Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-01 / 127. szám
Horgászbot és számftégép IgUiWkfiM-------------1 985. június 1., szombat o Délelőtt a bizományiban Bizi. Csak így mondják, becézik a Bizományi Áruház Vállalat üzleteit. Naponta elmegyek egyikük előtt Békéscsabán. Emberek toporognak a bejárat előtt. Ismerős arcokat látok, talán meg sem lepődnének, ha köszönnék nekik. Most mégis megütköznek a kérdéseimen. — Mit lehet ingyen kapni? — nevet a szőke fiatalasz- szony, és szemérmesen elfordul. — Szégyelli, hogy itt vásárol? — Dehogy — néz nagy szemekkel. — öt gyerekem van, meg kell gondolni, hogy hova teszem a pénzt. — öt gyerek? — Csodálkozik? Tisztességgel nevelem őket, rendes ruhájuk, cipőjük van, még ha a bizományiban veszem is. — Nem akartam megbántani, csupán... — Akkor meg miért molesztál bennünket? — repli- kázik az idősebb asszony. — Igen, idejövünk korán, hogy jusson a jobb cuccokból. Nyugdíjas vagyok, nem vásárolhatok Pesten, a Pierr- nél... — Pierre Cardinra gondol? — Maga jobban tudja. A lányom és az unokám a butikokat járják. Olyan silány ruhákat még nem láttam. Van képük elkérni érte a rengeteg pénzt! — Ne bántsa őket, mert megharagszanak. — Különben is, mindenki ott vásárol, ahol akar — szól közbe a hosszú hajú hölgy. — A múltkor vettem egy pulóvert 150 forintért, amilyet az Univerzálban 450- ért árultak. Felhúzzák a redőnyt. Tényleg van itt minden. Horgászbot, porcelán, ruhanemű, személyi számítógép, kempingfelszerelés, dísztárgyak, étkészletek. Kovács Mihály- né, az áruház vezetője készségesen kalauzol, miközben ezeket mondja: — A bizományi reneszánszát éli napjainkban, hiszen a differenciált áruellátásban nagy szerepe van a BÁV- nak, amely szociális feladatot is ellát. Végül is az új cikk árának a töredékéért Tükör előtt jutnak lakberendezéshez, fényképezőgéphez, hűtő- szekrényhez, és természetesen ruházathoz a szerényebb keresetűek, a fészekrakó fiatalok. De ne higgye, hogy nálunk csak a kispénzű vevők fordulnak meg. Törzsvevőink közé tartozik nem egy jól kereső foglalkozást űző ember. — Viszont a bizományi árai is egyre felfelé kúsznak. — Az áremelkedéseket mi is követjük, egyszerűen nincs más választásunk. A forgalmunk 1980-ban alig érte el a 30 millió forintot, az idén ez a szám 45 millió lesz. — Ügy vélem, hogy ennek a túlnyomó részét a használt cikkek adásvétele teszi ki. — Igen. Közülük mennyiségben és értékben is kiemelkednek a műszaki cikkek. A színes, a fekete-fehér televíziók, fotócikkek, rádió-magnó kombinációk, személyi számítógépek, sátrak, kerékpárok és a bútorok. A Kazinczy utcai lakberendezési áruházban szekrénysorok, szóló bútorok, ülőgarnitúrák, dohányzóasztalok, gyerekágyak, babakocsik kaphatók. A kocséri és a baracskai tsz csak vállalatunknak gyárt heverőket és gyerek fotelágyakat. — Ezek szerint új árukkal is kereskednek. — Hogyne. Forgalmunk Bel- és külföldi áruk a műszaki osztályon Fotó: Kovács Erzsébet jelentős hányadát teszi ki az úgynevezett szabványon kívüli, mérethibás, és az exportból visszamaradt áruk eladása. Ezek elsősorban felsőruházati termékek, cipők és divatáruk. — Gyakran látok a kirakatban különböző figyelemfelkeltő plakátokat, feliratokat. Mit szolgálnak ezek az akciók? — Mindenekelőtt választékbővítő szerepük van. Minden esztendőben megrendezzük a FÉR—BÁV-akciót. Ilyenkor a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat több, választékosabb kötöttárut szállít a bizományinak. Ugyanakkor vanak saját vásáraink, amelyeket általában havonta rendezünk. Ágyneműt, lábbelit, kempingfelszerelést kínálunk vásárlóinknak. — A bizományi üzlethálózata azonban lassan bővül. Szűkebb hazánkban például csak a megyeszékhelyen és Szarvason van ilyen áruház. Nem marad más hátra, mint beutazni a városba, vagy tyidobni az értékes holmit. — Jó néhány éve vásárkocsi járja a kisebb településeket. Dolgozóink felvásárlással és eladással is foglalkoznak. Így próbáljuk áthidalni a nehézségeket. Ezenkívül ipari üzemekbe, gyárakba is eljutunk. A műszaki osztályon két férfi Color Sztár színes tévét nézeget. — Megveszik? — érdeklődöm. — A sógorom a főnök, szerintem 8 ezret megér. — De mégiscsak használt. — Vegyen újat, ha kap — mordul rám az idősebb, és elmélyülten figyeli az iskolatévé adását. (seres) Szabadkígyós Kísérleti stádiumban a biológiai gazdálkodás Szakismeret, kísérletezési kedv és nagy lelkesedés jellemzi Tus jak Jánosnét, a Szabadkígyósi Szakmunkás- képző Intézet szakkörvezető tanárát. - Szerkesztésében nemrég jelent meg 300 példányban a Kertbarátoknak a biológiai kertművelésről c. kiadvány. Az ötlet — mint mondotta — tőle és férjétől származik, aki az intézményhez tartozó egyik tanműhely vezetője. Mindketten a Gyulai Kertészeti Technikumban érettségiztek, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megszerezték az oktatáshoz és neveléshez szükséges pedagógiai, módszertani ismereteket. Egyébként a feleség az elméleti, férje pedig a gyakorlati feladatokat látja el a megyei biokertklub irányításában. , 0 biokertek előnyei A szimpatikus fiatal tanár házaspár tavaly ősszel társadalmi megbízatásként vállalta el a Kertészet és Szőlészet szerkesztőségének felkérésére azt, hogy a Békés Megyei Művelődési Központban megalakult szakkör munkájáról és eredményeiről a kertbarát klubokat is bizonyos időközönként részletesen tájékoztatja. Megemlítették, e széles körű tevékenységüket nagyban segíti a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, amely például termet biztosít a foglalkozások megtartására. A 35 tagot számláló közösség havonta egy alkalommal találkozik. A résztvevők a tapasztalatok cseréjén túlmenően a legújabb termesztési módszerekről, kérdésekről szerezhetnek tudomást. Jó ötletnek ígérkezett az a kirándulás, amelyet a Botanikai Kutató Intézetbe szerveztek Vácrátót- ra ez év tavaszán. Ugyanis az ottani téeszben is foglalkoznak vegyeskultúrás termesztéssel. Ennek a hagyományos monokultúrával szemben több előnye van: többek között a növények egészségesebbek és gyorsabban fejlődnek; továbbá a betegségek és kártevők ellen védik egymást, s ezenkívül ízletesebb a termés, jobb a helykihasználás. De térjünk vissza a Békési Műhely különszáma- ként megjelentetett kiadványra, amely közérthető nyelven ismerteti a biológiai kertművelés lényegét. Már a bevezető részben szó van arról, hogy a vegyszer nélküli növénytermesztés céljából ezt az eljárást fejlesztették ki az NSZK-ban a ’60-as évek elején. Sőt, Svájcban idestova 50 éve kísérik figyelemmel a biológiai módszerekkel ápolt talajokat és növényeket. Sajnos, Magyarországon 1983- ig nem voltak tapasztalatok a biológiai gazdálkodást illetően. Méregtúladagolás Való igaz — és ezt egyébként a HNF megyei kertbarátok társadalmi szövetségének nem egy ülésén is megerősítették —, hogy • a házi kertekben az előírásoktól eltérően alkalmazzák a permetezőszereket, s gyakran a kelleténél jóval több mérget használnak fel a kártevők elleni védekezésben. A veszélyt még csak tovább növeli, ha a megmaradt vegyszert szakszerűtlenül tárolják, vagy a környéken szétszórják, valamint a várakozási időt sem tartják meg. Aki felelősség- teljes munkára törekszik, feltétlenül tekintetbe keli vennie a növényvédő állomások jelzéseit. Az egészségvédelem szempontjából szintén . nagy eredménynek számít, ha a kistermelő például nem tízszer-tizenötször, hanem csak ötször permetezi növényeit. A „biokertészek” általában nem mondják ki a szentenciát, nevezetesen a vegyszer indokolt használatát nem tiltják. E helyett inkább bizonyos növények (például szárított csaíán, zsurló, üröm stb.) kivonatait, főzeteit javasolják. A bordói lével, káliszappannal, timsóval szintén meg lehet próbálni a védekezést, és ha már ez sem használ, akkor valóban megfelelő növényvédő szert ajánlatos „bevetni” a különféle kártevők ellen. Akadnak viszont kistermelők, akik arra esküsznek: legjobb, ha olyan növényeket telepítenek, amelyek erős illóanyagukkal elűzik, illetve távol tartják a rovarokat. A biológiai kertművelésről szóló füzet sok érdekes módszert sorol fel, és ismerteti a növénytermesztés új eredményeit is. Ezenkívül irodalmat ajánl e téma iránt érdeklődőknek. Többirányú támogatás A bioklub vezetői öt évet szántak arra, hogy biztosabb tapasztalataik birtokában győződjenek meg arról: vajon lehet-e vegyszer nélkül 'eredményesen termelni, s megfelélnék-e .az itteni talaj- és éghajlati viszonyoknak az általuk alkalmazott módszerek. Mindenesetre az egészséges élelmiszerek iránt egyre nő az érdeklődés és a kereslet világszerte. Például Ausztriában a Demeter cég foglalkozik e témával, s kapcsolatban áll a budapesti ker- tészkedőkkel. Jó lenne, ha a következő megyei kiadvány megírásába más szakemberek is besegítenének; hasznos tapasztalataikkal, információikkal és tanácsaikkal tovább bővítenék a kiskertjüket szorgalmasan művelő emberek tudását. Az indulás sikeres volt, ha az anyagi oldalát nézzük a dolognak. A biokert klubhoz tartozó valamennyi tag 100—100 forintot fizetett be, s jelentős támogatást ajánlott fel az Agrártudományi Egyesülés, valamint a gyulai Munkácsy Tsz. Ezenkívül a HNF megyei bizottsága a propaganda'anyagok megvásárlását, illetve elküldését vállalta magára. Nem csekély segítséget nyújtott az említett füzet szakmai, illetve nyelvi „átfésüléséhez” l DOMBOSXOY JOaiaZTKSTSZHTE fedőréteg IC cm. nedv«« tőzeg ;:orp«,l»z»p 5 cd. korapo»zt . f> cm.földréteg 30 cm. korhedá lomb' 15cn gyeptegl* A domboságy szerkezetének rajza * ...és elkészítése a gyakorlatban Raffai József, a szabadkígyósi tanintézet igazgatója; Szabó András megyei főkertész; valamint Mizó Ferenc, a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa. Bukovinszky István MOZI Sortűz egy fekete bivalyért Gyerekek járnak körsétát egy temető fejfájánál, és közben mondogatják: szegény Paula, szegény Aranka, szegény Blanka, szegény Noémi. Lehet, hogy nem pontosan ezeket a neveket mormolják, de az biztos, hogy valamit kifelejtenek a felsorolásból, azt, hogy szegény néző. Nem irigylem sorstársaimat, akik jegyet vesznek a Szabó László rendezte, Sortűz egy fekete bivalyért című filmhez. Bizarr unalomra készüljön fel, aki végig akarja ülni a vetítést, s utána még törheti a fejét, hogy tulajdonképpen mit is látott, összekuszáló- dott felnőtt életeket utánoznak, azokra reagálnak iskolás gyerekek, s a „nagyok” torzulásai csak 0 fájóbbak lesznek, ha romlatlanokat sároznak be — talán ez lenne a film mondanivalója, amely eljuthatna a nézőhöz, ha igaz helyzetekben, hihető figurákat tudnának teremteni. Csakhogy hiányzik a művészi hitel is, így Sz egész filmtörténet kitalá- ció csupán. Címe után természetet védő, az állatokat féltő mozidarabnak is gondolhatnánk a látottakat, hiszen brutálisan megölnek benne egy fekete bivalyt, dinamitrudacs- kákkal felrobbantanak (!) egy vörös macskát, s vele röpül a levegőbe egy tyúkól valamennyi lakója, ám akik mindezt megcselekszik, azok egyéb tetteikben is annyira hihetetlenek, hogy tőlük félteni sem kell semmit. Ilyenek nincsenek! Gyerekek, akik krepp-papírból készült színes virágokat esznek és meglett férfiak, akik egy hordó pálinka felkutatásával kívánják orvosolni nemcsak a társadalmi bajokat, de az italozással tönkrement egészségüket is. Francia—magyar együttműködéssel készült a film, amely arra lett példa, miként lehet tompítani, szinte kioltani a két kultúra találkozásakor a kétségtelen értékeket is. Amit mi el tudunk mondani a világról, amit senki más nem érezhet jobban, azt fejezzük ki magunk. Amiben a franciák — vagy más nemzet művészei — otthonosak, mondják el ők. Szerencsés esetben frissítést, egymás ügyéinek jobb megismertetését szolgálja a közös munka. A Sortűz egy fekete bivalyért a szerencsétlen találkozások közé tartozik. Hiába jelzi a tanterem falán látható címer, hogy magyar iskolában vagyunk, ezek. nem a mi gyerekeink. Se ide, se máshová nem tartozóak a szereplők, még „nekeresd országba” sem. Mintha ragacsos gombóc fullasztana, úgy éreztem magam vetítés közben. Néha- néha egy korty tiszta ital levegőhöz juttatott, ám utána ismét folytatódott az erjedő tésztával való küzdelem. Frissítő forrásvízként hatottak Kende János operatőr szép természetképei, Petrovics Emil filmzenéje, és egy-két színészi alakítás, elsősorban Bujtor István és Szilágyi István remeklése. Jean Louis Trantignant és Jean Rochefort képviselte a francia sztárokat, a „mieinket” pedig Kállai Ferenc, aki a Hány az óra, Vekker úr? mellett immár másodjára" bújik reverendába és játszik puffadt papot. Gyorsan elfelejthető film a Sortűz egy fekete bivalyért. Szerencsére. (Andódy)
