Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

NÉPÚJSÁG o II MOKEP felszabadulási rendezvénysorozata A Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója al­kalmából „Sorsforduló” címmel megtartott országos ren­dezvénysorozatot értékelte a Mozgóképforgalmazási Vál­lalat. Gombár József, a vállalat igazgatója az MTI mun­katársának elmondta: csaknem kétmillió látogatója volt a tavaly szeptemberben megkezdődött és április 4-ig, il­letve a győzelem napjáig tartott nagyszabású' rendez­vénysorozatnak. A több mint tizenkét és fél ezer filmelő­adáson országszerte csaknem négyszáz magyar és szo­cialista országbeli alkotást vetítettek. A rendezvénysorozat jól szolgálta a kitűzött célt, hogy a film dokumentáló és művészi kifejezési eszközeinek segítségével is felidézzék a közelmúlt történelmének eseményeit, társadalmi változásait, és a konkrét élet­helyzetek, személyes sorsok bemutatásával gondolatilag és érzelmileg újra átélhetővé, megismerhetővé tegyék azokat. A program battonyai nyitó előadása után a helyi felszabadulási dátumokhoz igazodva az ország minden egyes településén változatos műsorokat tartottak. Nagy érdeklődés kísérte a két világháború közötti Magyaror­szág társadalmi életéről, a II. világháború pusztításáról, a felszabadulásról, az azt követő évtizedekről, a szocia­lista építés eredményeiről és nehézségeiről szóló filme­ket. A felszabadulási ünnepségeket több helyi filmes prog­ram gazdagította: így a „Filmre írt történelem” című sorozat Nógrád megyében, a „Béke és barátság filmév” című rendezvénysorozat Veszprém megyében vagy „A magyar filmművészet 40 éve” Baranyában. A helyi film­vetítéseket kiegészítő közművelődési rendezvények közül látogatottak voltak az alkotó-közönség találkozók, törté­nelmi előadások és visszaemlékezések. Növendékek hangversenye Az Akadémia új tisztségviselői A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Berend T. Iván akadémikust a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tiszt­ségében megerősítette. A Minisztertanács Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját az MTA főtitkárává; Kulcsár Kál­mánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és Csurgay Árpádot, az MTA levelező tagját — a Magyar Tu­dományos Akadémia közgyűlésének javaslatára — főtitkár- helyettesekké kinevezte. Láng István életrajza Láng István Mohácson született 1931-ben. Egyetemi tanulmányait a Szovjetunió­ban végezte, Ivanovóban a mezőgazdasági egyetemen szerzett agrármérnöki diplo­mát 1955-ben. Tudományos kutatásokat folytatott az MTA Talajtani és Agroké­miai Kutató Intézetében 1955—1963 között. Az Aka­démia Központi Hivatalá­ban 1963 óta dolgozik. Tu­dományos titkár volt 1963— 1970 között a biológiai tudo­mányok osztályán. A főtit­kárhelyettesi tisztet 1970-től, a megbízott főtitkárit 1984. július 1-től töltötte be. Az Akadémia levelező tagja 1979 óta, az MTA idei köz­gyűlésén rendes taggá vá­lasztották. Tudományos ér­deklődése az ország biológiai erőforrásainak vizsgálatára, megőrzésére és a gazdasági fejlődés érdekében . történő hasznosítására irányult. A Szovjetunió Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája 1982-ben külföldi tagjává választották. Tagja az ENSZ közgyűlése által létrehozott Környezetvédelem és Fejlesz­tés Világbizottságának. Cím­zetes egyetemi tanár a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen. Könyvei: Biológiai forradalom — hazai realitá­sok (1978), A környezetvé­delem nemzetközi kötképe (1980), A magyar mezőgaz­daság agroökológiai poten­ciálja az ezredfordulón (1983), Biológiai erőforrások (1983). A közelmúltban Gyulán, a zeneiskola „B” tagozatos nö­vendékei hangversenyen ad­tak számot szorgalmukról, tehetségükről. Tanáraik: Ve­res József, Papp Sándor, Lindenberger Józsefné, Cson­ka Barna, Marton György, Lakatos Zoltán, Till András­áé, Herbály András, ugyan­olyan izgalommal figyelték tanítványaikat a nézőtérről, mint szüleik, hozzátartozó­ik, ismerőseik. A gyerekek játékán néha érződött az el­fogódottság. a lámpaláz, de ezeken átütött jónéhányuk- nál a tehetség. A fuvoláso­kat, hegedűsöket, brácsáso­kat Papp Sándorné kísérte zongorán. Képünkön: Fasch: Concertino I., II. tételét obo­án Kónya Géza, hegedűn Veres Katalin és Szilágyi Il­dikó, zongorán Rostás Laura adta elő, nagy sikerrel. Fotó: Béla Ottó A Fővárosi Kertészeti Vállalaí,; i virágkötészeti bemutató keretében bemutatkozott Lippen Tamásné, aki augusztus­ban Detroitban a Virágkötés i< Világkupán képviseli a ma­gyar színeket. A képen: gyümölcsből, virágból, növényekből készül a kompozíció (MTI-fo j: — Kerekes Tamás felvétele — KS) Felmentések, kinevezések az Ipari Minisztériumban A Minisztertanács Soltész István ipari miniszterhelyet­test nyugállományba vonulá­sára való tekintettel, érde­mei elismerése mellett, dr. Szabó Imre ipari miniszter- helyettest más fontos megbí­zatására tekintettel, e tiszt­ségük alól felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imrét ipa­ri minisztériumi államtitkár­rá kinevezte. A kormány egyidejűleg dr. Bognár Sándort, az Ipari Műszergyár vezérigazgató­ját, dr. Cseh Józsefet, az Ipari Minisztérium főosz- íályvezetőjét és Sós Gyulát, a Bakony Fém- és Elektro­moskészülék Művek vezér- igazgatóját ipari miniszter- helyettessé kinevezte. Készül a Kodály Zoltán-emlékmúzeum A Középülettervező Intézet napokban elkészült, részletes tervei alapján a közeljövő­ben megkezdődnek a kivite­lezési munkálatai a Kodály Zoltán-emlékmúzeumnak, ' amelyet a nagy magyar ze­neköltő egykori lakásában, a Népköztársaság útja 89. szá­mú házban alakítanak ki. Csaknem egy esztendeje született meg az az ajándé­kozási-letéti szerződés, amely lehetővé tette, hogy — a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium gond< ssával — olyan em­lékmúzeum nyíljék, amely nemcsak a nagyközönség, a Kodály-tisztelők tábora szá­mára teszi lehetővé a mű­vész munkásságának és élet­művének mind teljesebb megismerését, hanem a szak­emberek, a tudományos igé­nyű kutatás számára is mű­helyként szolgálhat. Kodály Zoltánná Péczely Sarolta a lakás dolgozószobájának és szalonjának berendezési tár­gyait a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézetnek aján­dékozta, s letétként átadta többek között a több mint 1800 darabból álló kottatárat, a mintegy 4000 kötetes könyvtárat, s a 249 kötetből álló, számos .muzeális értékű ritkaságot tartalmazó úgyne­vezett régi könyvtárat. Az elmúlt hónapokban lehetővé vált az is, hogy — a leendő múzeumot a Kodály-otthon szomszédos lakásaival is ki­bővítve —, az eddigi elkép­zelésekhez képest még telje­sebb és gazdagabb múzeumi­kutatói intézmény jöhessen létre. A tervek szerint a lakás két szobáját — a szalont és a dolgozószobát — felújítva, de eredeti állapotában, a ré­gi berendezéseket érintetle­nül hagyva — emlékmúze­umként nyitják meg a kö­zönség előtt. A leendő mú­zeumban időszakos tárlatok­ra alkalmas kiállítóteret, va­lamint két szobából álló, ki­sebb koncertek rendezésére alkalmas zeneszobát is kiala­kítanak. A stúdió mellett könyv-, lemez- és folyóirat­tár kialakítását is tervezik: itt őrzik majd Kodály vala­mennyi megjelent művének egy-egy példányát, a leme­zeket, a kottákat, az íráso­kat. Megtalálhatók lesznek itt a zeneszerzőről írott mo­nográfiák, tanulmányok és cikkek is. Az új helyiségek­kel is kibővített múzeumban ezenkívül társalgó és fogadó­tér, dolgozó- és irodaszobák is lesznek majd, az alagsor­ban pedig — a katalógus- és raktártér mellett — kutatói munkahelyeket is kialakíta­nak. Az elépzelések szerint — a tervek jóváhagyása után — az év második felében meg­kezdődhet a kivitelezés, s a jövő év közepén megnyílhat a múzeum. Kétezeréves város Kétezeréves város nyomaira bukkantak mongol régészek a közép-mongóliai Arhangaj me­gye erdemandali járásában. A munkában résztvevő neves történész, N. Szer-Odzsav pro­fesszor szerint a város a kör­nyék nomád népeinek ősi tele­pülése volt. Az eddig feltárt le­letek alapján a tudósok megál­lapították, hogy a várost előbb a XII—XIII. században, majd a XVI—XVIII. században átépítet­ték. A további kutatás ad választ a város történetére és egyben a vidék nomád népeinek életmód­jára. 1985. május 28., kedd II BNV-n láttuk A Körös Kazángyártó Vállalat, az oly sokszor hiába keresett ÉTI-kazánok előállítója most is teljes választékát elhozta a BNV-re A képen látható ventillátorok a Szellőző Művek sarkadi , gyáregységében készülnek Az orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár korszerű acélöntvé­nyeiből gyártott szerelvények A Csepel Autógyár 4. számú Gyárában, Szeghalmon részegy­ségek készülnek a kiállított járművekhez Fotó: Lónyal László

Next

/
Oldalképek
Tartalom