Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-05 / 130. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1985. JÚNIUS 5., SZERDA Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Köszönet az évekéit, a munkáért A ciklus utolsó ülését tartotta a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága június 4-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök veze­tésével — ülést tartott, amely egyben a ciklus utolsó végrehajtó bizottsági ülése is volt. A napirendek a kö­vetkezők voltak: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról — a megye iskoláztatásának helyzete. A nagy létszámú korosztályok átvezetése az általános iskola felső tagoza­tán és a középfokú iskolákban, különös tekintettel az 1984. évi miniszteri értekezleten történt beszámoltatás feladataira' — a munkahelyi demokrácia helyzete a tanácsi szak- igazgatási szerveknél, vállalatoknál és intézményeknél — bejelentések, köztük beszámoló az 1984. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól. Az első napirend kereté­ben dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára adott tájékoztatót a válasz­tások előkészületeiről. A második napirendhez kapcsolódó előterjesztés be­vezetőben idézett az említett 1984-es miniszteri értekezlet anyagából, amely a megye népessége iskolázottsági szintjének javítását tűzte cé­lul. Az 1980-as népszámlá­lás adataiból kitűnik, hogy a 15 évesnél idősebb népes­ségből (1 osztályos végzett­séggel rendelkezik a lakos­ság 58,3 százaléka, szemben az országos 62,2 százalékkal. A magasabb iskolai végzett­ség esetén még kedvezőtle­nebb képet mutat az össze­hasonlítás. Hátráltató té­nyező a lemaradás felszámó-i fásában a felsőfokú oktatási intézmények kevés száma. Ez legjobban az általános is­kola pedagógusi ellátásában mutatkozik meg. Ami az alsó fokú iskoláz­tatási helyzetet illeti, gon­dot okoz a tanteremhiány, de még inkább az, hogy a meg­levő tantermek 15 százalé­ka rossz, állagú, szükségtan­terem. Zsúfoltak az oroshá­zi, gyulai és a békési isko-. Iák. 1987-től a megye álta­lános iskolai tanulólétszáma várhatóan meghaladja az 53 ezret. Ez további gondot jelent a megfelelő feltételek biztosításában. Az 1985— 86-os tanévié 95 tanító, 129 általános iskolai tanár, 13 gyógypedagógiai és ugyan­ennyi zenetanár munkába ál­lítása a feladat. A tárgyi feltételek jelentős mértékű javítása indokolt a VII. öt­éves tervben. A középfokú intézményhá­lózat a megye ipari háttéré-, hez, gazdasági szerkezetéhez igazodott. A megye középfo­kú iskolai tanulói száma a mostani tanévben megköze­líti a 15 500-at. Középisko­láink elsődleges célja a fel­sőoktatásra való felkészítés. Az 1983—84-es tanévben 1724 tanuló érettségizett (gimná­ziumban 835, szakközépiskor Iában 889), ebből 701 jelent­kezett továbbtanulásra, s a jelentkezés évében 402 tett sikeres felvételi vizsgát. Az 1986—87-es tanévtől érezhe­tővé válik a középfokú okta­tásban a tanulói létszámnö­vekedés. Erre már a VII. ötéves terv előkészítésének időszakában fel kell készül­ni. Az osztálylétszámok nö­velése, a kollégiumi tanuló­szobák igénybevétele, az is­kolai profiltisztítás, vala­mint az új középiskola épí­tése enyhíthet a gondokon. Ami az egyes településeket illeti, Békéscsabán egyre nehezebbé válik a nagy lét­számú korosztályok közép­fokú iskoláztatása. A meg­növekedett tanulólétszám újabb 16 tantermes iskola építését teszi szükségessé. Békésen mindhárom iskola­típusnál négy tanteremfej­lesztéssel kialakítható az iskolák végleges nagyság­rendje. Gyulán szakközépis­kola, Szeghalmon szakkö­zépiskola, szakmunkásképző létesítése szükséges, Mezőko- vácsházán a gimnázium bő­vítése, Orosházán, Szarvason tanteremfejlesztés indokolt. A vitában szó esett arról, hogy a kétségtelen fejlődés ellenére nagy még a lemara­dás. Ezek pótlása nemcsak tanteremépítéssel vagy egyéb bővítéssel, hanem az oktatás struktúrájának fejlesztésével oldható meg. A középiskolák belső struktúráját úgy kell kialakítani, hogy magasabb végzettség elérését segítsék. A szakmunkásképzés jobban feleljen meg a mar, de a jövő igényeinek is. Többen elmondták, hogy javítani szükséges a szakemberkép­zés technikai feltételeit. Felsőfokú oktatásban gond, hogy ezek alacsonyabb foko­zatain tanulnak, és zömmel lányok, akik, ha férjhez mennek más megyebelihez, nem is térnek vissza. Szó volt még arról, hogy a pá­lyaválasztásnál jobban kell egyeztetni az egyéni és a társadalmi érdekeket. Sokan szóvá tették az általános is­kolákban a zsúfoltságot, a váltott műszakú oktatást, s a nagymérvű pedagógushi­ányt. A végrehajtó bizottság a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta az elő­terjesztést. A munkahelyi demokrácia helyzete a tanácsi szakigaz­gatási szerveknél, vállalatok­nál és intézményeknél című napirendet, valamint a múlt évi ifjúsági parlamentek ta­pasztalatairól adott beszá­molót a végrehajtó bizottság elfogadta. A napirendek végére érve Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bi­zottságának titkára a nép­front nevében megköszönte a végrehajtó bizottság tagjai­nak az ötéves munkát és kedves figyelmességként em­léklapot adott át, amely — mint mondotta — emlékez­tesse majd őket erre az öt esztendőre, s az ez idő alatt végzett munkára. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke a tisztségviselők nevében kö­szönte meg a végrehajtó bi­zottság tagjainak segítségét, munkáját és további sikere­ket kívánt mindannyiuk- nak. S. F. Nemzetközi könyvtárépUészeti tanácskozás Az IFLA (International Federation of Library As­sociations = Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szö­vetsége) könyvtárépítő és -tervező szekciója ez évi — immár hetedik —nemzetközi szemináriumát az idén Ma­gyarországon tartja a Ma­gyar Könyvtárosok Egyesü­lete közreműködésével. A hétfőn kezdődött ese­ménysorozat első két napján 40 ország több mint félszáz képviselője budapesti prog­ramokon vett részt. Ma Békéscsabán, az át­adás előtt álló új megyei könyvtárban szakmai nap­pal folytatódik a szeminári­um. A résztvevők előadáso­kat hallgatnak meg a követ­kező főbb témakörökben: a régi, eredetileg más célokra emelt épületek könyvtárrá alakításának tapasztalatai; a könyvtárépítészet különböző kérdései. Az előadók között B. J. Th. Schoots, a rotter­dami városi könyvtár igaz­gatója, R. Rimm, a frankfur­ti Ngmet Nemzeti Könyvtár igazgatója, Papp István, az Országos Könyvtárügyi Ta­nács titkára és Hegedűs Pé­ter, az új Békés Megyei Könyvtár tervezője is szere­pel. Az előadások után gyulai és békéscsabai városnéző sé­tán vesznek részt, majd este folklórműsort láthatnak a vendégek a szarvasi kem­pingben. Holnap, csütörtökön a könyvtárügyi szakemberek három csoportban Békés me­gye tizenkét, a közelmúltban felújított, illetve épített könyvtárát tekintik meg. Délután Békéscsabán a lá­tottak szakmai megbeszélésé­re kerül sor, ezt követően pedig a megyei tanács foga­dást ad a tanácskozás részt­vevői tiszteletére. A nemzetközi szeminárium pénteken ér véget Szegeden. p. f. Tegnap délután Békéscsabán az ünnepi könyvhét alkalmából a martfűi Martos Flóra Általános Iskola és Művelődési Köz­pont gyermekszínpada fellépett a könyvutca szabadtéri szín­padán. Az előadás után a martfűi csoport a békéscsabai út­törőház gyermekszínjátszóival közös foglalkozást tartott Fqló: Fazekas László Magyar—szovjet kulturális együttműködés Veteránok kitüntetése A Nagy Honvédő Háború­ban aratott győzelem 40. év­fordulója alkalmából a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöksége által alapított jubileumi kitüntetést adták át kedden Budapesten száz magyar veteránnak, akik a szovjet Vörös Hadsereg ka­tonájaként, illetve partizán­ként részt vettek a II. világ­háborúban, a fasizmus elleni küzdelemben. A kitüntetést Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át a nagykövetségen. Az ünne­pi eseményen jelen volt Var­ga Péter, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Padányi Mi­hály, a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetségének elnöke is. Szlovák olvasótábor — tizedszer A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­ge, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a Békés­csabai Városi Tanács támo­gatásával immár tizedik al­kalommal rendezik meg a szlovák olvasótábort. Június 9-én, vasárnap reggel egy autóbusznyi általános és kö­zépiskolás diák utazik taná­ri kísérettel a szlovákiai Breznó városába. Az olvasótábor jubileumi • ünnepségét június 7 -én, pén­teken rendezik meg Békés­csabán a szlovák gimnázium, általános iskola és kollégi­um épületében. Az ünnepi műsorban — amely délután 5 órakor kezdődik — szere­pel vers, ünnepi köszöntő, a szlovák iskola, valamint a Jókai Színház művészeinek műsora. A program vacsorá­val és táncházzal zárul, me­lyen játszik a Rábai zenekar. g. k. Magyarország és a Szov­jetunió között eredményes és sokoldalú a kulturális együtt­működés, amelynek további elmélyítése szempontjából el­vi jelentőségűek a felső szintű találkozók és megbe­szélések, az ott elfogadott megállapodások — állapítja meg a Magyar—szovjet Kor­mányközi Kulturális Együtt­működési Bizottság XX. ülés­szakának Moszkvában ked­den aláírt jegyzőkönyve. A KISZ Központi Bizott­sága mellett működő Fiatal Művészek Tanácsának szer­vezésében június 15—16-án tartják a Budai Várban a fiatal művészek fesztiválját. A nagyszabású rendezvény programját kedden sajtótá­jékoztatón ismertették a Pressiníorm várbeli épületé­ben. Mint azt Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára elmondotta: a fesztivál célja, hogy méltó körülmények között mutassa be a fiatal művészgeneráció alkotásait, kifejezze az ifjú művészek elkötelezettségét. Az ilyen találkozóknak már -hagyományaik is vannak, először 1983 nyarán, majd tavaly rendezték meg a fia­tal művészek fesztiválját. Két éve a Győri Balett „Izzó pla­néták” című produkciója állt a figyelem középpontjában, most ilyen központi ese­ményt nem terveznek, in­kább arra törekszenek, hogy Az okmányt Csehák Judit miniszterelnök-helyettes és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, kulturális miniszter, a bizottság két társelnöke látta el kézjegyé­vel. Az aláírásnál jelen volt Rajnai Sándor,/ hazánk moszkvai nagykövete. Mint rámutattak/ az idei év kiemelkedő eseménye volt a magyar kultúra napjai a Szovjetunióban, és szintén minél több művészeti ágban mutatkozzanak be az ifjú alkotók. Az idei fesztivál több vo­natkozásban is kapcsolódik a XII. világifjúsági és diákta­lálkozóhoz. Az érdeklődők megtekinthetik a Budapest, VIT 1949 című fotókiállítást, és az ifjúsámozgalmi plakát­kiállítást a Pressinforni vár­beli helyiségében. A VIT- videoklub programjában megismerkedhetnek a láto­gatók a világifjúsági találko­zók történetével. A VIT-re utazó művészek gálaműsor iát Székesfehérvárott rende­zik meg június 16-án. A mű­sort a televízió is rögzíti, s még a moszkvai VIT előtt műsorra tűzi a felvételt. Újdonság, hogy a fesztivál­hoz televízió- és rádióműso­rok is kapcsolódnak, jú­nius 13-án például a Petőfi adón fiatalok popzenei mű­helyeinek felvételeiből adnak közvetítést. (Folytatás a 2. oldalon) Fiatal művészek fesztiválja Környezetvédelmi világnap Gyárkémények. Amint egy kanyar után kibukkannak az útmenti erdősáv fái mö­gül. Öröm, amikor váratlanul rég nem lá­tott kedves ismerőssel futok össze. Tan­könyv-illusztráció volt egykor e látvány: égbe nyúló kémények, mint zászlórudak álltak peckesen, s csúcsukról szélfútta lo­bogóként hajlott el a füst. A hajdani, va­lóban erőt sugárzó kép fekete-fehér volt. A mai színes; az egyik kémény füstje sár­gásbarna, a másiké vöröses, a harmadiké fekete. Nézem, s egyre azt érzem, hogy a régi ismerős már nem is olyan kedves. Ezt a tengersok szennyet kik kapják ajándékba? Figyeljük a szélirányt, töprengünk, merre viheti a füstöt, milyen települések felé, s meddig. Mert nyilvánvalóan nem csupán a szomszéd város jöhet számításba. Mesz- szebbre kell látnunk. Ahogy már bolygónk túlfeléről, az Amazonas menti erdőség ir­tásáról hallva a magunk oxigénjét féltjük. A televíziós időjárásjelentés műholdas fel­vételein fölénk kanyarodó felhőcsíkról is tudni szeretnénk, honnan, milyen vegyi anyagokat hozhat. Közös környezetünk, s e .Föld nevű golyó óvása szolgálja az em­ber nem megnyugtató jövőjét. A jelen nyugtalanító . . . Számtalan moz­zanat utal arra, hogy a természet sok mil­lió éves rendjének megbontása mggára az elbizakodottá vált emberiségre hoz súlyos veszélyt. Valamennyi földrészen erre fi­gyelmeztetve tartják meg — immár több mint egy évtizede — minden június 5.-én a környezetvédelmi világnapot. Mi a helyzet a mi portánkon? Aki néhány esztendeje még divatjelen­ségnek kicsinyelte a környezetvédelem erőteljes hangsúlyozását, ma már nem te­szi. Sajnos, gyakran mást sem. Legfeljebb panaszkodik, hogy szemetes a kiránduló­rét, hogy büdös az előtte haladó kocsi ki­pufogógáza, vagy aggódik, hogyha elmo- csarasodik a Duna-holtág. elértéktelenedik a mellette fekvő telke, háza. Nehezen vál­toznak a hagyományos viselkedési, gon­dolkodási normák. A pénzhiányt szokás felemlegetni a környezetvédelem útjában álló akadályként. Pedig sok minden elér­hető akár ingyen is. A természét szerves egysége és az abból önnönmagát kiszakító ember csoportérdeke közötti viszony, s az ezt elemző ökológiai gondolkodásmód el­fogadtatása, terjesztése a feladatunk. Nem új tantárgyként, hanem minden tantár­gyon és iskolán kívül is. Hiszen pénzügyi, iparfejlesztési vagy éppen városgazdálko­dási területen egyaránt fontos az érvénye­sítése. Az utóbbi esztendőkben kibontako­zott országos társadalmi mozgalom bi­zonnyal meghozza az eredményt. Talán felesleges is feltenni a kérdést: kinek a dolga az újszerű gondolkodásmód terjesz­tése? Hiszen mindenkié. Magyarországon jelenleg körülbelül 600 különböző egyesület, bizottság, szövetség, szakkör foglalkozik környezeti kérdések­kel, több százezres tábort mozgatva, és fel lehet figyelni arra: állam és állampolgár, hivatalok és társadalmi szervek együtt­működése egyre szorosabb eme ügyben. Ügy, ahogy maga az ügy, közösen használt földünk, vizünk, levegőnk óvásának ügye is mindenkié. Szöllősi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom