Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
1985. május 4., szombat NÉPÚJSÁG Tanácstagi jelölőgyűlésekről jelentjük Türelem, szeretet, boldogság Hétgyermekes család Édesanyám... Édes és anya együtt a nyelv és lélek csodálatos — és pontos — találkozása. Az édes a létező minden jót fejezi ki — érték és hódolat egyben —, s az anya után az anyanyelvet illeti meg. Nem véletlenül. Anyánkban ott az egészélet, a mi életünk is, ami benne öltött testet, s melyet már születésünk és öntudatra ébredésünk előtt is nevelt. És aztán ... Minden szó kevés arra, hogy elsoroljuk, mit köszönhetünk neki, mi mindent tett értünk, mivé lettünk általa. Ezer szál fűz össze vele aztán is, hogy elhagytuk a szülői házat, és magunk is anyák vagy apák lettünk. De akkor is, és mindig gyermekek maradunk, míg van kinek mondani: édesanyám . . . Gyebnár Károlynénak heten mondják, öt fiú és két lány. A legidősebb harmincegy, a legkisebb tizennégy éves. Legkisebb? Hisz ő, a nyolcadikos Tamás is egy jó fejjel magasabb az édesanyjánál. Épp most jött haza és újságolja: felvették kereskedelmi tanulónak. Erre vágyott, ezt akarta, sikerült a vizsga, a ' matematikai példák is, és most örül. — Tőled akkor már megkaptam az anyák napi ajándékot, kisfiam — simogatja szóval és kézzel anyja, majd hozzám fordul. — A többieknek is jó szakmájuk van: elektroműszerész, hegesztő, esztergályos, karosszérialakatos. A lányok közül Kati a vízműben érettségizett és laboráns, Klári pedig köt- szövő meós. Két fiú már nős, a két lány férjhez ment. S hat unokája is vari a Gyebnár házaspárnak, pedig még fiatalok. Az asszony — a Körös Kazángyártó Vállalat könyvelője — most ötven, a férfi — a Vöröskereszt megyei szervezetének főelőadója — eggyel több. És három fiú még otthon, a békéscsabai Ör utcai lakásban. S már messzinek tűnik az az idő, mikor az egyik kicsi, a másik pici volt. — Mindig dolgoztam, amikor egész kicsik voltak, akkor is, mert kellett a pénz. Akkor még nem volt gyes, sem a későbbi különböző kedvezmények, de az elején még OTP-hitel sem. Nehéz időket éltünk, s ha a férjem nem olyan, amilyen, nem tudom, mit csináltam volna. Rengeteget segített, és nem csak úgy, hogy na most, épp kedve van hozzá, hanem állandóan. Ha ő végzett hamarabb, hazavitte a kicsiket, és nekilátott a házimunkának. Főzéshez, mosáshoz vagy ami soron volt. Aztán együtt folytattuk tovább. Hallgatom, amint mondja, hogy a férjét az apainál is több: az anyai rang illeti meg, és közben nézem a sok szép kalocsai hímzést, nem Az édesanya egy belőlük csipkével áttört, s kitalálja a gondolatomat. — Ezeket már az utóbbi négy-öt évben csináltam, most már, hogy „csak” öten vagyunk itthon, erre is jht időm, meg többet olvasni. Ez a kettő ugyanis a passzióm, ajándékba is kézimunkát és könyvet kap mind. Addig, míg föl nem cseperedtek? Talán a reggelek voltak a legnehezebbek, az útnak indítás. Háromfelé: bölcsődébe, óvodába, iskolába. S a kicsiket vinni vagy kísérni. Csak mire az öltöztetéssel készen lettünk . .. ! És én fél nyolckor kezdtem a munkát, volt úgy, hogy télen csurom vizesen az izzadtságtól ültem le dolgozni. Persze az este sem volt könnyű. Míg a vacsoráig jutottunk, s fürdetés után a fektetésig. De szerencsére, egyikőnket sem idegesítették a gyerekek. Talán, mert nagy családban nőttek fel, az egyikben hét, a másikban tizenegy testvér „pusztította” a kenyeret. Volt hol hozzászokni. — Pedig milyen szegények voltak a szüléink, mégis tisztességben neveltek fel bennünket, s nekem a két bátyám közül az egyik orvos, a másik mérnök lett. Hogy is tudtak volna valamit is nekem adni, amikor 1953-ban férjhez mentem. A nulláról indultunk, semmink sem volt. Először a szüleimnél laktunk, aztán albérletben, majd megint hazamentünk — már két gyerekkeŰ Később lett csak kétszobás lakásunk, de már az is kicsi volt, emeletes ágyakon aludtak a gyerekek. Mikor ezt a negyedik emeleti, három szobásat kaptuk, Tamás még egyéves volt. A háromból a középső elég tágas. dP milyen csöpp az ..etetőpultos” konyha, és picibb már nem is lehetne a fürdőszoba. Még három-négv embernek is kicsi. Egy ekkora család viszont valódi nagyüzem. És elsősorban helyre van szükségük. — Még itthon volt mindenki. tényleg nagy fogyasztók voltunk mindenben. Csak a palacsinta három liter tejből készült. S ehhez hasonló méretben más is. És egyszerre kilenc ágynemű, törülköző, fehérnemű, ruha, cipő stb. volt forgalomban. De azért nem jöttünk zavarba, ha Zoli, amikor Gyulán tanult, hazahozta az állami gondozott osztálytársát. Még nyaralni is magunkkal vittük a Balatonra. A szak- szervezet ugyanis mindig gondolt ránk. Leginkább úgy, hogy a nagyobbak a gyermeküdültetésben vettek részt, mi a kisebbekkel pedig külön beutalót kaptunk a vállalat bérelt üdülőjébe. S a beiskolázási segélyről sem felejtkeztek meg. Ezen a munkahelyén már huszonhárom éve dolgozik. Itt lett párttag, később tíz éven keresztül a pártvezetőség tagja. Közben elvégezte az esti egyetemet. Éjjel tanult három éven keresztül, hogy sikeresen befejezze. A férje szintén. Vagyis mindkettőjüknek bőven kijutott munkából, tanulásból, pártmunkából. Jó szívvel csinálták a nagy háztartás és gyermeknevelés mellett. Pedig akár az, akár ez, önmagában is épp elég. — Sokszor kérdik, mikor nehezebb a gyereknevelés, ha kicsik, vagy ha nagyobbak. Én nem is tudom, csak azt, hogy más az egyik, és más a másik időszak, de mindig türelem kell hozzá. És megértés, hogy a gyermek is ember, neki is lehet, sőt, van akarata. Mégis meg kell értetni vele, mi a jó, mi a rossz. És a verés nem megoldás. Persze hazudnék, ha azt nem mondanám, hogy néha előkerült a fakanál. De hogy sok baj lett volna velük, azt nem mondhatom. Öröm viszont annál több volt! Nekik éltek, s az egész család egymásért. Ez a hét — szép, egészséges, okos — gyermek az ő vagyonuk, életük értelme, eredménye. Értük dolgoztak éjt nappallá téve. — Mind más és más, de mégis egyformán kedves nekünk, és egyformán szeretjük őket. Együtt, egyként a mieink. Sose felejtem el, amikor Attila két éve élethalál közt volt, s a kórházban az ápolónő, látva a kétségbeesést azt kérdezte: ez az egy gyerekük van? Csak annyit' mondtam: még hat. Hogy magyarázhattam volna meg neki, hogy ha elveszítenénk, őt nem pótolja a többi. És egyiket sem a másik. Legyen akárhány gyermeke valakinek. A mi szívünknek is egyformán drága mind és pótolhatatlan. S a legnagyobb boldogság, ha együtt vannak. Mint a szülők — Katalin és Károly — együtt tartott pévnapján, amikor egy nagy és kis asztalt ült körül a szűk család. Tizenkilencen, az unokákkal együtt. Ennyien lesznek anyák napján is. Vass Márta Mezőberény, Luther utca 23. Április 29., hétfő, 19 óra. Kezdődik a tanácstagi jelölőgyűlés a Lász-féle iskolád ban. A piciny padokban felnőttek szoronganak. Dr. Hantos Katalin rendezgeti a papírjait. A tanácstól jött, ő a jegyzőkönyvvezető. A szabályokat az elnöklő Csipke Károly, a Petőfi Téesz ágazatvezetője ismerteti. Barna Mihály, a nagyközségi párt- bizottság munkatársa az elmúlt öt év eredményeiről, gondjairól beszél. Elmondja, hogy a településfejlesztés lendülete az elmúlt néhány esztendőben megtört, lelassult, de a legfontosabb célok megvalósultak. Mezőberényben és Csárdaszálláson tavaly a lakos-| ság csaknem 29 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a két község szépítéséhez. A fiatalok viszont lakásgondokkal küszködnek, több iskolai tanterem kellene. Ebben a tervidőszakban épült fel a tornacsarnok, az egészség- ügyi központ és megkezdődött a földgáz bevezetése. A jelenlegi 15 kilométer hosz- szú vezeték fele-fele arányban tanácsi, illetve lakossági hozzájárulással valósult meg. Két utcában burkolt út készült, korszerűsítették a közvilágítást, jobb lett a strand vízminősége, mert vízforgató berendezést vásároltak. Felépült a Gorkij utcai óvoda, az orvosi lakás, felújítják a nagyközség központját. Ebben az évben megvalósul a DÉMÁSZ szolgáltatóháza, négy tanteremmel bővítik az 1. számú általános iskolát, a Kossuth téren 750 négyzetméteres ABC-áruház épül, felette pedig OTP-s lakások lesznek. Javult a hírközlés, az ivóvíz- ellátás, bővült a vendéglátóipari üzlethálózat. A VII. ötéves tervben nem kis feladat vár a tanácsra, az állampolgárokra. Az elképzelésekben szerepel a napközis konyha és a kollégium, a gimnázium, a 2. számú iskola bővítése, a szennyvízelvezető társulás megalakítása. Ezután bemutatták a jelölteket: Budai Lászlónét, a Hidasháti Állami Gazdaság könyvelőjét és Csepregi Zsuzsannát evangélikus lelkészt. A hozzászólók leginkább a gázbekötéssel járó nehézségeket tették górcső alá, de szóltak a köztisztaságról, az utcák gondozásáról. A gyűlés résztvevői megszavazták mindkét jelölt listára való kerülését. Szarvas Ifi Ugyancsak április 29-én, késő délután került sor Szarvason a 40-es sz. tanácsi választókerületben a tanácstagi jelölőgyűlésre, melyet az ezüstszőlői iskolában tartottak meg. Az itteni lakosság többsége' a mezőgazdaságban dolgozik. Jelentős a háztáji és kisegítő gazdaság. A résztvevőket dr. Bérezés László, a szarvasi NEB elnöke üdvözölte, majd Kolompár György, a Szarvasi Állami Tangazdaság örménykúti kerületének igazgatója tartott előadást. Szólt hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról és belpolitikai életünk legkiemelkedőbb eseményéről, a XIII. pártkongresszusról. Részletesen beszámolt arról, hogy miként sikerült teljesíteni a VI. ötéves terv célkitűzéseit a városban. Az elmúlt öt évben jelentős eredmények születtek Szarvason. Bővült többek között a kereskedelmi, az egészségügyi hálózat, javultak az oktatási feltételek. Nagy figyelmet fordí-) tottak a lakásellátásra, s a közműhálózat fejlesztésére. Szép eredményeket értek el az ipari szövetkezetek és a mezőgazdasági nagyüzemek. Ezután a Hazafias Népfront városi elnöksége nevében javaslatot tett a választókerület tanácstagjelöltjeire, mégpedig Jancsó Pálra és Prjevara Mihályra. Röviden ismertette a két jelölt életútját. Jancsó Pál a csabacsü- di Lenin Termelőszövetkezet sertésgondozója. Utcabizalmiként kivette részét a társadalmi munka szervezésében. Prjevara Mihály a Tes- sedik Sámuel gépkocsivezetője. Igyekvő munkájáért kiérdemelte a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címet. A jelölőgyűlésen felszólalt Rágyanszki György. Egyet-' értett a két jelölt jelölésével. Elmondta, hogy a környéken sokan építkeznek. Az anyag- beszerzés azonban sok gondot okoz. Nehézséget jelent az is a külterületen, hogy a békéscsabai távolsági busz csak jó másfél kilométerre áll meg Ezüstszőlőstől. Ko- már Mihály is egyetértett a népfront két jelöltjével. Fölhívta azonban a figyelmet, hogy megválasztásuk esetén legyenek nagyobb tekintettel a külterületen élő idős emberekre. Részt vett a gyűlésen Pakainé dr. Szabó Éva, a szarvasi Városi Tanács V. B. titkára. Felszólalásában elmondta, hogy Szarvason több mint 28 ezer emberéi. Mintegy > 20 százalékuk külterületi lakos. Ennek az aránynak megfelelően alakították ki a külterületi választókörzeteket. Eltérő gondok jelentkeznek a külterületeken és a városban. Fontos feladat az érdekek egyeztetése. A tanácstag legyen összekötő híd a lakos- ság^és a tanács között, s határozottan képviselje az állampolgárok érdekeit. A jelölőgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a Hazafias Népfront két jelöltjét. S. J. Gyula Gyula 7-es sz. tanácsi választókerületében április 29- én, este 6 órai kezdettel tartották meg a tanácstagi jelölőgyűlést. Az Erkel Ferenc Gimnázium első F. osztálya zsúfolásig megtelt, amikor dr. Sebestyén Éva, a Hazafias Népfront körzeti titkára, levezető elnök köszöntötte a megjelent állampolgárokat, majd felkérte Gal- bácsné Stein Erzsébetet, az MSZMP városi bizottságának munkatársát előadói beszédének megtartására. Az előadó többek között hangsúlyozta, hogy Gyulán az országgyűlési képviselőjelölő gyűlések sikeresen értek véget. A városban 55 tanácstagi választókerületet alakítottak ki. Az eddigi jelölőgyűlések aktívak, jó hangulatúak voltak. Ezt követően a Gyulai Városi Tanács elmúlt ötéves munkáját értékelte. Részletesen kitért az elért eredményekre, és a megelvő hiányosságokra. Elemezte a város egészségügyi, szociálpolitikai, oktatási, kereskedelmi, kommunális és lakásügyi helyzetét, majd az előttünk álló időszak feladatait foglalta össze. A Hazafias Népfront városi bizottsága megbízásából javasolta, hogy a választókerület tanácstagi jelölőlistájára dr. Dobra András nyugalmazott megyei főügyészhelyettes' és Pálinkás Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnökének neve kerüljön fel. Indoklásában elmondta, hogy dr. Dobra András 1957 óta folyamatosan tanácstag, közéleti munkáját az évtizedek folyamán a lakosság nagy megelégedésére folytatta. Aktívan kiveszi részét a pártmunkából, és tagja a HNF városi bizottságának is. Pálinkás Lajos eddigi közéleti tevékenysége ugyancsak elismerést váltott ki. Külső szakértőként részt vesz a tanács vb irányításával működő városfejlesztési és környezet- védelmi bizottság munkájában, és pártmegbízatásait is lelkiismeretesen, nagy odaadással teljesíti. A négy hozzászóló megerősítette a népfront javaslatát, véleményük egybehangzó volt: mindkét jelölt neve kerüljön fel a jelölőlistára. Bármelyikükre esik a lakosság választása, jó tanácstagja lesz a körzetnek. A jelenlevők egyhangú szavazással döntöttek a két jelölt jelölőlistára való felkerüléséről. L. S. A csaknem 300 lelket számláló 32. sz. választókerületben Szántó Lajosné vezető óvónő, a HNF vésztői nagyközségi bizottságának titkára volt a Móra iskola ebédlőjében tartott tanácstagi jelölőgyűlés levezető elnöke. Egyben ő számolt be az elmúlt időszak változásairól, a tanácstagi, valamint a testületi munka fontosabb mozzanatairól. Az irányító szervek és az állampolgárok közötti kapcsolat javult, s együttműködésüket demokratikus légkör jellemezte. Többek között ez is a magyarázata annak, hogy növekedett az effektiv társadalmi munka értéke. Vagy például: az önkéntes felajánlásokból több mint 4,5 millió forint gyűlt össze egy új művelődési ház létesítésére. Előrelépés tapasztalható lakás- és közműépítésben, továbbá az óvodai és iskolai hálózat fejlesztésében. Sőt, elkészült már a gázellátás programterve is. Jónak mondható a szociális gondozás helyzete, és nőtt a segélyezésre fordítható összeg. Annál nagyobb gondot jelent a foglalkoztatás, mert kevés az ipari jellegű munkahely. Részben ez az oka annak, hogy Vésztő nagyközség lélekszáma csökken. Egyre kevesebb a műszaki, az agrár és a közgazdász» szakember, s viszonylag sok a képesítés nélküli nevelő a településen. Jóllehet 23, ellátással és szolgáltatással foglalkozó állami, szövetkezeti, illetve magánegység van, de ezek nem elégítik ki teljesen az igényeket. Ugyanis mind több a hiányszakma az utóbbi időben. A népfronttitkár ezután körvonalazta a VII. ötéves tervben esedékes tennivalókat. Ezek közé tartozik a szilárd burkolatú utak elkészítése, s nem utolsósorban a fiatalok lakásvásárlásának segítése. A beszámoló után ökrös Sándor, a költségvetési üzem ellenőre a HNF részéről Deák Bélát és Takács Gábort javasolta tanácstagjelöltnek, akiknek azután bizalmat szavaztak a gyűlésen. —y—n Pillanatkép, a legnagyobb fiú lakodalmán készült a KISZ-táborban
