Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

NÉPÚJSÁG ,o. a múltból a jövőbe tlT-VAGTA 1985. június 1., szombat Aki a döntőbe jutott — már nyert Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára: Beszélgetés dr. Karaszek Judittal, a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának vezetőiével A Békéscsabán megrende­zett területi döntő — ahol Bács-Kiskun, Békés, Csongr- rád, Szolnok és Pest megye csapatai vetélkedtek — zsű­rijének elnöke, dr. Karaszek Judit, a KISZ KB agitációs, propagandaosztályának ve­zetője volt, de nemcsak ezért ismeri jól a VIT-vágtát. A vetélkedő ötlete az osztályon született meg, és végig irá­nyítói, Zelügyelői voltak a rendezésnek. A legilletéke­sebbtől kérünk tehát véle­ményt: milyennek találta a területi döntőt? — Békéscsabán nagyon jól felkészült csapatok mérték össze tudásukat. A verseny végig éles volt, a helyzet gyakran változott. Ezt mi sem jellemzi jobban, mint az a" tény, hogy amikor ebéd­szünetet tartottunk, a ké­sőbbi győztes meg az utolsó előtti helyen állt. Végül nágyszerű hajrával, elég nagy különbséggel nyertek, és ez szerintem annak kö­szönhető, hogy Békésé volt a legegységesebb csapat. ők mozgósították legjobban a „legénységet”, mindenki dol­gozott a sikerért. (Csak zá­rójelben jegyzem meg, mi a zsűriből úgy láttuk, hogy né­hány csapatnál csak pár em­ber dolgozott keményen, a többiek közelről nézték a versenyt.) Természetesen Bé­kés megye csapatában is volt néhány vezéregyéniség, akik magukkal ragadták a többieket. Azt hiszem, a töb­bi csapat is jól szórakozott, bár néhányan túl komolyan vették, éppen a legjátéko­sabb feladatokat. — Ez a méreteiben szo­katlanul nagy, országos ak­ció beváltotta-e a hozzáfű­zött reményeket? — Erre egyértelmű igen­nel válaszolhatok. Az első forduló során több ezer fia­talt sikerült megmozgatni. A játékban nemcsak azok vet­tek részt, akik közvetlenül játszottak, hanem azok is, akiket a versenyzők felke­restek, hogy elmondják él­ményeiket, vagy azok, akik segítettek a régi tárgyak gyűjtésében. A második for­duló során — talán ez sike­rült eddig a legjobban — széles körű ismeretanyag­ból, szervezőkészségből, öt­letességből, helyzetfelisme­résből vizsgáztak a csapatok. Voltak történelmi, kulturá­lis, kézügyességet igénylő feladatok is. így biztosítani lehetett, hogy a megyei vá­logatott igazán a legjobbak- ból álljon össze. Üjszerű vonása volt a vetélkedőnek, hogy döntésre is késztette a csapatokat, hiszen nekik, maguknak kellett kiválasz­taniuk, kiket delegálnak a megyei válogatottba. — Mi, akik benne vol­tunk, tudjuk, hogy a vágta nem volt hagyományos ve­télkedő ... — Mindvégig arra töre­kedtünk, hogy elkerüljük a vetélkedők szokásos „kér­dezz, felelek” stílusát. Ne a lexikális tudás döntsön, ha­nem inkább a kreativitás! A harmadik fordulóban, a te­rületi döntőn tapasztalhat­ták a játékosok, hogy gya­korlatilag nem volt szükség semmilyen szakirodalomra. Kellett viszont rádiójátékot csinálni, megjeleníteni a párt ’45-ös választási nagy­gyűlését, vagy készíteni egy faliújságot a gmk-król. Ezek a feladatok sokkal érdeke­sebbek és szórakoztatóbbak, mintha csak számokat és ne­veket kellett volna felsorol­ni. — Egy ilyen országos já­ték megrendezése nyilván nem olcsó. Mibe kerül pon­tosan? — Mivel egy forduló még hátra van, pontos végössze­get nem tudok mondani, egy azonban biztos: a VIT-vágta összes kiadásának fedezésére ötmillió forint áll rendelke­zésre költségvetésünkben. Ebből kell fizetnünk min­dent. — Ez tartalmazza a moszk­vai utazások költségeit is? — Nem, azt külön alapból fedezzük, természetesen, ha marad az ötmillióból, azt is ide csoportosítjuk át. — Nem kerül így túlságo­san sokba a VIT-vágta? — Első pillanatban tényleg nagynak tűnik az összeg. Mi azonban megnéztük a ha­vannai VIT előtt megrende­zett vetélkedők költségeit. Az a játék kevesebb embert mozgatott meg, nem.- volt ennyire érdekes, és sokkal többe került. A mai árak mellett ennyiből nem számít drágának egy több fordulós országos vetélkedő lebonyolí­tása. — Végül egy nagyon soka­kat érdeklő kérdés: milyen díjak várják a döntőbe ju­tott csapatokat? — Aki a döntőbe beju­tott, az már biztos, hogy nyert. A díjazás rendszere olyan, hogy a győztes csa­patból mindenki utazik Moszkvába, a második he­lyezettből 25, a harmadikból 15, a negyedik, vagyis a dön­tőben utolsó csapatból is tí­zen részesei lehetnek a vi­lágifjúsági találkozónak. Eb­ből a 90 emberből harmin­cán a politikai delegáció tag­jai lesznek, a döntés joga ebben most is a csapatoké. A döntő többi résztvevője — hetvenen — a moszkvai vi­lágifjúsági találkozóval egy időben zajló balatoni mini VIT-re kapnak meghívást. Így, ha távolról is, ők is ré­szesei lehetnek a fesztiváli hangulatnak. 1. 1. Környezetszépítés és sirgondozás Egységes szerelés, szakirodalom, videofilm Készülődés az országos vágtára A területi döntőt és az or­szágos összecsapást alig két hét választotta el egymás­tól. Mire fordította ezt az időt a Békés megyei csa­pat, hogyan készült a tévé- szereplésre? — Minden napra jutott valami tennivaló — mondja Lányai László, a megyei csapat kapitánya. — Kezdőd­tek a gondok azzal, hogy biztosítani kellett a csapat egységes „szerelését”, hi­szen egy kamerák előtt zajló vetélkedésen már a külcsín is számít. Szerencsére me­gyei és megyén kívüli vál­lalatok ebben rengeteget se­gítettek. A békéscsabai Ru- tex melegítőket adott, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár pó­lókat, a martfűi Tisza Cipő­gyár sportcipőkkel segítette a válogatottat. De valami módon segített az Üdítőital- ipari Vállalat, a Volán, a konzervgyár, a Zöldért, a baromfifeldolgozó vállalat,’ a Kner Nyomda és a Sárréti Tej is. És ami talán a leg­fontosabb, a megyei KISZ- bizottság és a politikai kép­zési központ teljes appará­tusa rengeteget dolgozott azért, hogy ez a vetélkedő sikerüljön. De a mindennapi, anyagi, technikai gondokon túl más­ként is készültünk a vetél­kedőre. A csapat egy része felfrissítette a VIT-ekkel kapcsolatos ismereteit, jár­ták a könyvtárakat, hogy olyan anyagokat találjanak, melyek még hiányoznak. A csapat másik része, főleg mi, újságírók, elkezdtük a VIT- vágta melléklet készítését. Amikor minden a feje tete­jén állt, megérkezett az újabb feladat; a 90 másod­perces videofilm elkészítése. Ehhez olyan technikai se­gédeszközöket kellett szerez­nünk, amilyenek még a sze­gedi körzeti stúdióból is hiányoznak. Végül a kecske­méti kábeltévések segítettek, az ő U—Matic berendezésü­kön vágtuk készre az anya­got. Ezek a konkrétumok, ezen túl inkább arra készültünk, hogy még egységesebbé, ösz- szeforrottabbá tegyük a csa­patot. Azt hiszem, erre a vetélkedőformára ez a leg­jobb felkészülési mód, hi­szen itt — legalábbis eddig — nem a lexikális ismerete-, ken, hanem inkább a jó csa­patmunkán múltak a dol­gok. Reméljük, hogy ez most is így lesz. Az egész Békés megyei csapat nevében mondhatom, eddig nagyon jól éreztük magunkat a ve­télkedő. egész ideje alatt. Kí­vánjuk, hogy ez a döntőben is így legyen, és nagyon jó versenyzést, sok sikert kí­vánunk a „konkurrenciá- nak”, Pest, Zala és Heves megye csapatának. A VIT-vágta nyitó fordu-i lójában az egyik feladat ar­ra szólította fel az induló csapatokat, hogy társadalmi munkát végezzenek környe­zetük szebbé tételére. A gyulai Kövizig Vik kb. csa­patából dr. Török Zoltán így emlékszik vissza: — Sok ötletünk volt, míg végül a Sarkadi úti temető őrét kerestük meg, és meg­kérdeztük, hogy tudna-e mutatni olyan sírt, amelyik­ben égy Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett pi­hen, s a sírja gondozatlan. Mutatott egyet. A többi már magától ment. A sírhalom környékét be­nőtte a gaz, látszott rajta, évek óta senki sem gondoz­za. Elkészítettük a fotót és munkához láttunk. Gyomta- lanítottuk a sírt, formát ad­tunk a mind jobban ellapo­sodó hantnak, árvácskatöve­ket ültettünk, és végül egy csokor vágott virággal fe­jeztük ki tiszteletünket. Kat­tant a Praktika, a feladat teljesítését fotóval igazol­tuk. Szaladhattunk volna vissza a klubunkba, hogy teljesítsük a többi feladatot, de percekig csak némán álltunk a sír mellett. Az ak­kori hangulatunkat az egyik csapattársam fogalmazta meg nagyon jól a temető kapu­jában. „Láttátok azt a több tucat 1944-es katonasírt gaz­zal, szeméttel elborítva? Mi lenne, ha összeszednénk még néhány embert és rászán­nánk egy fél napot...” Örülünk a jó szereplésnek! Szabó Miklóssal, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkárával a VIT- vágta eddigi fordulóiról, a VIT-ek céljáról, hangulatá­ról beszélgettünk: — Nagy öröm a megyei csapat eddigi jó szereplése és az, hogy igen sok fiatal indult a versenyen. Ez egy­ben tükrözi az ifjúság „becs­vágyát”, többre törekvését és jelzi, jártasak a szervezés­ben, az ifjúsági mozgalom történetében. Az ifjúsági mozgalomnak nagy hagyo­mányai vannak Békés me­gyében, és az a tapasztalat, hogy a mai fiatalok felké­szültségben és a gyakorlat­ban méltón folytatják e ha­gyományokat. Úgy vélem, ilyen szereplés után, mint a területi döntő megnyerése, jó esélye van a csapatnak a továbbiakra. Szükség esetén egyébként — amennyiben olyan feladat adódik — szá­míthatnak támogatásunkra, szívesen segítünk, örülnénk, ha több Békés megyei fiatal jutna el a VIT-re, melynek hangulata egyedülálló. — Először 1973-ban Ber­linben tapasztalhattam a fesztivál jelentőségét, ké­sőbb pedig már mint a me­gyei delegáció vezetője Ha­vannában. A lakosság, az ifjúság, a küldöttség mind­kettőn nagyon jól egymásra talált, annak ellenére, hogy voltak, akik ellenhangulatot próbáltak kelteni. Mégis ki­fejezésre jutott az ifjúság összefogása, a szolidaritás, az imperializmusellenesség, a haladás, a béke gondolata. A VIT nagyszerű ifjúsági de­monstráció, tele olyan esz­mékkel, melyekért a fiatal­ság lelkesedik és. szívesen harcol. A világ, ifjúságának nagy többsége a haladó esz­mékért száll síkra, azok meggyőződéses híve. Emel­lett természetesen a VIT-ek helyszínének is jelentősége van. — A Német Demokratikus Köztársaságban igen nagy figyelemmel foglalkoznak az ifjúsággal, komoly eredmé­nyeket tudnak felmutatni a lakás, munka és az ideoló­gia területén. Ez kifejezésre jutott a berlini VIT-en, mely egyébként politikai erejével, szánességével jelen­tett nagy élményt. A havan­nai fesztivál sajátossága földrajzi helyzetéből adódott. Az amerikai imperializmus fenyegetését ott közvetlenül érezhettük, és nagy hatás­sal volt ránk, ahogy a ku­bai nép egyöntetűen hitet tett a szocialista törekvések mellett. Meggyőződhettünk: mindennap készen kell áll­niuk arra, hogy megvédjék hazájukat. — Kuba györyörű ország, felejthetetlenül szép. A la­kóit pedig még kedvezőbb jelzőkkel illethetnénk. Lel­kes, forradalmi hangulat várta a VIT-küldötteket és egység tükröződött. Külön­böző színű emberek élnek együtt Kubában, bármiféle gyűlölet, ellenérzés nélkül, mindenkit meggyőzve arról, hogy a szolidaritás és az apartheid elleni harc nem elv, hanem gyakorlat. Bízom benne, hogy a mos­tani moszkvai VIT hasonló­an szép élményeket, tapasz­talatokat nyújt majd sok Bé­kés megyei fiatalnak! VIT-vágta krónika (Folytatás az 1. oldalról) Hasznos volt az a feladat is, mely mozgásra, valami­lyen csapatsportra késztetett. Ehhez előbb partnert, másik vágtázó csapatot kellett ta­lálni, s ha megvolt, kezdődhe­tett a játék, futball- vagy röplabdameccs, kötélhúzás, kinek mihez volt kedve. És hogy mindez miiyen ered­ménnyel járt, bejutott-e a csapat a megyei döntőbe, azt a Népújságból hamaro­san megtudhatták a verseny­zők. összesen 71 csapat, azaz mintegy 700 fiatal vetélke­dett egy héttel később Bé­késcsabán, a KISZ-iskolán, a második fordulóban. Vala­mennyiünknek nagy élmény volt. Sok-sok érdekes feladat, szervezett, zökkenőmentes játékvezetés és játék, jó han­gulat, jó idő és mozgalhias- ság jellemezte a napot, me­lyet teljesen kitöltött a ver­seny. A számítógépekhez kap­csolt képernyőkön folyama­tosan közölték a csapatok eredményeit, ami este felé vált igazán érdekessé. A végeredmény: első lett a Bé­kés Megyei Népújság, má­sodik a gyulai KÖVIZIR, harmadik az SZMT csapata. A további sorrend: Szegha­lom — Simon Ferenc KISZ- alapszervezet, Békés — Pe­dagógus III, iíerendás, Szeghalom — Fehér Lajos Tsz., Békéscsaba — ®yopár klub, Békéscsaba KPM —• Róna klub, Orosháza — K. Á. V. É. E csapatok tag­jai közül kerültek be a já­tékosok a megyei 40 fős vá­„Nagyüzem” a megyei döntőn logatottba úgy, hogy az első helyezett mind a tíz, a má­sodik nyolc, a harmadik öt stb. tagját delegálta. Az így kibővült csapatra várt a kö­vetkező szombaton kemény küzdelem. Budapest, Bács- Kiskun, Csongrád és Szolnok megye válogatottjával kel­lett mérkőzni a harmadik fordulóban, a területi dön­tőn, ugyancsak Békéscsabán. Itt már „vérre ment” a játék; "komoly, olykor el­keseredett harc folyt a pontokért. Az utolsó ne­gyedben Békés megye az élre került, s ott is maradt. 'Negyven VIT-vágta emblé­más pólót vehetett át ekkor a csapat. Ezzel a helyezés­sel a megyei válogatott be­jutott a június 2-i országos döntőbe és tíz tagjával már biztos helye van a moszkvai VIT-re utazók* sorában. Az országos döntőt megnyerő csapatnak mind a 40 tagja VIT-küldött lesz. Erre a ne­gyedik fordulóra kapták egyébként a csapatok azt az előzetes feladatot, hogy ké­szítsenek egy 6—8 oldalas VIT-vágta újságot. Most a Békés megyeit tartja kezé­ben az olvasó. Az országos döntő a tele­vízió kamerái előtt zajlik, a képernyőn figyelemmel kí­sérhetik majd a megyékért — Békés, Heves, Pest és Za­la megye vetélkedik — szur­kolók. De nemcsak szurkol­ni, játszani is lehet. Egyes feladatoknál a nézők segít­ségére, támogatására lesz szüksége a versenyzőknek. Nem csupán a csapaton, ha­nem Békés megye lakossá­gán is múlik majd, hogyan végződik számunkra a vágta. BíKÍSMfG«! Tovább játszani! — a kamerák előtt )»«• a* . ■*„..** ■? rr*-' m Mtqaiaas játék 3 ItlSZ-iskjíáa VIT-vágott

Next

/
Oldalképek
Tartalom