Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

[212020 1985. május 13., hétfő o csüd és Kondoros közötti szakaszán elvégzik az erősí­tési munkálatokat. Megyénkben a hidak fenn­tartására jelentős összeget kell költeni az idén. Foly­tatják Békéscsabán az Oros­házi úti felüljáró második ütemét, aminek során ese­tenként naponta 1—2 órás forgalomkorlátozás lesz. Gyomaendrődön a 46-os fő­úton, a Hármas-Körösön át­ívelő híd erősítésére is sor kerül. Már befejezték Szeg­halmon a Sebes-Körös Foki- híd karbantartását, és ha­marosan hozzálátnak a Be­rettyó hídjának javításához is. A megyében a kerékpárút­program keretében — helyi erőforrásokkal együtt — 16 kilométernyi kerékpárút épül az idén. S mi valósul meg házila­gos kivitelezésben? Egyebek között egymillió négyzetmé­ter záróréteget készítenek, így Orosháza—Csorvás, Gyu- lia—Elek—Lökösháza, Békés Gerla—Veszély, Bucsa—Fü­zesgyarmat és Mezőberény— Hunya között. Nagyobb erő­sítési munkálatokat végez­nek Okány—Vésztő, Körös­újfalu—Kótpuszta, Szente- tornya—Orosháza közötti út­szakaszon. Üj aszfaltsző­nyeg-borítással látják el a Karcag—Füzesgyarmat, Nagyszénás—Gádoros közöt­ti útszakaszt. Szélesítésre kerül, négy méterről hat méterre, csak­nem tíz kilométeres hossz­ban a Kamut—Kondoros kö­zötti út. A helyi tanácsok és tsz-ek kezdeményezésére, azok közös erőforrásával ja­vítják az utat örménykút és Kardos térségében. A mun­kálatokhoz szükséges kő­anyag egy része már a hely­színen van. Igaz, az előszál­lításban a 32 ezer tonnából 8 ezer tonna még nem ér­kezett meg. — szekeres — Egyetemi, főiskolai felvételizők A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatása szerint az idén 39 355-en jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára; ezeken — az elmúlt évihez képest, mintegy ezerrel több diák­nak — 16 és fél ezer hall­gatónak jut hely. Az 1985/86-os tanévben csaknem két és fél ezerrel többen kívánnak továbbta­nulni, mint az előzőben. A korábbihoz hasonló — az át­lagosnál alacsonyabb — a pályázók aránya a műszaki egyetemeken, és — néhány kivétellel — a főiskolákon. Megnőtt viszont az érdeklő­dés a tanárképző főiskolák iránt: ezeken a tavalyihoz képest 18 százalékkal, a taní­tóképző főiskolákon pedig 10 százalékkal magasabb a je­lentkezők száma, mint az előző évben. Néhány, a különböző tu­dományterületek iránti ér­deklődésre jellemző példa: az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karán öt és félsze­res, a sízegedi József Attila Tudományegyetem és a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem bölcsészkarán háromszoros a túljelentke­zés. A műszaki egyetemek­re a jelentkezési arány vál­tozatlan. A legnagyobb ará­nyú a jelentkezés — immár hagyományosan — a Szín­ház- és Filmművészeti Fő­iskolára: ide 3453-an sze­retnének bejutni, harminc­szor többen, mint amennyien felvehetők. Az elmúlt évihez hasonló­an minden felvételiző ösz- szesen 120 pontot érhet el úgy, hogy a középiskolai eredményei alapján maxi­mum 60 pontot vihet magá­val, s a felvételi vizsgáival további hatvanat szerezhet. A közös érettségi-felvételi dol­gozatokat — matematikából, fizikából, biológiából és ké­miából — május 20—21-én írják a diákok. A szóbeli fel­vételi vizsgák júniusban kez­dődnek. Szerényebben, de ... Munkában az aszfaltozok A mostani tervidőszak el­ső felében jelentős mérték­ben fejlődött megyénk úthá­lózata. A hatodik ötéves terv utolsó esztendejében, vagy­is az idén mi épül? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Szabó Lajost, a Közlekedési Mi­nisztérium Szolnoki Közúti Igazgatóság békéscsabai ko­ordinációs üzemmérnöksége főmérnökét, aki bevezetőben elmondta: az előző évekhez képest az idei lehetőségek szerényebbek. Míg 1981-ben csaknem 500 millió forintot költhettek Békés megye út­hálózatának korszerűsítésé­re, addig- 1985-ben kevéssel több, mint 200 millió forint­tal gazdálkodhatnak. E pénz­ből vállalati beruházásokra 150 millió forint jut, míg a maradékot házilagos kivite­lezésben készülő útjavítá­sokra fordítják. A legnagyobb feladat a közel 400 méter hosszú, csaknem 10 méter széles Kettős-Körös békési hídjá­nak befejező munkálata. Ezt a létesítményt áz év máso­dik felében, a pénzügyi üte­mezésnek megfelelően át is adják a forgalomnak. Igaz, 1986-ban lesz tennivalójuk még itt az építőknek: a ré­zsűk burkolása, a füvesítés, a régi hidat és annak feljá­róit jövőre bontják. A híd építéséhez kapcsolódik Bé­késen a Rákóczi út erősíté­se és hat méterről- nyolc mé­terre való szélesítése. Ugyan­Fotó: Veress Erzsi csak Békés belterületén foly­tatják a 47-es főút erősíté­sét és a város két forgalmas csomópontjának korszerűsí­tését. Befejezik a megye- székhely és Békés közötti útszakasz erősítését, ezzel egy időben megépítik az au­tóbuszmegállók öbleit is. Bé­késcsabán a Kétegyházi utat közel 2 kilométer hosszú­ságban erősítik meg, meg­oldják a csapadékvíz elveze­tését is. Gyomaendrődön a Körösladányba vezető út be­vezető szakaszát építik át, a Hármas-Körös hiújától a 46- os útig. Orosházán a város- központot elkerülő, új nyom­vonalon készült 47-es főút visszatérő csomópontját épí­tik ki. A 44-es főút Csaba­Szolgáltatásra szerződtek Egyre több a személykocsi (az öreg évjáratúak is), s ez­zel együtt — melyik tulajdo­nos vitatná — mind nagyobb gond a javítás. Egy jó autó­szerelő csaknem olyan „ka­pós”, mint egy fodrász, vagy mondjuk cipész. Éppen ezért a szolgáltatás eme területén újonnan megjelenők — ma­szekok vagy államiak — egyaránt sok munkára szá­míthatnak. A sokféle munkavállaló között alighanem rendhagyó a 8-as számú Volán Vállalat békési üzemegységé. Tizen­egy szakembere ugyanis ar­ra vállalkozott, hogy válla­lati gmk-t alakít, s szolgál­tató munkájukat bárki igénybe veheti. — Az ötletet a városi ta­náccsal kötött együttműkö­dési szerződés hozta magá­val. Hitelből gépkocsijavítás­hoz szükséges berendezése­ket, felszereléseket vásárol­tunk. A szükséges adminiszt­ráción a napokban lettünk túl és most már bárkinek rendelkezésére állunk — foglalja össze Raffael ®yula üzemegységvezető a vállalko­zás lényegét. Érdekesség, hogy az első munkájukat éppen a 8-as számú Volán Vállalat köz­pontja rendelte meg. Két autóbusz motorcseréjét kel­lett azonnal végrehajtani. Most már azonban várják az egyéni megrendelőket is. Mi­vel raktárkészletük még mi­nimális (hozott anyagból bármit felhasználnak, beépí­tenek), inkább a különféle beméréseket, alkatrészcseré­ket vállalják — egyelőre. Rendelkeznek például légla­pátos üzemanyagfogyasztás- bemérővel, amelyből csak néhány van a megyében. S hogy mit tud még a volán szerviz? Pardi Sándor, a gmk vezetője: — Autóbuszok, teherkocsik, rakodógépek és pótkocsik ja­vítását, karbantartását na­gyon rövid határidőn belül tudjuk elvégezni. Szétsze­dünk karambolos kocsikat, s felkészítünk vizsgára gya­korlatilag bármilyen jármű­vet. Tervezzük, hogy ülés­huzatot is gyártunk majd. Ebben az esztendőben 15 ezer normaórával számolnak és a 47-es főút melletti Tán­csics úti telephely nagycsar­nokában műszakonként 3—4 szerelő várja az ügyfeleket, köztük egyaránt található karosszériás, elektromos- és motorszerelő. F. I. Vass Mihály első „páciense” egy Wartburg volt Az AFP—3-as léglapátos fogyasztásmérőt feltehetően sokan igénybe veszik majd. A műszernél Török János szerelő Megható divatbemutató Zsúfolt teremben üres széksorok... Elegáns, szép ruhák Szakadt az eső. A vasutas művelődési ház nagyterme mégis zsúfolásig megtelt. Il­letve, a meghívottak számá­ra fenntartott széksorok üresen tátongtak... A szü­lők inkább meghúzódtak a terem végében, a falak mentén, mintsem az első sorokba üljenek. Tudták, várnak oda valakiket. Hiá­ba ... Megkezdődött a műsor. A 611-es szakmunkásképző in­tézet bázisvállalatai, akik a textiltagozatban érdekeltek — a BÉKÖT, a PATEX és az UNICON (korábban FÉ­RŐN) — személyzeti osz­tályvezetői ismertették vál­lalatuk rövid történetét, te­vékenységét. A tagozat ve­zetője, Lázár Imréné ked­ves, feszültségoldó megnyi­tó szavait követően így lépett a színpadra dr. Kiss Bálint- né, a BÉKÖT, Medovarszki Andrásné, a PATEX és Hu- gyelka Jánosné, az UNICON képviseletében. A PATEX képviselője egyebek között kemény hangon kijelentette: mindhárom, vállalat régóta próbál tenni valamit azért, hogy a textiltagozaton ta­nuló 420 szakmunkástanuló lány a jelenleginél méltóbb körülmények között tanul­hassa az elméleti tárgyakat. De nem akart ünneprontó lenni, így nem ecsetelte a divatbemutatóval egybekö­tött szülő értekezlet résztve­vőivel az áldatlan állapoto­kat. S mi hagytuk magun­kat* meggyőzni. Örömmel hallgattuk a megszeppent versmondó, Bottó Ildikó szavalatát, hogy aztán kriti­kus szemmel — a szülők, gondolom, jóval elfogódot- tabban — végignézzük a gyerekek munkáit. Nem árulok el titkot, ha megjegyzem: a lányok ra­gaszkodtak hozzá, hogy a be­mutató bemondója kedvelt színművészük, Tomanek Gá­bor legyen. A művész ha­mar ráérzett, hogy itt vala­mivel többről van szó, mint egy egyszerű divatbemutató­ról. Hogy a színpadról minél előbb lekerülni igyekvő lá­nyok nem hivatásos mane- kenek, hanem az iskola di­ákjai, akik szégyenlősen, iz­galommal, meg némi büsz­keséggel vonultatták fel sa­ját munkáikat. S hogy nem is olyan könnyű feladat a gyorsan eltűnő „maneke- nek” mellett a kis cédulák­ra felírt kommentárokat el­mondani. A divatbemutatóval persze még nem ért véget a rend­hagyó szülői értekezlet és pályaválasztási nap. Falusi László testnevelő tanár ta­nítványai ritmikus sport- gimnasztikai bemutatója méltón zárta le a találkozó látványosabb részét. Ezután ugyanis a textiltagozaton ta­nító pedagógusok, szakokta­tók szülői értekezleten be­szélték meg a gyerekekkel kapcsolatos dolgokat. Öröm volt nézni, mennyi, főleg a megye messze eső települé­seiről érkezett szülő volt kíváncsi gyermekére. Pedig hétköznap volt. És akkor felmentünk az emeletre. Ahová pogácsával, üdítővel, kávéval várták a 36 békéscsabai és városkör­nyéki általános iskola igaz­gatóját, vagy pályaválasztá­si felelősét. Hogy a jövőben tudják, a textiltagozatra ho­gyan irányíthatják a gyere­keket. Hogy az itt tanított öt szakmában mire képeznek, s mire képesek az itt tanuló gyerekek. Csakhogy mind­össze két békéscsabai iskolá­ból jöttek el, míg a gerlai is­kola igazgatója, s a dobozi, az újkígyósi, kevermesi és csanádapácai iskola pályavá­lasztási felelősei el tudtak jönni. Tíz, húsz, negyven ki­lométer távolságból... Vége a látványos és egy­ben gyakorlatiasnak szánt programnak. A távozók az iskola, illetve a textiltagozat saját készítésű egyenruhá­jában sorfalat álló diákjai között vonultak el. Az isko­la mindent beleadott. A gye­rekek talán elégedettek is voltak. A színpadra lépő lá­nyok még sokáig fogják em­legetni a „világot jelentő deszkákat”. A tapsot, a rég látott szülőket, a jóképű színművészt. A tanárok, a vállalatok képviselői viszont csalód­tak. A közömbösség, az üres széksorok miatt. Pedig ők mindent megtettek. A szé­gyenkezés nem őket illeti. B. Sajti Emese Sportgimnasztika is szerepelt a műsorban ' Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom