Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. május 9., csütörtök SPORT SPORT SPORT SPORT Real Madrid—Videoton 3—0 (1—0) Már órákkal az összecsa­pás előtt zsúfolásig megtelt a sóstói stadion, ahova 35 ezer néző zsúfolódott össze. (A kapukon kívül még sok ezren várakoztak, bejutást remélve.) Az UEFA Kupa-döntő első mérkőzését 20 ország 23 te­levíziós társasága közvetítet­te, 40 külföldi újságíró is tudósított. Eljött Fehérvárra Alfonso Guerra spanyol mi­niszterelnök-helyettes is. A két együttes a francia Vautrot sípjelére a követke­ző összeállításban kezdte a játékot: Real Madrid: Miguel An­gel — Chendo, Sanchis, Stielike, Camacho — Galle- go, San Jósé, Michel — But- ragueno. Santiilana, Valdano. Videoton: Disztl P. — Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth —• Borsányi, Palko- vics, Wittmann — Burcsa, Novath, Vadász. v Leírhatatlan hangzavar­ban kezdődött a mérkőzés. A 9. percben az első veszé­lyes hazai roham végén Burcsa jó beadását Stielike vágta ki Novath elől. Nagy önbizalommal, a játékot las­sítva futballoztak a vendé­gek, s egyáltalán nem kény­szerültek védekezésre. A hazai támadások köze­pette a 32. percben egy ki­pattanó labdát Gallego mes­terien a balösszekötő helyén kiugró Michel elé pörgetett, aki 14 m-ről kapásból a bal sarokba vágta (1—0). A szünet után a hazaiak többet birtokolták ugyan a labdát, de csak „látszat” mezőnyfölényre tettek szert. A 77. percben Michel a bal oldalon már mindenkit kicselezett, keresztbe adott, és Santiilana a kapu közepé­be fejelt <2—0). Az utolsó előtti percben Michel a bal oldalon újra sakk-matt helyzetet terem­tett, Valdanónak már nem volt nehéz dolga, a kapu kö­zepébe helyezett (3—0). A Videoton játékosait di­cséret illeti, mert 90 percig, megállás nélkül harcoltak, de három erősségük hiányát alaposan megérezték. Schweppes Kupa: külsőségeiben is... A szervező' bizott­ság értékelő meg­beszélésével im­már végleg lezárult a nemrégiben rendezett bé­késcsabai nemzetközi gya­loglóverseny — a Schweppes Kupa. Ilovszki Lajos szakosztály- vezető és Tóth Sándor veze­tő edző örömmel számolt be arról, hogy a százötvenkilenc gyalogló — közte 25 külföldi — részvételével 8 ország képviselőiből verbuválódott mezőny az idén is színvona­las versenyt vívott. Bár a korábbi években akadtak ki­emelkedőbb időeredmények is, ezúttal „csak” egy bolgár csúcs született, igaz, számos I. osztályú eredmény is emellett. Vagyis, s ezt a Magyar Atlétikai Szövetség vezetői is hangsúlyozták, a nemrégiben Békéscsabán megtartott intéző bizottsági ülésen, felfelé ível a gyalog- lóverseny rangja. Nem utol­sósorban amiatt is, hogy az 1985. évi esemény bizonyos szempontból felülmúlt min­den eddigit. A külsőségekről, a rendezés általános színvo­naláról van szó, melyhez nagyban hozzájárult a Schweppes cég támogatása, a Békés Megyei Üdítőital­ipari Vállalat segítsége. Mi­vel hasonlóan ítélik meg a „másik oldalon is”, várható, hogy a jövőben még gyü­mölcsözőbb lesz a kapcsolat, közös megelégedésre. A megbeszélésen több ja­vaslat, ötlet is elhangzott, amelyek segíthetik a további sikereket. így például szük­séges hamarabb eljuttatni a kiírást a hazai és külföldi szakosztályokhoz, valamelyik számban nyílt országos baj­nokságot kiírni, hogy ezzel továbbra is a nemzetközi versenynaptárban szerepel­hessen a Schweppes Kupa. Az idén próbaképpen Valkó István és mini stábja szá­mítógépen regisztrálta az indulókat, majd eredményei­ket. A minden szempontból jól sikerült számítógépes fel­dolgozást jövőre már nem­csak kísérletként érdemes felhasználni! Medovarszki János javaslata is nyitott kapu: rendezzenek egykörös gyermekversenyt, ezzel to­vább népszerűsíthetnék a gyaloglást a megyeszékhe­lyen. Az esemény érdekessé­ge lehet az alkalomra ki­adott postabélyeg, bélyeg­zéssel. Összefoglalva: még hatékonyabb propaganda- munkát kell kifejteni és ak­kor alighanem növekszik a szurkolósereg is. Az áprilisi versenyen 30 vállalat, szövetkezet, intéz-, mény segítette a Békéscsa­bai Előre Spartacus mind rangosabb atlétikai rendez­vényét. A szervezők úgy vé­lik: ha minden évben sike­rül valami kicsit hozzáten­ni az eddigiekhez, a rang to­vább növekszik. ROSZA: 5 KILOMÉTEREN ORSZÁGOS CSÚCS RUSZÉBEN A békéscsabai gyaloglók ismét bizonyították jó for­májukat, felkészültségüket Ruszében. A nyolc leány és fiú gyalogló mindegyike egyéni legjobb eredményét megjavítva tért haza. A leg­figyelemreméltóbb Rosza Mária teljesítménye, aki 55 másodperccel javította meg az 5 km-es országos ifjúsági csúcsot. A versenyt hűvös, szeles időben rendezték, még hó is esett. A 12 ország sportolóinak részvételével rendezett bul­gáriai viadalon a békéscsa­baiak a következő eredmé­nyeket érték el: Női ifjúsági, 5 km: 11. Rosza Mária 26:02, országos csúcs. (A régi csúcsot a GEAC-os Bene­dek Krisztina tartotta 26:57-tel), 13. Laurinyecz Mária 26:23 (a régi csúcsnál ez is jobb idő­eredmény), 26. Hrabovszki Éva 27:28. Juniorok: 8. Ilyés Ildikó 25:59. 10 km: 8. Búzái Zsolt 46:42. 20 km: 12. Bogár Zoltán 1:35:58, 16. Germán Tibor 1:38:07, 18. Laurinyecz András 1:41:15. A válogatott színeiben induló Ko­vács Károly a 20 km-es felnőtt­versenyen 1:30:12 óra idővel a 7. helyet végzett. II hét végén négycsapatos torna Gyulán Békésben is hódít a női foei Bár kezdeményezések ko-, rábban is voltak, csapat is akadt — a Bcs. Áfész pél­dául évek óta jó eredmé­nyeket ér el különböző tor­nákon — igazán az elmúlt hetekben, hónapokban pezs- dült meg a női futballélet Békés megyében is. A ko­rábbi, békéscsabai városi bajnokság után megyei ver­sengést is hirdettek, s már javában zajlik is az öt csa-, pat vetélkedője. Igaz, oly­kor születnek meghökkentő eredmények, de ezen nincs mit csodálkozni. „Valamikor el kell kezdenünk" — mond­ta a 8-as sz. Volán csapat- kapitánya, amikor a bajnoki rajtnál mindjárt a legjobb csapattal kerültek szembe, és 16 gólos vereséget szenved­tek .., * Eredmények a tavaszi kétfor­dulós bajnokságból: Bcs. Agyag- ipar—Gyula 1—1, 8. sz. Volán —Bcs. Afész 0—16, Bcs. Áfész— Bcs. Agyagipar 3—1, Szarvas Ezüstszőlő—8. sz. Volán 6—1, Gyula—Szarvas Ezüstszölő 4—0, Bcs. Agyagipar—8. sz. Volán 3—0. A bajnokság állása: 1. Bcs. Afész 2. Gyula 3. Bcs. Agyagipar 4. Sz. Ezüstszőlő 5. 8. sz. Volán 2.2 - - 19- 1 4 2 1 1 - 5-13 3 111 5-4 3 2 1-1 6-5 2 3 - - 3 1-25 ­Ami a jövőt illeti, máris elké­szült az 1985—86. évi nagypályás megyei bajnokság versenykiírá­sa. Egy későbbi számunkban erről részletesen is szólunk. Egyelőre annyit, hogy a küz­delmek szeptember 7—8-án kez­dődnek, a nevezési határidő jú­lius 31. * * * A bajnoki versenyfutás mellett érdekes programot kínál a női futball művelői és hívei számára az a nem­zetközi jellegű torna, ame-, lyet szombaton és vasárnap rendeznek Gyulán. A városi sporttelepen május 11-én, szombaton 16, vasárnap dél­előtt 9 órától 3-3 találkozót rendeznek, vagyis az első hely sorsa körmérkőzéses rendszerben dől el. A részt­vevők: Szegedi Papír, Bcs. Áfész, Krakkói Telpod és Gyula város válogatottja. Elsősorban a lengyel vendé­gek részére, külön progra­mokat is szerveztek. Ezek egyik színhelye a Gyulai Szabóipari Szövetkezet, amely értesüléseink szerint — annál is inkább, hiszen a gyulai játékosok többsége itt dolgozik — szárnyai alá ve­szi a szakágat, illetve a gyu­lai csapatot. * * * Rendhagyó gyaloglóversenyt hirdetett a DVTK szakosztálya a MASZ-szal karöltve, hisz a férfiak részére kiírt egyórás gyaloglás egyben a vidékbajno­ki cím eldöntését is jelentette annak, aki ez idő alatt a leg­nagyobb távot tette meg. A Bé­késcsabai Előre Spartacus ver­senyzői itt is kitűnően szere­pelték, de különös figyelmet ér­demel a nők részére kiírt 10 km-es versenyszám, hisz ezen a távon Rosza Mária 40 másod­perccel megjavította a két hét­tel korábban, Laurinyecz Mária által felállított országos rekor­dot. Teljesítményével biztosítot­ta helyét a VB-selejtezőn induló nők csapatában. A verseny ki­tűnő időben, a DVTK 400 m-es műanyag pályáján zajlott. Eredmények. Egyórás ver­seny: 4—5. Germán Tibor, Bo­gár Zoltán 12 ezer 992 m, 6. Lau- rinyecz András 12 ezer 563 m. 10 km: Rosza Mária 54:54.2, or­szágos csúcs (régi: Laurinyecz 55:34), 4. Hrabovszki Éva 57:58.9 (az előbbi felnőtt, az utóbbi ju­nior I. osztályú eredmény). Serdülő A 10 km: Nagy István 49:49, aranyjelvényes szint. Érdekeltté tenni az utánpétlásedzöket Edzőtábor a kézilabdás fiataloknak Egykoron rangja volt a II. osztályú kézilabda-bajnokság­nak. Sőt, még tavaly is „üzemelt” megyénkben a második vonal, ez évtől azonban — jelentkezők híján — fölfüggesztet­ték. Akkoriban tökéletesen működött az egymásra épültség, érvényesül a piramis rendszer, az NB I-es — ha éppen volt — csapatok alatt NB I B-s, NB Il-es, megyei I. és II. osztályú gárdák küzdöttek a bajnoki pontokért. S mindegyik erős utánpótlásbázissal rendelkezett. Sőt, ha a megye térképét vettük górcső alá, alig találtunk olyan települést, ahol ne lett volna honos a hazánkban e második legnépszerűbb sportág. Napjainkra viszont megfordult a helyzet: nemcsak a felnőt­tek esetében szűkült a mezőny, hanem mind kevesebb olyan reményteljes tehetséget halászhatnak ki az edzők, akik egy idő után magasabb osztályba léphetnének. Vegyük csak a legutóbbi évtized egyik volt jó példáját: Gádorosról került az NB I-es Békéscsabai Előre Spartacus csapatához Rácz Éva és Bolla Mária. Ma Gádoroson „meghalt” a sportág. Nem véletlen, hogy az idén újjáalakult Békés Me­gyei Kézilabda Szakszövet­ség újólag és intenzívebben kívánja felmérni az után­pótlás helyzetét. Mi több, megalakult — ismételten — az utánpótlás-bizottság, amelynek vezetésére Buday Györgyöt, a lila-fehér együt­tes női utánpótlás edzőjét kérték föl. Nem is sokáig tét­lenkedett a fiatal tanár-ed­ző, rövid időn belül helyzet- elemzést készített, és meg­határozta az elkövetkezendő feladatokat, amihez termé­szetesen partnereket kere­sett. Így alakult meg az utánpótlás-bizottság, amely­nek elnöke lett Buday György, tagjai pedig az új- kígyósi Skaliczki László és a békéscsabai Csulik János. Rajtuk kívül „munkatárs­nak” kérték föl a Volántól Szelcsányi Pált, Gyomaend- rődről Hajdú Lászlót és Si­pos Dezsőt, Békésről Nagy Imrét, Mezőberényből Sza­bó Juliannát, Szarvasról Mi- kolik Gábort, Magyarbánhe- gyesről pedig Liker Andrást. Az összetételből kivilág­lik, hogy igyekeztek olyan edzőket, szakembereket ma­guk köré csoportosítani, akik a megye nagy részét átfog- hátják. Ezúttal Buday Györgyöt arra kértük, ecsetelje, miért is volt szükség a bizottság újjáélesztésére? — Februárban megkere­sett Eperjessy Béla, a szö­vetség újdonsült elnöke, és elmondta, hogy több szak- bizottságot kívánnak meg­újítani, köztük az utánpótlá­sét is. A szövetség úgy vél­te: hathatós munkára lesz szükség, hogy meg tudja tartani megyénk azt a szín­vonalat, ahol most áll. Is­mert, hogy az NB-s csapatok sokat fejlődtek, de bizony, kevés fiatal épül be mostan­ság az első gárdákba. Ezért bíztak meg minket, hogy mérjük föl az utánpótlás­nevelés hiányosságait. — Ez miben mutatkozik meg? — Egyrészt kevés az ifjú­ság nevelésére elkötelezett szakember, és az utánpótlás­neveléssel foglalkozó edzők napjainkban nincsenek ér­dekelve a minőségi munká­ban. Semmi sem ösztönzi őket, hogy minél több játé­kost adjanak az első csapat­nak. Így eredményeiket ke­vesen veszik észre. Ugyan­akkor anyagi természetű ne­hézségek is előfordulnak: a legtöbb helyen egyszerűen nincsen pénz külön utánpót­lásedző foglalkoztatására. Adott helyen az első csa­pat versenyeztetése mind nagyobb anyagi erőt von el, és ezt honnan veszik el? Sajnos, az utánpótlástól. Ép­pen ezért sok egyesület in­kább vállalja az átigazolás­sal járó erősítés anyagi ál­dozatait, mint saját után­pótlásának hatékonyabb mű­ködtetését. Ez viszont csak a pillanatnyi eredményesség látszatát keltheti. S egy har­madik témakör, a szakmai kérdések. Nincs megoldva a folyamatos kiválasztás, az áramoltatás és a tehetség- gondozás. A fiatalok felké­szítése a legtöbb helyen az első csapat edzéseinek nyűg­ként viselt része. Végül me­gyénkén belül nincs rangos, az utánpótlás számára kiírt kupa. — És miben látja a kiutat? — Korábban sok szakosz­tály szűnt meg, szeretnénk elérni, hogy ez tendencia ne folytatódjon. Ugyanak­kor javaslatunk, hogy tegyék érdekeltté az egyesületeket az utánpótlás fejlesztésében. Meghirdetjük a „Legjobb ne­velő egyesület” címet, és el­nyerőjét megyei támogatás­ban részesítjük. Ezzel együtt versengést hirdetünk a „Leg­jobb nevelő edző" címért. Az utánpótlás-bizottság fontos célkitűzése, hogy az egyesü­letekkel olyan kapcsolatot alakítson ki, amely a kez­detben szükség esetén a kötelező jellegen, később a kölcsönös érdekeltségen, majd a legmagasabb szinten, az önkéntessségen alapul­jon. Ezért elvárjuk, hogy a tehetségesnek tartott játéko­sokat önként irányítsák a megyeválogatottakba. Tevé­kenyen vegyenek részt a fel­mérési feladatokban, és já­tékosaikat neveljék arra, hogy a válogatottban való szereplés megtiszteltetés. — Ezt hogy kívánja elérni az utánpótlás-bizottság? — Igyekszünk minden egyesület, minden utánpót­lás korú játékosáról adato­kat szerezni az edzők segít­ségével. Rendszeresen kijá­runk a fiatalok mérkőzé­seire. Mindezek alapján ki­válogatjuk a legtehetsége­sebb gyerekeket, akiket rendszeresen meghívunk kö­zös felkészülésre, nyári ed­zőtábort szervezünk szá­mukra, és megyén kívüli klubokkal, illetve válogatot­takkal vesszük fel a kapcso­latot, annak érdekében, hogy rangos mérkőzésen is pályá­ra léphessenek, sőt, távolab­bi tervünk, hogy külföldi kapcsolat révén kijussanak más országokba a legered­ményesebbek. — Mit gondol, szívesen állnak oda a kiscsapatok ed­zői legeredményesebb diák­jaikkal? Nem fognak attól félni, hogy „elszipkázzák” a nagyobb egyesületek? — Felméréseinket, tapasz­talatainkat ismertetjük az egyesületekkel tehát min­denképp kétoldalú kapcso­latra törekszünk. A meghí­vott játékosok munkáját rendszeresen értékeljük, és természetesen meghívjuk a nevelő edzőket is a felkészí­tés különböző szakaszaiban. A válogatottakat adó klub edzőivel programegyeztetés­sel egybekötve ismertetjük az előttünk álló feladatokat, le­bontva egyesületi szintre. Nem célunk, hogy elrabolja bármelyik nagy egyesület a kiscsapat tehetséges fiatal­ját, de azért az áramoltatást elvet is szem előtt tartva, az utánpótlás korúak fejlődése érdekében elképzelhető egy- egy kivételes esetben az át­irányítás. Természetesen csak akkor, ha a klub ve­zetői, illetve az edzők is hozzájárulnak. — Idei konkrét feladat e téren? — Igazán 1986-tól kíván­juk bevezetni ezt, amikor az új bajnokság indul, s ez új versenykiírással párosul. Az idei feladatok egy része az, hogy tudatosítsuk mindezt a szakosztályok vezetőiben, és megfigyeljük a tehetséges já­tékosokat. Mindezen túl, 1985-ben már 20 leány és 20 fiú részére edzőtábort szer­vezünk Dánfokon, ahol na­pi két edzést tervezünk, a végén pedig egy két mérkő­zésből álló pécsi túrára utaz­nánk. Jávor Péter BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hőnapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom