Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

1985. május 25.. szombat Hozzátok vissza gyermekeinket... Mosolygó gyermekarcok a tejesdobozokon — kedves öt­let is lehetne. Valójában azonban szomorú dologról van szó: arról a másfél millió gyermekről, aki évente rövidebb- hosszabb időre, és sokszor végleg eltűnik otthonából az Egyesült Államokban, s akiknek felkutatásába így próbál­ják bevonni a lehető legszélesebb nyilvánosságot. A fény­képek, rövid életrajzi adatok kíséretében nem csak élelmi­szerek dobozán, szódáspalackokon, több száz téjbolt kira­katában tűnnek fel: aki autópálya-használati díjat fizet, vagy különféle belépőjegyet vásárol, egyúttal birtokába juthat a kétségbeesett szülők segélykérésének. A néhány hónapja az Országos Gyermekbiztonsági Ta­nács elnevezésű szervezet irányításával beindított kampány nagy figyelmet keltett. Egyre többen — most éppen a gyorsbüfék tulajdonosai — fontolgatják, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz, amelynek első támogatói a tejboltok, il­letve a tejtermékeket csomagoló cégek voltak. Kiindulási alapjuk, hogy az eltűnt gyermekek sorsa a társadalom kö­zös ügye kell hogy legyen, annál is inkább, mivel a rend­őrség és a magándetektívek közbenjárása általában nem túl hatékony. Családok ezrei évek óta hiába keresik gyerme­keiket, vannak, akik már későn találnak rájuk. A hiedelemmel ellentétben csak az esetek töredéke inö- g'ött áll bűntény: sok kamasz egyszerűen „világgá megy". Vannak, akik az eltévedt, a kavarodásban elveszett gyere­keket egyszerűen magukhoz veszik, félig-meddig jóhisze­műen így próbálván szert tenni „saját" gyerekre. Mások kevésbé jóhiszeműen értékes árunak tekintik őket, s busás haszonnal mintegy eladják őket. A tejesdoboz oldalán mosolygó gycrmekarcokat az em­berek önkéntelenül megjegyzik — legalábbis erre utal az a tény. hogy a bejelentések száma a tanács működése óta megháromszorozódott. Eddig 841 gyermek nyomára vezet­tek a fényképek: közülük (>85 megszökött otthonról: (egy kaliforniai kislány például meglátván fényképét a tejesdo­bozon. szégyenkezve hazament...): 134-et a „másik" (el­vált) szülő vitt cl: kilencen idegenektől kerültek elő —ezek voltak a súlyos esetek. A tanácsnak nem kell attól tartania, hogy munka nélkül marad: évente 25 ezer és 550 ezer között ingadozik azoknak a kiskorúaknak a száma, akiket az elvált szülők egyike „lop magához”, amikor a bíróság a másiknak ítéli a gyer­meket; 4—20 ezer gyereket pedig idegenek visznek maguk­kal. A tanács szerény költségvetéssel gazdálkodik. Húszfős személyzete igen elfoglalt: kezeli a „forródrótot", amely a bejelentőknek éjjel-nappal rendelkezésére áll, osztja a fény­képeket. s foglalkozik azokkal a gyerekekkel, akik a haza­térés mellett döntöttek. A lengyelországi Wroclawban nagyszabású kiállításon mutat­ták be a nyugati és az északi országrészek négy évtizedes fej­lődését. Az itteni vajdaságok meghatározóak a lengyel ipar­ban. Itt készítik a nagy villamos gépek 100, az autó- és mik­robuszok 04, a vasúti kocsik 86 és a hajók 98 százalékát. Ké­pünkön a szczecini hajógyár Video-láz Bulgáriában Ha Bulgáriában ma valaki videomagnetofont kínál el­adásra, biztos lehet abban, hogy vevők százai jelentkez­nek nála. Mert ugyanolyan nehéz videofelszereléshez jutni, mint új gépkocsit vá­sárolni, az érdeklődés pedig óriási. Háromféle lehetőség van a vásárlásra: mindig van egy-két készülék a va­lutáért árusító üzlethálózat boltjaiban, ritkábban leváért is árusítanak néhány állami üzletben, vagy magáneladók­tól szerezhetők be a készü­lékek. Nincs hivatalos adat arra, hogy hány videokészülék van ma az országban. A te­levízió egyik közelmúltban bemutatott műsorában a bolgár bűnüldöző szervek képviselője elmondta, hogy becslések szerint körülbelül 30 ezer videomagnetofonról lehet szó. Hogy miért a bűn­üldöző szervek képviselője nyilatkozott erről? Azért, mert mint elmondta, a ké­szülékek többsége törvény­telen úton jutott a tulajdo­nosához. A műsorban el­mondták, hogy a videók ma­gánkereskedelmében 24 ha­vi átlagkeresetnek megfele­lő összeget is elkérnek egy- egy lejátszóberendezésért. A műsoros kazetták ára 300— 400 leva (1 leva: 16,70 "Ft), a videózáshoz megfelelő televí­ziós készülékek ára pedig ál­talában ezer leva fölött van. A hatalmas érdeklődést kihasználva néhány „élelme­sebb" videotulajdonos még magánmozi-hálózatot is mű­ködtetett néhány hónapig az országban. A televízióban mutatták be azt a „videó- császárt” aki 1 levás belép­tidíj ellenében napi 24 órán keresztül biztosított videoné- zési lehetőséget, ezért még szinkrontolmácsokat is fog­lalkoztatott, akik egy másfél órás film fordításáért 20—25 levát kaptak. Könnyű ki­számítani, hogy hányszorosát keresték a 206 levás havi át­lagfizetésnek. A hálózat fenntartója nem kerülte el a felelősségrevonást. A vi­deóra vágyakozók pedig az állami vezetéstől kaptak ígé­retet arra. hogy hamarosan az üzletekbe kerül az első bolgár gyártmányú videoké­szülék. Tavaly Bulgáriában 32 vál­lalat és gyár társult a videó- berendezések hazai gyártá­sára. ugyanakkor a bolgár minisztertanács szigorú ren­deletbe foglalta a bulgáriai videózás feltételeit. Eszerint magánszemély csak akkor tarthat birtokában videofel- szerelést, ha az a saját szük­ségleteit szolgálja, és köz­ponti nyilvántartásba vetette. A zöldek Ausztriában A párt burgenlandi vezetője a kilátásokról A osztrák Zöld Párt három éve, 1982-ben, az országos választások előtt szerveződött. Egyet­len képviselői helyet sem tudtak megszerezni, így nem kerültek be a par­lamentbe. A zöldek programjáról és a szer­vezet jövőjéről kérdez­tük Karl Brandstattert, a párt egyik burgenlan­di vezetőjét, aki a kö­zelmúltban Sopronban járt és ott nyilatkozott lapunknak. — Miért nincs bázisuk Auszt­riában V — Még nagyon fiatal párt vagyunk, az emberek egy kicsit idegenkednek az újtól, az. idősebb választópolgárok pedig, akik már korábban valamelyik nagy párt mellé álltak, nem lesznek a mi választóink. Ha mégis • meg­próbálnák, megfenyegetik őket a nagyok. — Nálunk inkább az NSZK- beli Zöld Párt ismert. Van-e együttműködés a két párt kö­zött? — Nincs. illetve mégis van; egy jelentéktelen és eseti együttműködés jött lét­re a Hainburg környékén ter­vezett vízierőmű elleni tilta­kozáskor. Ez az együttmű­ködés véletlenszerűen jött létre. Különben nincs sem­miféle kapcsolat. Az. ok a két párt közötti nagy különb­ségben keresendő. A mi pár­tunk nem kifejezetten bal­oldali mozgalom, mi sokkal inkább a környezetvédelem­re helyezzük a fő hangsúlyt. A Német Szövetségi Köztár­saságban viszont a Zöld Párt­ban együtt vannak a kife­jezetten baloldali alternatí­vok és a környezetvédők. Ez feszültségeket is okoz a párt­jukban. Mi nem ezt az utat választottuk, külön listán in­dultunk a választásokon. — Nem is terveznek együtt­működést az alternatívokkal? — Nem, a mi mozgal­munkban a környezetvéde­lem a meghatározó. Termé­szetesen nemcsak ezzel fog­lalkozunk, a pártunknak van egy kidolgozott programja, amely felölel minden lénye­ges kérdést a külpolitikától kezdve a kultúrpolitikáig. Mi ezekben a kérdésekben egyetlen párttal sem aka­runk együttműködni, inkább ellenőrző szerepet akarunk betölteni a politikai életben. — Hogyan működik a pártjuk? — A kilenc tartományban egy-egy csoport működik, ezek vezetői kéthavonta ösz- szegyűlnek, egyeztetik a programokat, és megbeszé­lik, milyen kérdésben lépnek fel közösen. A párt élén héttagú vezetőség áll, mely­nek egyik tagja a párt el­nöke. Erre a funkcióra azért van szükség, mert a válasz­tási törvények szerint min­den pártnak kell hogy le­gyen egy vezetője. Ez a hét ember vezeti a párttanács­kozásokon a kilenc tarto­mányból küldött delegátuso­kat, akik egy tartományból tíz-húsz személyig lehetnek, a tartomány nagyságától függően. Burgenlandot tízen képviselik, én vagyok az egyik. A vezetés és az egész párt nagyon demokratikus, ezt nagyon lényegesnek tar­tom. Az elnöki funkció be­töltésében nincs rotáció. Ezt az elvet hibásnak tart­juk. nem is kívánjuk alkal­mazni. — Számít-e a jövőben a párt erősödésére? — Kicsit pesszimista va- gyök. Az utóbbi időben há­rom választáson is veresé­get szenvedtünk, pedig a közvéleménykutatások sze­rint mindig jobban álltunk, mint amit végül az ered­mény mutatott. Ez azért van, mert a nagy pártok mindent megtesznek, hogy az emberek ne szavazzanak ránk. Igen változatosak az eszközeik. Itt van például az én esetem: ahhoz, hogy va­laki indulhasson a választá­son, előzőleg 32 támogatóra van szüksége, de amikor a listámat benyújtottam, más­napra tizenvalahányan visz- szaléptek. Kiderült, minden­kit felhívtak telefonon, volt, akit megfenyegettek, mások­nak ígérgettek, például ked­vező hiteleket stb. Aki még­is kitartott, azoknak a dol­gát nagyon megnehezítik. Én csak autószerelő vagyok, ne­kem nem tudnak ártani, de aki üzlettel foglalkozik, an­nak igen. A kis falvakban a legrosszabb a helyzet, ha va­lakiről kiderül, hogy zöld, nagyon rámásznak. Előfor­dult, hogy az újságírók rága­lomhadjáratot indítottak a jelöltünk ellen, aki így nem jutott képviselői mandátum­hoz. Később az újságokat beperelte, meg is nyerte a pert, de a választásokat nem lehetett megismételni, így aztán semmi sem lett a várt győzelemből. Ilyen okok mi­att látom pesszimistán a jö­vőt. Ügy néz ki, hogy egye­lőre nem fogunk bejutni a parlamentbe. Főleg a fiata­lok szavaznak ránk, a sza­vazók kb. 70 százaléka fia­tal. A fiatalok közül is főleg az értelmiségi fiatalok csat­lakoznak hozzánk. — Milyen akcióik voltak uur- genlandban? — Főleg az útépítések és az állami építkezések ellen tiltakozunk, mert feleslege­sek, energiapazarlók az új autópályák és az építkezé­sek. Amikor egy építkezésnél egy szép fasort kivágtak, egy temetésféle tiltakozó megmozdulást szerveztünk a párttal. Békés eszközöket al­kalmaztunk: ülősztrájk, szó­rólapok. Van egy újságunk is. de ezt csak a párt tagjai kapják postán. Főleg plaká­tokkal, szórólapokkal, hirde­tésekkel hívjuk fel az embe­rek figyelmét. A rádió és a tv is elég sokat fogalkozik velünk, ez jó nekünk, mert így úgy tűnik, mintha erős párt lennénk. — Jövőre lesz a következő vá­lasztás. Ki fedezi a választási kiadásokat? — Mi viseljük a propa­gandaköltségeket, ami leg­utóbb például 28 000 schil- lingbe került. Ez -kéthavi fi­zetésemnek felel meg. Ka­punk ugyan bizonyos támo­gatást az államtól is, mivel az a párt, amelyik a válasz­táson eléri a szavazatok 1 százalékát, az kap egymillió schillinget. Mi ezt elértük, de ez nagyon kevés pénz. Ha a polgármestereket sikerül megnyerni, figyelmüket fel­hívni a környezetvédelemre — például az erdők védel­mére, amelyeket a savas esők már megtizedeltek -—, akkor ki tudjuk pótolni ezt az ősz- szeget. — Mit tart a legfontosabbnak a mai Ausztriában? — Fontos lenne, hogy azok, akik minket szeretné­nek támogatni, azoknak ne kelljen félniük, szabadon ad­hassák ránk a szavazatai­kat. Bár a választók több­sége politikai alternatívák­ban gondolkodik, és így a politikai pártokra adja sza­vazatát. Kovács László Kombinát a Bánság központjában A jugoszláviai Bánság központja a több mint 70 ezer lakosú Zrenjanin (az­előtt Nagy-Becskerek), köze­lében a nemrég feltárt olaj- mezőkkel. A város jelenlegi nevét a népi felszabadító há­ború partizán hőséről Zsar- ko Zrenjaninról kapta. A kacskaringós Bega partján települt Becskerek iparosodó városias jellegű vidéki köz-: pont, a XIX—XX. századból származó szép középületek­kel. Más ltérdés, hogy a vá­ros lakói sokat vitatkoznak azon, mennyire illeszkednek az újabb meg újabb létesít­mények ebbe a patinás kör­nyezetbe. Sokat bajlódnak a település kommunális ellá­tásának fejlesztésével, akár­csak hazai testvérvárosuk, Békéscsaba. Abban viszont valameny- nvi zrenjanini lakos egyetért, hogy nevessé vált mezőgaz­dasági ipari kombinátjukra egyként büszkék lehetnek. A 220 ezer hektárt megművelő kombinát 19 ezer dolgozót foglalkoztat. A növényter­mesztés és állattenyésztés mellett élelmiszer-feldolgo­zása is jelentős, ezenkívül egyre kiterjedtebb ipariter- mék-gyártása is, amelynek során a mezőgazdaság má­sodlagos nyersanyagait is felhasználják. Megmentették a napraforgót A zrenjanini Szervo Mi­hály Mezőgazdasági Ipari Kombinátban még 1975-ben megalakították a technoló­giai mezőgazdasági kutatóin­tézetet, amely káderek, föl­szereltség és szervezettség szempontjából alkalmas ar­ra, hogy a fejlődés előre- lendítője legyen. Az intézet­ben jelenleg 170-en dolgoz­nak, a fő kutatási tei'ületek: az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar technológiai folyamatainak korszerűsítése, az ipari és takarmánynövé­nyek hozamainak növelése, növényvédelem és talajjaví­tás, az-állattenyésztésben a fajtaszelekció és egészségvé­delem. Kutatómunkával nemcsak az intézetben dolgozók fog­lalkoznak. Egy-egy probléma megoldásához a kombinát legjobb, a kérdéshez legin­kább éi'tő gyakorló szakem­bereiből állítják össze a ku­tatócsoportot. Hozzáértők­ből pedig igazán nincsen hi­ány, miután összesen 1500 egyetemi vagy főiskolai vég­zettségű dolgozójuk van. Az ilyen munkaszervezés ered­ménye, hogy viszonylag gyorsan alkalmazzák a gya­korlatban a tudomány fölfe­dezéseit. Érthető, hiszen az a szakember, aki részt vett egy új termék, vagy új eljá­rás létrehozásában, foggal- körömmel ragaszkodik ennek gyors, gyakorlati alkalmazá­sához. Néhány érdekesség: az in­tézet technikai, technológiai megoldásai alapján a kom­binát saját cukorgyárából kikerülő hulladék vizet fű­tésre használják. így órán­ként 30 tonna gőzt takaríta­nak meg. Mostanában mégis arra a legbüszkébbek, hogy megta­lálták a napraforgóbetegség ellenszerét. Három évvel ezelőtt olaj­gyáraik csaknem munka nél­kül maradtak a napraforgó­betegség miatt. Akkor alig 800 kiló napraforgót arattak egy-egy hektárról. A kutató­munka eredménye: tavaly már két és fél tonnás hoza­mot értek el. Keményítő a papírgyáraknak Az export nyersanyagok hazaival való helyettesítése terén is jeleskedtek. Ma már az édesiparnak évente több ezer tonna növényi zsírt ál­lítanak elő. E gyár teljes technológiáját az intézetben dolgozták ki. A zrenjaniniak azt állítják, hogy kár min­den kukoricát a jószágnak odaadni, mert ezt a gabona­félét is fel lehet használni olajgyártásra. Már vetik is az olyan fajtákat, amelyek­nek olajtartalma 9 százalék. \s hozama semmivel sem ke­vesebb a közönséges kukori­cáénál. . A keményítőnek élelmi­szeripari és műszaki célokra való felhasználásában is új­donsággal jelentkezett a kombinát. Beindított egy új vonalat, mellyel a papírgyár­táshoz szükséges keményítőt készíti. Jugoszlávia papír­gyárait most ez a kombinát látja el azzal a keményítő­vel, amit eddig külföldről hoztak be. Ugyanígy szorí­tottak ki jó néhány export- terméket a hazai gyógyszer-, kozmetikai és vegyipari áruk piacán. Például a mellékter­mékekből előállított antibio­tikumokkal és a kozmetikai ipar alapanyagául szolgáló méhviasszal. Amit eddig a szemétbe dobtak, azt most többszörösen is felhasznál­jak. Nem titkolják, hogy kül­földi gyártási szabadalmat még egyet sem vásároltak, termékeikkel mégis sorra nyerik a rangos kiállítások díjait. Sorolni lehetne a példá­kat: hol és milyen területe­ken értek el a Szervo Mi­hály Kombinát szakemberei eredményeket saját kutatá­saik alapján. Most épülő új sertésfarmjukorf biogázfej­lesztéssel próbálkoznak. Ku­tatják az olcsó . takarmány­előállítás lehetőségeit. A bio­technológia felhasználása karnyújtásnyi távolságra van immár tűlük. Hulladék vízből takarmány A kombinát kutatóintézete az elmondottakon túl fontos kutatásokat végez a környe­zetvédelemben is. VizsgáK jak a dolgozók munkahelyi körülményeit, a zajártalmat, a talaj, a víz, a levegő szeny- nyezettségét, és keresik a szennyezés megelőzésének lehetőségeit. így érték el. hogy a hulladék vizet napja­inkban fűtésen túl másra is használni tudják: igyekeznek belőle mindent kivonni, ami másodlagos nyersanyagként értékesíthető. Ily módon ki­váló minőségű termékekhez, többek között magas fehér­jetartalmú takarmány előál­lításához kapná"k nyersanyag got. A 7 nap című, Szabadkán szerkesztett vajdasági he|ilap cikke alapján közreadta: K. E. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom