Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁJUS 29., SZERDA Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM éves terv eddigi eredmé­nyeiről, az előttünk álló fel­adatokról adott áttekintést. Tisztelt Hallgatóság! Békés megye gazdasága az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődik, és a főbb mennyiségi előirányza­tokat tekintve megvalósul a megye VI. ötéves terve. Nagy örömünkre szolgál, hogy ebben élen jár Oros­háza gazdasága. Az iparban a termelés mennyiségi növekedése éves átlagban meghaladja a 3 százalékot. Az ipari terme­lés feltételei elsősorban az állami iparban megvalósult fejlesztések eredményeként javultak a Kner Nyomdá­ban, Mezőkovácsházán áz ÉVIG alkatrészgyárában, Békéscsabán a baromfifel­dolgozó vállalatnál; Oroshá­zán sütőüzem és takarmány­keverő készült el. Békés megye mezőgazda­sága az országos fejlődés üterrfét meghaladva évente közel 4 százalékkal növelte termelését, az időjárás okoz­ta nehézségek (árvíz-, bel­víz-, hóvihar-, aszálykárok) ellenére is a célkitűzéseket várhatóan teljesíti. Ehhez jelentősen hozzájárultak Orosháza és környéke me­zőgazdasági üzemei, akik az ismert nehézségek ellenére is 14 esetben kaptak kiváló címet. Évente átlagosan 9 százalékkal több gabonát, 12 százalékkal több húst ter­melünk, mint az V. ötéves terv éveiben. Az egy lakos­ra jutó gabonatermelés megi haladja a 3 tonnát, a húster­melés pedig az 500 kilogram­mot. A közlekedés-szállítás fej­lődött. A közúti személy- és áruszállítás részaránya nö­vekedett. Javult a jármű­vek kihasználtsága. Fejlődés következett be a főútvona­lak városi szakaszainak kor­szerűsítésében, javult vasúti hálózatunk. Ebben jelentős eredményeket éppen Oros­házán értünk el, mégis to­vább nőtt az ország más te­rületeihez viszonyított lema­radása megyénknek. A kereskedelmi hálózat tovább javult, a bolthálózat alapterületének közel 10 százalékos, a vendéglátóhe­lyek több mint 3 százalékos bővítése elsősorban az alap­ellátás javítására irányult. Felépült többek között sok ABC- és iparcikkáruház: a telekgerendási Skála-Coop- raktár, a szarvasi kemping, s itt Orosházán a szálloda, a Hotel Alföld. A műszaki­technikai színvonalban, a (Folytatás a 3. oldalon) Szavazatainkkal erősítsük meg pártunk politikáját Szabó Miklós beszéde az orosházi választási gyűlésen Szabó Miklós beszéde mot kaptak, ha ritkán mun­kához jutottak. Szocialista fejlődésünk 40 évének óriási eredményeit hűen kifejezi a január 1-én 40. születésnapját köszöntő Orosháza város legújabb ko­ri története is. Modern gyá­rak, nagy hírű szövetkezetek egész sora, új lakótelepek, iskolák, áruházak és egyéb intézmények hirdetik azokat. A továbbiakban nemzet­közi kérdésekről szólt, majd az állami élet, a tanácsi munka színvonaláról, a de­mokratizmus fejlődéséről be­szélt. Ezt követően a VI. öt­Fotő: Fazekas László A kánikula sem riasztotta el az érdeklődőket tegnap délután Orosházán a válasz­tási gyűlésről. A Petőfi Mű­velődési Központban tartott rendezvényen mintegy 500- an vettek részt, a város minden rétege képviseltette magát, üzemek, termelőszö­vetkezetek, intézmények dolgozói, veteránok és első választók. Az elnökségben ott voltak a város párt-, ál­lami, társadalmi szerveinek vezetői, két választókerület országgyűlési képviselőjelölt­jei. A vendégeket Varga Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, majd Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára mondott be­szédet. A választási gyűlés elnöksége Tisztelt Választási Gyűlés! Kedves Elvtársak! A választásokra való ké­szülődésünk folytatása egy hosszabb belpolitikai ese­ménysorozatnak, amelyben kiemelt helyet kapott ha­zánk felszabadulása 40. év­fordulójának megünneplése és pártunk, az MSZMP XIII. kongresszusa. Ezt a soroza­tot mi Békés megyében 1984. szeptember 23-ián kezd­tük el, az ország elsőnek fel­szabadult települése, Batto- nya felszabadulási évfordu­lóján. Azon az őszi esős na­pon emlékláng gyulladt, s — a 40 év történelmi jelen­tőségű eredményeihez méltó ünnepségeket látva szerte az országban — jutott el Ne- mesmedvesig, az utolsóként felszabadult nyugati határ­széli kisközségig. A felszaba-, dulási ünnepségeken, az áp­rilis 4-i megemlékezéseken kifejezésre jutott lakossá­gunk egységes véleménye, amely szerint április 4. a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe. A megem­lékezések alkalmat adtak ar­ra is, hogy összegezzük a négy évtized eredményeit és tapasztalatait, tovább erő­sítve nemzeti egységünket. A felszabadulás előtt Bé­kés megyét fejletlen ipar és mezőgazdaság, jelentős szá-i mú agrárproletár, ínség, jár­ványok jellemezték. így volt ez „a legnagyobb magyar fa­luban”, Orosházán is, ahol 1922-ben 2781 munkanélkü­lit, megannyi családot tar­tott nyilván az elöljáróság, később csupán a Rákóczite- lepen mintegy 1500 főt, akik még nagyobb nyomorban él­tek, mivel csak fele napszá­A résztvevők egy csoportja A kormány és a KISZ KB képviselőinek megbeszélése A Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottságának képviselői Lázár Györgynek, a kormány elnökének és Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésé­vel tegnap megbeszélését tartottak a Parlamentben. A tanácskozás részvevői áttekintették az MSZMP KB 1984. október 9-i ifjúságpo­litikai állásfoglalása alapján elhatározott, illetve tervezett kormányzati intézkedéseket. A KISZ képviselői, méltá­nyolva az ifjúság helyzeté­nek javítására tett lépéseket, különösen sürgetőnek ítélték a fiatal családok lakáshoz jutási feltételeinek további javítását, valamint a gyer­mek- és ifjúságvédelem fej­lesztését. A kormány képvi­selői — nem vitatva az igé­nyek jogosságát — kifejtet­ték, hogy azok kielégítésére a népgazdasági lehetőségek bővülésének arányában ke­rülhet sor. Megerősítették azt a szándékukat, hogy a hete­dik ötéves terv kidolgozása során külön feladattervbe foglalják össze az ifjúságpo­litika kormányzati tennivaló­it. A résztvevők egyetértet­tek abban, hogy — figye­lembe véve növekvő önálló­ságukat — a tanácsoknak, a vállalatoknak és a szövetke­zeteknek, továbbá az érdek- képviseleti és a mozgalmi szerveknek is mind nagyobb szerepe van az ifjúságpoliti­kai feladatok végrehajtásá­ban. A tanácskozáson a KISZ képviselői ismertették az if­júsági szövetség újabb kez­deményezéseit, akcióit, ame­lyeket a társadalmi-gazdasá­gi feladatok megoldása ér­dekében tett. A kormány el­ismerte és továbbra is igény­li a KISZ-nek azokat a tö­rekvéseit, amelyek hozzájá­rulnak a szocialista építés si­keres folytatásához, népgaz­dasági terveink teljesítésé­hez. Külön is nagyra értékeli az ifjúmunkások, a fiatal szakemberek becsületes helytállását, a fiatal újítók kezdeményezőkészségét és vállalkozó szellemét, amely fontos hozzájárulás a műsza­ki-technikai haladás meg­gyorsításához, a gazdasági hatékonyság javításához. Ugyancsak üdvözli a diákok közhasznú munkavégzésének bővítését szolgáló kezdemé­nyezéseket. A megbeszélés résztvevői véleményt cseréltek az álla­mi ifjúsági munka tovább­fejlesztésének feladatairól, és megállapodtak abban, hogy erősíteni, tartalmában gazda­gítani kell az ifjúsági szövet­ség és az állami szervek — egyébként hagyományosan jó — együttműködését. Fogadás a városi tanácsnál Ünnepélyesen megnyitották Békéscsabán a zrenjanini kulturális napokat A zrenjanini kulturális na­pokra május 27-én Drasko- vity Radomirnak, a Zrenja­nini Művelődési Érdekkö­zösség titkárának vezetésével négytagú kulturális delegáció érkezett Békéscsabára. A küldöttség tagjai: Pejovity Milorad, a szocialista szövet­ség titkára, Bojtat György, a művelődési érdekközösség választmányának elnöke, Zsivkov Stevan, az érdek- közösség választmányának tagja és Dusán Momirski, a nemzetközi ügyek főnöke. A delegációval érkezett — a kulturális napok megnyi­tójára — Zsirovity Ljubisa, a zrenjanini Skupsina alel- nöke. A vendégeket május 28-án, tegnap délelőtt a Bé­késcsabai Városi Tanácsnál fogadták a megyeszékhely vezetői: dr. Ábrahám Béla, az MSZMP Békéscsabai Vá­rosi Bizottságának első tit­kára, Sasala János tanácsel­nök. A városi pártbizottság és a városi tanács nevében Sasala János köszöntötte a vendégeket, és mutatta be a vendéglátó várost. A testvérváros küldöttsége nevében Zsirovity Ljubisa mondott köszönetét a fogad­tatásért. Délután fél 5 órakor a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban a két nemzet himnusza után dr.'Szabó Fe­renc megyei múzeumigaz­gató köszöntötte a vendége­ket, majd Zsirovity Ljubisa, a zrenjanini Skupsina alelnö- ke mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy a két vá­ros 19 éve tartó és mind szorosabbá váló együttmű­ködése, testvérvárosi kapcso­lata — elsősorban a kulturá­lis élet területén — mutat­hat fel szép eredményeket. — A zrenjanini kulturális napok békéscsabai esemény- sorozata népeink, nemzetisé­geink kapcsolatának elmé­lyülését kívánja elősegíteni 1— mondotta. — A fotókiál­lítás, mely a zrenjanini na­pok első eseménye, sokolda­lúan mutatja be városunk kulturális, gazdasági életét, negyvenéves fejlődését. Befejezésül arról beszélt, hogy a Békéscsabán eltöltött idő, a zrenjanini kulturális napok minden alkalma elő­segíti majd a baráti kapcso­latok kibontakozását, egymás megismerését. A megnyitón közreműkö­dött a Kocsa Kolarovról el­nevezett ifjúsági kórus, Mir­ko Bulovan vezényletével. A kórus este 8 órától a városi tanács dísztermében adott színvonalas hangversenyt. Ma, szerdán délután 4 órakor a zrenjanini képző­művészek tárlatát nyitják meg a Munkácsy Múzeum­ban, este 8 (jrakor pedig Bat- tonyán rendezik meg a zren­janini írók irodalmi estjét. Zsirovity Ljubisa (jobbról) mondott beszédet a zrenjanini kulturális napok megnyitóján Fotó: Gál Edit Ülésezett a megyei társadalombiztosítási tanács A Békés Megyei Társada­lombiztosítási Tanács május 28-án, tegnap délután ülést tartott Békéscsabán, az SZMT Tanácsköztársaság úti székházában. A társadalom- biztosítási tanács tagjait és a meghívottakat Dér Lászió­né, a tanács elnöke köszön­tötte. Többek között dr. Su- rányi Klárát, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa po­litikai munkatársát. A napirendi pontok meg­tárgyalása előtt a tanács tagjai egyperces néma fel­állással tisztelegtek dr. Gyebnár András emléke előtt, aki a közelmúltban halt meg, és tagja volt a megyei társadalombiztosítási tanácsnak. Ezt követően dr. Vízhányó Mihály titkárság- vezető a bíróság elé került társadalombiztosítási ügye­ket elemezte. Elmondta, hogy az elemzés 1984. év III. és 1985. I. negyedévére terjed ki. Ez alatt az idő alatt a megyei társadalombiztosítási tanács és bizottságai elé 251 jogorvoslati ügy került. A megyei társadalombiztosítási tanács határozatai ellen 44- en fellebbeztek a munkaügyi bírósághoz. Ezek közül a bí­róság 15 esetben változtatta meg a társadalombiztosítási igazgatóság határozatát. Ki­lenc ügyben még nem szüle­tett meg a yégleges döntés. A megváltoztató ítéletek kö­zül valamennyi a szolgálati időre vonatkozott. A meg­változtató ítéletek jellemző szempontja volt, hogy a bíró­ság a felperes által bejelen­tett újab tanúk vallomását vette figyelembe, illetve egyes esetekben kedvezőb­ben értékelte a meglevő ta­núvallomásokat. összegzésül az előadó megállapította, hogy nem volt olyan ügy, amelyben a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság jogsértően járt volna el. Végül a testület jogorvos­lati és méltányossági ügyek­ben döntött. L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom