Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
1985. május 9.. csütörtök ■KHUUKT-lcj Békéscsaba Békéscsabán a 37-e's számú tanácstagi választókerületben május 6-án, héttőn tartották meg a jelölőgyűlést. A 635. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tornatermében több mint hatvanan gyűltek össze, hogy tájékozódjanak a megyeszékhely, illetve a IV. kerület fejlődéséről és tanácstagokat jelöljenek a június 8-i választásra. A megjelenteket dr. Baukó Mihály, az iskola igazgatója üdvözölte, majd átadta a szót Kukucskáné dr. Bonca Ibolyának, a Hazafias Népfront IV. kerületi bizottsága körzeti titkárának. Az előadó mindenekelőtt, a kerület fejlesztéséről, gondjairól, a megoldandó feladatokról beszélt. Kifejtette: az itt élők a VI. ötéves tervben is nagy erkölcsi és anyagi áldozatokat hoztak lakóhelyükért. Szép eredményeket értek el a társadalmi munkában. Az elmúlt esztendőben a kerületek versenyében elsők lettek, amely 100 ezer forint jutalmat jelentett. Megépült a gáz gerincvezetéke, ebben az évben újabb nyolc utca kap vezetékes gázt, a Garai, a Gutenberg utcában út épül, elkészül a Sebes György utcai híd, amelyet előreláthatólag augusztus 20-án adnak át. Ezután a békéscsabai be! ruházásokról szólt. Hangsúlyozta: a VII. ötéves tervben közművek csak lakossági pénzből épülnek. A tanács elsősorban a magánerős lakásépítést szorgalmazza, az érdeklődőket köz! művesített telekkel segítik. A következő tervidőszakban új szennyvíz-gerincvezeték nem épül, a meglevőket viszont jobban ki kell használni. Megoldásra váró gond az egészségügyi hálózat, a sportolási lehetőségek bővítése, az idős emberek elhelyezése. Lakáselosztásnál mindenekelőtt a fiatalokat, a két- és ötgyermekes csalá? dókat részesítik előnyben. A IV. kerületi népfront meghirdette a Virágos, tiszta kerületért versenyt és kezdeményezték a városvédő egyesület létrehozását. A Hazafias Népfront városi bizottsága tanácstagjelöltnek Kovács Pál evangélikus lelkészt és Táborszky László evangélikus esperest javasolta. A jelenlevők mindkettőjük listára való kerülését egyhangúlag megn szavazták. S. S. Békés Békésen a 21. számú választókörzetben május 6-án este találkoztak a terület lakói tanácstagi jelölőgyűlésen. Tar Jánosné levezető elnök a kerületi népfrontbizottság képviseletében kői szöntötte a megjelenteket, s felkérte az előadói beszéd megtartására Kovács Mátyást, a II. kerületi párt- szervezet titkárát. Az előadó párhuzamot vont országunk kül- és belpolitikai élete, s a szűkebb haza békés hétköznapjainak alakulása között. Szólt az alacsony nyugdíjasok magas számáról, a fiatalok életkezdési gondjairól, s a város egészének fejlődéséről. Javult az ivóvízellátás, szaporodtak a gáz bevezetésére alakult társulások, a szenny- és a talajvíz elvezetésére vi-i szont még nem született kielégítő megoldás. Beszélt az oktatás, a művelődés helyzetéről, majd rátért az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások jelentőségének, demokratizmusának ismertetésére. A hozzászólók elmondották, hogy szeretnék, ha a városközponttól távol eső lakóterületük széles körű fejlesztésére is sor kerülne. Jelentős gondként beszéltek a talajvízszint aggasztó emelkedéséről és a szemételhelyezés megoldatlanságáról. Tar Jánosné felhívta a figyelmet arra, hogy a megválasztásra kerülő tanácstagnak mondják el az emberek véleményüket és segítsék városfejlesztő munkáját. A jelölőgyűlés résztvevői ezután megszavazták Kállai Lajosné, az élelmiszer kisker. vállalat 501. számú ABC pénztárosa és Nagy Imréné nőiszabó-kis- ipáros tanácstagi jelölőlistára való kerülését. B. Zs. Elek Elek nagyközség 26. számú tanácsi választókerületének lakói a Marx utcai általános iskolában május 6- án, hétfőn kora este tartották tanácstagi jelölőgyűlésen két. Borgye György, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnökségi tagja, levezető elnök köszöntötte a választókerület — a Gorkij és Madách utca — választó- polgárait és a meghívott vendégeket. Ezután felkérte Szántó István, az eleki Nagyközségi Tanács elnökét előadói beszédének megtartására. Szántó István részletesen értékelte a nagyközségi ta-, nács elmúlt ötéves munkáját, az elért eredményeket és elemezte a még meglevő hiányosságokat, gondokat. Külön kitért a település alapellátására, a szolgáltatások helyzetére, a kommunális jellegű kérdésekre, az iskolákra, óvodákra, a fiatalok helyzetére, az oktatás tárgyi feltételeinek változására, a közművelődésre, az egészségügy ellátására, a lakás! és útépítésre, a köz- tisztaságra, a fásításra, a szociálpolitikai kérdésekre és a kereskedelemre. Kiemelte, hogy Elek lakói a ’80-as évtized első felében is jelentős társadalmi munkával és anyagi áldozatvállalással járultak hozzá lakóhelyük fejlődéséhez, szebbé tételéhez. Az előttünk álló időszakról szólva az alábbiakat mondta: — A község VII. ötéves tervcélkitűzéseit társadalmi vitára kell bocsátani. A helyes sorrendiség kialakítása érdekében fejleszteni kell a demokratikus légkört, a la-, kosság véleményére alapozó községpolitikát. A HNF községi bizottsága megbízásából javasolta, hogy a választókerület jelölőlistájára Kerekes Gábor, a nagyközségi pártbizottság titkára és Varga János, a helyi ABC-áruház üzletvezető-helyettesének neve kerüljön fel. Mindketten méltóak a megbízatásra, törődnek közösségük gondjaival és készek cselekvőén részt venni a feladatok megoldásában. A hozzászólók — Újházi László, Stefanek Istvánná és Szabó Mihály — egyetértettek a javaslattal. Steigerwald János javasolta, hogy Újházi László neve is kerüljön fel a jelölőlistára. De Újházi László nyugdíjas korára való tekintettel kérte, hogy a jelölőgyűlés tekintsen el ettől. A jelölőgyűlés csaknem egyhangú szavazata alapján a választókerület tanácstagi jelölőlistájára Kerekes Gábor és Varga János neve került fel. L. S. Nyolcvan éve Sebes László Koszorúzási ünnepséget tartottak szerdán a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában, Sebes László születésének 80. évfordulója alkalmából. A koszorúzási ünnepség során Sebes László emlékszületett tábláján elhelyezték a megemlékezés, a kegyelet virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságának, valamint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselői. Sebes László megyénkben, Szeghalmon született, 1905. május 9-én. Anyja, az akkori sárréti nagyközség tanítója nyolc gyermeket nevelt fel, szűkös körülmények között. A szülők példája a múlt haladó hagyományainak tiszteletét, az áldozatoktól vissza nem riadó haza- és szabadságszeretetet nyújtotta számára is. Elemi iskolái elvégzése után műszerészta- noncként, 1921-ben, 16 évesen került kapcsolatba a munkás- mozgalommal, tagja lett a vasasszakszervezet ifjúmunkás csoportjának. 1926 őszén az MSZMP tagjai sorába lépett, és aktív résztvevője volt a párt ifjúmunkás alosztálya szervezési és agitációs munkájának. Még ez év végén belépett a KIMSZ- be, és ettől kezdve a kommunista ifjúsági mozgalomban, majd a KMP munkájában vett részt. 1927 tavaszától a KIMSZ új jászervezésében vállalt jelentős szerepet. 1927 szeptemberében egy tömeges lefogás kapcsán tartóztatták le először. Szabadon bocsátása után rendőri felügyelet alá helyezték, állását a Fővárosi Vízműveknél elvesztette. Mozgalmi munkája ennek ellenére töretlen ívű, 1928 tavaszától augusztus 8-ig a KIMSZ KB tagja. Ekkor újra letartóztatták, és a bíróság két és fél évi fegyházbüntetésre ítélte. Szabadulása után a KMP Budapesti Pártbizottsága a déli kerület (Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel, Kispest) élére állította. 1930 őszén ismét letartóztatta Horthy rendőrsége, másfél év börtönbüntetést kapott. Ekkor már szülei is Budapestre költöztek, a börtönélet megaláztatásainak elviselésében édesanyja áldozatkészsége is segíthette. A büntetés letöltése után a párt a Szovjetunióba küldte Lenin-iskolára. 1933 tavaszáig élt a Szovjetunióban, majd itthon folytatta illegális pártmunkáját. 1933 nyarától 1934 tavaszáig a KMP Budapest Déli Kerületi Bizottságának titkáraként dolgozott, majd a budapesti pártbizottság tagja lett, 1934 júliusáig, amikor ismét letartóztatták, és ez esetben háromévi fegyházra ítélték. A szegedi Csillag börtönből 1938 januárjában szabadult, és a párt utasítására Franciaországba utazott. Párizsban dolgozott 1941-ig, amikor visszatérve itthon végzett pártmunkát. Magyarország német megszállása után a német titkosrendőrség, a Gestapo kezére került, és a fasiszták a hírhedt koncentrációs táborba, Dachauba hurcolták. Hazánk felszabadulását már nem érhette meg, a koncentrációs táborban a végnapjait élő fasizmus áldozata lett. Emlékét kegyelettel őrzi szűkebb pátriája is, arcképét és életrajzát megtaláljuk „A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai” című kötetben is. Jároli József A fasiszta Németország támadó háborújának terve (a Barba- rossa-terv) a Szovjetunió ellen A győzelem képekben A Szovjet Fegyveres Erők Központi Múzeuma jubileumi kiállítással készült a győzelem- napjára. Különösen gazdag a nagyszabású fotókiállítás, amelyen több ezer eredeti felvétel látható. Ezeken a látogatók nyomon kísérhetik a szovjet hadsereg felszabadító harcainak útját, egészen Berlin elestéig. Terven felül is gyártják a tüzérségi lőszert a leningrádi asz- szonyok Felperzselt föld, égő tanyák az ukrán mezőkön Harkovban 1943. augusztus 23-án köszöntik a felszabadító szovjet csapatokat Tanácstagi jelölőgyűlésekről jelentjük
