Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-15 / 139. szám

1985. június 15., szombat I NÉPÚJSÁG------------------------------------------------------------------­K edves Olvasónk! Ön most az első ízben jelentkező Csa­lád — otthon oldalunkat tartja kezében. Egy új oldal indításakor szokás elmonda­ni, miért tesszük azt, mit akarunk vele el­érni. Nos, ami a kérdés első részét illeti, azért vállalkoztunk a szombatonként e he­lyen rendszeresen megjelenő oldal indítá­sára. mert meggyőződésünk, hogy a lapot a családban nemcsak egy ember olvassa, hanem többen. így érdeklődésük is több­féle, s épp e sokirányú érdeklődést szeret­nénk kielégíteni. Két rovattal valamennyi számban je­lentkezünk, az egyik a Kert'1— háztáji, a másik az Egészség — higiénia. Ügy vél­jük, különösebben nem kell indokolni, mi­ért lesznek ezek állandó rovataink. Egy számot azonban mégis: a megyében mint­egy 55—60 ezer ember kertészkedik, s a szakemberek által részükre adott tanácsok bizonyára hasznosak lesznek. A másik té­ma, az egészségünk pedig valamennyiün­ket érdekel. Ez utóbbi rovatot szeretnénk kiszélesíteni, az egészségügyi felvilágosító cikkek mellett az Orvos válaszol címmel olvasóink levélben feltett kérdéseikre kap­nak választ névre szólóan vagy jeligére. Várjuk tehát leveleiket, amelyeket felbon­tás nélkül a válaszoló .orvosnak juttatunk el. Kérjük, hogy az e témájú leveleiket tartalmazó borítékra írják rá: Egészség — higiénia. E két állandó rovat mellett több, ese­tenként jelentkező rovatot is indítunk, így például autó-motor, barkács, bélyeg, divat-kézimunka, élősarok, fotó, horgászat, receptek. Nem feledkezünk meg a rejt- vényfejtőkről és a gyerekekről sem. A ne­kik szóló anyagok azonban nem ezen, ha­nem a 13. oldalon kapnak helyet. A heti rádió-tévéműsort tartalmazó oldalt kivág­va, a 13. oldal mintegy folytatása lesz a Család — otthon magazinnak. Ennyit hát szándékunkról, s akkor most következzenek az ígért cikkek. És még va­lami: az ön véleménye, kedves olvasó, me­lyet érdeklődéssel várunk. EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA Szépségápolás 9 hónapig A terhesség ideje alatt még többet kell törődnünk ön­magunkkal, külsőnkkel, mint máskor. Az ápolt külső jó közérzetet nyújt, s erre a jó közérzetre a terhesség ideje alatt valóban nagy szükség van a leendő kismamának. Nagyon sok nőnek ilyenkor a legszebb a bőre Az új életvitel, az anyaság felemelő érzése, a lelki egyensúly megtartása külsőnkön is megmutatkozik. Okos időbeosztással érjük el, hogy napirendünkben le­gyen legalább nyolcórai al­vás, hosszú, kényelmes séta a jó levegőn és elegendő idő az ilyenkor ajánlott táplálé­kok elkészítéséhez, elfo­gyasztásához. Este és reggel langyos víz­zel yaló lemosdás után ken­jük át arcunkat arctejjel és -krémmel. Este használjunk zsírosabb, tápláló, esetleg vitaminokkal dúsított kré­met, reggel hidratálót. amely a bőr vízháztartását egyen­súlyban tártját Ha fárad­tabbnak érezzük magunkat, és arcunk sápadt, készítsük ki finoman, jó ízléssel. Elő­fordul, hogy a terhesség alatt megváltozik az arcbőr minősége — a száraz zsíros­sá válik, vagy fordítva. Ne aggódjunk miatta. A szülés után visszanyeri eredeti jel­legét. Az arcon a terhesség harmadik hónapjában meg­jelenő barna foltok is el­múlnak a szülést követő el­ső hetekben. A tartós nyomot hagyó bőrszéthúzódásnak, amely ilyenkor leginkább a mellen és a has tájékán jelentkezik, elejét vehetjük, há testün­ket minden mosakodás, zu­hanyozás, fürdés után test­ápoló tejjel vagy olajjal ken­jük be. Bőrünk is rugalma­sabbá válik, s ha a bőrszét- húzódások, a „csíkok" je­lentkeznek is, csak nagyon enyhén, alig észrevehetően. Testünk hormonháztartá­sának változásai a hajat sem kímélik. Hogy elejét' vegyük a zsírosodásnak, a túlságos töredezésnek, hajmosás után vitaminos hajvízzel dörzsöl­jük be fejbőrünket. A szü­lés feltételezhető napjai előtt készíttessünk könnyen rend­ben tartható, jól vágott fri­zurát, így nemcsak ápolt külsővel érkezünk majd a kórházba, de otthon is köny- nyebben boldogulunk majd hazatérés után. Körmünket pedig vágjuk rövidre, nehogy a baba meg­érkezése után megsértsük gyenge bőrét, testét a vele való foglalatosság közben. B. K. AUTÓ — MOTOR Rádiózás a gépkocsiban BARKÁCSOLÁS Ruhaszárító — házilag » Ha elhatározzuk, hogy gépkocsinkba rádiót, vagy magnetofont szereltetünk, először mérjük fel igé­nyünket, mit kívánunk a leendő műszaki cikktől. Az igényes hangminőség, a jó szelektivitás, a több hullám­sáv természetesen nagyobb költséget jelent. Az autórá­diók alkalmasak lehetnek a rövid-, közép-, hosszú- és ultrarövid (URH)-hullámsáv vételére. Az URH-sávval el­látott készülékek egy-, vagy kétnormásak. Az utóbbiak a keleti (OIRT) és a nyugati program (CCIR) vételére egyaránt használhatók. Amennyiben nyugati gyárt­mányú autórádiót vásáro­lunk, és az csak a CCIR-nor- ma szerint URH-sávon mű­ködik, szakemberrel hangol- tassuk át OIRT-normára. A gépkocsirádió szoros tartozéka az antenna. Leg­elterjedtebb a teleszkóp­antenna, amely zárható kivi­telben is kapható. A csúszó teleszkóptagokat időnként töröljük le olajos, ruhával, így növelhetjük élettartamát. Kapható a tetőre szerelhető antenna, ez jó vételt bizto­sít, mivel kiemelkedik a ko­csi síkjából. Esztétikai hatá­suk miatt igen kedveltek a különböző ostorantennák, amelyek jó mechanikus tu­lajdonságokkal rendelkez­nek. Drága, de praktikus a motoros antenna, amit az utastérből vezérelhetünk. A hangszóró minősége lé­nyegesen befolyásolja a jó hangminőséget. Feltétlenül illeszkednie kell — watt- és ohmszámát tekintve — az adott rádióhoz. A jól kiválasztott magnó kellemes zenei élményhez juttatja az autóst. Szerelé­sére különös gondot kell for­dítani, mert a rosszul szerelt magnó idő előtt tönkremehet. Célszerű a gépkocsimagnót 6(1 perces kazettával (C 60) működtetni, ennek a szalag­nak az anyaga vastagabb, így jobb a tartása, kevésbé nyúlik meg. A C 90 és C 120-as szalagokat a gépko­csimagnók zöme összegyűri, bekapja, így használhatat- lánná válik. Egy-két hónapos intenzív használat után a magnók lejátszófeje elpisz­kolódik, ez hangminőség­romlást eredményez. Ezért vagy rendszeresen gondos­kodni kell tisztításáról, vagy alkalmazzunk tisztítókazet­tát. Villamos vezetékek, nagy- feszültségű távvezetékek alatt elhaladva tapasztaljuk, hogy a gépkocsiba szerelt rádió érzékeny a külső és belső zavarokra. A gépkocsi generátorának és gyújtásá­nak zavarai is kellemetlen hangot okozhatnak, de ezt zavarszűréss'el meg lehet szüntetni. Ha beindított mo.- tornál a rádióban pattogást észlelünk, a fordulatszám növelésével pedig éles, válto­zó, sivító hangot, az arra utal, hogy gépkocsinkban nincs zavarszűrő, vagy a beépített szűrő rossz. Ebben az esetben célszerű szakem­berhez fordulni. A rossz antenna sok olyan hibát okozhat, amit a rádió­tulajdonos a készülék hibá­jának vél. Nem szükséges tehát a rádiót kiszerelni és szervizbe vinni, amíg szak­ember nem hallja a gépko­csiban üzemelni. Az URH-sávban, sík terü­leten az adó 50 kilométeres körzetében vehető a műsor. Ha a gépkocsinkkal elhagyjuk a fővárost, akkor utunk irá­nya szerint álljunk át egy másik frekvenciára, amin ugyanaz a műsor vehető (a rádióújságban megtalálható minden hazai URH-adó frekvenciája). Az URH ter­jedése egyenes vonalú, ezért hegyes területen vételünket zavar kísérheti, ez nem a rádió hibája. A rövidhul­lámú sáv vételét nagyban befolyásolják az időjárási té­nyezők is, ezért ne lepőd­jünk meg, ha úgy tapasztal­juk, hogy a . vétel minősége változó. A gépkocsirádió általában 1 vagy 2 amperes biztosí­tékkal van ellátva. Tilos a biztosítékot nagyobbra cse­rélni, ez komoly következmé­nyekkel járhat. Meg kell még említeni, hogy a gép­kocsi dinamójának rendsze­res túltöltése a rádióban ká­rosodást okozhat, ezért szer­vizelésénél mindig ellen­őriztessük a töltést is. B. I. Társbérlők az akváriumban IV. n kagylók Puhatestű állatok ezek a társ­bérlők. A ..kagyló”, vagyis az állat héja két félből áll, ami a hátoldalon Összeköttetésben van egymással. Mind a két fél pe­remén kiemelkedések és bemé­lyedések vannak, a szemben le­vők egymásba illenek, azaz zár­ják a kagylót. A fajokat ezek száma és alakja szerint külön­böztetik meg egymástól. Kívül a héjon koncentrikus rajzolatok láthatók. A héj belseje gyöngy­ház fényű. A kagylók alakja, mérete nagyon változatos; egyes fajok alig milliméteresek, más fajok példányai elérik az egy métert is. Körülbelül húszezer fajt ismerünk. A két héj záródását egy zá­róizom biztosítja, amelynek vé­ge a héj belsejében tapad. A héjon belül általában egy ún. köpenylebenyt találunk, ami össze is nőhet. Közöttük hasíté­kok vannak, amelyen keresztül áramolhat a víz az állat testé­be. illetve így távozhat el az ürülék. Egyes fajok mélyen be­ássák magukat a talajba, Ipve- vető nyílásuk csőszerűvé fejlő­dött. A köpenylebenyen belül köpenyüreg jött létre, ebben he­lyezkednek el a páros kopol- tyúk (melyek lebennyé alakul­tak, a légzésre és a táplálék,víz­ből történő kiszűrésére egyaránt szolgálnak), a gyomor, a szív és a páros vesék. Az állatok teste A sziyárványos ökle és a kagyló szimbiózisa (Lányi—Wiesinger után — reprodukció) hengeres alakú, a fej szájnyí­lásra és a körülötte levő. érzék­szervekre korlátozódik. A has­oldalon helyezkedik el az iz­mos láb, amelynek segítségével a kagyló korlátozott helyváltoz­tatásra képes. Ivarszerveik és a bélkanyarulatok a lábban he­lyezkednek el. Az Európában honos kagylók közül egy fajt szeretnék bemutatni: a festő­kagyló (Unió pictorum) az ak­váriumok lakója is lehet. Nevét ,,felhasználásáról” kap­ta : valamikor festéket tartottak héjaiban. A csendes állóvizek­ben él. Azokban az akváriumok­ban nélkülözhetetlen, ahol szi­várványos öklét tartanak és szaporítani szeretnének. Ez a kagyló 9—10 cm hosszú, öblös formájú. A kopoltyúk között levő peték 4—6 hét alatt fej­lődnek lárvává, és különböző fajú halak kopoltyúin élősköd- ve fejlődnek tovább. Ahogy e kagylófaj szaporodása a hala­kéhoz kötött, úgy kötődik a szivárványos ökle (Rhodeus se- riceus amanus) tenyésztése is a festőkagylóhoz. A nőstény hal tojócsövét a kagyló légzőszi­fonjához érinti, és több ívási aktus során a kagylóban kb. 30 —40 ikrát rak. Az ikrákat az od^úszó hím megtermékenyíti. Az ikrák a kagyló kopoltyúle­mezében rejtőzködnek, ott kel­nek ki. A fejlődő hallárvák megkapaszkodását a kopoltyúk közötti duzzanat biztosítja. Így a kagylón átáramló víz nem sodorhatja ki őket. A kifejlő­dött ivadékok elhagyják a ..pót­anyát”. Tehát az ökle szaporo­dása a kagyló „ivadékgondozó” tevékenysége nélkül lehetetlen, így az ilyen célú akváriumnak nélkülözhetetlen, a szimbiózist biztosító társbérlője. (Vége) Juhász László Megjegyzés: az említett édes­vízi állatok szigorú védelem alatt állnak. Befogásuk, tartá­suk csak előzetes engedéllyel lehet. A természetvédelmi sza­bályok megszegői ellen büntető eljárás is kezdeményezhető. (A szerk.) A fehérnemű vagy pelen­kák szárítására készíthetünk a mennyezetig felhúzható, mozgó szárítót, más néven fregolit. Két körülbelül 12x30. mm keresztmetszetű keresztlécet (1,2) készítünk el. Minden lécbe két nagy lyukat fú­runk a 3 és 4 hosszanti lé­cek behelyezésére, továbbá néhány kis lyukat a nylon­zsinór (5) áthúzására. A hosszanti lécek lehetnek hen­geresek vagy ellipszikus ke- resztmetszetűek. Valameny- nyi nylonzsinórt nagyon erősen meg kell feszíteni. A tartókampókat különös gond­dal kell a mennyezetben rögzíteni. A horgokra három kis horgot (6, 7, 8) akasz­tunk. .A duplán összehajtott húzózsinórhoz (9) alul egy’ karikát kötünk, amelyet az egész szárító felhúzása után ráakasztunk a horogra (10). A mennyezet alatt felakasz­tott fehérnemű nagyon gyor­san szárad. B. K. Tavasz végi munkák KERT, HÁZTÁJI Június eleje a házikertben az első komolyabb munka­csúcsot jelenti. A május hó­napban lehullott csapadék és a megfelelő hőmérséklet ha­tására növényeink erőteljes növekedésnek és fejlődésnek indultak Ez az időjárás nem­csak növényeinknek kedve­zett, hanem a kórokozók és kártevők elszaporodására, valamint a gyomnövények elszaporodására is kedvező hatással volt. Tehát ebben az időszakban a növényápolás és a nö­vényvédelem a legfontosabb teendő a házikertekben, mert ennek elmaradása a későbbi időben már helyrehozhatat­lan. A növények érzékenysé­ge és fogékonysága ebben a fejlettségi állapotban igen nagy, a keletkezett károso­dást nem tudja a növény helyrehozni. A növényápolási munkák közül megemlíteném ennek az időszaknak a legfonto- sab teendőit: a gyümölcsös­ben a ribizke és a köszméte zöldoltásá, az őszibarack haj­tásválogatása, a fiatal ülte- tésű gyümölcsfák korona- alakítása hajtásválogatással; a szőlőben a hajtásválogatás, a kötözés és a zöldoltás, a zöldségtermesztésben a cse­megekukorica, cékla, bab, uborka és a tökfélék vetése mellett a kései káposztafé­lék magjának vetése ad munkát a gyomirtáson kí­vül. A növényeink kiegészí­tő tápanyagellátását folya­matosan lehet biztosítani ta­lajba adagolással, valamint a petmetlébe keverve lombtrá­gyaként. A kiegészítő táp­anyagellátásnál vegyük fi­gyelembe, hogy csak a ter­mésüket megkötött növé­nyeknél célszerű kiadagolni. A növényvédelem legfon­tosabb tennivalói: a gyü­mölcsösben a fuzikládium, a lisztharmat, az őszibarack tafrinás levélfoltossága, a levéltetvek és a különböző gyümölcsmolyok elleni véde­kezés, (külön kiemelve az aknázó molyok elleni véde­kezést), a szőlőben a pero- noszpóra, a szőlőmoly és a szőlőilonca elleni védekezés; a zöldségtermesztésben ape- ronoszpóra, a baktériumok, a burgonyabogár és a káposz­talégy elleni védekezés. A védekezéseknél mindig tart­suk szem előtt, hogy csak az előírt szer'mennyiséget hasz­náljuk fel, a szükségesnél többször ne permetezzünk,- szigorúan tartsuk be a nö­vényvédelmi előírásokat. A felsorolásból kitűnik, hogy jelenleg sok munka vár a kertészkedőkre, melynek jó- elvégzésétől függ a ter­mesztés további eredményes­sége. Május végén, június elején megjelentek a házikertben az első termények is, melynek szedése sok gonddal jár. A korai cseresznye, (Májusi ko­rai) a Korai meggy (Meteor) mellett a szamóca szedése, a zöldborsó, a csomózott sár­garépa, petrezselyem szedé­se ad munkát. Érdemes megemlíteni, hogy a kert tervezésekor minden évben nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a növé­nyek elhelyezése megfeleljen a növényápolási, növényvé­delmi — szedési feladatok­nak. Lehetőség szerint az egy­szerre.érő és egyszerre szed­hető növények kerüljenek egymás mellé, mert így nem akadályozzák a különböző munkálatokat. Szabó András, kertészmérnök, megyei főkertész Forrasztópáka tirisztoros vezérléssel A Német Demokratikus Köztársaság világhírű üze­mében. a drezdai Pentacon gyárban tirisztorvezérlésű forrasztópákát készített egy újítócsoport. A tirisztoros ve­zérlés révén 150—300 fokos hőmérséklet-tartományban plusz és mínusz kétszáza­lékos pontossággal szabá­lyozható a forrasztócsúcs hő­mérséklete, és így pontosan hozzáigazítható az adott for­rasztási feladathoz. Tiriszto­ros vezérléssel lehet ellátni a kereskedelmi forgalomban kapható 6—24 voltos forrasz­tópákákat is — a szükséges hőérzékelő gyorsan, és egy­szerűen felszerelhető rájuk. Az elhasznált forrasztócsú­csok kicserélése is gyorsan elvégezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom