Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-19 / 142. szám
1985. június 19., szerda o Régi házak — új tervek Békés városban 1965 és 1980 közölj 1600 lakás szűnt meg. Ezek túlnyomó többségét az egyre gyakoribbá váló belvíz, árvíz és a földrengés miatt kellett lebontani. Emiatt Békésen, a IV. és az V. ötéves tervben 1500-1500 családi ház épült, s a VI. ötéves tervben is csaknem ezer lakást építenek magánerőből. Az. hogy a város méretéhez képest ilyen nagymérvű lakóházépítésre volt szükség, .a minőségi szempontokat, háttérbe szorította. Ez mindenképp ártott a város arculatának. A jövőt illetően pedig nem sok jóval biztatott az ajánlott tervek országos jegyzéke sem. hiszen azok az elképzelések nem vehetik figyelembe egv-egy város sajátos építészeti hagyományait. Ezért Békés Város*Tanácsa.— a megyei tanáccsal, és az ÉVM-mel karöltve — pályázatot hirdetett a békési városrészekben fellelhető építészeti formákat megőrző, korszerű családiház- típusok tervezésére. Az Élővíz-csatornától nyugatra levő városrészben kellett a pályázóknak kiválasztani egy-egv olyan házhelyet, melynek szomszédos telkein megőrzésre érdemes és várhatóan megmaradó épület van, s ezekkel harmonizáló terveket kellett készíteniük. A pályázat meghívásos volt. vagyis akik a kiírás szellemében tevékenykedtek. költségtérítésben részesülnek, még akkor is. ha nem lesznek díjazottak. A titkos pályázatok elbírálásán a zsűri már túl van. Az eredményt július első napjaiban hirdetik meg. azt azonban már közölhetjük, hogy hat díjat osztanak majd ki. 40 ezertől 10 ezer forintig. Makoviczki Jánost. Békés Város Tanácsának elnökét árról kérdeztem, hogy ismerve a beérkezett 10 pályamunkát, elégedett-e? — Mindenképp. A tervezők eleget tettek a kiírás szempontjainak. A hat díjazott pályamunka színvonalasabb, mint a típustervek — kezdi a tanácselnök. — A tervezők a kiírás azon pontjának is eleget tettek, hogy a házakat a mai feltételeknek megfelelő gazdasági épületekkel együtt tervez- 'zék meg. s dolgozzák ki a telek intenzív hasznosítását./ Ügy hiszem, ezzel a pályázattal sikerült megtennünk az első lépést a családi házak sematizmusa ellen. — Végül is, a terv menynyire kötelezi majd az adott telkekre építkezőket? — Senkit nem lehet kötelezni, ez csak ajánlott terv. Azt viszont megakadályozzuk. hogy a városrész hangulatától, esztétikájától * elütő épületeket tervezzen valaki. Ezek a miáltalunk ajánlott tervek. Békés más részein is alkalmazhatók lesznek majd — fejezi be a tanácselnök. Várjuk az eredményt. Mivel a pályamunkák a kihirdetésig nem fotózhatok, bemutatunk néhány képet az említett városrész régi épületeiből. (ungár) Száz éve szabadalmaztatták Négynapos jubileumi konferencia kezdődött kedden a transzformátor feltalálásának 100. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A Ganz Villamossági Művek és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által rendezett tanácskozáson mintegy 250 hazai és száz külföldi szakember előadássorozat, valamint szakmai viták-kon- zultációk keretében emlékezik meg a transzformátorgyártás, -fejlesztés történetének legfontosabb állomásairól és napjaink legújabb kutatási-fejlesztési eredményeiről. A konferenciát Virág József, a Ganz Villamossági Művek vezérigazgatója nyitotta meg. majd Gábor András ipari miniszterhelyettes tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a Déri Miksa. Bláthy Öttó és Zipernovvski Károly által 1885-ben szabadalmaztatott transzformátor és a hozzá tartozó energiaelosztó rendszer nemcsak az egyetemes műszaki előrehaladás szempontjából tekinthető mérföldkőnek, hanem a magyar villamosipar kialakulásának is döntő tényezője volt. A szabadalom bejelentése után egy- évvel már száz trafó elkészült Magyarországon, 1889-ben pedig az ezredik darabnál tartottak. Mindez a maga korában a világ egyik vezető elektrotechnikai gyárává tette a Ganz gyárat. E gyártási hagyományokat folytatta a hazai ipar a második világháború után is, és például a néhány éve üzembe állított albertirsai 750 kilovoltos transzformátor világviszonylatban is az egyik legkorszerűbb referenciamunkának számít. Gábor András előadását követően neves külföldi szakemberek üdvözölték a kongresszus résztvevőit, majd szakmai előadásokra került sor. Mozgó ebédlők, önjáró zuhanyzók A szakszervezetek képviselői ezekben a napokban mindenütt részt vesznek a nyári betakarítási munkálatok előkészületeiben. A ME- DOSZ tájékoztatása szerint több száz munkavédelmi felügyelő, szakszervezeti megbízott járja elsősorban az állami gazdaságokat, hogy feltárják az esetleges hiányosságokat, és intézkedjenek megszüntetésükről. A szakszervezeti megbízottak kiemelten foglalkoznak a berendezések biztonsági előírásaival, részt vesz-, nek a gépszemléken. Ez annál is indokoltabb, mert a traktorok, kombájnok, rakodógépek, szállítóeszközök egy része elöregedett. Az üzemeltetéshez csak körültekintő vizsgálat után adják meg az engedélyt. A baleseti krónikákból kiderült, hogy gyakran a szállítás a legfőbb veszély forrása, s itt is az emberi figyelmetlenség idézi elő a bajt. A MEDOSZ megyei bizottságai felhívták az üzemek vezetőinek figyelmét a balesetvédelmi oktatás fontosságára. A tapasztalatok szerint az elmúlt években sokat javult a szociális ellátás, az aratók a korábbiaknál általában jobb munkakörülmények között dolgozhatnak. Valamennyi gazdaság biztosítja számukra — amennyiben igény van rá — a napi ötszöri étkezést, s egyszer főtt ételhez is hozzájuthatnak. A mezei munkások kulturált étkeztetésére Bács-Kiskun, Baranya, Szolnok és Somogy megyében már mozgó ebédlőkét rendszeresítenek. Az állami gazdaságok néhány teherautó platóját alkanm étteremmé alakítják, s a gabonatábla szélén asztal mellett ebédelhetnek majd az aratók. A tmk-műhelyek sok helyen „önjáró” zuhanyozó- és tisztálkodókocsikat építenek, ami az esetek nagy részében nem is annyira pénz, mint leleményesség kérdése. Öriásgát épül Tad/üikisztán- ban, a szovjet energiaprogram részeként Három művelet A Budapesti Bútoripari Vállalat (Bubiv) gyulai 8. számú gyáregységében 500 garnitúra fehér Álba elnevezésű hálószobabútorhoz nemrég kezdték el az alkatrészek gyártását, amelyeket az encsi 10. számú gyáregységbe továbbítanak összeszerelésre. A sötét Álba háló- szobabútort Gyulán állítják elő. Ebből az idei terv 250 garnitúra. Mindkét termék amerikai megrendelésre készül. A bútorfiókokat előbb még kézzel színezték, néhány napja azonban ez a munka már géppel történik. Rácz József üzemvezető az új módszerről röviden a következőket mondja: — A lakkba keverik a pácot, és így három művelet helyett csak egyre van szük-r ség. Sok időt és anyagot takarítunk meg, ráadásul a minőség is lényegesen jobb. Az újításért elsősorban Nagy Miklós művezetőt illeti elismerés. Nagy Miklóst főként a létszámhiány inspirálta arra, hogy keressen olyan megoldást, amely a termelést meghelyett egy gyorsítja. Régebben foglalkozott már a lakkszínezéssel, szakmai folyóiratokban sokat olvasott róla, s ezekből merítette a gondolatot. —- V ár hatóan mennyi lesz az újításának az éves gazdasági haszna? — kérdezem tőle. — Az idén — bár csak nemrég vezettük be — számításom szeufnt legalább 100 ezer forint. — Van újabb elgondolása? — A pácot tőkés importból szerezzük be. Ezt a Tiszai Vegyi Kombinát termékeiből is elő lehet állítani. Két előnye van: nem kell valutával fizetni érte és biztonságossá válik a beszerzése. — Elkészült az újítás? — A szaklapok tanulmányozásával és sok kísérletezéssel sikerült megvalósítani. Doma Gábor főmérnök nemcsak buzdított, hanem a feltételeket és a szükséges anyagokat is biztosította a munkámhoz. . — Mikor vezetik be a második újítását? — Hamarosan. A próbák jó eredményt igazolnak. — Mennyi gazdasági haszonra számít? — Ez sem lesz kevesebb, mint amennyit az előző újításom alapján remélek. Rácz József ehhez hozzáfűzi : — Szerintem még több lesz. Nagy Miklós tudja, hogy a gyárnak csak akkor van létjogosultsága, ha gazdaságos a termelés, illetve ha' a tulajdonosnak (vagyis az államnak) haszna származik belőle. Tudja azt is, hogy az ár az amerikai megrendelővel kötött szerződés alapján meghatározott. A nyereség azonban az előállítási költségek csökkentésével növelhető. Ha pedig ráadásul a minőség is javul, nagyobb az újabb megrendelés lehetősége. Végül is a gyár kasszájában mutatkozó többletből — ha csak kis mértékben is — növelnj lehet a bérezésre, a szociális célokra és a műszaki fejlesztésre fordítható összeget. Ám több hasonló jelentőségű és, hatékonyan alkalmazott újítás minden vonatkozásban kihat a gyár dolgozóinak élet- és munka- körülményeire. Pásztor Béla Újítás nélkül nem megy! H a egy vállalatnak nap mint nap meg kell küzdenie a #létért, a versenyben maradásért, akkor az a vállalat minden külön ráhatás és jogszabály nélkül „szövetségre lép” újítóival, mert ez számára életbevágó. Ahol pedig a mozgalom erőtlenségére panaszkodnak, ott minden bizonnyal alig. vagy egyáltalán nem érvényesül olyasfajta gazdasági kényszer, ami valóban minden erőtartalék mozgósítására ösztökélné a termelőkét. Nem véletlenül fogalmaz tehát úgy az MSZMP XII. kongresszusának határozata, hogy „A vállalatokat és a műszaki szakembereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények, és hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák és munkaszervezési módszerek bevezetésére”. Közelebbről tehát arról van szó. hogy olyan gazdasági és közgazdasági környezetet kell teremteni, amely önmagában is a haladás serkentője. Viszonyaink között ez egyet jelent — miként azt az elmúlt közel húsz év tapasztalatai is bizonyítják — a vállalati önállóság fokozásával, a piac törvényeinek tervszerűbb érvényre juttatásává 1. Tapasztalataink intenek bennünket arra is. hogy a pusztán gazdasági, közgazdasági szabályozás mellett nem mondhatunk le azokról a lendítő erőkről sem. amelyek sajátos eszközökkel segítik az új gondolatok, új megoldások születését. felszínre Kerülését, hasznosítását, amelyek meghatározzák az egész folyamat társadalmunkra jellemző mozgalmi jellegét is. Hogy testközelből vegyünk az előbbiekre példát: ismert, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az MTESZ Békés Megyei Szervezete, a KISZ Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Kiszöv az újítási kedvet növelő módszerek széles körű alkalmazásával hirdette meg az elmúlt időszakban a megyei újítási versenyt, amelyre több mint félszáz nevezés érkezett. Miután a vállalatoknak a legutóbbi három esztendő újítási adataival kellett nevezniük, a verseny nemcsak figyelemfelkeltő hatásával bizonyult hasznosnak, hanem kellő mélységű rálátást is adott a mozgalom megyei fejlődésére. Az adatokból egyértelműen kiderült, hogy a gazdasági verseny éleződésével egy időben az újítómozgalom is minőségi átalakuláson megy keresztül, a piaci viszonyoknak kitett termelő üzemek nem annyira az újítások tömegességére. mint inkább azok hasznosíthatóságára förekszenek immár. Mert igaz. hogy 1984-ben. a benevezett 51 vállalatnál és intézménynél — amelyekben a megyei újítások háromnegyedét hasznosították csökkent az alkalmazott, eredeti megoldási javaslatok száma (1337-ről 1236-ra, a korábbi három év átlagához képest), jelentősen megnövekedett viszont az így elért megtakarítás (64 és fél millió forintról 82 és fél millióra), méghozzá elsősorban az anyagfelhasználásban. Ugyanilyen értelmű és irányú változások játszódtak le az újítók táborában is, amit a központilag megváltoztatott szabályzat indukált, miután lehetővé tette, hogy a műszakiak is — a megelőzőeknél sokkal szabadabban — bekapcsolódhassanak a mind nagyobb jelentőségűvé váló tevékenységbe. Tehát, míg az ötletgazdák száma összességében kisebb volt tavaly, mint az összehasonlításban szereplő három év átlagában, addig a műszakiak között az újításra vállalkozók tábora 923 helyett immár 1275 tagot számlál. A kép természetesen túlságosan egyoldalú lenne, ha nem szólnánk azokról a kibontakozást akadályozó tényezőkről. amelyek a kedvező változások ellenére továbbra is lettenérhetők a megye újítómozgalmában. Mert. egyfelől igaz. hogy az újítási verseny első három helyezett ipari üzemében, a Békéscsabai Konzervgyárban, a Békés megyei gabonafelvásárlónál, és a kötöttárugyárban feltűnően megemelkedett az újítások forgalma, az 51 üzemben együttesen azonban csupán 46 ötlet cserélt gazdát 1984-ben. és a korábbi három év átlagában is csak alig haladta meg a negyvenet a más cégeknek átadott újítás. Azt sem lehet elmondani, hogy a mozgalmat mindenütt a rendelkezésre álló termelőerők szerves részeként értékelnek, kezelnék, bár a követendő példák örvendetesen gya- i apódnak: jó néhány vállalatnál — a szeghalmi Csepel Autónál, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátnál — eleve beépítik az éves tervekbe azokat a feladatokat, amelyeknek megoldását vagy egészében, vagy részben az újítóktól várják, remélik. Ebben jól érzékelhetően növekszik a szocialista brigádok szerepe is. Nemcsak azért, mert bázisai az újítómozgalom fellendítését célzó mozgósító munkának, hanem azért is. mert vállalásaik között mind gyakrabban szerepel az újítások kivitelezésében, hasznosításában való közreműködés. És ami ugyancsak a minőségi változást tükrözi: átalakult az „Egy brigád — egy jyí- tás” jelszó, helyette az „Egy brigád — egy hasznosított újítás" felhívás szerepel. a megyei verseny értékelése a szaporodó jó példák mellett tehát még mindig tarka képet mutat, amiből az következik, hogy — a kongresszusi határozat szellemében — vannak még további, tisztázásra váró kérdések. Ezeknek gy részére — az innovációra jobban ösztönző (mi több: kényszerítő) gazdasági környezet alakításával — központilag kell megadni a választ, míg a másik felet az üzemekben, a vállalatoknál kell megválaszolni, a gondolkodó ember megbecsültségének növelésével. Enél- kül ugyanis nem jutunk előbbre! Kőváry E. Péter A Ganz Danubius (korábbi nevén Magyar Hajó- és Darugyár) angyalföldi üzemében vízre bocsátották az első, új típusú, 35 tonnás úszódarut, amely szovjet exportra készült (MTI-fotó: Varga László — KS)
