Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-07 / 132. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÚNIUS 7., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 132. SZÄM A szavazás a politikánk, a szocializmus és a béke melletti állásfoglalás Kádár János beszéde a csepeli választási nagygyűlésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra csütörtökön a Csepeli Sportcsarnokban rendezett vá­lasztási nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal. A nagygyűlés a szombaton sorra kerülő választások előtti utolsó politikai tömegdemonstráció volt, záróeseménye te­hát a választási előkészületeknek, amelyek során az or­szággyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek találkoztak vá­lasztóikkal, kifejtették a Hazafias Népfront programja alapján álló elképzeléseiket, s lakosságunk széles rétegei tettek hitet az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott országépítő célok megvalósítása mellett. Zsúfolásig megtelt a sportcsarnok, ahová a csepeli dol­gozók mellett eljöttek más budapesti munkáskollektívák képviselői is. Az elnökségben helyet foglaltak a főváros, Csepel politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, az élen járó dolgozóközösségek küldöttei, a munkásmozga­lom veteránjai, s az urnákhoz most először járuló fiatalok képviselői. A Himnusz hangjait követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a je­lenlévőket. A nagygyűlésen elsőként Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az országos listán szereplő kép­viselőjelölt szólalt fel. Majd az országos választási listán képviselőjelöltként szereplő Kállai Ferenc kapott szót. Felszólalt a nagygyűlésen Bodor Lászlóné, a Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyárának dolgozója is. Ezután Kádár János lépett a szónoki emelvényre. Kedves Elvtársak! Barátaim! Tisztelettel köszöntőm a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét. Élve az alkalommal, köszöntőm a te­levízió nézőit, a rádió hall­gatóit. Az itt jelenlevők személyében köszöntőm Cse-i pel, Budapest dolgozóit, kö­szöntőm a magyar munkás- osztályt, a szövetkezeti pa­rasztságot. az értelmiséget, az alkalmazottakat, a vá­lasztásra készülő, szocializ­must építő magyar népet. Az utóbbi hónapokban po­litikai életünk nagyon moz­galmas volt. Nemrégiben zajlott le a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak, társa­dalmunk vezető erejének nagy fontosságú XIIIT kong­resszusa. Azt követően mél­tóan megemlékeztünk ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulójáról. Megünnepel­tük május elsejét, a munkás­osztály, az internacionaliz^- mus nagy nemzetközi ünne­pét, és közben megkezdődött a választási kampány. E po­litikai események során* szó esett a bennünket vezérlő elvekről, politikánkról, cél­jainkról, helyzetünkről, ne­hézségeinkről, a követendő útról, a .megoldandó felada­tokról. Minden lényeges kér­désről a tömegek iránti bi­zalommal, nyíltan beszél­tünk. Most ennek az ese­ménysorozatnak, a választá­si politikai munkának az utolsó szakaszában vagyunk. A lezajlott^ jelölő- és válasz­tási gyűléseket nagyfokú po­litikai aktivitás jellemezte. Ezeken mintegy másfél mil­lióan vettek részt, a válasz­oknak több mint 20 száza­léka. Számunkra természetesen nagyon fontos, hogy az ál­lampolgárok milliói hogyan fogadták kongresszusunk határozatait és a Hazafias Népfront állásfoglalását, amelyben magáénak vallotta pártunk országépítő prog­ramját. Felelősséggel és örömmel szólok arról, hogy az emberek nemcsak nagy érdeklődéssel, hanem megér­téssel, támogatással és tett- rekészséggel fogadták törek­véseinket, s ezt szavakban is kifejezték. Hiszen csak a választásokkal kapcsolatos gyűléseken kétszázezer em­ber felszólalt és nyíltan ál­lást foglalt. Ez óriási fontos­ságú. De ennél is fontosabb állásfoglalás fejeződik ki a mindennapi munka, a párt­kongresszus és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu-' lója alkalmából meghirdetett szocialista munkaverseny eredményeiben. A bányászok és a többi szakma dolgozói is sokszor túlórákat vállal­va, szabad szombaton, kom­munista műszakokon teljes erővel dolgoznak, hogy a szocialista céljaink elérésé­hez annyira fontos idei nép- gazdasági tervet mennél jobb eredménnyel teljesítsük. Ezért ezeket a mind sza­vakban, mind tettekben megnyilvánuló állásfoglalá­sokat nagyon nagyra érté­keljük, az egyik legfonto­sabb előrevivő erőnek' tart­juk. Június íl-án. szombaton lesznek az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagválasztá­sok. Ennek szintén megvan a maga nagyon nagy jelen­tősége. Büntétőjogi szankció természetesen nem sújtja azt, aki nem szavaz. De úgy gon­dolom, hogy a közügyekben gondolkodó, ■ s népünk fel- emelkedését szívükön viselő emberek előtt világos:a vá­lasztásokon való részvétel milliók állásfoglalása politi­kánk fő iránya mellett. Amint az előttem szóló cse­peli fiatalasszony is mondot­ta, a szavazópolgárok is meg­értik, hogy ezen a választá­son aktívan fészt venni, és a szavazatukkal is kifejezés­re juttatni az egész nép alapvető politikai törekvései­vel való egyetértést — ez erkölcsi és politikai tett. A szavazás a politikánk, a rend­szerünk, a népi hatalmunk, a szocializmus, a béke és az építő programok melletti ki­állást, állásfoglalást jelent. Kedves Elvtársak! ■ Az utóbbi hetekben ha­zánk, társadalmunk, a dol­gozók életének szinte min­den kérdéséről szóltunk. Ezért most nem szükséges programot hirdetni, hiszen azt már megadta a párt- kongresszus és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Néhány fontos , kérdésről mégis szólni kívánok. Ma a világon harc folyik a társadalmi rendszerek kö­zölt, és éles az ideológiai küzdelem is. Az emberiség fejlődésének jelenlegi szaka­szában egyidejűleg létezik a kapitalista és a szocialista világrendszer. E társadalmi rendszerek harca természete­sen létezésük óta napirenden van, de az utóbbi időben élesebbé vált. Az imperializ­mus neves és kevésbé neves szószólói újra és újra arról beszélnek, hogy Marx taní­tása, a marxizmus—leniniz- mus elavult, a szocialista rendszer nem működik meg­felelően. Mindenki tudja, aki ilyen kérdésekkel foglal­kozik; amióta Marx mint a kapitalizmus szigorú kritiku­sa fellépett, úgy beszéltek nézeteiről, hogy azok meg­alapozatlanok, életképtele­nek. De ez az elmélet azóta már valósággá vált, száz és százmilliók élnek a világ- rendszerré vált szocialista társadalom országaiban. S ezek az országok fejlődnek; ez a rendszer életképes. Ami a kapitalizmust ille­ti, kétségtelen, hogy amikor a tőkés társadalom kifejlő­dött és ahol a feudális tár­sadalmat, vagy annak ma­radványait félretolta htjá­ból, jelentősen hozzájárult a termelőerők fejlesztéséhez, a korábbiakhoz viszonyítva a javak nagyobb tömegét hoz­ta létre. Az igazsághoz azon­ban az is hozzátartozik, hogy a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országok a maguk szín­vonalát más országok és né­pek imperialista kizsákmá­nyolása útján érték el. A kapitalizmus ma vál­ságban van. Küzd feloldha­tatlan belső ellentmondásai­val, így a kizsákmányolok és kizsákmányoltak közötti ki­békíthetetlen ellentmondá­sokkal. Gazdasági, politikai, pénzügyi válságok, a terme­lés konjunkturális ingadozá­sai is gyötrik. De a mi szá­munkra az a leglényegesebb, hogy most mit tud a kapita­lizmus az emberiségnek ígér­ni. Ez a válsággal küzdő rendszer az egyes dolgozó számára a létbizonytalansá­got, az intézményesített és növekvő- munkanélküliséget, az élet legkülönbözőbb te­rületein az erőszak ural­mát, az emberi környezet, a természet pusztítását, és a háború szüntelen veszélyét tudja távlatként nyújtani. Ezzel szemben a szocializ­mus megszünteti az ember ember általi kizsákmányolá­sát, garantálja a létbiztonsá­got, a teljes foglalkoztatott­ságot. Lehetővé teszi, hogy a különböző nemzetek, né­pek viszonylag rövid idő alatt leküzdjék a százados elmaradottságot. A szocialista világrendszer ma'a társadalmi fejlődés, a népek szabadságának zászló­vivője. Ez a rendszer az em­beriségnek a tartós és szi­lárd béke és a fegyvermen­tes világ távlatát nyújtja. Erre az erőre, a szocializ­musra is szavazunk a szom­bati választásunkon. Biztos vagyok abban, hogy népünk a rendszerek világméretű harcában ezúttal is a szocia­lizmusra adja szavazatát. A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik fő jellemzője ma az imperialisták által szí­tott fegyverkezési, verseny, az imperialisták egyes kö­reinek az a törekvése, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert. Azt tapasztaljuk, hogy az Egyesült Államok a vi­lágűr militarizálásának gon­dolatát is fontolgatja. Mit hirdetnek ezzel szemben a Varsói Szerződés országai, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok? Mi a békét, a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élését hirdetjük és gya­koroljuk. Minden vitás nem­zetközi kérdésben a tárgya­lást és a megegyezést java­soljuk. A Varsói Szerződés szervezete meg nem támadá­si megállapodást javasolt éá javasol ma is a NATO or­szágainak. Javasoljuk a (Folytatás a 3. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén .időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tárgyalt. Az Állami Tervbizottság tájékoztatója alapján megvitatta a veszélyes hulladékkezelő telepek országos hálózatának ki- < öltésére hozott határozat végrehajtásának helyzetét. Figye­lemmel a veszélyes hulladékok ártalmatlanításához fűződő í' ntos társadalmi és népgazdasági érdekekre, kötelezte az illetékes minisztériumokat, hogy a tanácsok és vállalatok bevonásával gyorsítsák meg a végrehajtást. (MTI) A Minisztertanács ülése n megyei képviselőcsoport utolsó tanácskozása Tegnap, június 6-án Oros­házán találkoztak Békés me­gye országgyűlési képviselői. A jelenlegi összetételében utolsó alkalommal ülésező megyei képviselőcsoport ta­nácskozásán részt vett Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára is. A megjelenteket Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának titká­ra üdvözölte, majd a mei gyei pártbizottság első titká­ra méltatta a képviselőcso­port és személy szerint a képviselők munkáját. Töb­bek között hangsúlyozta: — A megyei pártbizottság, a tanács, a népfront és me­gyénk egész lakossága nagy­ra becsüli azt a munkát, amit önök az országgyűlés­ben a megye javára végez­tek. Most a ciklus végén szeretném emlékeztetni önö-, két arra, hogy a választók­tól kapott bizalommal olyan feladatot és lehetőséget kap­tak, amilyet kevesen. Bete­kinthettek az ország vezeté­sének életébe, és részt ve­hettek a törvényhozás mun­kájában. Becsüljék meg a választók bizalmát, tekint­sék úgy, hogy' ez a további­akban is — akár képvise­lők lesznek, akár nem — fe­lelősségérzetre, közéleti mun­kára kötelezi önöket. Ezt követően dr. Horváth Éva,'a HNF Megyei Bizott­ságának elnöke emléklapot adott át a képviselőknek. Végezetül Varga Zsigmond. a csoport vezetője megkö­szönte a megyei szerveknek a képviselők munkájához nyújtott segítséget. Ezzel a megyei képviselőcsoport hi­vatalosan is befejezte tevé­kenységét átadva helyét az új képviselőcsoportnak. II Munkajogi Bizottság üléséről jelentjük Tegnap délelőtt dr. Mol­nár Margit elnökletével ki­helyezett ülést tartott a Békés Megyei Munkajogi Bizottság Békéscsabán, a Volán 8. sz. Vállalatnál. El­ső napirendi pontként meg­tárgyalták a vállalatnál működő munkaügyi döntő- bizottságok munkáját. A vállalatnál öt munka­jogi döntőbizottság n^űkö- dik, mégpedig Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán és Szarvason. Megalakításuk a jogszabályi előírásnak megfelelően történt. A mű­ködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosí­tottak. A legnagyobb forgal­mat a békéscsabai, központi vállalati munkaügyi döntő- bizottság bonyolítja le. A múlt évben 70 ügyet tár­gyaltak. A bizottságok elé kerülő ügyek túlnyomó ré­sze kártérítési ügy. A több­séget az üzemanyag-túlfo­gyasztás, a szállítás közbeni árusérülés, a túlsúlybírság miatt hozott kártérítési, ha­tár« /..ltok elleni kérelmek tesz. > ki. Az ügyek másik legnagyobb csoportját a fe­gyelmi határozatok megtá­madása képezi. A döntőbi­zottságok által hozott hatá­rozatok megfelelnek a kö­vetelményeknek. Szembe­tűnő, hogy az előző évekhez képest, mind a fegyelmi ha­tározatok, mind a kártérítési határózatok csökkentek. A csökkenés a munkafegyelem kedvező alakulását mutatja. Az írásbeli beszámolóhoz Vándor Pál, a vállalat igaz­gatója és Kovács Mihály, a vállalati, munkaügyi dön­tőbizottság elnöke fűzött ki­egészítést. A vállalatnál mű­ködő munkajogi döntőbizott­ságok a nagy ügyforgalom ellenére szakszerűen járnak el, a vállalat és a szakszer­vezet nagy figyelmet fordít működésükre. A megyei munkajogi bizottság elisme­résben részesítette a válla­latot. Második napirendi pont­ként a MEDOSZ Békés Me­gyei Bizottságához tartozó vállalati munkajogi bizott­ságok tevékenységéről tár­gyalt a megyei bizottság. El­ső ízben került erre sör. A MEDOSZ Békés Megyei Bi­zottságához tartozó vállala­toknál 50 munkaügyi.döntő- bizottság működik. A mun­kaügyi vitákat a jogszabá­lyok előírásait szem előtt tartva intézik. A szakszer­vezeti bizottságok fontos feladatuknak tartják a dön­tőbizottságok munkájának támogatását. Az írásos anyaghoz kiegészítést fűzött Gácsi Péter, a MEDOSZ me­gyei titkára és dr. V. Fodor Endre, a megyei munkajogi bizottság tagja. A beszá­molóból és a felszólalások­ból egyaránt kitűnt, hogy a MEDOSZ-hoz tartozó válla­latok döntőbizottságainál ;f legtöbb gond a képzéssel, il­letve továbbképzéssel áll kapcsolatban. Ebből adódik a legtöbb hiányosság. For­mailag okoz problémát ese­ténként az. hogy a döntőbi­zottsági határozatok indok­lási része nem tartalmazza az eljárás eredményét. s azokat a tényeket, körül­ményeket, • amelyeket a ha­tározathozatal során figye­lembe vettek. Néhány eset­ben pedig az üzemi balese­tekkel kapcsolatban, a nem vagyoni kár arányának a megállapítása. Éppen ezért indítványozta a megyei munkajogi bizottság, hogy a képzésre és továbbképzés­re fordítsanak nagyobb súlyt a vállalatok. A szóbeli kiegészítés során hívták fel a figyelmet arra is. hogy több figyelmet kell fordítani a döntőbizottsági tagok meg­becsülésére. Ezt a munkát teljes jogú társadalmi mun­kaként kell figyelembe ven­ni. és november 7-i ünnep­ségeken erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíte­ni a döntőbizottságok tiszt­ségviselőit és tagjait. A megyei munkajogi bi­zottság elfogadta a' sarkadi áfész munkaügyi döntőbi­zottsága munkájáról készült felmérést. Végezetül beje­lentésekről tárgyalt. S. J. Sajtótájékoztató a VIT-expedíció útjáról A Világ Ifjúsága és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda közös VIT- expedíciója, amely május 20-án indult Budapestről négy VIT-városba — Prágá­ba, -Berlinbe, Varsóba és Moszkvába —, csütörtökön érkezett vissza a magyar fővárosba. Ünnepélyes fo­gadásukat követően sajtótá­jékoztatón ismertették az expedíció útjával kapcsola­tos tapasztalataikat az Exp­ressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda központjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom