Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜNIUS 1, SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Napirenden tartjuk a szocialista demokrácia fejlesztését Választási nagygyűlés Gyulán Gyulán tegnap a Béke su­gárúton gépkocsik hosszú sora állt. Mindenfelől jöt­tek az' emberek az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ba. Délután 2 órakor a nagyterme zsúfoltságig meg­telt. A választási nagygyű­lésen a város minden réte­ge képviselte magát. Eljöt­tek az üzemek, a szövetke­zetek, az intézmények dol­gozói. Az elnökségben he­lyet foglaltak a város párt-, állami, társadalmi szervei- nek vezetői, s az ötös vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltjei. A részt­vevőket a Himnusz elhang­zása után Banadics Márton, a HNF városi bizottságának elnöke köszöntötte, majd Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke lépett a mikro­fonhoz. Gyulavári Pál beszéde Tisztelt Választópolgárok! Kedves Elvtársak! Az általános választás minden ország életében ki­emelkedő esemény. A vá­lasztási rendszer hazánkban a társadalmi élet fejlődésé­hez igazodóan, fokozatosan alakult ki. Az utóbbi 10—15 évben gazdaságpolitikánk komoly változáson ment ke­resztül. Abból a felismerés­ből kiindulva, hogy a gaz­dasági reform csak társadal­mi reformmal párhuzamo­san mehet végbe, folyama­tosan napirenden tartjuk a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztését. Ennek egyik jelentős állomása az 1983. évi III-as törvény, amely kötelezővé tette az ország­gyűlési képviselők és ta­nácstagok kettős jelölését. Az előrehaladáshoz nem csu­pán a párton bejüli demok­rácia erősítésére, hanem az egész társadalom szocialista demokráciájának kiszélesíté­sére és továbbfejlesztésére, a különböző, egymástól eltérő érdekek feltárására és nyílt mérlegelésére is szükség van. Rendkívüli mértékben meg­nőtt a társadalom legkülön­bözőbb párton kívüli réte­geivel való figyelmes, part­neri együttműködés jelentő­sége.’ Annak fontossága, hogy a kommunisták meg­különböztetett figyelemmel törődjenek a szocializmust helyeslő, de más ideológiát valló vallásos vagy az egyéb feladatok kapcsán egyben- másban eltérő következte­tésre jutó emberek sokasá­gával. Hogy meghallgassák, megfontolják észrevételeiket, javaslataikat, bevonják őket a felelős döntések kialakítá­sába, végrehajtásába és el­lenőrzésébe, a szocialista demokrácia továbbfej lesztéi sét szolgáló út keresésébe. A szocialista demokratizmus hivatott erősíteni azt is, hogy az országos és helyi államhatalmi szervekben a képviselőket, a gazdasági és kulturális szervek élére pe­dig a vezetőket több jelölt közül lehessen kiválasztani. A jelöltek között nem lehet alapvető politikai különbség. Csak olyanok jöhetnek szó­ba, akik igenük a szocializ­must. A párt XIII. kong­resszusának határozataiból kiindulva a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa meg­A választási nagygyűlés elnöksége hirdette azt a választási programot, amit minden képviselő- és tanácstagjelölt a zászlajára tűz. Én ezt a programot úgy összegezném, hogy szocialista nemzeti összefogással, teremtő erő­vel adjuk tudásunk, erőnk legjavát céljaink valóra váltásáért, népünk boldogu­lásáért, országunk gyarapí­tásáért. E programon belül minden jelölt megtalálhatja azokat a célokat, melyekért megválasztása esetén kiáU. Az azonos programot is más­képpen képvisel minden je­lölt a helyzetéből, az ér­deklődéséből, a képességei­ből adódóan. Ezért úgy ér­zem, hogy a kötelező kettős jelölés nem formáüs dolog, hanem az eddiginél igenis több lehetőséget ad a vá­lasztásra, hogy a két vagy több jelölt közül mindenki arra adja szavazatát, aki ér­zése szerint jobban felis­merte és jobban képviseli majd az érdekeit. Ezután a nagygyűlés szó­noka részletesen foglalkozott az elmúlt évtizedek fejlődé­sével, a közelmúlt legjelen­tősebb belpolitikai esemé­nyével, a XIII. kongresszus­sal. Elemezte megyénk ipa­rának és mezőgazdaságának eredményeit és tennivalóit. Részletesen szólt a tanácsi gazdálkodás, a lakosság el­látásának helyzetéről. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: Békés megye hazánk egyet­len megyéje, amelyben a felszabadulást követően minden népszámlálás né­pességcsökkenést állapított meg. A csökkenés a mosta­ni ötéves terv időszakában sem szűnt meg. Ilyen körül­mények között érthető, hogy a tanácsok VI. ötéves terve megyénkben az egyik leg­fontosabb társadalompoliti­kai célként a népességmeg­tartó és -eltartó képesség növelését jelölte meg, amely a lakásellátás javításában, a lakáshiány mérséklésében, az oktatási feltételek kedve­zőbbé tételében, a fekvőbe­teg-ellátás színvonalának emelésében, a körzeti orvosi (Folytatás a 3. oldalon) „Az irodalmat az olvasók őrzik” Cseres Tibor Kossuth-díjas író nyitotta meg Békéscsabán az ünnepi könyvhetet Kitűnő ötlet volt, hogy Bé­késcsabán, a sétálóutca köny­vesbolt előtti szakaszán ren­dezték be az ünnepi könyv­hét könyvutcáját, itt állítot­ták fel a sátrakat, az alkal­mi szabadtéri színpadot, és itt rendezték meg tegnap dé­li 12 órakor a könyvhét vá­rosi megnyitó ünnepségét. Már jóval 12 óra előtt a vas- utasi fúvószenekar adott tér­zenét, majd Cseres Tibor Kossuth-díjas író mondott megnyitó szavakat. — A könyv 500 éve a vi­lág része, 500 év alatt az em­beri művelődés minden anya­gát begyűjtik a nyomtatott betűk — mondotta. — A könyv az emberi kultúra tárháza lett és maradt most is, amikor a televízió, a rá­dió, a film mint erős ver­senytárs jelentkezett. A könyv feladata azonban más, a könyvet semmi sem pótol­hatja, az irodalmat az olva­sók őrzik, és viszik tovább. A neves író, aki közvetle­nül a felszabadulás után két évig lapszerkesztő volt Bé­késcsabán, befejezésül azt kívánta, hogy az igazi írói szándék minél több ''békés­csabai könyvbaráthoz eljus­son, és gazdagítsa az olva­sók lelkét. A megnyitó után — prog­ramon kívül — sokan meg­kérték Cseres Tibort köny­veinek dedikálására. A könyvutcában június 3- án az ifjúsági és úttörőház színjátszócsoportja lép fél, június 4-én a martfűi Mar­tos Flóra Általános Iskola és művelődési központ gyer­mekszínpada vendégszerepei, június 5-én pedig a Rábai táncegyüttes műsora szóra­koztatja a könyvvásárlókat. (s) Cseres Tibor nyitotta meg a békéscsabai könyvhetet Fotó: Sál Mit Ma: VIT-vágta melléklet Virágok a katedrán Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Babits Mihály és így sorolhatnánk tovább a halhatatlanokat, akiknek neve fémjelzi a „nemzet napszámosainak”, a magyar neve­lőknek népes táborát. Tanítani történelmi hivatás volt sokszor e hazában, omladozó várbörtönök sötét kaza­matái beszélhetnének arról, mi várt azokra, akik ma­gyar nyelven a magyar nép függetlenségéért szálltak síkra a katedráról, akik a könyvet fegyverrel felcserél­ve, diákjaikkal együtt beálltak Rákóczi, Kossuth zászlai alá. Pedagógusnak lenni ma is sokkal többet' jelent, mint elmondani és elmondatni a napi leckét. A tanítók, taná­rok kezében van a jövő nemzedék jellemének formálá­sa, a tudományok terjesztésének mérhetetlen lehetősé­gei. Hiszen egy-egy lelkes és hozzáértő tanár kiváló szakemberek százait bocsáthatja szárnyra pályafutása alatt, egy életre megszerettetheti tanítványaival az iro­dalmat, vagy a társadalomtudományokat. Ehhez azonban világnézetileg elkötelezett pedagógusok kellenek, mert a gyerekek szigorú kritikusok, rögtön meghallják a „fals” hangot, és ellenérzést vált ki belőlük, ha megérzik, hogy nem őszintén szól hozzájuk nevelőjük. Nem túlzás azt állítani: egy kicsit mindannyian peda­gógusainknak köszönhetjük, hogy megízleltük az alkotó munka, a megszerzett tudás örömét. Bátorítottak minket a mind nehezebb erőpróbák vállalására, emberséggel mellénk álltak apróbb-nagyobb gondjainkban. Ki tudná megmondani, hány félresiklott kis életet állítottak ismét sínre a pedagógusok, akik idejében, észrevették, hogy valami megzavarta tanítványuk érzelmi harmóniáját. Különösen fontos a szerepe egy-egy falu, kisváros tanító —nénijének, tanár bácsijának, aki nemzedékeket tanít meg a betűvetésre■ vezet be a matematika rejtelmeibe. Te­kintélyét nem külsőségeknek, még csak nem is vagyo­nának köszönheti, hanem a keze alatt felnövő, okosodó generációknak, amelyek szinte második édesanyjukként, apjukként szeretik és tisztelik. A ma felnövő fiatalok átlagosan több mint tizenegy esztendőt töltenek az iskola falai között. Az új generá­ció műveltségét, szakképzettségét, világnézetét tehát még erőteljesebben határozza meg az iskola, mint a korábbi, kevésbé tanult nemzedékekét. A pedagógusoknak nem­csak a szigorúan vett tananyagot kell oktatniuk, hanem segíteni a fiatalokat abban, hogy beilleszkedjenek a tár­sadalomba, hogy reális elképzeléseik legyenek a lehető­ségekről, eligazodjanak korunk bonyolult kérdéseiben, és edzettek legyenek az élet ellentmondásokkal teli vá­ratlan fordulatai között. Amint a XIII. kongresszuson is elhangzott, a párt nagy figyelmet fordít az oktatás ügyére, a pedagógusok munkájára. Célul tűzte ki, hogy a nevelés a korszerű is­meretek, a közösségi normák közvetítésével szolgálja jobban a fiatalok politikai, világnézeti elkötelezettségé­nek kialakítását. Az iskola töltsön be növekvő szerepet a munkára nevelésben, ösztönözze a tudás és a tanulás megbecsülését, az értelmes fegyelem vállalását. De ahhoz — hangzott el a kongresszuson —, hogy is­koláink megfeleljenek ezeknek a sokrétű és nehéz köve­telményeknek, mindenekelőtt a pedagógusok munkáját kell társadalmi értékrendünkben sokkal magasabbra emelnünk. Ennek tudatában köszöntik az ünnep alkalmából a tisz­telet virágaival a tanítványok — mindannyian azok va­gyunk — pedagógusaikat. Pedagógusok kitüntetése Pedagógusokat köszöntöt­tek, és tüntettek ki tegnap — a pedagógusnap alkalmából — a Pesti Vigadóban ren­dezett ünnepségen. Az ese­ményen, amelyen részt vett Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára is, Köpeczi Béla mű­velődési miniszter üdvözöl­te a kitüntetetteket, és mél­tatta a pedagógusi munka jelentőségét. Az oktatásügy időszerű fel­adatairól szólva kiemelte a közelmúltban elfogadott ok­tatási törvény jelentőségét. Hangsúlyozta: a közeljövő­ben egyik legfontosabb fel­adat a tartalmi korszerűsítés folytatása, az iskolák, egye­temek és főiskolák szakmai önállóságának megerősíté­se, a korszerű szemlélet és módszerek hatékonyabb al­kalmazása. Köpeczi Béla ezután 15 pedagógusnak adta át ered­ményes munkája elismerése­ként, az Apáczai Csere Já­nos díjat, 170-en pedig a Kiváló Pedagógus kitüntetést vehették át. A Kiszöv elnöksége előtt Termelés-, nyereség és bérgazdálkodás Az 1985. évi gazdálkodás néhány, leginkább fontos kérdésével, a termelési és a nyereségtervekkel szorosan összefüggő bérpolitikai, ke­resetszabályozási rendszerek gyakorlati tapasztalataival foglalkozott tegnap, május 31-i ülésén a Kiszöv elnök­sége Mezőberényben. Enagy jelentőségű tanácskozásnak a műszaki és vasipari szö­vetkezet adott otthont. A testület László Antal, Ki- szöv-elnökhelyettes vezeté­sével megállapította, hogy az 1985. első negyedévi ter­melési előirányzatokat az ipari szövetkezetek különbö­ző okok miatt általában nem teljesítették, ugyanak­kor a tervezett munkabér­re a tervezettnél, a válasz­tott keresetszabályozásban meghatározott és egész évre engedélyezett százaléknál túlléptek. Az előterjesztés lényegé­ben a testület számára tájé­koztató jelleggel készült, mégis igen élénk vita ala­kult ki a tekintetben, hogy a bérgazdálkodásban elsza­ladt szövetkezetek vezetőit a Kiszöv apparátusa a norma­tívák betartására mozgósít­sa. A bérgazdálkodást 1985- ben a kormányzati szervek szigorúan fogják, és vala­mennyi szövetkezettel betar­tatják a választott kereset­szabályozási normatívákat, még akkor is, ha a bérnö­vekmény miatti adó alap­hiányossá teszi őket. Erre a témára — súlyánál, jelentő­ségénél fogva — a Kiszöv elnöksége augusztusban visz- szatér. Ekkor a szövetkeze­tek bérgazdálkodását az el­ső félév eredményeinek tük­rében vizsgálják meg. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom