Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

NÉPÚJSÁG 1985. május 14-, kedd Az orosházi Darvas József Kollégium galériájában a napok­ban nyílt meg Feldmann József tárlata. A kollégium kiállí­tássorozatában ez már az ötödik művész bemutatkozása. Ko­rábban Dénes Sándor, Fekete János, Szlotta András és Szalók József alkotásaival ismerkedtek meg a diákok Fotó: F. Varga Mária Megkezdődtek az érettségi vizsgák Hétfőn az ország vala­mennyi középiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az 1984 85-ös tanév végén a gimná­ziumokban összesen 770 osz­tály, 23 211 tanuló, a szak- középiskolákban 961 osztály, 27 465 tanuló érettségizik. Az esti és levelező tagozaton a gimnáziumokban 5 979-en, a szakközépiskolákban 16 737-en végeznek. A gimnáziumban érettsé­gizők az idén is négy köte­lező tárgyból: magyar nyelv és irodalomból, matematiká­ból, történelemből és egy idegen nyelvből vizsgáznak, ötödikként olyan elméleti vagy gyakorlati fakultatív tárgyat kell választaniuk, amelyet a harmadik és ne­gyedik osztályban tanultak. Magyar nyelv és irodalom­ból, valamint idegen nyelv­ből írásbeli és szóbeli vizsi ga is van, a többi tantárgy­ból csak az egyik kötelező. Azok a gimnazisták, akik a gyakorlati fakultatív tárgyak valamelyikét nagy óraszám­ban tanulták, fakultatív zá­róvizsgát is tehetnek. A szakközépiskolások írás­ban és szóban vizsgáznak magyar nyelv és irodalom­ból, és csak szóban történe­lemből. Szaktól függően kö­telező vizsgaanyag lehet a matematika, fizika, biológia vagy más tárgy. Minden szakközépiskolásnak érettsé­giznie kell legalább egy szakmai elméleti tárgyból, írásban és szóban egyaránt, és egy szabadon megválasz­tott idegen nyelvből. A hétfői magyar nyelv- és irodalom-vizsgát követően május 14-én matematikából. 15-én és 16-án a gimnáziu­mokban idegen nyelvből, a Ausztriába utazott az MN A Osztrák, Államszerződés megkötésének 30. évforduló­ja alkalmából e héten nem­zetközi katonazenekari ta­lálkozóra kerül sor az osztrák fővárosban. A ren­dezők ez alkalommal meg­szakközépiskolákban a szak­mai elméleti tárgyból ren­deznek írásbelit, 17-én a gimnazisták fizikából, ké­miából, valamint idegen nyelvből, a szakközépiskolá­sok pedig idegen nyelvből adnak számot felkészültsé­gükről. Az esti és levelező tagozaton május 27-től kez­dődnek meg az írásbeli vizs­gák. A szóbeli vizsgák időpont­ját az iskolák határozzák meg: ezek június 10. és 22. között zajlanak le. Az idén 39 355 tanuló je­lentkezett felsőoktatási in-| tézménybe: ők a közös írás­beli érettségi-felvételi vizs­gát négy tárgyból — mate­matikából, fizikából, kémiá­ból és biológiából — május 20-,án és 21-én írják meg. A magyar nyelv- és iro­dalom-vizsgák során a gim­náziumokban a következő tételek közül választhattak az érettségizők: A haza és az emberiség gondolata a reformkor köl­tőinek műveiben; Értelmez­ze Radnóti Miklós „Sem em­lék, sem varázslat” című költeményét!; egy szabadon választott életmű vagy iro­dalmi alkotás értelmezése az 1945 utáni magyar irodalom­ból. A szakközépiskolákban a magyar nyelvből és iroda­lomból vizsgázók a követke­ző tételeket kapták: A drámaiság jegyei Móricz Zsigmond novelláiban: Jó­zsef Attila sorsának, költé­szetének megidézése és ér­telmezése Nagy László „Jó­zsef Attila!” című versében; Drámai hősök döntéshelyzet­ben (egy szabadon választott dráma értelmező bemutatá­sa). központi zenekara hívták az Államszerződést aláíró, valamint az Ausztriá­val szomszédos országok hadseregeinek katonazeneka­rait. A találkozóra hétfőn Bécsbe utazott a Magyar Néphadsereg központi zene­kara. 7QPhlamnfl Ballagó diákok... Új iskolákat, bílbUium|iu új utakal keresnek. Nagy ese­mény, megható pillanatok — a szülőknek, hozzátartozók­nak is. Szokás az iskolát elhagyó diákot megajándékoz­ni. Hogy mivel? Az attól függ, mennyire dagadt a pénz­tárca, mi az éppen futó divat. Az én időmben a hordozható kazettás magnó, a tás­karádió volt a menő. Persze, volt olyan osztálytársam, aki az érettségi vizsgára a szülőktől kapott, vadonatúj Zsigulival érkezett. Sőt, volt olyan, akinek a szülei a ballagáson adták át az erre az alkalomra felépült koc­kaházkulcsait. „Ne induljon az a gyerek hátrányosan az életbe...” — mondták. A „gyerek” — hallottam két év múlva — nyugatra szakadt hazánk fia lett. No, sokan nem voltunk ilyen „irigyelésre méltó” hely­zetben. Én a szüleimtől „csak” egy kicsiny zseblámpát kaptam ajándékba. Nem tudtam mire vélni a dolgot, majd látva kérdő tekintetem, megadták a használati uta­sítást. „Ezzel keresd és találd meg mindig a helyes utat, fiam!” Azóta eltelt jó néhány év, és úgy érzem; remé­lem, eddig nem tévedtem el az utak kusza szövevényé­ben. A kislámpa pedig még ma is megvan; ott áll az aszta­lomon, és még ma is föl-fölkattintom néha. — oké — amatőrök a Botfa-tónál Nyikolaj Tyihonov magyar kitüntetése Talán kevesen tudják, hogy Nagykamarás mellett található a Boda-tó. A föld­rajztudósok figyelmét ugyan fel nem keltő hely évről év­re a helyszíne a Békés me­gyei amatőr színjátszók ta­lálkozójának. Az idén június 1-én és 2-án találkoznak itt a csoportok a helyi művelő­dési ház vendégeként, a Me­gyei Művelődési Központ szervezésében. Az előzetes program sze­rint a szombati, 10 órakor megtartandó megnyitót kö­vetően tizenkét, elsősorban általános iskolás színjátszó­ból álló csoport lép a közön­ség elé, majd másnap to­vábbi hét együttes szerepel a juniárison. A találkozó jó alkalom lesz arra is, hogy a résztvevő együttesek és ve­zetőik megbeszélhessék a mozgalom időszerű felada­tait. Nem marad el a szóra­koztató rendezvények sora sem: többek között a Békés Banda is fellép, táncházba várja az érdeklődőket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a szovjet nép barátságá­nak erősítésében, a béke és a szocializmus ügyének elő­mozdításában szerzett kima­gasló érdemeiért Nyikolaj Tyihonovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagját, a Szov-i jetunió Minisztertanácsának elnökét, 80. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz- társaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, levélben fe­jezte ki jókívánságait Nyi­kolaj Tyihonovnak 80. szü­letésnapja alkalmából. Jubileumi közgyűlés az ELTE-n Alapításának 350. évfordulóját köszönti az ELTE, ha­zánk, s egyben Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb hagyományú egyeteme. Az ország legrégibb, megszakítás nélkül működő felsőoktatási intézményének alapítólevelét 1635. május 12-én írta alá Nagyszombatban Pázmány Pé­ter bíboros, esztergomi érsek. A jubileum alkalmából számos ünnepi rendezvényre: megemlékezésekre, avatási ünnepségekre, tudományos konferenciára, és más kultu­rális eseményre kerül sor ebben az esztendőben. A jubileumi rendezvénysorozat nyitányaként hétfőn ünnepi közgyűlést tartottak az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karának épületében. Kiváló Vállalat lett a MÉM Repülőgépes Szolgálat A MÉM Repülőgépes Szol­gálata hétfőn munkásgyűlést rendezett abból az alkalom­ból, hogy az elmúlt évi eredi ményes munka elismeréséül elnyerte a Kiváló Vállalat címet. A kitüntetést Czinege Lajos miniszterelnök-helyet­tes adta át Farkas László főigazgatónak. Előadás-sorozat Hová mész, cigány? Kováts Béla budapesti színművész a cigányság tör­ténetét, életét bemutató Ho1 vá mész, cigány? című mű­sorát megyénk több telepü­lésén mutatja be a napok­ban. Először ma, Szeghal­mon az úttörő- és ifjúsági házban láthatják az érdek-, lődők az előadást 18 órától. Holnap, május 15-én, dél­után fél öttől a mezőberényi művelődési központban, es­te 7 órától a vésztői művelői dési házban, május. 16-án este 7 órától a gyomaendrő- di Napkeleti vendéglőben, valamint május 17-én déli után öt órától a dobozi mű­velődési házban és Sarkadon a klubházban - este hét órá­tól látható a Hová mész, cii gány? című műsor. Fülöp József akadémikus, az ELTE rektora köszöntöt­te a meghívottakat: politi­kai és tudományos életünk képviselőit, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát és Radios Katalint, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz7 tályának vezetőjét. Az ünnepségen Németh G. Béla akadémikus, az Egye­temi Könyvtár főigazgatója méltatta az évforduló jelen­tőségét, felvázolta az egye­tem három és fél évszázai dós történetét. Szólt arról a vezető szerepről, amelyet az Universitas a magyar okta­tási intézményrendszer ki­alakításában betöltött, min­denkor a hazai művelődési ügy élvonalában járva. Hangsúlyozta a Pázmány Pé­ter alapította nagyszombati egyetem, valamint a Mária Terézia rendelete után 1777- ben Budára, majd Pestre át­helyezett és megreformált intézmény történelmi jelen­tőségét. Értékelte az egyetem — különböző történelmi kor­szakokban — betöltött szere- pét és emlékezett azokra a kiemelkedő egyéniségekre, akiknek a tevékenysége ré­vén az egyetem európai ran­got vívott ki magának. Király István akadémikus, egyetemi tanár az egyetem és a társadalmi fejlődés kap­csolatáról tartott előadást. Mint mondotta, a fejlődés új, intenzív szakaszában élünk; a műszaki, gazdasági, társadalmi és kulturális re­form során a jelen Magyar- országa számára is az egyik legfőbb megoldandó kérdés, a színvonal emelése a mun­ka minden területén, s az alkotó, teremtő emberi sze­mélyiség mind teljesebb ki­bontakoztatása. A felsőokta- tatás ügyét is ez teszi ma küi Ionosén időszerűvé. E cél fe­lé haladva egyre fontosabb az értelmiség szerepe is: nemcsak mert e réteg tag­jainak birtokában van a leg­mélyebb szaktudás, a legma­gasabb fokú kvalifikáció, hanem azért is, mert a kul­túra vívmányait is elsősor­ban az értelmiségiek tárol­ják és őrzik: tudást és igényt hordozva magukban. Marx György akadémikus, egyetemi tanár Korszakvál­tás és nevelés címmel tartott előadást. A tudomány által feltárt lehetőségek társadal­mi megvalósítására — mon­dotta — századunk közepe óta a nemzedékváltásnál is szaporább ütemet kínál. A kibontakozó tudományos­technikai forradalomban a váltás fő kritériuma az emberi ész tudása, tudata és értékrendje lett. Újra a tár­sadalmi figyelem középpont­jába került az oktatás. Az oktatás, a nevelés — hang­súlyozta — akkor tölti be hi­vatását a legmagasabb szin­ten, ha folyamatosan és ru­galmasan képes válaszolni az állandó változásban és mozgásban lévő gazdasági és tudományos valóság minden­napi kérdéseire és aktuális feladataira. Az ELTE jubileumi ren­dezvényeinek sorában ma, kedden egyetemtörténeti ki­állítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban, szer­dán díszdoktor avatásra ke­rül sor az ELTE Állam és Jogtudományi karának épü­letében, és ugyanott csütör­tökön este az ELTE Bartók Béla énekkara és koncert­zenekara ad hangversenyt az évforduló alkalmából készült magyar kortárs szerzők mű­veiből. Megkérdeztük az illetékest Miért a sok felszólítás? Honvédelmi verseny Sarkadon Sarkadon május 12-én, va­sárnap rendezte meg az MHSZ városi jogú nagyköz­ségi vezetősége az összetett honvédelmi verseny területi döntőjét. A legjobb ered­ményt elért versenyzők vesznek majd részt a május 25-i megyei döntőn, amelyre Gyomaendrődön kerül sor. Az egyéni versenyben a leg­jobb eredményt Bakos Sán­dor (Sarkadkeresztúr) érte el. A második helyezett Ko­csis László (Sarkad, Gimná­zium) lett, a harmadik he­lyen pedig Katona Mária (Sarkad, Cukorgyár) végzett. A csapatversenyben legered­ményesebben a sarkadi Ady Endre Gimnázium csapata szerepelt. Második lett a sarkadkeresztúri, harmadik pedig a Sarkadi Szellőzőmű­vek csapata. 0 MÉM közleménye A M£M állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztálya felhívja a méhészek figyelmét, hogy nyúlós költésrothadás mi­atti zárlat következtében az alábbi helyekre tilos vándorol- taniok; Baranya megye: Pécs és Pogány; Bács-Kiskun megye; Lajosmizse; Borsod-Abaúj­Zemplén megye; Miskolc I. ke­rület és Kesznyéten; Csongrád megye: Szeged; Fejér megye: Székesfehérvár, Bodajk és Kis- postag; Heves megye: Noszvaj; Nógrád megye: Szécsénke; Pest megye: Nyáregyház, Pilis; Sza- bolcs-Szatmár megye: Berkesz; Tolna megye: Tengelic, Báta- szék, Mórágy és Magyarkeszi. Az esetleges zárlatmódosulá­sokról felvilágosítást a területi­leg illetékes állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások­ról telefonon lehet kérni. Győr-Sopron, Vas és Zala me­gyéknek az osztrák, illetve ju­goszláv határtól számított 10 ki­lométeres övezetébe, a légcső- atkakór miatt kialakított védő- körzetbe szintén nem szabad vándorolta tni. „Kérem, nézzék csak meg, mi van az OTP-nél! Sorra reklamálnak az ügyfelek, ke­zükben a csekkel, hogy miért kaptak felszólítást, amikor ők befizették az esedékes OTP-részletet?” — hívta fel szerkesztőségünket a napok­ban Nagy János békéscsabai olvasónk. Hozzátette még, tudomása szerint az lehet a félreértés magyarázata, hogy a tárgyhónap 11—13. után, postán befizetett OTP-rész- let a hónap végéig nem ér­kezett meg az OTP-hez, azért a sok felszólítólevél. Mindez pedig idő- és pénzpocséko- lás, tette hozzá végül, hi­szen sokan vidékről utaznak be a csekkel, bizonyítandó, hogy ők rendesen befizették a részletet. A kérdéssel először az OTP megyei igazgatóságát kerestük meg, ahol Bakos János, a hitelosztály vezető­je a következőket mondta el: — Mindenekelőtt, a fel­szólításon szerepel, hogy amennyiben az ügyfél befi­zette a részletét, akkor a fel­szólítást tekintse tárgytalan­nak, ilyen esetben tehát fe­lesleges személyesen elmen­ni az OTP-hez. Ha mégis, Huszonöt ország pénzinté­zeti szakembereinek részvéi telével háromnapos nemzet­közi tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten az At­rium Hyatt Szállodában. A rendezvényt — amelyen mintegy száz takarékpénztá­akkor lehet érdeklődni a la­kóhelyhez legközelebb eső OTP-fióknál is. Egyébként egy hete valóban ugrássze­rűen megnőtt az ügyfélfor­galom, rengetegen érkeznek azzal a bizonyos felszólítás­sal, és a befizetést igazoló csekkel. De vajon, mindennek mi az oka? Amint az osztály- vezető elmondta, központi döntés szerint az OTP ápri­listól havonta ellenőrzi, hogy a tárgyhónap végéig beérkezett-e az esedékes havi részlet — míg korábban ez csak kéthavonta történt meg, vagyisi csak akkor küldtek felszólítást, ha már az egy­mást követő második részlet­tel is elmaradt az ügyfél. Így most kiugrott az esetleg már hónapokkal, vagy évekkel korábbi egyhavi elmaradás isi és ehhez jött még sok-sok olyan eset, amikor az ügyfél befizette ugyan a pénzt, de az nem érkezett be a szám­lájára a hónap végéig. — Mennyi felszólítást küldtek ki? — 5—6 ezret. — Hogyan lehet ezt a kel­lemetlenséget elkerülni, hi­ri vezető vesz részt — az Országos Takarékpénztár és a Takarékpénztárak Nem­zetközi Intézete közösen szervezte meg, ezúttal máso­dik alkalommal Magyaror­szágon. A tanácskozást Sancho Dronba, a Takarékpénztárak szén ez külön feladat az OTP-nek, és bosszúság az ügyfélnek is. — Az a biztos, ha mindig elseje és 15-e között fizet­nek. — Ha postán adja fel az ügyfél a részletet, akkor mennyi idő múlva jelentke­zik ez a befizetés Önöknél? — Én úgy gondolom, egy hét az átfutási idő. Az ügyben megkérdeztük a postát is. A Szegedi Posta- igazgatóságtól megtudtuk, a szóban forgó átfutási idő at­tól függ, hogy Budapesten — mert a postai befizetéseket oda továbbítják — a posta- csekk-elszámoló hivatal mennyi idő alatt tudja azo­kat feldolgozni. Egyszóval, lehet néhány nap, de lehet két hét is. Mindez apróság, de nagyon bosszantó. A végkövetkezte­tés ezek szerint, hogy célsze­rűbb a havi OTP-részletün- ket közvetlenül az OTP-nél befizetni, főképpen, ha nem tudjuk a hónap első napjai­ban feladni a pénzt — ami ugyebár mindenkivel előfor­dulhat —, mert ha postára adjuk, akár két hét is belete­lik, míg például a békéscsa­bai postáról eljut a Békés megyei OTP-hez a pénzünk. A két épület egyébként kö­rülbelül egypercnyi járásra van egymástól... (Tóth) Nemzetközi Intézetének el­nöke nyitotta meg. A megnyitó után Hetényi István pénzügyminiszter mondott bevezető előadást. Részletesen szólt az ország gazdasági fejlődéséről, a pénzintézetek szerepéről. Takarékpénztárak vezetőinek nemzetközi tanácskozása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom