosoknak egy-egy sikeres előadás jelenti az igazi elégtételt az idöáldozatért. a verítékes próbákért... S ha ez az előadás épp a Budai Vigadóban, a táncfórumon kerül megrendezésre, a bemutatkozás öröme nem csekély izgalommal párosul, hiszen köztudott: hazánkban ez a legrangosabb táncos eseménysorozat, melyen értő, szakmai közönség előtt mutatkozhatnak be együtteseink legjobbjai . . . Pályaválasztási játék Ki minek lesz A Magyar Üttörök' Országos Szövetsége Békés Megyei Elnöksége és a Békés Megyei Pályaválasztási Intézet több éve hirdette meg először á háromfordulós „Ismerjük meg együtt" című megyei pályaválasztási játékot, melyben az ötödiknyolcadik osztályos úttörők vehetnek részt. A tanév folyamán pedagógusok. úttörővezetők irányításával többféle feladatot kell a pajtásoknak megoldaniuk; valamennyi elősegíti az önmegismerést, egymás megismerését, értékelését, egyszóval előkészület a tudatos, tervszerű pályaválasztásra. Az idén csaknem ezer gyerek vett részt a játékban. Vajon mit jelentett ez a pedagógusok számára? — Értelmes és hasznos munkát — véli Hantos Gusztáváé, a Szarvasi 2. számú Általános Iskola nyugdíjba vonuló pedagógusa. aki évek óta felkészítője a gyerekeknek. — A mi iskolánkból hatyan gyerek végezte el a feladatokat: az üzemlátogatások, az olvasott könyvek megbeszélése sokat segít a pályaválasztásban. Utódja, Janurik Andrásné hasonlóan vélekedik: — A gyerek közel kerül a gyakorlati élethez, s megtapasztalja egy-egy pálya vonzó, vagy kevésbé vonzó oldalait. Az üzemlátogatások során szerencsére, olyan emberekkel találkoztunk, akik szeretik munkájukat. s nagy hatással voltak a tanulókra. Láthatták a gyerekek, hogy ha valmit el szeretnének érni, akkor dolgozniuk kell! Ezért a tanulásban is jobban igyekeztek. S hogyan vélekednek a gyerekek ? Fülöp Attila, az orosházi 5. számú iskola hetedikes mestere? tanulója. háztartásigép-szerelőnek készül. — Szeretem a gépeket, s a tanulmányi eredményem alapján (közepes) ajánlatos valami jobb szakmát választanom. — Mi volt számodra a pályaválasztási játék legnehezebb feladata? — Magamról írni . .. Hegedűs Zoli ugyanennek az iskolának a diákja. Ö már kicsi kora óta, építésznek készül: — Édesapám tervező- munkát végez, engem talán ezért érdekel az építészet. Egy időben tetszett a kőműves szakma is. A pályaválasztási játék eredményhirdetésére tegnap délelőtt került sor Békéscsabán, az jfjúsági és úttörőházban. Selmeczy László, a Békés Megyei Pályaválasztási Intézet munkatársa értékelte a rajok eredményeit. majd a legjobbak megkapták jutalmukat. Az öttdik osztályosok közül JR legtöbb pontszámot a szarvasi 2-es számú iskola Ságvári raja szerezte. A hatodikosok legjobbjai a gyo- maendrődi Vadász raj pajtásai lettek. A hetedik osztályosok közül a szarvasi Hermann Ottó raj. érte el a legjobb eredményt. A nyolcadikosok versenyében a füzesgyarmati Viking raj lett az első. A kisegítő iskolák számára ..Készüljünk együtt” címmel külön verseny indult, melyben öt raj 78 pajtása vett részt. “Az eredményhirdetés után — a hagyományoknak megfelelően — rövid, műsorban mutatkoztak be a rajok. A dévaványai pajtások például egy-egv pálya jellemzőit elevenítették fel a színpadon. —gubucz— Június :i-án. pontosan fél 12-kor indulunk. Minek ilyen korán, hiszen az előadás este 7-kor kezdődik — szólal meg többünkben a kisördög —, ám mikor a fővárosba, a Coi'vin téri Budai Vigadóba érkezünk, s elkezdődik apróba, hamar kiderül, nem volt hiábavaló a nagy sietség. Épp. hogy végigfutják a tervezett műsort, s már kezdődhet is a készülődés az * előadásra: a ruhák kirakása, sminkelés, öltözködés ... A békéscsabai Balassi tánc- együttes és a gyulai szövetkezetek Körös táncegyüttese készen áll a nagy megmérettetésre. Közös műsoruk címe — nem kis célzattal —: „Üzenet a végekről”. Az együttesek művészeti vezetői — Born Miklós és Varga András — még egyszer áttekintik a programot, ellenőrzik, minden s mindenki készen áll-e, s piár gördülhet is fel a függöny... * * * Felcsendül a Német táncok című Born-koreográfia zenéje... A békéscsabaL táncosok pillanatok alatt vidám hangulatot teremtenek a színpadon. Őket a gyulaiak követik'a Tápéi ' hangulat és a Széki tempók előadásával. Aztán ismét három balassis produkció, a Tardonai leánytánc, a Szatmári táncok és az Eleki táncok következik. (Ez utóbbi Gál László koreográfiája). Az első részt a gyulaiak Dunántúli ugrósa és a csabaiak Csabai fonója zárja. Az örök sikerszám, a fonó, most is meghozza az első ismétlést... Szünetben, az impozáns előcsarnokban, a nézők csoportokba verődve beszélik meg az imént látott produkciókat. Szögi Csaba.) a Bihari együttes táncosa, a dunaújvárosi Vasas táncegyüttes vezetője, különösen a békéscsabai Gál László előadásától van elragadtatva: — Amit az eleki táncokban produkált, igazán elismerésre méltó — mondja. •— A technika, az anyagtudás... Nagy élmény volt látni. Egyébként az' első rész legfőbb érdeme, úgy hiszem, a hangulatteremtés. Látszott, hogy egységes és végtelenül lelkes társaság táncol a színpadon. , * * * Mint a beszélgetés során kiderül, erős szálak fűzik Békéscsabához. — Szegeden, annak idején. Born Miklóstól tanultam az első cifrákat. Később, a békéscsabai országos szólótáncfesztiválon háromszor nyertem meg az Aranysarkantyús táncosdíjat. így e cím örökös tulajdonosa lehettem. A gyulaiakat is jól ismerem, felléptem már a Várszínházban is. Nem csoda hát, ha kíváncsi voltam a műsorra. Lassan vége a szünetnek, a program folytatódik. A színpadon a Keménytelki táncok,-a Korcsos, a Villő... Hamar lepereg a Székely verbunk. a Méhkeréki táncok és a két új: Botházy Cigánytánca, és Born—Patyi Mindig újra című koreográfiája, melyet szakmai közönség előtt még nem mutattak be. yAztán taps, és a műsornak vége. Kezdődhet az átöltözés, a pakolás, s már indulunk is. Hazafelé mindenki arió1. beszél. elég hangosra sikerült-e a végek üzenete? Kép. szöveg: Nagy Ágnes A próbán ... ... s az előadáson Kelendő volt az alkotmány, n tőke Egy könyvkiadó tanulságai Mindenki jobban járt!... Látogatóban a battonyai Petőfi Tsz téglagyárában Olvasnak-e a mai tizenévesek? A vélemények megoszlanak. Vannak, akik azt állítják, hogy a 20 év alatti korosztály művelődési igényei kielégülnek a mozivászon, vagy a tv-képernyő előtt. Ám az ellentábor véleménye szerint igenis a legtöbb tizenéves épp ebben a fogékony korban alapozza meg egész életre szólóan műveltségét, alakítja ki olvasási szokásait. S hogy így legyen, azért nem keveset tehet az iskola. A KISZ Békés Megyei Bizottsága, s a Kossuth Könyvkiadó Vállalat Békés megyei kirendeltsége három éve hirdette meg — az országban először — az „Egy diák — egy könyv" akciót, azzal a céllal, hogy felkeltsék, ugyanakkor kielégítsék a tanulóifjúság politikai irodalom iránti érdeklődését és' ezúton is segítsék az iskolai munkát. Az akció eddig a foradalmi ifjúsági napok jegyében zajlott, s a könyvajánló jegyzék hangsúlyozta ez időszak politikai ifjúsági eseményeit. — Egyre többen kapcsolódtak be az akcióba — ál-í lapítja meg Kovács Eva, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője.— Az idén a megye harminckilenc szakközépiskolájából 29 vett részt, három intézménnyel több, mint tavaly. Az iskolai KlSZ-bizottságo- kon keresztül próbáljuk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy minél több Kossuth- kiadványt olvassanak, vásároljanak. — Mik voltak'az év könyvslágerei? — Nagyon sokan megvásárolták a Kommunista Párt Kiáltványát, hisz ez kapcsolódik a tananyaghoz. Kelendő volt a Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya, a Visszaemlékezések Leninre. A tőke, a Mit kell tudni? sorozat kötetei.. Sajnos, nem tudtuk kielégíteni az igényeket a Nap verejtéke, és a Fantasztikus természetrajz könyvekből, amelyek váratlan érdeklődést keltettek országszerte. — Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az „Egy diák — egy könyv" akció? — Három §v távlatából már megállapítható, hogy igen. Az idén a meghirdetők sorába bekapcsolódott a megyei tanács művelődési osztálya is. A jövő tanévtől annyit szeretnénk változtatni, hogy nem tavasszal, hanem tanév elején tesszük közzé a felhívást. így több idejük lesz a KISZ-,tanács- adó tanároknak, az iskolai könyvtárosoknak az igények felmérésére, a szervezésre. Hagyomány, hogy a tanév végén sorrendet állítanak : ki volt a középiskolák közül a legaktívabb Kossuth- könyv terjesztő? Ezúttal a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szak- középiskola* vitte el a ván- dorzászlót és a könyvtárgyarapításra fordítható legmagasabb összeget. Kiss Katalin, az iskola KISZ-titkára szerint minden diák bekapcsolódott az akcióba, s ez nem kevés, hisz az iskola csaknem 400 tanulót számlál. — Nálunk szeretnek olvasni a diákok — állítja. — Nem hiányzik a politikai érdeklődés sem. Népszerűek a KISZ-fórumok, a vitakörök. Sokan megvásárolták A tőkét — főleg a harmadik-negyedik osztályosok —' tetszett az Ö című kiadvány, a Nem csak nőknek sorozat (ezt magam is szívesen olvastam). A szakmunkásképző intézetek közül a legjobb eredménnyel az elekiek dicsekedhetnek, annak, ellenére, hogy először vettek részt az „Egy diák — egy könyv" akcióban. Klemm István, a mező- gazdasági szakmunkásképző intézet KlSZ-tanácsadó tanára maga sem igen érti a sikert. — Tavaly még meglehetősen gyér volt az érdeklődés. Aztán beszerveztük az alap- szervezeteket patronáló tatárokat, osztályonként mértük fel az igényeket, összesen 72 diákunk van, állattenyésztő szakmát tanulnak, csaknem valamennyien kollégisták. Mindenki vásárol könyvet, néhányan főleg a harmadévesek, akik már ösztöndíjat kapnak — valóságos kiskönyvtárra tettek szert. — Mit olvasnak szívesen a szakmunkástanulók? — Érdeklődnek a történelmi tárgyú könyvek, főleg a világháborús történetek iránt. Sokan keresnek természetrajzzal, állattenyésztéssel foglalkozó, vagyis szakmai jellegű irodalmat,. — Járnak-e könyvtárba a gyerekek? — Hogyne! Van iskolakönyvtárunk, amelyben szak- és szépirodalmat találnak, s tanulóink több mint fele tagja a községi könyvtárnak. * * * Arra a kérdésre, hogy ele-i get, megfelelő irodalmat olvasnak-e a mai középiskolások, nehéz ' válaszolni egyetlen akció nyomán. Egy azonban biztos: az igény nem hiányzik, s felkeltése megéri a fáradságot! Gubucz Katalin A battonyai Petőfi Tsz egyebek között arról híres, hogy a növénytermelés és állattenyésztésen kívül kezdet óta folytatnak ipari tevékenységet. A vasipari üzem, az alumínium-feldolgozó. és a varroda mellett új üzemmel, téglagyárral gyarapodott a szövetkezet. 1985. január X-tői. * * * — A téglagyár és a bányagödrök a mi területünkön találhatók, ezért bennünket keresett fel az elmúlt év végén Baukó Mihály, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója — magyarázza dácsák István elnök. — Elmondotta. hogy nekik nincs anyagi lehetőségük a battonyai kis gyár fejlesztésére, ezért a felsőbb párt- és tanácsi szervekkel egyetértésben úgy i határoztak: tulajdonjogilag átadják az üzemet a Battonyai Nagyközségi Tanácsnak. Bennünket arra kér. ha lehet, tartós termelésre vegyük át a tanácstól, nehogy átmenetileg is szüneteljen a téglagyártás. hiszen Battonyán és környékén sok a magánépítkezés, így olcsóbb szállítással jutnak kisméretű téglához a lakosok. — Egy kicsit új nekünk ez a munkaterület, de megbirkózunk vele. 45-en dolgoznak a téglagyárban. Az idei terv: 4.2 millió tégla értékesítése, 9,5 millió forint árbevétellel, 1.1 millió forint nyereséggel. Munkabérre 2.4 millió forintot irányoztunk elő. Alacsony volt a téglagyáriak bérszintje, ezen segítettünk, ráadásul mint alkalmazóiak egy-egy fél háztájit kapnak. Az a terv: bevezetjük majd a két műszakot és legalább ötmillió darab kisméretű téglát gyártunk évente. Az Alföldi Tüzépnek az idén kétmillió téglát adunk el. , * * * Roczkó Emil gyárvezető, aki nyolc esztendeje irányítja itt a munkát. így vélekedik : — Mindenki jobban járt így. Engem megbecsültek a korábbi főnökeim is. most is nagyon jó velük a kapcsolatunk. Itt speciális gépekkel dolgozunk, amihez alkatrészt Békéscsabán gyártanak. Ugyanúgy megkapjuk most is, mint azelőtt. A barátságot ápoljuk, a szakmai tapasztalatokat jól hasznosítjuk. Tíz százalékos bérfejlesztést kaptunk, a háztáji sem lebecsülendő. — Én és a férjem korábban kicsit hűtlenek voltunk a téglagyárhoz — veszi át a szót Ilcládi Jánosné. — 1967- től ’81-ig itt dolgoztunk, aztán a könnyebb munka reményében átmentünk a Petőfi Tsz-be. Én a nutriate- lepen, a férjem a darálóban kapott munkát. Aztán mégiscsak visszajöttünk. — Akkor még alkalmazottként vett vissza a vállalat Elveszett az Orosházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat MNB: 264-13 110 2. feliratú bélyegzője. Használata 1985. május 31-től ÉRVÉNYTELEN. bennünket. Ha tudtuk volna, hogy a Petőfi Tsz-é lesz a gyár. nem léptünk volna ki. így ketten kapunk egv egész háztájit. Jól jön a termény, mert sok jószágot tartunk. Szó esett még olyan munkásokról. akik 16—18 éve egyfolytában itt dolgoznak. Most nagy a bizakodás, jól jött a fizetésemelés és a háztáji mindenkinek. A rendkívül tarlós, hideg tél őket sem kímélte: 123 ezer nyerstégla szétfagyott. Ennek ellenére mindenki bízik abban, hogy az éves tervet maradéktalanul teljesítik. * * * Ezek után felkerestük Kri- zsán Andrást, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét, hogy mondja"el véleményét a battonyai gyárral kapcsolatban: — Elsősorban a Petőfi Tsz vezetői érdemelnek dicséretet. Mi valóban nem tudtunk volna fejleszteni Battonyán. Közismert, hogy a színes cserép iránt nagyon megnőtt a kereslet. így a népgazdasági és a lakossági érdek is azt kívánja: ezt az ágazatot fejlesszük tovább: Mi annak örülünk, hogy volt bátorságuk a Petőfi Tsz vezetőinek úgy átvenni a nagyközségi tanácstól ezt az üzemet, hogy minden feltételnek elegét tesznek. • Vállalták többek között — és ez. nagyon fontos —, hogy tartósan csak téglagyártásra hasznosítják az üzem területét. Mi pedig azt vállaltuk, hogy segítünk mindenben. Nagy öröm számunkra, hogy volt dolgozóink helyükön maradhattak, és amint hírlik, még több téglát gyártanak majd. mint azelőtt... Ary Róza
