Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
NÉPÚJSÁG 1985. május 8., szerda A Jókai Színház művészei magánvállalkozásban ma délután 3 órakor mutatják be Mezőhegyesen a művelődési házban Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát. Az ifjúsági előadást Udvaros Béla rendezte, a díszlet Gaburek Károly munkája. A képen Kamilla (Szentirmay Éva), Szilvái professzor (Vár- day Zoltán) és Mariska (Veitz Éva), illetve Liliomfi (Toma- nek Gábor) és Szellemfi (Mészáros Mihály) Fotó: Gál Edit Tanuló felnőttek Évről évre felnőtt emberek ezrei ülnek ismét az iskolapadokba, hogy pótolják a hiányzó tudást. Ehhez kínálnak jó lehetőséget a dolgozók számára indított kurzusok. Békés megyében is több tíz éves hagyománya van a felnőttképzésnek. Ebbe a kategóriába tartozik a Békéscsabai Dolgozók Szak- középiskolája és Gimnáziuma, ahol az 1985 86-os tanévben a közgazdasági 4 éves kurzus mellett érettségizettek részére ipari, mezőgazdasági, pénzügyi tagozaton kétéves képzés indul. Kereskedelmi, vagy gimnáziumi érettségi szerzéséhez pedig 4 év kitartó tanulás szükséges. Az iskola, amely Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 1. számú épületben található, arra is vállalkozik, hogy a tanulmányaikat megszakító hallgatók ismét bekapcsolódjanak a tanulásba. Baranyai cigány festő képei megyénkben Hétfőn nyílt meg Békésen a városi tanács épületének első emeleti folyosóján Fenyvesi József autodidakta cigány festő kiállítása. A most 53 éves naiv festő Gilvánfán született, jelenleg Magyarmecskén él, csatornaőr. Már gyermekkorában szeretett rajzolgatni, de csak felnőttként jutott először festékhez. Hogy országszerte ismertté váltak alkotásai, azt a véletlennek köszönhette: egy jőszemű tanító fedezte fel tehetségét. Attól kezdve már egyenes vonalú a pályája. 1966 óta hatvanhárom kiállítást rendeztek műveiből — többek között Nyíregyházán, Nagykanizsán, Budapesten —, képei legutóbb Jugoszláviába is eljutottak. A luzsoki tájházban a baranyai cigány festők állandó kiállításán az ő festményei is szerepelnek. Képein a cigányok életét, ünnepeit, hétköznapjait örökíti meg, és sok portrét is fest. Fenyvesi József kiállítása Békésen május 12-ig láthaTéglabaj A rendkívüli tél okozta nehézségek miatt az év első ! hónapjaiban 90 millió téglával és 3,2 millió cseréppel ! maradtak adósak a tégla- és cserépipar dolgozói. Az l iparág üzemei egyöntetűen vállalták a téli kiesés pótlá- : sát. Ennek érdekében módosították a munkarendet, meg- ■ szervezték a szombati, vasárnapi pótműszakokat és meg- • teremtették az ehhez szükséges műszaki feltételeket is. i így a gyártási ütem némi növelésével az év végéig tel- ■ jesítik az egész évi tervüket — olvasom az MTI hírét. | Közel egy hónapja a Népújság hasábjain már olvas- l hatták a Békés Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : igazgatójának nyilatkozatát, mely szerint a téli lemara- ■ dást tudják pótolni és így teljesítik a ’85-re előirányzott j tervet. Egyetlen igazán nagy gondjuk volt csak, hogy az : eddig gyártott mintegy 14 millió téglát már nehezen tud- : ják tárolni, mivel Békés és Csongrád megyében jelen- ; leg kevés az építkező, így a Tüzépek sem viszik el tő- ■ lük. Azóta eltelt egy hónap. Érdeklődtünk, mi a helyzet : most. — A probléma nem oldódott meg. Körülbelül 16 mii- 5 lió tégla van az udvarokon és a raktárakban. Lassan nem : tudjuk hol elhelyezni az egyre szaporodó építőanyagot, • így kénytelenek leszünk leállítani a hétvégi pótműszako- • kát. Ily módon nem valószínű, hogy be tudjuk hozni a j kemény tél okozta lemaradást — kaptuk a tájékozta- ; tást. A dolog érdekessége, hogy az ország más részein — j olvasom tovább az MTI hírét — néhol téglahiány van. ; E hiány enyhítésére — érthetetlen módon! — nem a ■ Békés Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárainak ! felhalmozódott építőanyagából, hanem például Jugoszlá- S viából és Csehszlovákiából importálnak téglát. — Sokat beszélünk mostanában az ésszerű, takarékos • termelésről, gazdálkodásról, az érdekek egyeztetéséről, ; de mindezeket a gyakorlatban is meg kellene valósíta- j nunk. Baj van az elosztással és az értékesítéssel nép- : gazdasági szinten — mondta négy hete a vállalat igaz- ■ gatója. Én úgy tudom, ha a bajt idejében nem orvosoljak, az : előbb-utóbb fájni fog. — oké — i Portré Fotó: Gál Edit tó. Ezt követően — július 14- ig bezárólag — Vésztőn, Kunágotán, Sarkadon, Gádoroson, Mezőberényben, Szarvason, Dobozon, Gyo- maendrődön és Végegyházán találkozhatnak az érdeklődők a baranyai cigány festő alkotásaival. p. f. Ünnepi ülést tartott az MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ünnepi ülésen emlékezett meg a fasizmus felett aratott győzelem negyvenedik évfordulójáról kedh den a Csepeli Papíripari Vállalat kultúrházában. Az ünnepi ülésen a vállalat dolgozói, a kerület intézményeinek képviselői, a párt- és társadalmi szerveinek vezetői, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői vettek részt. Ott voltak Nyikita Darcsijev és Ivan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségé-, nek magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosai. György Sándor, az MSZBT titkára ünnepi beszédben visszaemlékezett a negyven évvel ezelőtti eseményekre, a szovjet Vörös Hadsereg hősi küzdelmeire, amelyek elhozták hazánknak is a felszabadulást, megteremtették a békés építőmunka feltételeit. Magyarországot szoros baráti kapcsolat fűzi a szocialista országok közösségéhez, a Szovjetunióhoz. Szilárd és megbonthatatlan a magyar—szovjet barátság, amelynek erősítésén és fejlesztésén szüntelenül munkálkodtunk az elmúlt negyven évben. Az ünnepi felszólalás után Deák Lívia, az Országos Béketanács elnökségének tagja átadta az Országos Béketanács plakettjét a Papíripari Vállalat kollektívájának a béke, a népek közötti barátság elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért. Ezután Alekszej Makarov vezérőrnagy,* a Szovjetunió hőse, a hadtudományok kandidátusa szólalt fel, a Nagy Honvédő Háború szovjet veteránjainak hazánkban tartózkodó küldöttsége nevében. Agrár filmes videoszemle A XXII. országos agrár film- és videoszemle kezdődött kedden Gödöllőn a városi művelődési központban. A május 9-ig tartó esemény- sorozat megnyitóján elmondották: a szemle fő feladata bemutatni a magyar élelmiszertermelést, megismertetni a legújabb kutatási és fejlesztési eredményeket, segíteni a szakmai ismeretterjesztést. A bemutatandó több mint harminc film közül jó néhány foglalkozik a mező- gazdasági kutatásokkal és eredményeik alkalmazásával. A szakemberek és az érdeklődők ismereteket szerezhettek egyebek között a lézer- technika alkalmazásáról a rizstelepek építésében, a nagy teljesítményű traktorok és maga járó gépek korszerű vezérlő és szabályozó berendezéseiről, valamint a malmok munkavédelmi újdonságairól. Filmeket vetítenek a házikertek növény- védelméről, a háztáji szarvasmarhatartásról stb. Az agrár film- és videoszemle május 9-én a díjkiosztással zárul. Külkereskedelmünk első negyedéve A kemény tél érezhető hatással volt hazánk külkereskedelmének első negyedévi alakulására. A Külkereskedelmi Minisztérium szakemberei által a közelmúltban készített összesítés szerint az idei év első három hónapjában — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — a konvertibilis elszámolású export mennyisége megközelítette a múlt évit, míg értéke — dollárban mérve — mintegy 9 százalékkal csökkent. Eközben az energia- hordozók többletimportja révén erőteljesen nőtt a behozatal. A szocialista országokba irányuló export valamelyest meghaladja a tavalyit, azonban az időjárás hatásának jobban kitett ágazatok kivitelénél e relációban is csökkenés következett be. A konvertibilis exporton belül — dollárban mérve — egyedül a mezőgazdasági termékek kivitele érte el a múlt év azonos időszakáét. Elsősorban a fejlődő országok piacain értékesítettünk kevesebb terméket, emellett csökkent a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünk is. Jelentős az elmaradás a kohászati cikkek exportjánál; ennek oka részint a hideg miatti termeléskiesés, részint egyes termékeknél az árviszonyok kedvezőtlen alakulása. Hasonló okok súlyosan érintették a vegyipari ágazatot is. Az élelmiszer- ipari kivitel csökkenését értékesítési nehézségek, valamint a belföldi árualapok — például növényi olajok, darabolt sertéshús — átmeneti hiánya okozták. A gépipari termékek közül csökkent a mezőgazdasági gépek és az orvosi műszerek exportja, nőtt viszont a közúti gépjárművek — teherautók, autóbusz-karosszériák — értékesítése. Kedvezően alakult a gabonaexport. Növekvő a vágóállatok kiszállítása is, az utóbbinál azonban a világpiaci árak csökkenése igen hátrányosan érinti a magyar eladókat. A konvertibilis elszámolású import értéke több mint 11 százalékkal meghaladja a tavalyi, hasonló időszakét. A többlet jelentős része energiahordozó volt. A termeléshez szükséges anyag- és alkatrészbehozatal volumene közel 7 százalékkal emelkedett, ami a vállalatok számára a múlt évinél jobb felkészülést biztosított az éves programokhoz. A rubelelszámolású export közel 5 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Különösen a könnyűipari, a gépipari és a vegyipari termékek kivitele volt jelentős. Ugyanakkor — részben a kényszerű termeléskiesés miatt — visszaesett az élelmiszeripari (tartósítóipari), valamint a kohászati és az építőipari export. A szocialista országokból elsősorban energiahordozókat vásároltunk többet, emellett jelentős volt a villamosenergiaipari import, és a fogyasztási cikkek többletbehozatala is. A szakemberek szerint a kivitelben az elmaradás jelentős része az év hátralevő részében, megfelelő munkaszervezéssel és termelési többlettel behozható. Kiskerti körséta (Folytatás az 1. oldalról) Közel a fényesi dűlő, arra vesszük az irányt. Közben beszélgetünk. — Ez a kertmozgalom nemcsak a termelés oldaláról nézve hasznos, hanem azért is, mert életmódbeli változást, jó időtöltést, és szemléletváltozást is jelent sok esetben — fejtegeti a szakember. — Ez persze, fajulhat harácsolássá is, de ez a ritkább. Inkább jellemző, hogy jószomszédi közösségek alakulnak, összebarátkoznak az emberek, egymást tanítják, és egymástól tanulnak. A földút közepe táján takaros kis ház hívja fel magára a figyelmet. Kerítését éppen most festi a gazda: Poro.szlai György, aki a Dé- másznál dolgozik, szakmáját tekintve gépjárműtechnikus. Farmeroverallban, cowboy-kalapban, akár egy farmer. „Szó sincs róla, Ogyesszából való” — tolja tarkójára a széles karimájú fejfedőt. — Hogyan kezdték? — Ügy, hogy először is nagyon elkeseredtünk. 1981 őszén ugyanis itt csak dudva, meg víz volt. Először feltöl- töttük, aztán tavasszal következett a szántás, egyen- getés. Szóval apránként, lépésről lépésre. — Honnan tudták, mit és hogyan kell csinálni? — Nézze, parasztcsaládból származunk, bennünk élt mindig is a földszeretet. S ehhez téli estéken böngészgettünk, tanakodtunk, tervezgettünk. Igaz, feleségemmel mind a ketten máshogy akartuk, a végén aztán ez született — mutat körbe. A látvány elismerésre méltó. Sehol egy szál gyom, elöl takaros virágoskert, az épület mögött középen széles gyalogút, a két oldalán szőlőtőkék — lugas lesz itt, Bálint gazda tanácsa nyomán — merthogy a házaspár kedvenc tv-műsora az Ablak. — A paprika-, paradicsompalántázásnak mikor van az ideje? — Most érdemes a paradicsomot, és lehet már a paprikát is, ami egyébként elég kényes, plusz 5 fok alatt megfázik, vigyázni kell vele. Végül Telekgerendásra láEzt a szilvafát meg kell metszeni Penczi Jánosoknál togatunk. A nagy forgalmú 47-es főúttól valóságos „zöld fal” védi a települést. Sűrűn egymás mellett sorakoznak a kiskertek. A nyugdíjas Zsi- lák-házaspár hat éve vett egy fél kertet, igaz, ez se kevés, 265 négyszögöl. — A fiam csónakázni szeret, mi meg ezt — magyarázza a házigazda. — Nem kell ám itt mindig dolgozni, ha az ember utoléri magát, akkor kényelmesen elboldogul. — Hadd kérdezzem már meg, mivel lehetne kezeim ezt a málnát? — mutatja a beteg töveket a szakembernek a háziasszony. — Ez bizony didinella —' magyarázza a főkertész —, ráztartalmú szerrel kell rendszeresen kezelni. Sajnos, nem ritka ez a málnánál. # Akadnak persze elhanyagolt, gyomos, ápolatlan kertek is, a szomszédok nem kis bosszúságára. De szerencsére, nem ez a jellemző, s hogy így van, ez örvendetes, hiszen a kertkultúra fejlődése az egész társadalom ügye. Tóth Ibolya I’oroszlaiék kertjében Fotó: Kovács Erzsébet Munkahelyi művelődés Az ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalom szervezői a részt vevő szocialista brigádoknak az alábbi, az áprilisi lapszámokban megjelent cikkek tanulmányozását Jajavasolják. NépszabadsAG : — A Szovjetunió és Kanada. .. (ápr. 6., 2. o.) — M. Gorbacsov nyilatkozata (ápr. 9., 1—3. o.) — Milyen a brit gazdaság? (ápr. 13., 9. o.) — Meghasonlott Nyugat-Euró- pa (ápr. 15., 3. o.) — Tények és adatok a Varsói Szerződésről (ápr. 20., 9. o.) — Bandung üzenete (ápr. 22., 3. o.) — Közlemény C. Dascalescu látogatásáról (ápr. 25., 3. o.) — Szövetség a békéért (ápr. 27., 1. o.) — Május, béke, megújulás (ápr. 30., 1. o.) magyarorszag — Tizenkettesben (14. sz„ 5. o.) — Albánia Enver Hodzsa után (16. sz., 6. o.) — Hat év óta először (17. sz., 6. o.) BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG (a Szocialista demokrácia témakörhöz) : — Üj vonások a versenymozgalomban (ápr. 6., 5. o.) — Megkezdődtek az ország- gyűlési képviselői... (ápr. 16.. 1. o.) — Demokratizmus, jó hangulat, aktivitás jellemzi ... (ápr. 1., 3. o.) — Demokrácia — négy tételben (ápr. 20., 5. o.) — Választási kislexikon (ápr. 22., 5. o.) — Olvasóink kérdései — a tanács válaszai (ápr. 22., 4. o.) KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET: — A vegyes kultúrás zöldség- termesztés értékelése (14. sz., 13. o.) — Támrendszeres uborka (15. sz., 4. o.) — Vonzereje nem csökkent (15. sz., 2. o.) — Fajtaváltás hasltékos ékoltással (16. sz., 6. o.) — Támrendszerrel nagyobb hozam (16. sz., 17. o.) — Mesterséges megporzás (17. sz., 17. o.) családi lap: — Ojabb ösztönzés a közösségért végzett munkához (9. o.) — Mit tudunk a rákról? (isii. o.) — Népesedéspolitika, szociálpolitika, társadalombiztosítás (30—31. o.) — Közös Jövőnk (24—25. o.) ÉLET ÉS TUDOMÁNY — Földgáz — Szibériából (14. szám 419—421. oldal) — Géporvos? (15. szám 454. oldal) — Okos vagy buta? (16. szám 486—487. oldal) — Napfény és „zöldenergia” (17. szám 515—517. oldal) Gépírónőt felveszünk Békés Megyei Népújság szerkesztősége BÉKÉSCSABA, MUNKÁCSY U. 4. \
