Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

o 1985. május 2., csütörtök Ifjúsági békenap Szarvason Szarvas város KlSZ-bizott- ságának és a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet Fer­rum ifjúsági békeklubjának tagjai a XII. moszkvai VIT jegyében nagyszabású, sok érdekes programot magában foglaló békenapot rendeztek április 30-án, kedden. A programok bevezetése­ként, hangulatteremtésként Csizmadia Sándor dalokat énekelt a kora délutáni órákban, majd elkezdődtek a fórumok, melyek témája a béke- és a VIT-mozgalom volt. Több helyszínen — a Vajda Péter Gimnázium­ban, az Óvónőképző Intézet­ben és a Ferrum-klubban — beszélgettek el az érdeklő­dők a békemozgalom helyze­téről, teendőiről, eredményei­ről. Barabás Miklós, az Or­szágos Béketanács főtitkára válaszolt a kérdésekre. Sor került azon irodalmi művek értékelésére is, amelyek a Ferrum-klub pályázatára ér­keztek be. A szarvasiak immár má­sodízben meghirdetett pályá­zatára, melynek témája most 40 esztendő szocialista építé­sének eredményei, a békés egymás mellett élés, a békés alkotó munka volt, mintegy ezer irodalmi alkotást, ver­set, prózát küldtek el az or­szág különböző részeiből. A jeligés munkákat értékelők képet kaphattak arról, hol, hogyan gondolkodnak, valla­nak békéről, történelemről, politikáról. A sikeres pá­lyázók között van egy ifjú szarvasi tanító, Kántor Zsolt is. Verseit a zsűri kü- löndíjjal, a moszkvai VIT- re szóló meghívóval jutal­mazta. A VIT-mérföldön, a béke­futamban 1985 méteres tá­von futhatott, akinek ked­ve volt, és a hűvös időben több mint kétszázan döntöt­tek a mozgás mellett. A DATE főiskolájának épületé­ben videofilmeket vetítettek a békéről és a VIT-ekről, a művelődési házban „Tánccal a barátságért” címmel — szegedi, kecskeméti és szarvasi — néptáncegyütte­sek adtak műsort. Nagy munkát végeztek a szarvasi szervezők, de saj­nos, az időjárás nem ked­vezett. A szabadtérre terve­zett programokat — termé­szetesen a fáklyás felvonulás kivételével — sorra tető alá kellett vinni. Így a Zorán- koncertet az Árpád-szálló nagytermében hallgathatta meg a nagyszámú érdeklő­dő. Az ifjúsági békenagy­gyűlésre a művelődési ház­ban került sor, ahol Bara­bás Miklós mondott beszé­det. — A világégés ma is idő­szerű tanulságait végiggon­dolva, óhatatlanul eszünk­be kell, hogy jusson, hogy azok a körök, amelyeket a szocializmus a társadalmi haladás elleni elvakult gyű­lölet vezérel, akarják, vagy nem, mindenképpen a leg­szélsőségesebb, a legagresz- szívabb, az emberiség béké­jét leginkább veszélyeztető erőknek nyitnak utat. A má­sodik világháború 50 millió, köztük 20 millió szovjet ál­dozatának emléke az anyagi értékek mérhetetlen pusztu­lása emlékeztet arra, hogy soha többé nem engedhetjük hasonló helyzet kialakulá­sát — mondotta a főtitkár. Ez a minimális program, ami a magyar békemozgal­mat minden jószándékú bé­keszervezettel összeköti. Majd a békét veszélyeztető folyamatokat ismertette, és beszélt belpolitikai életünk jelentős eseményeiről, a vá­lasztásokról, a béke- és ba­rátsági hét rendezvényeiről, a haladást, fejlődést előse­gítő vitákról, a béke meg­óvására szerveződő — sok­szor spontán — események­ről. Végezetül pedig a béke­szerető szarvasiak a Fer- rum-klub kezdeményezése­it méltatta, kiemelve az or­szágos irodalmi pályázat je­lentőségét. Barabás Miklós után a Ka- zinczy-díjas szeghalmi diák­lány, Tóth Auguszta szólt a teremben szorongó több száz fiatalhoz. Mint a VIT ma­gyar nemzeti előkészítő bi­zottságának tagja, beszélt a találkozó céljairól, jelentősé­géről és programjáról. Ezt követően élvezhették a szarvasiak a népszerű Var­ga Miklós Band Európa cí­mű, éjszakába nyúló kon­certjét. Mozgalmas, emléke­zetes élményt nyújtó nap volt. sz. I. Volt és mai klubtagok találkozója a Gyopárban A békéscsabai Gyopár klub áprilisi programjából kiemelkedett az az egész na­pos találkozó, amelyet a hajdanvolt klubtagok és a maiak találkozására szerve­zett a vezetőség. Még a fő­városból és más városokból is eljöttek az összejövetelre a „régi ifik”, mint például a pesti Tomacsenko család és olyanok sokan, akik gye­rekeiket is elhozták öreg klubjukba. Több mint hatvanan kér délyes, vidám hangulatban, régi emlékeiket felelevenítve vettek részt a sokszínű prog­ram bonyolításában, még a gyerekek is, akiknek különö­sen a „bőrözés”, csuhézás, gyöngyfűzés, rajzverseny okozott sok örömöt, vidám­ságot. Többen kapcsolódtak be a főzőversenybe, aminek tétje az volt, hogy ki főzi a legjobb bográcsgulyást, to­vábbá a „Zsibi”-be (a megi unt holmik cseréjébe). A ki­rakodóvásár, amikor is szo­ba-, kerti növényeket, bőr­díszműmunkákat, tűzzománc cikkeket stb. lehetett vásá» rolni, ugyancsak nagy tet­szést aratott. Délután a kis­pályás labdarúgótornát ren­dezték meg. Az ebéd a főző­verseny remekeiből készült, büfé viszont egész nap fo­lyamatosan volt. A napot Nagy Bandó András ismert humorista kitűnő műsora, majd az azt követő tánc zárta. A jól sikerült klubtalálkoi zó a mai klubtagoknak is élményt nyújtott. — V. — Gazdag programmal készülődnek az idei nemzetközi szövetkezeti napra A Teszöv, a Kiszöv és a Mészöv az idén Szarvason, június első felében rendezik meg a nemzetközi szövet­kezeti napot. A rendkívül gazdag program szervezésére már most készülődnek s a sokszínű, tartalmas rendez­vényeket a város több hely­színén bonyolítják le. Ki­emelkednek majd a rendez­vények sorából a folklórmű­sorok, az amatőr művészek kiállítása, az eszperantó ösz- szejövetel, a díszmadár be­mutató, valamint a játék és sportvetélkedők. Jó idő ese­tén a szabadtéri színpadon a szövetkezetek tánc- és szín­játszó együttesei mutatják be színes műsoraikat, de tarta­nak divat-, fodrász-, kozme­tikai bemutatókat is. Ezen a napon rendezik meg találko­zójukat a szövetkezeti klu­bok tagjai. A rendezők a várhatóan nagyszámú érdeklődő min­den igényét igyekeznek ki­elégíteni. Szerveznek kirako­dó vásárt, amelyen népi iparművészeti cikket, külön­féle bazárárut, könyvet stb. lehet majd vásárolni, a mu­tatványosok pedig a legif­jabb korosztály szórakozásá­ról gondoskodnak. A ven­déglátás sem marad el, erről birkasütéssel, lacikonyhák felállításával, s egyéb mó­don gondoskodnak. — V. —-------------------------------------------------rrawi-fíTd K ádár János látogatása angyalföldön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt Angyalföldre látogatott, hogy — miként sok éve már — a munkásszolidaritás nagy ünnepe előtt szemé­lyesen is üdvözölje az ipari negyed dolgozóit, s tájékozódjon a városrész életéről, fejlődéséről* az emberek hangulatáról. A vendéget a pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára és Bornemissza Sándor, a városrész tanácselnöke köszöntötte. A párt-végrehajtóbizottság tagjainak körében Deák Gábor azzal kezdte tájékoztatóját, hogy az angyalföldi gyárakban, a munkások, a kommunisták közösségeiben min­denütt tapasztalható a XIII. kongresszuson megfogalmazott fő célok támogatása. A tettrekészséget jelzik az idei első negyedév gazdasá­gi eredményei is: az orszá-i gos átlagnál jobbakat mond­hat magáénak az angyalföl­di üzemek legtöbbje. Az it­teni gépipari gyárak több mint 6 százalékkal növelték kivitelüket. S a vállalatok többsége már behozta azt a lemaradását, amelyet az év eleji energiaellátási zavarok okoztak. Deák Gábor a választások­ról szólva hangsúlyozta, hogy a „teltházas” jelölő­gyűlések, a tennivalókat so­roló felszólalások jelzik a népképviseleti testületek megnövekedett szerepével kapcsolatos várakozást, az érdemi munkájuk iránti igényt. Az összejöveteleken elhangzó vélemények azt tükrözik: a lakosság a Haza­fias Népfront programját, mint a kongresszuson meg­fogalmazott^ országépítő cé­lok foglalatát magáénak tekinti. A tájékoztatót megköszön­ve Kádár János a párt- kongresszus határozatainak valóra váltásában sikereket, mindennapos feladataik el-, végzéséhez erőt, egészséget kívánt a jelenlevőknek, az angyalföldieknek. Kedves invitálásnak tett eleget ezután a párt főtit­kára: a Thälmann utcai 2. számú általános iskola Vár- konyi György úttörőcsapatá­nak meghívó levelét még a párt XIII. kongresszusán kapta kézhez, amikor az út­törők köszöntötték a küldöt­teket. Hamar teljesült tehát a kérés, ahogyan a fogadta-i tás meleg percei mutatták, a pajtások őszinte örömére. A gyermeki kíváncsiság és szeretet megannyi megnyil­vánulása vette körül a ven­déget, bármerre járt az is­kolában. Szabó Jánosné igazgató, Kriszt Ferencné párttitkár és a vendégek kalauza: Grosz- mann Ágnes nyolcadikos csapattitkár szavaiból épp­úgy, mint az iskolatörténeti kiállítás dokumentumaiból szemléletes kép bontakozott ki az intézmény múltjáról-, jelenéről. Ezen a helyen évekig barakkokban folyt a tanítás, míg 1958-ban a kör­nyező lakónegyed elkészülté­vel átadták, később 24 tan­termessé bővítették az isko­lát. Napjainkra az oktatás korszerű bázisává vált; er­ről Kádár János is meggyő­ződhetett, amikor egy jól felszerelt tantermet is meg­tekintett. Ezután a legkiseb­bek foglalkozására nyitottak be a vendégek. Az elsősök — ahogyan Kiss Katalin, talpraesett szóvivőjük be­számolt róla — a másnapi felvonulásra készítették a zászlócskákat, a díszeket, hogy szüleik oldalán a ma­guk munkáját is megmutas­sák a májusünnepen. Az ünnepélyes csapatgyű­lésen Potecz Judit, az isko­la végzős tanulója köszönte meg, hogy a párt főtitkára elfogadta a meghívásukat. Nagyobb társa mondandóját Zalotai Edit kisdobos is kiegészítette néhány szóval, majd a békét, a tavaszt, a májusünnepet köszöntő rö­vid műsort mutattak be a gyerekek. Kádár János a gyerekek­hez szólva felidézte: neki és küldött-társainak is jólesett a pártkongresszus nehéz munkája közepette a pajtá­sok kedves üdvözlete. Most, hogy sikerült eleget tenni a meghívásnak — mondotta —, meggyőződhetett róla: ered­ményes munkát végez az is­kola és elismerést érdemel az úttörőcsapat sokszínű élete is. Gratulált a sikerek­hez és kérte a pedagóguso­kat változatlanul ugyan-, ilyen odaadással végezzék nagyon fontos feladatukat, a fiatalok nevelését, a diákok­nak pedig jó tanulmányi eredményeket, egészséget kí­vánt, majd emlékfát ültetett el az iskola udvarában. Ezt követően a főváros fel- szabadulásának 40. évfor­dulóján megnyílt angyalföl­di helytörténeti gyűjteményt tekintette meg a párt főtit­kára. Gerelyes Ede tudomá­nyos tanácsadó és Lehel Miklósné, a gyűjtemény ve­zetője kalauzolta őt a tár­laton, amely a gyáripar ki­alakulásának kezdeteitől kí­séri végig a nagy múltú vá-, rosnegyed fejlődését, bemu­tatva a munkásélet és -moz­galom hagyományait, a nagy megmozdulások és a hétköznapok emlékeit. A gyűjtemény a kerületiek összefogásával, a Hazafias Népfront jelentős segítségé­vel jött létre. Megteremté­séért lelkes lokálpatrióták különösen sokat tettek; köz-, tűk Jelenics József tanár, aki 14 esztendeje gyűjti az Angyalföld múltját idéző emlékeket. Kádár János programja az Autóvillamossági Felszerelé­sek Gyárában folytatódott. Visi Dezső igazgató, vala­mint Molnár Péter, a párt­vezetőség, Perényi János, a szakszervezeti bizottság és Fehérvári Gyula, a KISZ- bizottság titkára fogadta az MSZMP főtitkárát. Az 1600 dolgozót foglalkoztató válla­lat termékei: indítómotorok, egyen-, és váltóáramú gene­rátorok többségükben kül­földre — főként az NDK-ba — kerülve válnak autóbu­szok, teherautók részévé. A látogatás a forgácsolómű­helyben kezdődött, az egyik munkapadnál Nyulász Fe­rencné betanított gépmun­kással váltott szót Kádár János; a munkásnő elmond­ta, elégedett a körülményei­vel, különösen, mióta meg­felelő lakáshoz jutottak Cse­pelen. Bókái József gépbeál- lítóval is kezet szorított a főtitkár. A gyár egyik leg-, régebbi törzsgárdatagjáról a beszélgetés során kiderült, hogy az immár 33 éve itt végzett munkája mellett a munkásőrszolgálatban is helytáll. Mint a vendéglátók — im­már a szereidében járva — utaltak rá, saját fejlesztési részlegük munkája és az utóbbi évtizedben vásárolt licencek eredményeként gyártmányaik minősége meg­felel a mai igényeknek, így tisztes nyereséget hoznak a kollektívának. A szerelde volt a színhe­lye a gyáriak május elsejét köszöntő munkásgyűlésének is. Simon Lóránt szakszer­vezeti bizalmi felszólalásá­ban beszámolt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az év eleji energiaellátási nehézségek közepette is tet­tek idei tervük időarányos teljesítése, a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben vállaltak valóra váltása érdekében. Mint mondotta, a negyedéves eredmények biztatóak, így remélhetően az év végén is jó lesz a mérleg, sikerül majd elérni az 1,2 milliárd forint értékű exportot. Hangsúlyozta: jövőbeni si­kereikre biztosítékot jelent, hogy a dolgozóknak van megfelelő, értelmes munká­juk, a termékek a nemzet­közi piacon is keresettek, jó feltételek között dolgoznak, és a számításukat is megta­lálják. Hozzátette: az el-, múlt években is sikerült megőrizni, sőt növelni a re­álbéreket a gyárban. Külön figyelmet fordítanak a mű­szaki értelmiség megfelelő megbecsülésére, ösztönzésé­re. Jó, bizakodó tehát a hangulat az üzemben — mondotta. Ezután Kádár János kért szót. — Köszönöm a meghí­vást, a szíves fogadtatást. Örülök, hogy személyesen is köszönthetem önöket, önök révén a gyár egész kollektí­váját, s átadhatom a Köz­ponti Bizottság üdvözletét, gratulálhatok a munkasike­reiket elismerő oklevélhez. Tudom, hogy e siker mögött sok munka — másfél milli­árdos termelési érték — van. A mi 40 éve született új tár­sadalmunk a munka társa­dalma, mi nem mások ki­zsákmányolásából, hanem a magunk erejéből élünk és boldogulásunk erőforrása a gépeket működtető ember értékteremtő tevékenysége — mondotta bevezetőben, majd rámutatott, hogy sok szó esett erről pártunk leg-i utóbbi, XIII. kongresszusán is. E nyílt, minden fontos kérdést felelősen megtár­gyaló fórumon természetesen elemeztük a mögöttünk le­vő, nagyon nehéz éveket is, amelyeket eredményesen küzdöttünk végig. S amikor eredményekről beszélünk, akkor mögöttük mindig a nép erőfeszítéseit látjuk. A tapasztalatokat összegezve kimondhattuk: ha nem egy­szerűen a több, hanem a jó, s még jobb munkára alapo­zunk, a szűk esztendőket lassan, fokozatosan valóban magunk mögött tudhatjuk, mert jobb életünk feltétele-, it csakis munkával teremt­hetjük meg. Ez volt kong­resszusunk lényegi monda­nivalója az országnak, s úgy tapasztaljuk, az emberek meg is értették. Bizonyítja ezt az a biza­kodó légkör is, amelyben fel- szabadulásunk 40. évforduló­járól megemlékeztünk, s az a jó hangulat, amellyel a dolgozók országszerte ké­szülnek május 1-re, a mun­kásosztály, a nezetközi szó-, lidaritás nagy ünnepére. Ám az ünnep után ismét orszá­gos teendők várnak: zajla­nak a jelölőgyűlések, hama­rosan sor kerül az ország- gyűlési képviselő- és tanács­tagválasztásokra. Előrehaladásunkhoz ma rendre, fegyelemre, köteles­ségtudásra, jobb munkára van szükség. Erre népünk­ben megvan a kellő akarat, egység, összefogás. Kell azonban még valami: béke! Ezért írtuk alá a közelmúlt­ban — az érintett országok egységes akaratával — vé­dőpajzsunk, a Varsói Szer-, ződés meghosszabbításáról szóló dokumentumot — fe­jezte be köszöntőjét Kádár János, s jó egészséget, továb­bi sikereket kívánt a gyár dolgozóinak. (MTI) Eredményesen dolgoztak a vasutasok Ügyvezető elnökségi illés a MflK-nál A közelmúltban megtar­totta soron következő ülé­sét a Magyar Autóklub Bé­kés megyei szervezetének ügyvezető elnöksége. Lödy András, a klub alelnöke, a megyei KBT elnökségének tagja számolt be a két szer­vezet együttműködéséről, kö­zös munkájáról. Beszámoló­ját az ügyvezető elnökség elfogadta. A kitűnő együtt­működés jól szolgálja a köz­lekedők biztonságát, s a ha­tékony megelőző munkával közösen járulnak hozzá, hogy a megyében a közlekedési balesetek csökkenjenek. Ezután Tóth László titkár számolt be az első negyed­évi munkáról, összességében megállapította, hogy a vég­zett munka jó volt. Az első negyedévben 473 új tag lé-? pett be, s ez azt bizonyítja, hogy a megye autósai egyre jobban megismerik a klub szolgáltatásait és azokból részesedni akarnak. A me­gyei szervezet taglétszáma meghaladja a 8 ezret, s így országos szinten a „közép­mezőnybe” került. A költsé­gek növekedése miatt azon­ban egyes szolgáltatási ága­zatokban nem érik el a ter-\ vezeti bevételi eredménye­ket. Néhány újdonságról ,ás be­számolt Tóth László. Már­cius 1-gyel Szarvason bein­dult fél műszakkal a mini műszaki állomás, melynek május 13-án 18 órakor tart­ják a városi tanács nagyter­mében a vezetőségválasztó taggyűlését. Április 15-től a békéscsa­bai műszaki állomáson al- katrész-szaküzlet nyílt. Le- hoczkyné dr. Farkas Judit május 6-án 15—16 óráig várja a klub műszaki állo­másán a jogi tanácsra szo­rulókat. Demény Gyula Békéscsaba és a vonzás- körzetébe tartozó vasútállo­mások jelentős részt vállal­nak a megye személy- és áruszállításából. Tavaly több mint ötmillió utast szállítot­tak, valamivel többet, mint egy évvel korábban. Bevéte­li tervüket 93 millió forintra teljesítették, s csupán a me­gyeszékhelyen működő uta­zási irodájukban 7,4 millió forint értékben adtak el me­netjegyet. A szolgáltatások bővítése érdekében számos intézkedést tettek. Igények­hez alkalmazkodó menetren­det alakítottak ki, melynél figyelembe vették a város környékén kialakult mun­karendet, a megváltozott uta­zási igényeket. Ma már a megye településeiről jó a csatlakozási lehetőség a fővárosba, a szomszédos me­gyeszékhelyekre, illetve a nemzetközi összeköttetések révén a környező országokba. Nagyobb figyelmet fordítot­tak az utazóközönséggel köz­vetlen kapcsolatban álló vas­utasok magatartására, mun­kájára. Javították az utas­tájékoztatást, több állomás- épületet — így a muronyit, a szabadkígyósit, a kétegy- házit — felújítottak. Ko­moly erőfeszítéseket tettek a vasúti kocsik műszaki álla­potának, tisztaságának ér­dekében. Tavaly a megye vasútállo­másairól egymillió 354 ezer tonna árut szállítottak el. Különösen az exportszállítá­sok emelkedtek, s hét végi rakodásokat szerveztek. Kü­lönösen nagy volt a forga­lom — főleg az őszi szállítá­sok idején — Sarkadon, Csorváson, Muronyban és Gyulán. Az idén ötmillió 180 ezer utas és 3 millió 150 ezer tonna áru elszállítását, s a szolgáltatások további bőví­tését tervezik Békéscsabán, a MÁV-menetjegyirodában helyezték el a MÁVTOURS területi irodáját, amely bel­földi egyéni és csoportos uta­zások, üdültetések szervezé­sével foglalkozik. Gellért József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom