Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-26 / 148. szám
1985. június 26., szerda Herman Ottó százötven éve született Vén bakancsos és fia, a huszár Szigeti József népszínműve a Gyulai Várszínházban Nemzedékek tanultak és tanulnak tőle — lányaik fölött alkudoztak, üzleteltek. A népszínműi humort kedvesen, ízesen tolmácsolták a Budapesti Játékszín művészei. Peremártoni Krisztina Ilonja és Pregitzer Fruzsina Lidije nagyon meggyőző, erőteljes alakítás, akárcsak a számító kocsmáros és számító apa (Paláncz Ferenc), Fri- ci fia, a nagy nevettető (Bajor Imre), Mihály bácsi, a kiszolgált bakancsos (Dégi -István) és főleg a könnyedén tekintélyt parancsoló huszár szerepében Cseke Péter, illetve Hangos, a lelket és köpönyeget forgató kántor (Kiss Jenő). Behár György zenéjét a budapesti Méta együttes szolgáltatta magas színvonalon, sikerrel. .Játék, zene, díszlet, Herman Ottó a század- forduló tudományos életének vezető egyénisége volt Magyarországon. Az irodalomban gyakran az. utolsó magyar polihisztorként emlegetik. Elsősorban természettudósként alkotott maradandót, kutatott eredményesen számos területen, de jelentősek néprajzi, régészeti, nyelvészeti gyűjtőmunkái is. Élet4 útját tekintve az olyan tudósok sorába tartozik, akik „a karzatról hallgatták a , tudományt, és végtére a katedrára kerültek". Június 26-án, születésének 150. évfordulóján Herman Ottóra, a neves természettudósra emlékezünk. Szász családból származott, heten voltak testvérek. Apja kirurgusként dolgozott (ma sebésznek mondanánk), és — talán nem lényegtelen — rajongott a madarakért, az ornitológiái irodalomért. Herman Ottó — először géplakatos, majd fényképész — hamar megismerte a kétkezi munkát, és megtanulta értékelni. becsülni az emberi tevékenység valamennyi formáját, tisztelni a népi alkotásokat. Bizonyára összefügg ezzel későbbi érdeklődése a magyar nép ősi szokásai, foglalkozásai iránt. A diósgyőri gyermekéveket a miskolci líceum retorika—poétikai , osztálya követte. majd a bécsi műszaki tudományok iskolája. Ott érte a hír: apja meghalt. Katonaideje alatt Zsolnán. Triesztben szolgált, Dalmáciában volt határőr. A nagy iskolát számára Kolozsvár, a Brassai Sámuel múzeumában töltött korszak jelentette. Ekkor múzeumi és könyvtári tisztviselőként dolgozott, a gyűjtemény redszerezésé- vel és rendbentartásával foglalkozott! Hamar kitűnt tehetségével és szorgalmával. Herman Ottó könyvei, cikkei, naplói, levelezése, egész könyvtárat tesz ki. A pókok könyve, A magyar halászat könyve. Az északi madár- hegyek tájáról. A halgazdaság rövid foglalatja, A madarak hasznáról és káráról, népünk ősi foglalkozásairól, a halászatról és a pásztorkodásról szóló tanulmányai, A magyar nép arca és jelleme. valamint az 1914-ben kiadott nagy mű, A magyar pásztorok nyelvkincse — ■v' nd-mind tudományos Szenvedéllyel gyűjtött minden értéket igénnyel alkotott, a maga nemében úttörő munka, amit áthat a természet szeretete. az ember tisztelete. A természet ismerője, értő rendszerezője fontos közéleti tevékenységgel is foglalkozott. Neves ellenzéki politikusként ismerték, Kossuth leghűségesebb követőjeként tartották számon. Arról is szólnak életrajzírói, hogy buzgó magyarsága olykor elragadtatta. A kihaló népi világ. a letűnő életforma kincseit féltette — joggal. Szenvedéllyel gyűjtött értékeket, s jelentős tárgyi emlékek, ősi ismeretek, tapasztalatok, nyelvi ési kultúrtörténeti hagyományok sorát sikerült megmentenie az utókornak. Mit hagyott ránk Herman Ottó? . Egyik életrajzírója. Varga Domokos mondja: „írott művei megvannak: azok számba vehetők. De hatását nyomon követni a különféle tudományágakban, a szépirodalomban és általában az írott magyar nyelvben. a két háború között kibontakozott népi mozgalomban, a magyar önismeret fejlődésében. a nemzeti öntudat ma is ható erőiben — bonyolult és kockázatos vállalkozás volna. Egy bizonyos: élete művével új utakat tört másolj számára is. Nemzedékek tanultak és tanulnak tőle. Egyik leghívebb terjesztője volt hazánkban a természet ismeretének és a természettudományos gondolkodásnak." N. K. A veszprémi születésű Szigeti József elsősorban színművészként írta be nevét a lexikonokba, a magyar színháztörténetbe. Mint a múlt században oly sok jó módú polgári család gyermekét, őt is jogásznak szánták, ám szülei akarata ellenére feladta a tisztes karrier lehetőségét — a színpadért. 1841- ben lépett fel először Jászberényben. Tehetséges komikus színészként került később Győrből a fővárosba, a Nemzeti Színházhoz 1844- ben. Sikerrel játszott a legkülönbözőbb szerepekben — Polonius, Kent, Falstaff, Böfíen Tóbiás —, híres szerelmes hős-színész volt, a hazai naturalista színjátszás úttörője.' nagyszerű Moliére- színész, az igazi mély humor rangos képviselője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elődjének, a Színészed Tanodának volt tanára, majd igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Szigeti tehát belülről látta, ismerte, a színpadról tudta, mi fán terem a színház, íróként nem lett ugyan olyan jelentős, mint színész, de népszínművei ma is megállják helyüket, mert vérbeli vígjátékok: Viola (1851),. Vén bakancsos és fia, a huszár (1855), Csizmadia, mint kísértet (1856). A Vén bakancsos vált először híressé, de kedvelte a közönség a Becsületszó (1856) és a Falusiak (1858) című vígjátékait is. A televízió 1981-ben mutatta be Rang és mód című darabját. Szigeti darabja, a Vén bakancsos és fia, a huszár népszínmű a javából, amelyet a Budapesti Játékszín és a Gyulai Várszínház közös produkciójaként, gondosan megkomponált előadásban, igen találó szereposztásban láthatott a közönség. Berényi Gábor rendezése a reális dráma felé Vitte az 1848-as szabadságharc után, paraszti környezetben játszódó, de katonát, kocsmárost, kántort egyaránt bemutató mikrovilágot. S ez cseppet sem volt mesébe illő, andalító, hazug világ, a muskátlis tornác, a tarka, bő szoknyák, a lobogó fehér ingujjak és a szárnyaló népdal, hegedűszó ellenére sem! A bor, a tánc, a mutatás nem egyszerű mókázás volt itt, nem csupán hangulatfestés. Minden arról szólt, hogy ezek a falusi emberek képtelenek magukat függetleníteni a kor és a társadalom ellentmondásaitól. Arról szólt minden, hogyan éreznek, szenvednek, küzdenek és remélnek. Sem romantikus, sem idillikus nem volt az összkép, nem jelentett befelé fordulást, álomba ringa- tást. Éppen arra világított rá, ami a szereplők tetteit, érveit, szándékait — ha nem is mindig tudatosan, de — befolyásolta: erkölcsi-anyagi függőség, gazdasági-társadalmi bajok, nemzeti függetlenség. Se pénz, se hangos szó, se erő nem segített társadalmi korlátokat átlépni, álmokat valóra váltani. A katona, a kocsmáros, a kántor, a parasztfiú nem bújhatott ki bőréből; illetve amikor kibújt, s legmélyebb énjét villantotta fel, az állati önzés, kegyetlenség, kapzsiság éppúgy egyértelművé vált, mint a legszentebb szenvedély, az önzetlen szerelem. Az előadás legemlékezetesebb perceit adták a kincskereső jelenet, meg amikor az apák — a kocsmáros és a kántor Veres esaplar leanva. Ilon (l*ereinartoni Krisztina) és Lidi, a kántor leánya (Pregitzer Fruzsina) * K i; oo Vén bakancsos és fia. a huszár (Dégi István és Cseke Péter) jelmez egyaránt szépen illeszkedett Szigeti művéhez, ennek előadása pedig a történelmi falakhoz, a várhoz. A programfüzetben írja Derne Gábor kritikus: „Szigeti József jó színpadi érzéke, humora, ízes magyarsága egyes darabjait még ma is műsoron tartja. Munkássága ösz- szekötő láncszem a kezdeményező Szigligeti és a múlt század nyolcvanas éveiben pályáját kezdő Csiky Gergely között. Abban a nagyon fontos irodalomtörténeti jelenségben, amely Gárdonyiig, de még Móricz Zsigmon- dig is értékteremtő módon elhatott, s amelynek neve: magyar népszínmű, magyar népdráma. Nála polgárosul a népszínmű. Ö a mesterségbeli tudás felől érkezik a dráma múzsájához. A jó színpadi szerkezet sarkaiban- szögleteiben mindig fennakad valami a kor valóságából. Fennakad és máig átcsillog a szerző jó színpadi érzékén, humorán. ízes magyarságán." S éppen ebből a magyar népszínműből, vagy inkább népdrámából, humorból. ízes magyarságból, éppen Szigligetiből és Gárdonyiból kapott a közelmúltban ízelítőt a közönség a Jókai Színház művészei jóvoltából, amikor Szigligeti Ede Liliomfiját,, illetve Gárdonyi Géza A bor című színművét mutatták be. A Gyulai Várszínház nézői most újabb csemegét kóstolhattak meg a magyar népszínmű-kínálatból, a Vén bakancsos és fia, a huszár című darabot, amely A borhoz hasonlóan, igen szerencsésen ötvözte a népszínműi hangulat, az ízes magyarság, valamint a kor- és társadalom- keresztmetszetet tükröző parasztdráma elemeit. Niotlziclsky Katalin Mai műsor KOSSUTH RADIO 4.30—7.59: Jó reggelt! 8.20: Történelem a számítógépben. (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz. 0.55: Nótacsokor. 9.37: Beszélni nehéz, (ism.) 9.49: Papírsárkány. Részletek Borgulya András—Szűcs Imre sorozatából. I, 0.03: Fejezetek a szocialista irodalom történetéből. 10.35: A gyermekeknek irta J. S. Bach. 10.50: Madagaszkári népzene . * II. 00: Glmarosa: A hiszékeny. Egyfelvon^sos vigopera. 12.30: Ki nyer má? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Népdalok, néptáncok. 13.30: Kopogtató. 13.40: Régen találkoztunk, (ism.) 14.10: A magyar széppróza századai. (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a muzsika. 15.26: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 16.05: MR 10—14. 17.00: Olvastam valahol. 17.20: örökzöld dallamok. 18.02: Kritikusok fóruma. 19.15.- Hegedűs Géza hangjátékaiból : Szemirámisz szerelme. (ism.) 20.46: A magyar opera nyomában. XVIII/6. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Heinz Holliger oboázik. Ursula Holliger hárfázik. 22.53: F-magazip . . . 23.23: Lemezmúzeum. 0.10: Két madrigál a völgyről. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00 : Napközben. 12.10: Filmzene. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Lelátó . . . 15.05: Gyilkosság a múzeumban. Rádiókrimi két tételben. II. 15.56: Gólok, méterek, történetek . . . 17.05: Az észt Radar-együttes felvételeiből. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Tip-top parádé. 19.05: A debreceni Délibáb együttes összes felvétele. XII/4. 19.33: Rudolf Schock operettdalokat énekel. 20.00: Muzsikáló természet. 20.05: A Tears for Fears együttes felvételeiből. 20.50: Megtérült műanyagok. 21.05: összeállítás Vladimir Ho- lan cseh költőről, (ism.) 22.00: Zeneközeiben — a hallgató. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: A kis kéményseprő. Britten gyermekoperája. 9.39: Zenekari muzsika. 10.43: Kórusmuzsika. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Töltsön egy órát kedvenceivel. 12.10: Kamarazene. 13.05: Bioritmus, (ism.) 13.25: Csajkovszkij : Csipkerózsika — balett. 14.20: Slágerről slágerre. 15.00: Dzsesszfelvételeinkből. 15.30: Zenekari muzsika. 17.Ó0: Operafinálék. 17.49: Magyar zeneszerzők. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról. 19.05: Hangverseny a bécsi klasz- szikus mesterek müveiből. 20.05: Kortársunk: Igó Éva színművésznő. 20.35: Népdalfeldolgozások. 21.00: Zenekari muzsika. 22.05: Modern írók portréi. 22.30: Perspektívák. Gondolatok, vélemények a kortárs zenéről. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő: Gulyás Erika. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétoma. (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.25: Delta, (ism.) 9.50: Menekülés az arany földjéről. (ism.) 10.50: Képújság. 16.40: Hírek. 16.45: Hajózni tudni kell. Magyar dokumentumfilm. 17.20: Képújság. 17.30: Mihail Solohov-sorozat. Halálos ellenség. Szovjet film. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nézzük, hogy fut. Amerikai tévéfilm. 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Pillanatkép Melís Györgyről. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz. II. MŰSOR 15.55: Képújság. VESZPRÉMI TÉVETALALKOZÓ 1(>.00: A nők iskolája. Tévéjáték Moliére színmüvéből. * (ism.) 17.15: Láng István: Alom a színházról. Tévéopera, (ism.) 18.00: Módos Péter: Egy fiú bőrönddel. Tévéfilm. (ism.) 19.25: Hivatalnok urak. Földes Imre drámájának tévéváltozata. (ism.) 20.35: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Lodovico Dolce: A kölyök. Zenés reneszánsz komédia. 22.55: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-hiradó. 20.40: Dalok. 20.50: Tv-hiradó. 21.05: Pan Wolodyjowski. Film (befejező) rész. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Vídeooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A világ legendái. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.55: Hírek. 19.00: A zöld terv iskolája. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei események. 20.50: Hírek. 20.55: Jelenetek a múlt századból — dokumentumsorozat. 21.40 : Dzsessz. MOZI Békés Bástya: Az örökség bajjal jár. Békés Kert: Szuperzsaru. Békéscsaba Szabadság: 4kor: Kölyökbanda. de. 10. du. 6 és 8-kor: Cápa. Békéscsaba Terv: fél 6: 101 kiskutya, fél 8- kor: Aranyoskám. Békéscsaba Kert: Cápa. Gyula Erkel: fél 6- kor: XX. század kalózai, fél 8- kor: Meztelenek és bolondok. Gyula Petőfi: 4-kor: Sólyom nyomában. 6 és 8-kor: öt láda aranyrög. Orosháza Partizán : fél 6-kor: A negyvenegyedik. fél 8-kor: Szelíd motorosok. Szeghalom : Eszterlánc.
