Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁJUS 14., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Harmincéves a Varsói Szerződés Ünnepi megemlékezés a Vigszinházban A Varsói Szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ünnepi megemlékezést rendezett hétfőn, a Vígszínházban. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Sarlós István, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kállai Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, s ott voltak a VSZ-tagállamok parlamenti képviselőinek budapesti találkozójára érkezett küldöttségek vezetői is. Jelen volt az ünnepségen a párt-, az állami és társadalmi szervek több vezetője. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai testület több képviselője. A Himnusz elhangzása után Ealuvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket, majd ezután Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet. Czinege Lajos beszéde A Békéscsabai 10. számú Általános Iskola tanulói gyakran tartják környezetismereti és rajzóráikat a szabadban. Képünk a Rákóczi utcában készült, ahol a nebulók (5. a) nagy buzgalommal festik a már lombosodó fákat Fotó: Veress Erzsi II Megyei Választási Elnökség ülése — Harminc éve, hogy nyolc európai szocialista ország meghatalmazott magas rangú államférfiai aláírták Varsóban a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést; megalakították kollektív politikai-védelmi szervezetüket — mondotta elöljáróban. A Szerződés aláírását, intézményrendszerének megteremtését és kiépítését — egész létét — egyetlen eszme, egyetlen alapvető cél határozza meg: a béke védelme, a résztvevő országok külpolitikai tevékenységének összehangolása, a szocialista közösség védelmi képességének megfelelő szinten tartása. A Szerződés megkötése kétségtelenül új fejezetet nyitott földrészünk történelmében, hiszen most már de facto két politikai-katonai szövetségi rendszerre tagolódott a Hitler-ellenes koalíció idején egységesnek képzelt és remélt Európa. A Varsói Szerződés azonban nem a NATO választotta utat járja. Az aláíró országok már a történelmi jelentőségű okmány első bekezdésében leszögezik: „olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszenek, amely valameny- nyi európai állam részvételén alapulna, társadalmi és államrendszerükre való tekintet nélkül, s amely lehetővé tenné erőfeszítéseik egyesítését az európai béke biztosítása érdekében.” A Varsói Szerződés új típusú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási megállapodás, amely nem irányul senki ellen, egyetlen állam vagy államcsoport ellen sem; nem fenyegeti egyetlen ország biztonságát sem. Az alapelveket, az elvek gyakorlati megvalósulását garantálják a megfelelő politikai és katonai intézmények. Ezek az elmúlt három évtizedben fokozatosan, az együttműködés elmélyülésének szükségleteivel összhangban jöttek létre. Garantálja, biztosítja szocialista építőmunkánk zavartalanságát. Megfelelő külső feltételeket teremt a szocializmus építéséhez, elévülhetetlen érdemei vannak a béke megőrzésében. Nemcsak katonai, hanem politikai vonatkozásban is, mert a Varsói Szerződés nemzetközi tevékenységében kezdettől fogva a kezdeményezésben és jószándékban példát mutató politikai tevékenység volt az elsődleges és meghatározó. A szocialista országok ösz- szefogott, egyeztetett külpolitikai tevékenységének hatékonysága, országaink gazdasági súlyának és politikai tekintélyének gyarapodása, a Varsói Szerződés védelmi erejének mennyiségi fejlődése és minőségi változása meghatározóan közrejátszott a nemzetközi helyzet alakulásában. E folyamatban történelmi vívmányunk, hogy a 60-as évek végére kialakult a viszonylagos katonai egyensúly a Varsói Szerződés és a NATO, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Ezen a talajon bontakozott ki az a történelmi periódus, amelyről mint a két világ- rendszer közötti párbeszéd kialakulásának és elmélyülésének korszakáról, illetve a békés egymás mellett élés gyakorlatának meghonosodásáról beszélhetünk. Ez időben tanúi lehettünk a feszültség enyhülésének; a nyugati államok politikájában a józanabb hangok és felfogások előtérbe kerülésének. Mindez kedvező körülményeket teremtett a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai kezdeményezéseinek valóra váltására, a helsinki csúcstalálkozó megszervezésére. Kétségtelen, hogy Helsinki szelleme ma is hat; számos területen lehetőséget ad a kapcsolatok fenntartására, építésére. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy Helsinkit nem követte enyhülés katonai téren, sőt, az elmúlt években felerősödtek a nemzetközi életben a kedvezőtlen tendenciák, annak következtében, hogy a szélsőséges imperialista körök a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult katonai egyensúly megbontását, az erőfölény megszerzését tűzték ki célul. Ennek egyik veszedelmes gyakorlati megnyilvánulása, hogy 1978 tavaszán a NATO Tanács példátlan méretű fegyverkezési programot fogadott el. A felfokozott fegyverkezést gyakran a nagyobb biztonság igényével indokolják. Pedig nem kell különösebb politikai vagy katonai fel- készültség annak megértéséhez, hogy minél nagyobb mennyiségű, különböző fajtájú és veszélyességű harceszközöket halmoznak fel minél több helyen, annál nagyobb a veszélye annak, hogy akár műszaki, vagy akár emberi hibából Is bekövetkezhet egy — az emberiség számára kiszámíthatatlan következményekkel járó — katasztrófa. Czinege Lajos részletesen szólt a Szovjetunió, a szocialista közösség konkrét lépéseiről, a feszültség csökkentését, a bizalom erősítését szolgáló indítványairól, amelyekre azonban nem érkezett érdemi, pozitív válasz. Külön kitért a Mihail Gorbacsov által idén április elején bejelentett moratóriumra, amely a közepes hatótávolságú rakéták telepítésére, és az egyéb európai válaszintézkedések megvalósításának leállítására vonatkozik, s hatálya ez év novemberéig tart, ha csak,nem követi a szovjet lépést megfelelő válaszintézkedés az Egyesült Államok és szövetségesei részéről. — Nagy jelentősége van annak — mondotta —, hogy a kezdeményezések érvényességét újból megerősítette a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója alkalmából kiadott felhívásában az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa, s hitet tettek mellettük testvéri országainkban mindenütt, ahol ünnepélyes körülmények között emlékeztek meg a világtörténelmi jelentőségű évfordulóról. Ezek a kitartó kezdeményezések igazolják a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak szilárd meggyőződését, hogy a világ- politika minden nehézsége, feszültsége ellenére sem tartják megállíthatatlannak és visszafordíthatatlannak az utóbbi években kibontakozott kedvezőtlen folyamatokat. — A Magyar Népköztársaság az elmúlt harminc évben mindvégig hű volt, és az is marad szövetségünk alapeszméjéhez, amelyek valóra váltásával közös védelmi szervezetünk úgy szolgálja a szocialista közösség együttes védelmét, hogy egyidejűleg biztosítja az egyes tagállamok, következésképpen a mi nemzeti érdekeink érvényesülését is. Természetesnek tartjuk, hogy a Varsói Szerződéshez tartozásunk nemcsak biztonságunk garanciájának előnyével jár, hanem kötelezettségekkel is. Éppen ezért országunk — népgazdaságunk adottságainak, reális lehetőségeinek függvényében — mindig becsülettel eleget tett és tesz a jövőben is azoknak a kötelézett- ségeknek, amelyeket az arányos teherviselés elve alapján vállaltunk. Meggyőződésünk, hogy a mi erőfeszítéseink is hozzájárulnak ahhoz a törekvéshez, hogy visszatérjünk a párbeszéd, a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés hőn óhajtott irányzatához — mondotta befejezésül -Czinege Lajos. Az ünnepi megemlékezés Falu végi Lajos zárszavával ért véget. Ezt követően a Magyar Néphadsereg művészegyüttese — a baráti hadseregek katonaművészei-, nek közreműködésével — adott műsort. Marjai lózsef megbeszélése a Bull csoport elnökével Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hivatalában fogadta Jacques Sternt, a francia Compagnie Machine Bull cég elnök-vezérigazgatóját. Magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok hosszabb ideje eredmé-i nyesen működnek együtt a Compagnie Machine Bull céggel. A megbeszélésen az érintett magyar szervekkel és vállalatokkal folytatott együttműködés továbbfejlesztéséről és újabb területekre való kiterjesztéséről volt szó. Várkonyi Péter Ausztriába utazik Várkonyi Péter külügyminiszter az osztrák kormány meghívására május 14-én Ausztriába utazik, ahol részt vesz az osztrák államszerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából rendezem dő ünnepségeken. Tegnap, május 13-án, a 3. számú választókerületben, Vésztőn megtartott gyűléssel megkezdődött megyénkben a választási előkészületek újabb fordulója. A tanács nagytermében csaknem 200 választópolgár részvételével rendezett eseményen megjelent és felszólalt Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára. Beszédében felidézte a XIII. pártkongresszus munkáját és főbb megállapításait, áttekintette a választási előkészületeket, majd részletesen szólt hazánk, és benne a megye négy évtizedes fejlődéséről. — Mint ismeretes — hangsúlyozta az előadó —, 1985. június 8-án országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választására kerül sor. A választási rendszer hazánk fejlődéséhez igazodva, fokozatosan alakult ki, és vált — a jelölőgyűlések tapasztalatai szerint — általánosan elfogadottá. Az elmúlt 40 év gyökeresen megváltoztatta Békés megye arculatát. A felszabadulás előtt fejletlen ipar és mezőgazdaság, jelentős számú agrárproletár, ínség, járványok jellemezték. Csak példaként; Vésztőn 1920-ban 5000 ember volt ellátatlan és munkanélküli. Jelenleg Békés megye fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipariagrár megye. A gazdaság fejlődése lehetővé tette a teljes foglalkoztatottságot, biztos megélhetésre számíthat mindenki. Megváltozott a megye lakosságának életkörülménye, és településeink külső képe is. A jelenlegi lakásállomány 70°/o-a ez idő alatt épült, a többiek is modernizálódtak. Általánossá vált a lakások tartós használati cikkekkel való ellátása. A családok mintegy egyA Megyei Választási Elnökség 1985. május 13-án ülésezett és értékelte a képviselők és tanácstagok jelöl lésével kapcsolatos tapasztalatokat. Elismerve a helyi szervek lelkiismeretes munkáját, mellyel elősegítették május 12-re a jelölőgyűlések teljes befejezését. Megyénk valamennyi képviselői és tanácstagi választókerületében a választópolgárok döntése alapján megvannak a jelöltek, így nincs akadálya a június 8-i választásoknak. Az elnökség számba vette a harmada rendelkezik motor- kerékpárral, személygépkocsival, szinte teljes a lakások villannyal, kétharmad része vezetékes vízzel, és közel fele gázzal való ellátottsága. Mindez szinte teljességgel a szocialista fejlődés negyven évének eredménye, amit a lakosság kitartóan szorgalmas munkája hozott létre. A jelenlegi állapotot akkor értékelhetjük igazán, ha emlékezetünkbe idézzük az 1920-as évek Vésztőjét: „ ... legalább 400—500 munkáscsaládnak nincsen háza, s ez az egyik fő oka annak, hogy a községben a lakások annyira túlzsúfoltak, hogy egy-egy, a községbe kinevezett tanítót, vagy idevezényelt nős csendőrt csak hatósági úton lehet lakásba juttatni, természetesen nem az őt megillető lakásba”. Az elmúlt öt évre visszatekintve megállapítható, hogy hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a munkás-paraszt szövetség szilárd, megvalósul pártunk szövetségi politikája. Fejlődött a szocializmus politikai rendszere, szélesedett a szocialista demokrácia. Az elmúlt öt évben tovább fejlődött az állami élet, az állami intézmények tevékenysége. Az országgyűlés, mint a néphatalom legfőbb szerve, az alkotmányos előírásoknak megfelelően végezte munkáját, erősödött népképviseleti jellege, széles körű lakossági véleményekre, nyílt társadalmi vitákra alapozva, döntő fontosságú törvényeket alkotott a választójogról; az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól; az alkotmány módosításáról; az Alkotmányjogi Tanács létrehozásáról stb. Javult a helyi tanácsok munkája is. következő hetek feladatait is: a szavazatszedő bizottságok megalakítását és tájékoztatását, a választási nagygyűlések szervezését, a jelöltek megismertetését a választókkal, valamint a választások napjának előkészí-i tését. Az elnökség megállapítása szerint a jelölőgyűlések hangulata, a részt vevő állampolgárok felelősségteljes állás- foglalása megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy a választások sikeresen és törvényesen bonyolódjanak le. A fejlesztésre fordítható pénzeszközök növekedése lelassult, így feszültségek keletkeztek a tanácsok anyagi lehetőségei, s a velük szemben támasztott igények között. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében ennek feloldására csak hosszabb távon van lehetőség. A megye társadalmának politikai, cselekvési egysége szilárd. Időarányosan teljesítettük a VI. ötéves terv termelési előirányzatait. Üj létesítményekkel gazdagodott az egészségügyi, a kulturális ágazat, nőtt a lakosság műveltségi színvonala. Fejlődésünk együttjárt néhány társadalmi ellentmondás kiéleződésével. Nehezebb körülmények között folyik a termelő munka, az ifjúság és a nyugdíjasok szociális gondjai növekedtek. A megyei pártbizottság titkára beszéde befejező részében a VII. ötéves terv célkitűzéseivel foglalkozott. A választási gyűlésen felszólalt a kerület két ország- gyűlési képviselőjelöltje, Magyar Pál, a mezőberényi mezőgép művezetője és Molnár Mihály, a vésztői MÁV motorvezetője is. Áttekintették a választókerület településeinek életét, az eredményeket és a gondokat. Részletesen szóltak a népesség megtartására ható körülményekről, a kereskedelem és a szolgáltatás színvonaláról, a közműhálózatról. Sürgették a feszültségek feloldását, a fiatalok és az idősek életkörülményeinek javítását. Elmondták, hogy készek a választókerület előtt álló tervek teljesítésében részt venni. Végezetül megköszönték a választók bizalmát. A héten és a jövő héten a megye több településén tartanak választási gyűlést. Á. Z. Megkezdődtek a választási gyűlések Nagy lenö beszéde Vésztőn
