Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

1985. május 28., kedd mennyiük elhatározása, még­is talán kiemelkedik közü­lük Mészáros János kisipa­ros, aki az iskola központi fűtésének szerelését vállal­ta el társadalmi munkában. Ennek értéke becslések sze­rint mintegy 80 ezer forint! A helyi költségvetési üzem dolgozói 100 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vál­laltak. A község vezetői el­ismeréssel szóltak azokról a gyulai üzemekről, amelyek a náluk dolgozó elekiek miatt ajánlottak fel támogatást. Ez mintegy 800 eljáró dolgozó­ra vonatkozik. De sorolhatnánk a többi kisiparost is, Német János ácsot, meg Morár Antalt, Gémes József és Gál György kőművest, Halasi György la­katost, akik önzetlenül si­ettek a nemes ügy elősegí­tésére. Sok társadalmi mun­kát teljesít az iskolaépítés­nél Germán Géza, a költ.! ségvetési üzem — a kivite­lezők — vezetője, Málik Jó­zsef műszaki csoportvezető, aki koordinálja a társadal­mi munkákat. S hogy nem csak a köz­ségben és Gyulán igyekez­nek támogatni az elekiek tö­rekvését, azt bizonyítja: a békéscsabai Balassi együttes és a Jókai Színház művészei is* felajánlották, hogy elő­adást tartanak, . amelynek bevételével szeretnének hoz­zájárulni az eleki iskola mi­előbbi felépítéséhez. A he­lyi iskola igazgatója és a művelődési ház vezetője el­határozták, hogy közös mű­sorokat adnak elő a tanú-, Ipkkal és ezeknek az előadá­soknak a bevételét is az is­kolaépítésre fordítják. Az iskolaépítés Eleken közügy lett. Nem csoda hát, hogy büszkén mutatják a ta- náesházán az iskola makett­jét és a füzetlapon az isko­lás írást: „Ilyen lesz az is­kolánk”. Kép, szöveg: Béla Ottó Az elekieknek is régi gondjuk a tanteremhiány. Jelenleg hét szükségtante­remben folyik az oktatás, s így nem csoda, hogy a nagy­község vezetése már régóta törekszik egy új iskola mi­előbbi felépítésére. Lényegé­ben ez az erőfeszítés 1983- % ban biztatott közeli megol­dással, mikor is lerakták az újonnan épülő iskola alap­kövét. Amint Szántó István tanácselnöktől megtudtuk, a Szegedi Tervező Vállalat ké­szítette el a 12 tantermes és tornatermes iskola tervét úgy, hogy azt három ütem­ben lehessen megvalósítani. Az első ütem építése jól ha­lad. Ebben négy tanterem, valamint kisegítő helyiségek felépítése szerepel. A torna­terem építése várhatóan át­húzódik a VII. ötéves terv időszakára. A megyei tanács anyagi segítségén kívül — négy és fél millió forintot biztosítottak az építkezés­hez — tekintélyes összegű saját erő is kellett, hiszen az összes költség várhatóan eléri a 13 millió forintot. A nagyközség lakossága tevé­kenyen veszi ki részét az építkezés elősegítéséből; Vállalták, hogy öt év alatt lejenként ezer forintot fi­zetnek be évi 200 forintos részletekben az iskola épí­tésére. A községben működő vál­lalatok, intézmények, szö­vetkezetek is erejükhöz ké­pest kívánják támogatni, hogy mielőbb új iskolában tanulhassanak az eleki gyer­mekek. A helyi szövetkezet tagsága zárszámadó közgyű­lésén úgy határozott, hogy az arra a napra járó fizeté­Már az ácsok dolgoznak a harmadik szinten süket az. iskola építésére ajánlják fel. A tsz építőbri­gádja háromheti munkát és a községben működő kisipa­rosok társadalmi munkát ajánlottak fel, főleg szak­munkát. Dicséretre méltó vala­Wayner-est Békéscsabán A Budapesti MÁV Szimfo­nikus Zenekar adott hang­versenyt az elmúlt héten a Jókai Színházban, Nagy Fe­renc vezényletével, Rohonyi Anikó, Számadó Gabriella, Hormai-Horváth József és Miller Lajos közreműködésé­vel. (Nem hagyhatom emlí­tés nélkül, mekkora büszke­séggel töltött el, hogy a ze­nekar soraiban láthattam a Békéscsabai Zeneművészeti Szakközépiskolában jelenleg érettségiző Bajusznács Mi­hályt, aki a basszusklariné­tos megbetegedése miatt az utolsó pillanatban „beugrott” és példásan megállta a he­lyét.) A műsort Wagner-opera- részletekből állították össze. Ez a műsor-összeállítás ne­mes, de nehéz feladatot rótt a zenekarra, és a szólistákra. Hogy mennyire nemes a fel­adat, azt fölösleges magya­rázni : Wagner zenéje nem marad hatás nélkül egyetlen hallgatójára sem. Inkább a nehézségeket emelném ki. melyek a koncert sikerét hátrányosan befolyásolhat­ják Wagner műveit nemcsak a Wagner-, és általában az operarajongók hallgatják gyakran, hiszen az éterben keresgélve minden rádióhall­gató gyakran találkozik ve­lük. Sokszor halljuk őket jobbnál jobb előadásban, vi­lághírű zenekarok, karmes­terek, operaénekesek tolmá­csolásában. Fülünkben pedig az ismerős harmóniák, dal­lamok nyomán felrémlik né­hány felejthetetlen emlék, melyet minden újbóli meg­hallgatásnál visszavárunk. De mi van, ha nincs ami pó­tolja, esetleg túlszárnyalja korábbi élményünket? A másik nehézség objek- tívebb: a színházterem nem hangversenyterem, tompítja a hangot. Wagner viliódzó színeit, varázsos atmoszférá­ját, ' velőt rázó csúcspontjait egyszerűen elnyeli. Bántób- ban hallatszanak a hibák is,, például ha nem egyszerre in­dítják a hangot a fúvós hangszerek, vagy ha hami­san, pontatlanul játszanak a hegedűk. Arról nem is be- * szélve, hogy a Wagner mű­vek interpretálásához jóval nagyobb apparátusra van szükség, amely azonban ezen a színpadon nem fér. el. A nehézségek vázolása után valamit magáról az elő­adásról. A zenekar és a karmester között jó volt az összhang. Nagy Ferenc pontosan, kor­rektül dirigált, kerülte a fö­lösleges mozdulatokat. A ze­nekar engedte hatni magára a karmester egyéniségét, fe­gyelmezetten és szintén kor­rekt módon játszott. Ez per­sze nem elég, különösen Wagnernél nem. Különösen zavart ez a hűvös kimértség a Trisztán és Izolda előjá­tékában. Annál nagyobb volt a meglepetésem néhány perc­cel később, amikor Számadó Gabriella elkezdte énekelni Izolda halálát, s a zenekar egyre inkább megélénkült. Számadó Gabriella tehetsé­gének szubjektív ereje ma­gával ragadta a muzsikuso­kat és a közönséget egyaránt. A rossz akusztika és a vo­nóskar kis létszáma ellenére megszólalt az addig annyira hiányolt drámai forte. A hangverseny másik nagy élménye Wolfram versenyda­la volt a Tannhäuser című operából, melyet Miller La­jos énekelt, kifejezésteli, kel­lemes hangon, mely nem volt erőltetett, mégis uralta a zenekari hangzást. Előadá­sa zeneileg átgondolt volt, mély líraiság jellemezte. S ami nem elég gyakori jó tu­lajdonság: minden szavát érteni lehetett. Azt hiszem, a hangverseny igazán szép pillanatai akkor születtek, amikor az előadók megsejtettek valamit abból az atmoszférából, melyben ezek a művek születtek, sőt amely nélkül soha nem szü­lettek volna meg, s amelyet ma úgy hívunk: romantikus életérzés. Ha pedig ez elsik­kad, a lényeg sikkad el: az emóció. Enélkül pedig nem marad más, mint hangok hal­maza, üres forma, tartalom nélkül. Kiss Zsuzsanna KÉPERNYŐ Élő és holt percek Dőreség lenne sommázott véleményt mondani még egyet­len hét televíziós műsorairól is. Arról nem beszélve, hogy ál­talában „a Magyar Televízió” programjait kár égy kalap alá venni. Vannak tetsző és érdektelen adások, ez természetes. Kinek milyen az ízlése; választhat a kínálatból, legfeljebb nehezen talál csemegét. De hiszen sok millió ember gusztu­sához lehetetlen igazodni, s a legkülönbözőbb műsorok csak színesítik az összképet. Aligha hinném például, hogy hajda­nán a Nyugat című irodalmi folyóiratot bárki is a benne kö­zölt hirdetések alapján ítélte volna meg. Mivel nem tarto­zom azok közé, akik azzal kínozzák magukat, hogy váloga­tás nélkül merednek a képernyőn vibráló jelekre, - ezért nemcsak előre válogatok a kínálatból, de „menet közben” is szívfájdalom nélkül kikapcsolom a készüléket, ha nem talál­kozik az ízlésünk. .Így aztán az áramtalanító gomb a televí­zióm egyik leghasznosabb alkatrésze. Történt az elmúlt héten is, hogy hosszas gyötrődj után “félbehagytam egy kerekasz - tai-beszélgetést, melynek a témája ugyan érdekelt volna (egy bolygón élünk — mármint a kapitalizmussal), ám a meg­valósítás olyan merev, kimódolt, unalmas volt, hogy tanítani lehetne — ellenpéllaként. A jó példák gazdagítására is volt alkalom: Gogol Holt lelkek című regényéből készítettek té­véjátékot. Nem is tudom, miért nem szerepelnek gyakrab­ban az irodalom klasszikusai a képernyőn? Hiszen annyi ér­ték halmozódott fel századok — évezredek! — során, hogy abból válogathatunk, kívánalom szerint. Kicsit megemelve a mércét mai alkotók és befogadók számára is. Gyerekműsorok Ha rendkívüli politikai események vagy sportműsorok mi­att hétfői napon lehet nálunk televíziós közvetítés, miért né lehetne egyszei; gyermekműsorok miatt is. Csak javulhat ál­tala a fent említett „összkép”, hiszen gyermek- és ifjúsági filmek tekintetében ugyancsak a világ élvonalához tartozunk. Számos nemzetközi díj bizonyítja, hogy alkotóink szót érte­nek a gyerekközönséggel, nemes szórakozást szerezve a fel­nőtteknek is. A televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek VI. kőszegi szemléjének műsorai uralták az elmúlt héten a képernyőt, és az jó „uralom” volt. Szombat délután tetőzött a gyermeknapi kavalkád, amikor Három kívánság címmel afféle Önök kérték adást szerveztek a legifjabbak ötletei alapján. Bő 15 ezer levélből válogatták a legérdekesebbeket, keresztmetszetet adva a gyerekek világáról. Milyen jó, hogy véletlenül se szerepelt az álmok netovábbjai között az „egy­szer libasültet enni”, s a hozzá hasonló, nem is olyan ré­gen még elérhetetlen boldogság. Akadt így is szívszorongató pillanat, amikor például a különvált szülők gyermekei az apukát szerették volna látni. Vagy a mozgássérült kislány, aki átszellemült arcocskával köszönte mindenkinek a segítsé­get, s kérte, hogy sugározzanak balettet. .. Ám a legtöbb gyerek játszani akart, szórakozni. A csabacsüdi Krasznai Eri­ka menő manekennel találkozhatott, a békéscsabai Jelinek Zsuzsi versét pedig tapasztaltabb „pályatársa”, Baranyi Fe­renc költő értékelte. Szokolay Sándor zeneszerző is komolyan vette egy fiatal muzsikus művét, s Farkas Bertalantól az el­ső osztályú focistákig mindenki készséges játszótárs volt. Va­sárnap es,te, a Kapcsoltam adásakor a jóságos mosolyú Rózsa György is a gyerekek érdekében szólt: legalább ezen az es­ten hadd maradhassanak fenn tovább. Lehet e kérésnek el­lenállni? D magyar dal ünnepe Hogy jó emlékekkel búcsúzzam a héttől, megjelöltem ma­gamnak a Pesti Vigadóból közvetített adást, amely történeti dalokat és virágénekeket ígért. Olyan alkattal vert, vagy áldott meg a sors, hogy régi kövek közt gyakran viszontlá­tom a hajdani életet. Tenyeremmel megsimítok egy téglát, s közben arra gondolok, hogy amikor a régvolt kőműves kezé­ben megfordult a kődarab, aznap vajon milyen vacsorával várta haza az asszonya. Megsárgult újságokat lapozva, át­suhan rajtam elmúlt korok szele, s elképzelem, amint ezeket a lapokat olvasták az emberek, másokba pedig palántát cso­magoltak a piacon. A nép lelkének leghívebb megőrzői a da­lok, ezért hasonlíthatatlan öröm számomra, ha szép tolmá­csolásban hallhatom őket. Mint ahogy történt ez alkalommal, amikor kedvenc énekesem. Béres Ferenc is fellépett. Férfias, mégis simogatóan tiszta hangja bűvöletében nemcsak végvá­ri vitézek, széptevő ifjak között érzefn magam, de felidézek egy gyerekkori emléket, amikor Gyomán először láttam Bé­res Ferencet. Hej, de nagyon sok év telt el közben, és milyen jó ismét hallani az oly ritkán megvalósuló álmot: „tőled violám, csak a halál old el ...” (Andódy) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Ha varázsló volnék. 10.05: Két hangon. Versek. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.47: Nótacsokor. 11.40: Nemes Barry Lyndon úr « emlékiratai. 12.45: Hárman Párizsban. 12.30: Ki nyer ma? 14.10 : Magyaráh szólva . . . 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. 15.03: Arcképek az orosz iro­dalomból: Lev Tolsztoj. 15.21: Dzsesszmelódiák. 16.05: Varázskörben. 17.00: Világablak. 17.30: Beszélni nehéz. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Szervánszky Endre: Név­nap a cserénynél —* pász­torjelenet. 20.15: Van benne ráció. 20.30: Dietrich Fischer-Dieskau 60 éves. 21.30: *Földközelben. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Mozart: E-dúr trió. K. 542. 22.50: Kígyókultusz a magyar nép hagyományában. 23.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ , * 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: A XVIII. század fúvósze­néjéből. 12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken. 13.C5: Popzene sztereóban. 14.00: Kereskedő Tamás zongo­rázik. 14.15: Népi zenekarok műsorá­ból. 14.40: Hangos szótár. 15.05: Mátray Ferenc operettfel­vételeiből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.05: ökölvívó EB-ről jelentjük. 17.20: Filmzene. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: A pajzán griffmadár. 20.25: Tip-top parádé. 21.05: ökölvívó EB-ről jelentjük. 21.20: Török Tamás portré. 22.20: Zeneközeiben a hallgató. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Massenet operáiból. 9.50: Kamarazene. 10.40: Szimfonikus zene. 11.40: Nicolae Herlea Verdi-áriá- kat énekel. 12.09: A kamarazene kedvelői­nek. 13.05: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.20: Bemutatjuk új felvételein­ket. 14.02: Zenekari muzsika. 15.30: Zenei tükör. 16.00: Üj operalemezeinkből. Közben: 16.58: Májusdicsérő. Versek. 17.19: Az Üj operalemezeinkből folytatása. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Üj lemezeinkből. 20.29: Régi magyar muzsika. 21.02: A holland Crooks együt­tes nagylemeze. 21.42: Vlagyiszlav Pjavko opera­áriákat énekel. 22.20: Miért él az ember? SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Könnyűzene vonósokra. 17.15: Zsibongó. 17.40: Régi lemezalbumok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az AC/DC együttes rock percei. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Idősebbek is elkezdhetik. 8.30: Iskolatévé. 8.55: Erős, mint a halál. 10.25: Képújság. 15.20: Hírek. 15.25: Autók és emberek. 16.15: Magyarországért harcol­tak. 16.55: Három nap tévéműsora. 17.00: Sorstársak. 17.20: Képújság. \ 17.25: A nyugdíjkorhatáron túl... 17.55: Reklám. 18.00: Egy boldog nyár Buda­pesten. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.10: A halál archívuma. 21.15: Stúdió ’85. 22.15: A tolmács koronatanú. Kb. 23.05: Tv-híradó 3. 23.15: Himnusz. II. MŰSOR 15.50: Képújság. 15.55: Kerek világa. 16.05: Képújság. 16.10: Deltácska. 16.30: Mi és a számítógép. 17.00: ökölvívó Európa-bajnok- ság. 18.30: Körzeti adások. 19.05: Levél a nepáli hegyekből. 19.30: S.O.S. Gyermekfalu. 20.00: Ki vagyok én? 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Autó-motorsport. 21.40: ökölvívó Európa-bajnok- ság. 22.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.50: Kedvelt operákból. 21.35: Tv-Galéria. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD I. MŰSOR . 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: A nyár — az érés ideje. 9.30: Ne feledd: Petrova gora. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: A Bistra hegység körül. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.30: Videooldalak. 16.40: A Bistra hegység körül. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Korunk világa. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Irodalom. 18.45: Kérték — nézzék. 19.10: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párbeszédek — belpolitikai adás. 20.55: Metró — francia játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Hajók az Adrián. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tamburaest. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Hőstettek ideje. 21.50: Művelődési műsor. 22.20: ökölvívó EB. SZÍNHÁZ 1985. május 28_án kedden 15 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Blaha-bérlet 1985 május 28-án kedden 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Vörösmarty-bérlet 1985. május 28-án kedden 19 órakor Békéscsabán: GELLÉRTHEGYI ALMOK Bérletszünet 1985. május 29-én szerdán 19 órakor Békéscsabán: A NYUGAT LANYA (a szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka) Bérletszünet 1985. május 29-én szerdán 19 órakor Budapesten: A BOR MOZI Békés Bástya: 4-kor: Akit Bull­dózernek hívtak, 6 és 8-kor: A magyar nép nevében. Békéscsa­ba Szabadság: de. 10 és 4-kor: Flasdance, 6 és &-kor: Nem fé­rünk a bőrünkbe. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Forróvérű kí­sértet. fél 8-kor: Ez igen! Gyula Erkel: fél 6-kor: Feketeszakáll szelleme, fél 8-kor: Mind­halálig zene. Gyula Petőfi: 3 és 5-kor: Tizedes meg a többiek, 7-kor: Halál egyenes adásban. Orosháza Partizán: fél 6-kor: Fekete paripa, fél 8-kor: Bri-^ tannia gyógyintézet. Szeghalom* Ady: UFO Arizonában. Eleki jelentés „Ilyen lesz az iskolánk”

Next

/
Oldalképek
Tartalom