Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-01 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜNIUS 1, SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Napirenden tartjuk a szocialista demokrácia fejlesztését Választási nagygyűlés Gyulán Gyulán tegnap a Béke sugárúton gépkocsik hosszú sora állt. Mindenfelől jöttek az' emberek az Erkel Ferenc Művelődési Központba. Délután 2 órakor a nagyterme zsúfoltságig megtelt. A választási nagygyűlésen a város minden rétege képviselte magát. Eljöttek az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények dolgozói. Az elnökségben helyet foglaltak a város párt-, állami, társadalmi szervei- nek vezetői, s az ötös választókerület országgyűlési képviselőjelöltjei. A résztvevőket a Himnusz elhangzása után Banadics Márton, a HNF városi bizottságának elnöke köszöntötte, majd Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke lépett a mikrofonhoz. Gyulavári Pál beszéde Tisztelt Választópolgárok! Kedves Elvtársak! Az általános választás minden ország életében kiemelkedő esemény. A választási rendszer hazánkban a társadalmi élet fejlődéséhez igazodóan, fokozatosan alakult ki. Az utóbbi 10—15 évben gazdaságpolitikánk komoly változáson ment keresztül. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a gazdasági reform csak társadalmi reformmal párhuzamosan mehet végbe, folyamatosan napirenden tartjuk a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. Ennek egyik jelentős állomása az 1983. évi III-as törvény, amely kötelezővé tette az országgyűlési képviselők és tanácstagok kettős jelölését. Az előrehaladáshoz nem csupán a párton bejüli demokrácia erősítésére, hanem az egész társadalom szocialista demokráciájának kiszélesítésére és továbbfejlesztésére, a különböző, egymástól eltérő érdekek feltárására és nyílt mérlegelésére is szükség van. Rendkívüli mértékben megnőtt a társadalom legkülönbözőbb párton kívüli rétegeivel való figyelmes, partneri együttműködés jelentősége.’ Annak fontossága, hogy a kommunisták megkülönböztetett figyelemmel törődjenek a szocializmust helyeslő, de más ideológiát valló vallásos vagy az egyéb feladatok kapcsán egyben- másban eltérő következtetésre jutó emberek sokaságával. Hogy meghallgassák, megfontolják észrevételeiket, javaslataikat, bevonják őket a felelős döntések kialakításába, végrehajtásába és ellenőrzésébe, a szocialista demokrácia továbbfej lesztéi sét szolgáló út keresésébe. A szocialista demokratizmus hivatott erősíteni azt is, hogy az országos és helyi államhatalmi szervekben a képviselőket, a gazdasági és kulturális szervek élére pedig a vezetőket több jelölt közül lehessen kiválasztani. A jelöltek között nem lehet alapvető politikai különbség. Csak olyanok jöhetnek szóba, akik igenük a szocializmust. A párt XIII. kongresszusának határozataiból kiindulva a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megA választási nagygyűlés elnöksége hirdette azt a választási programot, amit minden képviselő- és tanácstagjelölt a zászlajára tűz. Én ezt a programot úgy összegezném, hogy szocialista nemzeti összefogással, teremtő erővel adjuk tudásunk, erőnk legjavát céljaink valóra váltásáért, népünk boldogulásáért, országunk gyarapításáért. E programon belül minden jelölt megtalálhatja azokat a célokat, melyekért megválasztása esetén kiáU. Az azonos programot is másképpen képvisel minden jelölt a helyzetéből, az érdeklődéséből, a képességeiből adódóan. Ezért úgy érzem, hogy a kötelező kettős jelölés nem formáüs dolog, hanem az eddiginél igenis több lehetőséget ad a választásra, hogy a két vagy több jelölt közül mindenki arra adja szavazatát, aki érzése szerint jobban felismerte és jobban képviseli majd az érdekeit. Ezután a nagygyűlés szónoka részletesen foglalkozott az elmúlt évtizedek fejlődésével, a közelmúlt legjelentősebb belpolitikai eseményével, a XIII. kongresszussal. Elemezte megyénk iparának és mezőgazdaságának eredményeit és tennivalóit. Részletesen szólt a tanácsi gazdálkodás, a lakosság ellátásának helyzetéről. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: Békés megye hazánk egyetlen megyéje, amelyben a felszabadulást követően minden népszámlálás népességcsökkenést állapított meg. A csökkenés a mostani ötéves terv időszakában sem szűnt meg. Ilyen körülmények között érthető, hogy a tanácsok VI. ötéves terve megyénkben az egyik legfontosabb társadalompolitikai célként a népességmegtartó és -eltartó képesség növelését jelölte meg, amely a lakásellátás javításában, a lakáshiány mérséklésében, az oktatási feltételek kedvezőbbé tételében, a fekvőbeteg-ellátás színvonalának emelésében, a körzeti orvosi (Folytatás a 3. oldalon) „Az irodalmat az olvasók őrzik” Cseres Tibor Kossuth-díjas író nyitotta meg Békéscsabán az ünnepi könyvhetet Kitűnő ötlet volt, hogy Békéscsabán, a sétálóutca könyvesbolt előtti szakaszán rendezték be az ünnepi könyvhét könyvutcáját, itt állították fel a sátrakat, az alkalmi szabadtéri színpadot, és itt rendezték meg tegnap déli 12 órakor a könyvhét városi megnyitó ünnepségét. Már jóval 12 óra előtt a vas- utasi fúvószenekar adott térzenét, majd Cseres Tibor Kossuth-díjas író mondott megnyitó szavakat. — A könyv 500 éve a világ része, 500 év alatt az emberi művelődés minden anyagát begyűjtik a nyomtatott betűk — mondotta. — A könyv az emberi kultúra tárháza lett és maradt most is, amikor a televízió, a rádió, a film mint erős versenytárs jelentkezett. A könyv feladata azonban más, a könyvet semmi sem pótolhatja, az irodalmat az olvasók őrzik, és viszik tovább. A neves író, aki közvetlenül a felszabadulás után két évig lapszerkesztő volt Békéscsabán, befejezésül azt kívánta, hogy az igazi írói szándék minél több ''békéscsabai könyvbaráthoz eljusson, és gazdagítsa az olvasók lelkét. A megnyitó után — programon kívül — sokan megkérték Cseres Tibort könyveinek dedikálására. A könyvutcában június 3- án az ifjúsági és úttörőház színjátszócsoportja lép fél, június 4-én a martfűi Martos Flóra Általános Iskola és művelődési központ gyermekszínpada vendégszerepei, június 5-én pedig a Rábai táncegyüttes műsora szórakoztatja a könyvvásárlókat. (s) Cseres Tibor nyitotta meg a békéscsabai könyvhetet Fotó: Sál Mit Ma: VIT-vágta melléklet Virágok a katedrán Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Babits Mihály és így sorolhatnánk tovább a halhatatlanokat, akiknek neve fémjelzi a „nemzet napszámosainak”, a magyar nevelőknek népes táborát. Tanítani történelmi hivatás volt sokszor e hazában, omladozó várbörtönök sötét kazamatái beszélhetnének arról, mi várt azokra, akik magyar nyelven a magyar nép függetlenségéért szálltak síkra a katedráról, akik a könyvet fegyverrel felcserélve, diákjaikkal együtt beálltak Rákóczi, Kossuth zászlai alá. Pedagógusnak lenni ma is sokkal többet' jelent, mint elmondani és elmondatni a napi leckét. A tanítók, tanárok kezében van a jövő nemzedék jellemének formálása, a tudományok terjesztésének mérhetetlen lehetőségei. Hiszen egy-egy lelkes és hozzáértő tanár kiváló szakemberek százait bocsáthatja szárnyra pályafutása alatt, egy életre megszerettetheti tanítványaival az irodalmat, vagy a társadalomtudományokat. Ehhez azonban világnézetileg elkötelezett pedagógusok kellenek, mert a gyerekek szigorú kritikusok, rögtön meghallják a „fals” hangot, és ellenérzést vált ki belőlük, ha megérzik, hogy nem őszintén szól hozzájuk nevelőjük. Nem túlzás azt állítani: egy kicsit mindannyian pedagógusainknak köszönhetjük, hogy megízleltük az alkotó munka, a megszerzett tudás örömét. Bátorítottak minket a mind nehezebb erőpróbák vállalására, emberséggel mellénk álltak apróbb-nagyobb gondjainkban. Ki tudná megmondani, hány félresiklott kis életet állítottak ismét sínre a pedagógusok, akik idejében, észrevették, hogy valami megzavarta tanítványuk érzelmi harmóniáját. Különösen fontos a szerepe egy-egy falu, kisváros tanító —nénijének, tanár bácsijának, aki nemzedékeket tanít meg a betűvetésre■ vezet be a matematika rejtelmeibe. Tekintélyét nem külsőségeknek, még csak nem is vagyonának köszönheti, hanem a keze alatt felnövő, okosodó generációknak, amelyek szinte második édesanyjukként, apjukként szeretik és tisztelik. A ma felnövő fiatalok átlagosan több mint tizenegy esztendőt töltenek az iskola falai között. Az új generáció műveltségét, szakképzettségét, világnézetét tehát még erőteljesebben határozza meg az iskola, mint a korábbi, kevésbé tanult nemzedékekét. A pedagógusoknak nemcsak a szigorúan vett tananyagot kell oktatniuk, hanem segíteni a fiatalokat abban, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, hogy reális elképzeléseik legyenek a lehetőségekről, eligazodjanak korunk bonyolult kérdéseiben, és edzettek legyenek az élet ellentmondásokkal teli váratlan fordulatai között. Amint a XIII. kongresszuson is elhangzott, a párt nagy figyelmet fordít az oktatás ügyére, a pedagógusok munkájára. Célul tűzte ki, hogy a nevelés a korszerű ismeretek, a közösségi normák közvetítésével szolgálja jobban a fiatalok politikai, világnézeti elkötelezettségének kialakítását. Az iskola töltsön be növekvő szerepet a munkára nevelésben, ösztönözze a tudás és a tanulás megbecsülését, az értelmes fegyelem vállalását. De ahhoz — hangzott el a kongresszuson —, hogy iskoláink megfeleljenek ezeknek a sokrétű és nehéz követelményeknek, mindenekelőtt a pedagógusok munkáját kell társadalmi értékrendünkben sokkal magasabbra emelnünk. Ennek tudatában köszöntik az ünnep alkalmából a tisztelet virágaival a tanítványok — mindannyian azok vagyunk — pedagógusaikat. Pedagógusok kitüntetése Pedagógusokat köszöntöttek, és tüntettek ki tegnap — a pedagógusnap alkalmából — a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen. Az eseményen, amelyen részt vett Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára is, Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte a kitüntetetteket, és méltatta a pedagógusi munka jelentőségét. Az oktatásügy időszerű feladatairól szólva kiemelte a közelmúltban elfogadott oktatási törvény jelentőségét. Hangsúlyozta: a közeljövőben egyik legfontosabb feladat a tartalmi korszerűsítés folytatása, az iskolák, egyetemek és főiskolák szakmai önállóságának megerősítése, a korszerű szemlélet és módszerek hatékonyabb alkalmazása. Köpeczi Béla ezután 15 pedagógusnak adta át eredményes munkája elismeréseként, az Apáczai Csere János díjat, 170-en pedig a Kiváló Pedagógus kitüntetést vehették át. A Kiszöv elnöksége előtt Termelés-, nyereség és bérgazdálkodás Az 1985. évi gazdálkodás néhány, leginkább fontos kérdésével, a termelési és a nyereségtervekkel szorosan összefüggő bérpolitikai, keresetszabályozási rendszerek gyakorlati tapasztalataival foglalkozott tegnap, május 31-i ülésén a Kiszöv elnöksége Mezőberényben. Enagy jelentőségű tanácskozásnak a műszaki és vasipari szövetkezet adott otthont. A testület László Antal, Ki- szöv-elnökhelyettes vezetésével megállapította, hogy az 1985. első negyedévi termelési előirányzatokat az ipari szövetkezetek különböző okok miatt általában nem teljesítették, ugyanakkor a tervezett munkabérre a tervezettnél, a választott keresetszabályozásban meghatározott és egész évre engedélyezett százaléknál túlléptek. Az előterjesztés lényegében a testület számára tájékoztató jelleggel készült, mégis igen élénk vita alakult ki a tekintetben, hogy a bérgazdálkodásban elszaladt szövetkezetek vezetőit a Kiszöv apparátusa a normatívák betartására mozgósítsa. A bérgazdálkodást 1985- ben a kormányzati szervek szigorúan fogják, és valamennyi szövetkezettel betartatják a választott keresetszabályozási normatívákat, még akkor is, ha a bérnövekmény miatti adó alaphiányossá teszi őket. Erre a témára — súlyánál, jelentőségénél fogva — a Kiszöv elnöksége augusztusban visz- szatér. Ekkor a szövetkezetek bérgazdálkodását az első félév eredményeinek tükrében vizsgálják meg. D. K.