Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-26 / 148. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜNIUS 26., SZERDA Ara: l,8t forint XL. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Történelmi felelősségünk a megye fejlődését szolgálni Megtartotta alakuló ülését a megyei tanács Az alakuló tanácsülés elnöksége Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését június 26-ra összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — megvi­tatják az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi országos képviselő- és tanácstagválasztások ta­pasztalatairól szóló előterjesztést. (MTI) Megkezdődött a KGST 40. ülésszaka A megszokottól eltérő han­gulat . volt tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei ta­nács épületének előcsarnoká­ban. Első látásra minden olyannak tűnt, mint a ko­rábbi megyei tanácsülések kezdete előtt, jöttek, mentek az emberek, zsongott az elő­csarnok., Ám közelebbről nézve némi megilletődöttsé- get, felfokozott várakozást, ünnepélyességet lehetett ész­lelni. Alakuló tanácsülésre gyülekeztek a megye minden részéről érkezők, s ha nem is állt fogadóbizottság az ajtó előtt, mindenki érezte, szí­vesen fogadták. Nem sokkal 10 óra előtt megtelt a . nagy tanácskozóterem. Ott voltai? az országgyűlési képviselők, a potképviselők, a 72 meg­választott tanácstag közül 66-an jöttek el, — a többit betegség vagy egyéb távoliét akadályozta —. s ott voltak a tanácsi intézmények szak­igazgatási szervek vezetői, a városi, városi jogú nagyköz­ségi tanácsok elnökei, párt-, állami, társadalmi szervek vezetői. A himnusz hangjai után Juhász Ferenc: Kinek karja van című versét hallhattuk — Dóka Andrea tolmácsolá­sában —, melynek utolsó so­rai ars poeticának is tekint­hetők; ......Ki ekével, ki ka­l apáccsal, tollal, a rózsa il­latával. mindegy, hogy ho­gyan, csak építse, építse, építse ezt a hazát!” Az alakuló tanácsülést a korelnök, Győri Imre nyi­totta meg. Köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, miniszterelnök-helyet­test, országgyűlési képviselőt, Szakali Józsefet, a Központi Bizottság tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkárát, or­szággyűlési képviselőt. Szik­szói Ferencet, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bi­zottságának titkárát, Szabó Bélát, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkárát, dr. Kertész Mártont, a me-, gyei választási elnökség el­nökét, a megyei tanács vb- titkárát. Első napirendként megvá­lasztották az ügyrendi bi­zottságot, amelynek feladata az volt, hogy megvizsgálja a dr. Kertész Mártonnak, a vá­lasztási elnökség elnökének előterjesztésében. — Az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok válasz­tása 1985. június 8-án, vala­mint a pótválasztások júni­us 22-én rendben és a vá­lasztási törvény előírásai sze­rint zajlottak le a megye valamennyi településén. A megyei választási elnökség a Hazafias Népfront Békés megyei tanácstagok megvá­lasztásának törvényességét, és arról jelentést tegyen a testületnek. Az ügyrendi bi­zottság elnöke Szilágyi Menyhért, tagjai dr. Takács Lőrinc, dr. Szikora István, Bálint Jánosné és Dorogi Fe- rencné lett. Míg az ügyrendi bizottság dolgozott, követke­zett a második napirendi pont, Megyei Bizottságától kapott bizalom alapján, a párt-, ál­lami és társadalmi szervek segítségével eredményesen látta el feladatát. E helyről is elismeréssel kell szólni a több ezer társadalmi akítva munkájáról, akik a válasz­tási szervekben és a gyűlén sek szervezésében, a válasz­tási eredmények megállapí­tásában lelkiismeretesen és sok hozzáértéssel oldották meg a korábbinál összetet­tebb feladataikat. A megyében 314 ezer 084 választópolgárt vettek szám­ba, akikkel a választás nap­ján számolni lehetett. A je­lölő gyűléseken való részvé-| tel, a gyűlések hangulata méltó volt az új választójogi törvény demokratikus szelle­méhez. A képviselők jelölő gyűléseire a következők jel­lemzők : 15 választókerület­ben, 40 jelölő gyűlésen 13 ezer 298 állampolgár vett részt, és 246-an mondtak vé­leményt. Három helyen spontán jelölés történt, és három jelölt indult a vá­lasztásokon, A tanácstagi je­lölő gyűléseken 55 ezer 468 választópolgár vett részt, a szavazók 17 százaléka. Fel­szólalt 6 ezer 406 állampol­gár. A képviselők és a ta­nácstagok jelölő gyűlésein összesen 4 ezer 800 közérde­kű javaslat hangzott el. A választók széles körét érintő közérdekű javaslatok megva­lósításáról már a választási gyűléseken is volt szó, teljes körű feldolgozásuk a követ­kező hónapokban megtörté-i nik. Az 1849 tanácsi választó- kerületben egy kivételével mindenütt meg volt a leg­alább két jelölt, így a június 8-i választásoknak nem volt törvényes akadálya. A jelö­lések demokratikus légkörét bizonyítja, hogy 138 javaslat hangzott el a népfront által javasolt személyek helyett, vagy mellett, amelyek közül a választópolgárok 136-ot el­fogadtak. így 79 választóke­rületben hármas, míg hét választókerületben négyes jelölés történt. A választás napján a 482 szavazókor mindegyikében rendben el­kezdődött a szavazás. Az először választó fiatalokat emléklapokkal fogadták a szavazatszedő bizottságok. A lakosság részvételére és állásfoglalására a képviselők választásánál a következő adatok utalnak: leszavazott’ Lázár György felszólalása Kedden délelőtt Varsóban megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak negyvenedik ülésszaka. A Hotel Victoriában meg­tartandó háromnapos ta­nácskozásra hétfőn érkeztek meg a résztvevők, a tíz tag­állam, Jugoszlávia, és a megfigyelői minőségben részt vevő hét ország kül­döttei. A magyar delegációt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. A kül­döttség tagja Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, hazánk, állandó KGST- képviselője. Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke. Horn Gyula külügyi államtitkár, és Szigeti Ist­ván. hazánk állandó KGST- képviselőjének helyettese. Az ülésszakon részt vevő bolgár küldöttséget Grisa Fi- lipov miniszterelnök, a csehszlovákot Lubomir Strougal miniszterelnök, a kubait Carlos Rafael Rod- Hguez. az államtanács és a minisztertanács elnökhelyet­tese, Kuba állandó KGST- képviselője, a lengyelt Woj- ciech Jaruzelski miniszter- elnök, a mongolt Dumagin Szodno'm miniszterelnök, az NDK-ét Willi Stoph minisz­terelnök. a románt Constan­tin Dascalescu miniszterel­nök, a szovjetet Nyikolaj Tyihonov, a minisztertanács elnöke, a vietnamit Tran Quynh miniszterelnök-he­lyettes, Vietnam állandó KGST-képviselője vezeti. A delegációk tagjai között helyet kaptak a tagállamok kommunista és munkáspárt­jainak illetékes KB-titkárai, az állandó KGST-képvise- lők, a tervhivatalok vezetői, és más gazdasági vezetők. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon jugoszláv kül­döttség vesz részt Boriszav Szrebrics, a szövetségi vég­rehajtó tanács (kormány) aj- elnöke vezetésével. Megfigyelői minőségben, meghívottként jelen van a tanácskozáson Afganisztán. Angola, a Jemeni Népi De­(Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a megyei képviselőcsoport Tegnap, június 25-én meg­tartotta alakuló ülését az or­szággyűlési képviselők Bé­kés megyei csoportja. Szik- szai Ferenc, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára köszöntötte a megje­lent képviselőket, és tett ja­vaslatot a csoportvezető sze­mélyére. A képviselőcsoport a javaslatot elfogadva. Né­meth Ferencet, a 9. számú választókerület képviselőjét választotta meg a csoport vezetőjének. II béke fóruma Az évfordulókban gazdag idei esztendő egyik kiemelkedő eseményére emlékezik ma a világ. Negyvenedik születés­napját ünnepli az Egyesült Nemzetek Szervezete; az alapí- <ó okmányt 1945. június 26-án írták alá ötven állam kép­viselői San Franciscóban. A napjainkban már másfél száznál is több államot tö­mörítő szervezet hozzátartozik a kor mindennapjaihoz, hisz nincs egyetlen nap, hogy a világsajtó híradásaiban ne sze­repeljen legalább egyszer-kétszer a neve. Az ENSZ New York-i székházában mindig a világ leglényegesebb, aktuá­lis kérdései kerülnek szóba, legyen az a palesztinok sorsa, az apartheid-politika elítélése, vagy a fegyverkezési hajsza megakadályozására irányuló javaslatok megvitatása. Az ENSZ-főtitkár személye tisztelt és megbecsült a föld min­den országában. Alapokmánya értelmében a világszervezet célja a béke és a népek barátságának biztosítása. Nos, az eltelt négy év­tized bebizonyította, hogy az alapokmány kiállta az idők próbáját, egészében véve megbízhatóan segíti a realizmus és a felelősségtudat térnyerését a nemzetközi kapcsola­tokban. A tagállamok döntő többsége tisztában van azzal: az emberiség számára az egyetlen ésszerű alternatíva a dokumentumokban megfogalmazott elvek gyakorlati meg­valósítása. Ezt szolgálják a különböző, leszerelést célzó in­dítványok is, amelyek kidolgozói jól tudják: a biztonság csakis a fegyverzetek csökkentésével, nem pedig további felhalmozásával érhető el. Sajnos, a születésnapot a világ sorsa iránt érzett növek­vő aggodalom időszakában kell ünnepelni. Az imperializ­mus bizonyos körei napjainkban is szítják a politikai fe­szültség parazsát; ők követelik az alapokmány, és az ENSZ felépítésének megváltoztatását. Elég emlékeztetni az Unesco — a szervezet szakosított intézménye — körüli hercehur­cára. Ám ezek a törekvések nem érhetik el céljaikat, a Szov­jetunió, a szocialista, valamint az el nem kötelezett orszá­gok tevékenysége bizosítja, hogy az ENSZ az államok egyeztetett béketevékenységének, a problémák igazságos megoldásának fóruma legyen. A világszervezet csakis így válhat a kollektív biztonság megteremtésének még hatéko­nyabb eszközévé. Daróczi László a megyei választási elnökség beszámolója Eszmecsere a szünetben (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom