Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-17 / 140. szám
i:i 1985. június 17. ,hétfő Növekedett a kamara súlya és hatásköre Beszélgetés dr. Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott, amelynek értelmében a Magyar Kereskedelmi Kamara a jövőben társadalmi szervezetként fejti ki érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdek- képviseleti, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenységét. Dr. Beck Tamást, a kamara elnökét kértük meg, "hogy ismertesse a szervezet jövőbeli tevékenységének új elemeit. — A kamara a jövőben társadalmi szervként működik, tehát elvi és operatív vezetése egyaránt a tagjai által választott képviselőinek kezében lesz. Tevékenysége felett az állam, a Miniszter- tanács útján a jövőbencsak törvényességi felügyeletet lát el. Tovább bővülnek a kamara érdekképviseleti feladatai. A törvényerejű rendeletben új elemként jelent meg, hogy a jövőben részt veszünk a külkereskedelmi jog megadására és visszavonására vonatkozó döntések előkészítésében, valamint a gazdálkodó szervezetek piaci intervenciós eszközökkel történő megsegítéséről hozandó döntések előkészítésében is. A rendelet újraszabályozta és magasabb szintre emelte a kamara kapcsolatrendszerét: ennek révén a döntési folyamatokba történő bekapcsolódásunk már nem lesz esetleges, mint korábban, hanem intézményes. Űj elem még, hogy testületünk érdekelt tagjai esetenként felhatalmazhatják a kamai'át a más szervekkel folytatott együttműködés kapcsán közös állásfoglalások, ajánlások kiadására, sőt megállapodások kötésére is. Igen lényeges, hogy az új jogszabály bekapcsolja a kamarát azokba a döntési folyamatokba is — a szakszervezetek és egyes érdekképviseleti szervek jogainak érintése nélkül —, amelyek a gazdálkodó szervezetek igazgatóinak jogállását, anyagi ösztönzését érintik. — Hogy érinti a vállalati érdekképviseletet a kamara jogállásának megváltozása? — Az új jogállás lényegében azt jelenti, hogy a kamara már nem az államigazgatás szervezetének része. Könnyen belátható, hogy a kamarának így több lehetősége nyílik a tagvállalatok érdekeihek képviseletére. Más szavakkal a kamara érdekképviseleti tevékenységének bővülésére és hatékonyságának fokozódására számítunk a jövőben. Az új jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy a kamara a korábbinál nagyobb szerephez jusson a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, igazgatóinak érdek- képviseletében. — Természetesen ezt a szakszervezetekkel és más érdekképviseleti szervekkel egyeztetve kell majd elérni. — Mit. jelent a gyakorlatban, hogy a kamara észrevételeket, javaslatokat tehet a népgazdaság számára fontos gazdasági- kereskedelmi döntésekkel kapcsolatban? —' A jogszabály rendelkezése nem csak lehetővé teszi, hogy a kamara észrevételeket, javaslatokat tegyen az egész népgazdaság számára fontos gazdasági döntések előkészítésében. Kifejezetten kötelezi az ilyen döntések előkészítőit a kamara véleményének kikérésére. Ez azt jelenti, hogy intézményessé válik a kamara bekapcsolása a legmagasabb szintű gazdaságirányítási folyamatokba. Egészen konkrétan arról határoztak, hogy a jövőben a legnagyobb jelentőségű gazdasági döntések meghozatalánál a kamarát nem lehet kikerülni. Mindez a kamara súlyának és befolyásának nagyfokú növekedését hozza magával. (5. r. flz 55 éves érettségi találkozón Tizenegyen a Sebes-fiúk osztályából A Községi Fiú Kereskedelmi Iskolában, Békéscsabán 1926-ban tartották az első évnyitót. Az alapító évfolyamra, az 1926—27-es tanévre két osztályba több mint hetvenen iratkoztak be. Itt kezdték meg tanulmányaikat a Sebes—fivérek is, akik közül a hősi halált halt György lett a névadója a mai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolának, amely a felsőkereskedelmi iskola jogutódja. A történelem nem ■Volt kegyes ehhez a korosztályhoz, az évfolyamok fele sem érte meg 35. életévét. Fiatalon kellett elpusztulniuk a második világháború vérzivatarában. Ebből az évfolyamból mára mindössze tizenöten maradtak, s közülük tizenegyen jöttek el június 15-én, szombaton délelőtt az 55 éves érettségi találkozóra, • amelyen régi tanáraik közül már csak dr. Szakmári Gyulával találkozhattak, Kircsi István tanáruk éppen néhány nappal a találkozó előtt hunyt el. A hetvenes éveikben járó öregdiákokat Pillér Sándor, a szakközépiskola igazgatója, valamint az iskola két mostani diákja köszöntötte, majd ki-ki beszámolt viszontagságos életútjáról. A találkozót követő ebéden pedig megfogadták, hogy öt év múlva újból találkoznak. KÉP Ifjúsági klubok találkozója Gyooiaeodrőilöo A nemzetközi ifjúsági év jegyében rendezték meg június 15—16-án Gyomaend- rődön, az úttörőtáborban az ifjúsági klubok VIII. területi találkozóját, melyen Szarvas, Gyomaendrőd, Dévaványa, Ecsegfalva, Kardos és Kondoros klubjainak képviselői adtak találkozót egymásnak. Takács Mátyás, a KISZ gyomaendrődi városi jogú nagyközségi bizottságának titkára, a rendezvény házigazdája megnyitó beszédében kiemelte, hogy az ifjúsági kluboknak a közművelődési funkcióján túl jelentős szerepe van az ifjúság közösségi szellemre való nevelésében. A találkozó gazdag programjával jó alkalom volt a tapasztalatcserére, egymás munkája megismerésére. A klubtalálkozó műsorainak lebonyolításában részt vett többek között Földesi Zoltán, a KISZ szarvasi városi bizottságának politikai munkatársa, Horváth Mi- hályné, a gyomaendrődi körzeti klubtanács titkára, valamint Jelen Pálné, a szarvasi klubtanács titkára. A vidám hangulatú tapasztalatcsere vasárnap délután a vetélkedők eredményhirdetésével ért véget. H. E. Hazául, hazául, te mindenem... Erkel-emlékest a Gyulai Várszínházban Ilosfalvy Róbert (Bánk bán), Csavjek Etelka (Melinda) és Melis György (Tiborc) a várban Az idei nyár — a huszonkettedik — Erkel-emlékmű- sorral kezdődött pénteken a Gyulai Várszínházban. A tószínpadon Havasi István igazgató megnyitója után Szigeti Zoltán, a Gyulai Városi Tanács elnökhelyettese, az Erkel-emlékbizottság elnöke nagy zeneszerzőnkre, a magyar nemzeti opera megteremtőjére, az Operaház első igazgatójára, zeneirodalmunk halhatatlan klasszikusára emlékezett — születésének 175. évfordulóján. Felvázolta Erkel Ferenc életútját, amely éppen Gyuláról indult, hangsúlyozta munkássága, maradandó alkotása jelentőségét. A festői környezet méltó helyszínt adott az ünneplés-i hez. A város nagy szülöttét idézte a beszéd, s ott, a történelmi falak közelében, nem messze a strand Erkel- fájától, vagy a fedett uszodától, ahol egykor — még lovarda volt ;— a zeneszerző hangversenyt adott. A Hazám, hazám, te mindenem ... című emlékműsor, a Magyar Állami Operaház és a Gyulai Várszínház közös produkciója Erkel három leghíresebb operájából készült: a Dózsa Györgyből, a Bánk bánból és a Hunyadi Lászlóból. A Dózsa és a Bánk bán magyaros zenéje, szenvedélyes hazafisága, drá- maisága szépen érvényesült a várszínpadon. Az 1860-as években komponált remekművek színre vitele — a Dózsát éppen 1867-ben, a kiegyezés évében mutatták be! — merész politikai tett volt, igazi forradalmi vállalkozás Erkeltől. Az uralkodói önkény elleni lázadás, a nemzeti öntudat ébresztése, a népi erő és igazság hirdetése, a Hazám, hazám, te minde-t nem ária, Melinda éneke, Tiborc panasza — mindmind jól megfért a török időket idéző, sok harcot látott történelmi falak között. S minden a mai színpadon is a magyar operazene remekeként hatott. Szünet után a tószínpadon folytatódott az emlékműsor. Az Állami Operaház zene- és balettkara a Hunyadi Lászlóból adott részleteket. Az első fináléban felcsendülő „Meghalt a cselszövő, elmúlt a rút viszály” és a verbunkosokra épülő Palotás nem csak az Erkél-élet- mű, hanem az egész magyar operairodalom kimagasló alkotása. A Magyar Állami Operaház zenekarát Mihály András vezényelte. Bánk bán szerepében Ilosfalvy Róbertét. Melindáéban Csavlek Etelkát, Tiborcéban Melis Györgyöt, Dózsaként Horváth Bálintot, Bieberach és V. Lászlóként Korcsmáros Pétert, Rózsaként Pászthy Júliát, Barnaként Bordis Györgyöt köszöntötte a Várszínház közönsége. Közreműködött a békéscsabai Bar-, tők, a gyulai Erkel vegyes kar és a Békéscsabai általános munkásdalkör, karigazgató Rázga József. Az ünnepélyességet, az Erkel Ferenc életműve előtti tisztelgést, a színvonalas ríjűvészi előadást sajnos nem kissé zavarta a tószínpadot körülkuruttyoló aktív békakórus. Kár lenne tagadni, ez a hangos konkurrencia semmire nem. volf tekintettel, élvezhetetlenné tette az előadást, tragikomikus helyze-, tét teremtett. S még valami: szép, hangulatos és felemelő a zászló-, gyertya- és fáklyadíszbe öltöztetett vár és a természet, még a színes füst is hatásos, igaz. Ám a legszebb díszlet mégis maga a fényben úszó vár, a megvilágított fűzfák. A tószínpad tükörképe — a fekete-fehér zenekarral és a gyertyát tartó piros-.bordó kórussal — gyönyörű látvány. Szomorú, hogy a csónakázótóban úszkáló deszka, konzervdoboz meg más szemét a meseszép tükörképet ugyancsak zavarta. Szép este volt — Erkel zenéjével a Gyulai Várszínházban. Még szebb lehetett volna, ha az egyébként nagyvonalú rendezés a tóra is figyel. Niedzielsky Katalin A Palotás: az Állami Operaház zene- és balettkara a tószínpadon Futó: Béla Ottó Utólagos sorok a Synapsis Combo békéscsabai koncertjéhez A dzsessz nemzetközi szakirodaimában, a szavazólistákon ismeretes egy titulus: „Több figyelmet érdemlő tehetségek”. Ha nálunk létezne ilyen, meleg szívvel ajánlanám a Synapsis együttest a múlt heti, békéscsabai szereplése alapján. Este, hét óra előtt pár perccel még alig néhány ember gyülekezik a Gyopár klubban. A zenekar trombitása, Galyas László fürkészi tekintetemet, hát ha érkezésem biztató lesz a várható közönséget illetően. ígértem ugyanis, hogy felkeltjük az érdeklődést a városban a friss és eredeti zenét hozó zenekar játéka iránt... Zavarom nem kisebb, mint nemrég, a Dresch-kvartett nézőjeként volt. Az európai nagyságrendű „kortárs” dzsesszt játszó zenekar előadásán is ti- zenvalahanyadiknak számoltam magamat ... (A választás dicsérje a Gyopár klub vezetőinek ízlését; az pedig, hogy még egyszer visszajöttek, felajánlásból: a jó hangulatú rendezést, és a kis létszámú, de érzékeny és hálás csabai dzsesszrajongókat!) Tudtam, milyen fizikai áldozatába került ez a szereplés a részben még dzsessztanszakos zenészeknek, és tudtam, mennyire sokat vártak a békéscsabai szerepléstől. Ezek után elkezdtek — néhányunknak — játszani, azután talán a hangra, talán „rutinból”, még 15—20 ember összeszedő- dött, majd egy közös ámulat részévé válhatott. A zene percek alatt felforrósodott, és magával ragadott mindenkit. Fiatal, pályakezdő zenészek álltak előttünk, és a zene, amit játszottak, elementárisán új, ugyanakkor kiforrott; tartalmilag rendezett, és formailag magas rendűén kimunkált. Nem a nagy minták itthon oly sokat látott, sápadt és szárnyasze- gett utánzási, vagy adaptálási kísérletét láttuk. Valami mai, öntörvényű, és büszke muzsika mutatkozott be itt nekünk. Különös értéke, hogy nem befeléforduló, a közönségnek „lila” önélvezet ragadja el ezeket a zenészeket, mint azt sok mai irányzat elrettentőinél látjuk. Ez a zene érzelmileg, hangulatilag sokszínű, bonyolult, de a játékosságánál és örömösségénél fogva követhető, élvezhető. Végig erős közlési vágytól feszített, amely utat talál a közönséghez, és „átvisz” valamit a zene öröméből, a. közös eufóriából. Ez a közvetlenség és kontaktus az ismérve és a kritériuma az igazi dzsesszmuzsi- kának. Az együttes zongoristája, Sülé László komponálta és hangszerelte valameny- nyi darabjukat; mint zongorista, káprázatos, briliáns technikával, és kimeríthetetlen, játékos invenciójával ejtett bámulatba mindenkit. Az est másik nagy revelációja Galyas László trombitajátéka volt. Az intenzív és tiszta hang gondolati tisztasággal, átgondoltsággal és életkorához képest bámulatos elmélyültséggel párosul nála. Ez a hangzáseszmény csak kevesekhez (pl. Miles Davis) hasonlítható. Az orosházi Galyas Lászlót a szakmában is a nagy ígéretek közé sorolják. Éppen a koncertet követő reggelen tette le sikerrel a Bartók szakiskola dzsessztan- szakán a záróvizsgáját (hajnali vonattal, egy másik koncert után, alvás nélkül... plusz zene — ennyit a csabai közönségért; ám, mint mondta, a viszonzás, a siker mindent kárpótol!). Szóljunk még a kvartett másik két, tehetséges tagjáról is. Klement János bőgős stabil és energikus játéka, valamint Jeszenszky György hűséges, ám rendkívül cizellált, izgalmas és szellemes dobjátéka valami egészen tökéletes zenei kommunikációt tett lehetővé. A négy zenész figyelme, koncentráltsága, és közös érzése, „feeling”-je révén jöhetett létre az impulzusok, a gondolatok olyan rendezett és szabad áramlása, amilyet csak ritkán, és a legnagyobbaknál láthatunk. Találó tehát a névválasztás — synapsis: az idegélettanban az ingerület átadásának, az idegsejtek kapcsolódásának helye ... A Gyopár-beli koncert után, baráti felajánlással a Jókai Színház színészklubjában adtak egy ráadáskoncertet. Az évadzárás kimerültsége miatt itt is viszonylag kevesen jöttek el az „itthoniak”, ám az ottlevőkkel a még fokozottabb szenvedélyű .és kedvű zenészek valami páratlan jó hangulatú, igazi dzsesszklublégkört varázsoltak — éjjeli 1 óráig .». Más összetételű közönség: ugyanolyan frenetikus hatás és siker! A Synapsis kiállta a próbát, csakúgy, mint nemrégen, Karlovy Varyban, ahol egy nemzetközi dzsesszfesztiválon szép szakmai sikerrel képviselték hazánkat. Mindezek alapján ajánlom figyelmébe a Synapsis együttest mindazoknak, akik az új, mai zenei hangokra fogékonyak, és akik szeretnék megszeretni, megszerettetni az igényes és tartalmas dzsesszmuzsikát. (A hírek szerint a Synapsis Jazz Combo októberben újra a Gyopár klub vendége lesz.) Ifj. Pleskonics András \
