Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

o NÉPÚJSÁG 1985. május 25-, szombat mes ügyet, és igen sok vál­lalat, intézmény, szocialista brigád vállal pártoló tagsá­got, kommunista műszakokat szerveznek e célra. * * * A nagyközség központjá­ban csaknem városias a dél­előtti forgalom. Fiatalasz- szony kerékpárt tol át az úton, de előbb figyelmesen körülnéz: — Mit tud a gyermekfa­luról? — Nemrég jártam arra, látom, építgetik. De nem­igen hiszem, hogy őszre be­költözhetnek a gyerekek. — Mi a véleménye erről a különleges nevelési-gondo­zási rendszerről ? — Szeretem a gyerekeket. Ez a hivatásomhoz tartozik, hisz óvónő vagyok, saját gyerekeim is vannak. Jó el­képzelés, hogy családban nő­jenek fel. Kicsit furcsállom azonban — s nem vagyok egyedül —, hogy „csonka” családban (vagyis apa nél­kül) nevelik a kicsiket, rá-, adásul olyan nők, akiknek nincs nevelési gyakorlatuk. * * * A gyermekfalu lakói egy­ben a nagyközség lakói is lesznek. Hogyan készül erre Battonya ? Erről kérdeztük Takács Dezsőt, a nagyköz­ség tanácselnökét: — Az óvoda már nem gond, a gyermekfaluhoz kö­zeli területen ugyanis meg­történt a 4. számú óvoda felújítása, bővítése, s ebben van hely a gyermekfalu ki­csijei számára is. Az általá­nos iskola tekintetében nem állunk ilyen jól. Egy új is­kola építését már az idén elkezdik, és 1987-re tervezik az átadást. Nyolctantermes lesz, nagy konyhával, ebéd­lővel, tornateremmel. — A battonyai emberek hogyan fogadták a gyermek­falu hírét, és közelebbről, mit jelent ez a létesítmény a falunak ? — Bátran mondhatom, hogy az emberek kedvezően fogadták, segítőkészek, hogy mást ne mondjak, a szocia­lista brigádok 40-40 órát ajánlottak fel, s az egyik leg­nagyobb épület falazási munkáit a község kisiparos kőművesei társadalmi mun­kában végezték el. A faluban egyébként nem ismeretlen a család nélküli gyerekek problémája, hiszen működik itt egy gyermekotthon. Azt, hogy mi a haszna Battonyá- nak a gyermekfaluból, so­kan meg szokták kérdezni Egy lakóház a 12 közül Én mindenekelőtt erkölcsi hasznát látom ennek az in­tézménynek. * * * Csak gumicsizmában aján­latos megközelíteni az épülő gyermekfalut. A sárban ne­hezen mozdul gép, ember, ám a mindennapos eső sem riasztja vissza az építőket. Bihercz Zoltán, a Mezőko­vácsházi Építőipari Szövet­kezet építésvezetője szerint most is hetvenen dolgoznak az épületeken. Már alakul a kistelepülés képe: 12 lakó­épület, közösségi, gondnoki, vezetői és vendégház kap he­lyet ezen a területen. A há­zak egyedi tervezése a buda­pesti Lakóterv munkája. A padlástér-beépítéses épü­letek előtt tornác. A föld-, szinten nappali, egy gyer­mekszoba, az anya szobája, vendégszoba. fürdőszoba, konyha, a felső szinten két gyerekszoba, fürdőszoba lesz. Nyolc tíz embernek kínál kényelmes otthont egy-egy épület, melyet fák. bokrok vesznek körül. — Hogyan halad az épít­kezés? — Igyekeznünk kell. nem­csak a határidő miatt, ha­nem azért is, mert sokan fi­gyelnek a munkánkra. Majd­nem mindennap jön valaki, és megkérdezi: hogy álltok? A sáros úton szállítójár­mű áll. mellette néhány férfi tart cigarettaszünetet ... * * * A faluvezető, Zsom Lajos,. 50 év körüli, határozott fel ­Fotó: Fazekas László lépésű, nős, családos férfi. Komáromba való, az ottani megyei gyermek- és ifjúság­védő intézet igazgatója volt korábban, több pályázó kö­zül nyerte el ezt az állást. — Miért vállalkozott erre a feladatra? — Miért is? Több oka is van. A magyar gyermekvé­delemben új utakat kell ke­resni, s ezt a magam terüle­tén próbáltam tenni eddig is. Az első tehát éppen az új iránti vágy. az, hogy ennek a gyermekfalunak a megte­remtése igényes, és nemes, erőt próbáló feladat. A másik ok pedig, hogy leginkább ta­lán ez az az intézmény, ahol egész életre szóló, megtartó erejű kapcsolatot teremthet az ember azokkal, akikre pe­dagógiai hatást próbál gya­korolni. — ön szerint elkészül au­gusztus 31-ig a gyermekfalu? — Nem, teljesen nem lesz készen. Augusztus 31-i-e minden valószínűség sze­rint a külső burkolat, a na­gyobb munkák elkészülnek, s látva a komoly erőfeszítést, áldozatokat, bizonyára né­hány ház is komplett lesz. az első „fecskék” tehát már jöhetnek. Mondanom sem kell, nagyon várom már azt az időt... G. K.—T. I. I---------' S OS gyermekfalu, Battonya PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1 Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete pályázatot hir­det a battonyai SOS gyermekfalu nevelőanyái és segítői állására. Pályázhatnak olyan 25—38 év közötti egyedülálló, gyermektelen, gyermekszeretö nők, akik élethivatásukul választják a nevelőanyai munkát, a gyermeknevelést. Elfogadva az SOS nemzetközi szervezet alapelveit, Battonyán minden nevelőanyának biztosítunk egy-egy családi házat, melyben 6—8, hosszú állami gondozásra szoruló, elhagyott gyermekek csa­ládias neveléséről kell gondoskodni. A segítőknek szolgálati szobát biztosítunk, A pályázathoz részletes önéletrajzot, eddigi munkahe­lyek felsorolását kérjük. Beadási határidő: 1985. június 15. A pályázattal kapcsolatos to­vábbi felvilágosítást a 154-658 vagy a 313-950 telefonszámon kap­hatnak. A pályázatot az alábbi címre kérjük küldeni: SOS Gyer­mekfalu Magyarországi Egyesülete 1525 Budapest, Pf. 29. (I. Szent- háromság tér 1—3.), „A világon a békét csak a gyermekeken keresztül tudjuk fenntartani” — töb­bek között ezt mondta az ausztriai Hermann Gmeiner professzor 1983 októberében a battonyai gyermekfalu alapkőletételénél. A profesz- szor az elindítója ennek a mozgalomnak: a háború után, fiatal medikusként, látva a magukra maradt gyermekek kilátástalan sor-i sát, gyűjtési gondolattal for­dult honfitársaihoz. Kérését megértéssel fogadta az egész társadalom, ennek volt kö­szönhető, hogy 1949-ben az ausztriai Imstben megala­kult az első SOS Kinder­dorf. az SOS gyermekfalu. Létrejött a nemzetközi szer­vezet is, és segítségével ma már a világ hetvenkét or­szágában több mint 200 gyermekfalu épült föl. Hazánkban a nemzetközi szervezet egymillió dolláros támogatásával épülő batto­nyai levsz az első, természe­tesen megalakult az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete is. A szervezet ügyvezető titkárától, Kocsá­nyi Ferenctől arról érdek­lődtünk, hogyan halad a gyermekfalu építkezése? — Szépen haladnak a munkálatokkal Battonyán — mondja az ügyvezető titkár. — Az építők határideje 1985. augusztus 31., utána folya­matosan népesítjük be a gyermekfalut, a megnyitó pedig 1986 tavaszán, a béke évében lesz. Tizenkét csalá-t di ház készül, egy-egy csa­ládban 6-8 gyerek él majd. A gyermekfalu nyitott, az itt lakók a battonyai óvodá­ba, iskolába, könyvtárba, sportlétesítményekbe ugyan­úgy járhatnak, mint minden battonyai gyermek. — Mennyi gyermek kap itt otthont? — Kilencvenhat, hosszú ál­lami gondozásra szoruló gyermek. Annyit hadd mondjak még el, hogy or­szágszerte egyénileg is so­kan támogatják ezt a ne­Alakul a gyermekfalu képe Választások Magyarországon „Foghúzásos” választások © A Tanácsköztársaság leve­rése után választásokkal tör­vényesítették a fehérterroris­ták rendszerét. Az antant megbízottjai saját hazájuk közvéleményének megnyug­tatására sürgették a válasz­tások kiírását, s ragaszkod­tak egy meglehetősen de­mokratikusnak tetsző szava­zati joghoz is. 1920 január­jában választójogot kapott a 24 éven felüli, hatévi ma­gyar állampolgársággal, fél­éves helyben lakással ren­delkező lakosság, de a nők csak akkor, ha írni-olvasni tudtak. Több mint három­millió szavazó járulhatott az urnákhoz, ám a nemzeti had­seregnek nevezett fehérter- rorista-különítménvek gon­doskodtak róla. hogy csak Horthy tiszti bandája szá­mára megbízható jelölteket válasszanak meg. A szociál­demokraták részvételét az­zal tették lehetetlenné, hogy letartóztatták képviselője­löltjeiket. Végül a pártveze­tőség úgy döntött, hogy ki­lép a kormányból, és a vá­lasztásokon sem vesz részt. Azok pedig úgy zajlottak le, ahogy elképzelték. A képviselők Horthyt kor­mányzóvá választották, majd az 1921. évi III. tc.-kel immáron „törvényesen” is törvényen kívül helyezte a kommunistákat a nemzet­gyűlés. Azért nevezték így. mert egyelőre még nem vol­tak megfelelőek a viszonyok az arisztokratákból, főpa­pokból, nagybirtokosokból álló felsőház visszaállításá­ra: s országgyűlésnek az urak csupán ezt a kétkama­rás rendszert tartották. Két esztendő múlva a ren­deleti úton életbe léptetett új választójog lényegesen csökkentette a választók szá­mát. A korhatár maradt, de tízévi állampolgárságot, két­évi helyben lakást, különbö­ző iskolai végzettségeket ír­tak elő. S a legfőbb változás: a választásra csupán Buda­pesten, és a törvényhatósági jogú városokban került tit­kosan sor, másutt ismét nyíltan szavazott a lakosság. A rendelet a munkásválasz­tók számát csaknem egymil­lióval csökkentette, ám a kormánnyal való megegye­zés után jelölteket állító szo­ciáldemokraták mégis 25 képviselővel kerültek a par­lamentbe. Jellemző, hogy egyetlenegy mandátumot sem szerezhet­tek a nyílt kerületekben, vi­szont a 30 fővárosi mandá­tumból 13-at szociáldemok­raták kaptak. A liberális polgári pártok is 14-re növel­ték előbbi 6 képviselőjük számát. S bár e baloldali padsorokban ülő honatyák vigyáztak rá, hogy felszóla­lásaikban magának a rend­szernek jogosságát ne tegyék kérdésessé, a kormánypárti többség 1925-ben új válasz­tójogi törvényt fogadott el. A választók aránya a lakos­sághoz képest a korábbi 29,5 százalékról 26,6 százalékra csökkent, és a 245 képviselő­ből 199-et nyílt szavazás alapján választottak. Az így létrehozott képviselőház fo­gadta el Bethlen miniszter- elnök által a felsőháznak, a főrendiház utódának meg­szervezéséről szóló XXII. törvényjavaslatot. 1926-ban még úgy rendel­kezett a törvény, hogy ha az országgyűlés két háza nem tud megegyezni valamely törvény szövegében, úgy a képviselőház a felsőház hoz­zájárulása nélkül is jogosult az általa elfogadott javasla­tot kihirdetésre a kormányzó elé terjeszteni. Mintegy egy évtized múlva, 1937-ben azonban a felsőház jogkörét kiterjesztették, s a főren­deknek, a nagykapitalisták­nak joguk volt bármelyik törvény megalkotását meg­akadályozni. Előzőleg tör­vénybe iktatták a kormány­zói jogkör további kiter­jesztését. Horthy a jóváha­gyásra felterjesztett törvényt kétszer is visszavihette, s az országgyűlést fel is oszlat­hatta. Az országgyűlés el­vesztette azt a jogát is, hogy a kormányzót felelősségre vonja. Ezzel az államfő ab­szolút vétójoghoz jutott, ar­ra a nem várt, és a valóság­ban soha be nem következett esetre, ha szándékával ellen­tétes törvény hoztak volna a törvényhozók. A kormányzó negyedszá­zad alatt többször is felosz­latta a Házat, hogy a belpo­litikai válságokat megoldja, s hűséges embereinek lehe­tővé tegye, hogy kellemet­lenné vált ellenfeleiktől meg­szabaduljanak. A parlament­ben folytak csaták, de csak az uralkodó osztályok külön­böző érdekű rétegei között. Jellemző, hogy miként véle­kedett a Magyarország című napilap az 1935-ös választá­sok előtt: „Az urnák elé já­rul a nemzet, hogy szavaza­tával összehívja az új nem­zetgyűlést. Mit érzünk a sors­döntő vasárnap előtt? Nincs egyéb mondanivalóm: essünk túl rajta, ilyen érzésekkel ülhetünk be egy világtól el­maradt vidéki fogorvos szé­kébe: Essünk túl rajta.” A választási törvény sze­rint csak az indulhatott, aki­nek jelölését legalább a vá­lasztók 10 százaléka — aján­lási íven — aláírásával tá­mogatta. Egy képviselő, akit kor­mánypárti programmal vá­lasztottak meg, később be­ismerte emlékirataiban: „Ezer nyílt ajánlást kellett megszereznem, s így min­denkiről tudták, kit támogat. Akinek hátraléka volt, meg­jelentek a végrehajtók. Az italmérési engedély-okirato­kat bevonták azzal, hogy majd választás után adják azokat vissza annak, aki jól viselte magát. Tűzrendészeti razziákat tartottak az üze­mekben és műhelyekben és mindenütt találtak szabály­talanságokat, de megmond­ták, hogy hogyan lehet az ügyet elsimítani. Tisztvise­lők ellen különféle ürügyek­kel vizsgálatot rendeltek el, megmondva nekik, hogy mi az abbahagyás ára. A köz­szállítókat figyelmeztették, hogy újítják meg a szerző­désüket, ha a kormány ellen szavaznak.” Az 1939-es választást vég­re titkosan tartották; a kor­mány már nem vállalhatta többé a nyílt szavazás szé­gyenét. Csakhogy az 1938. XIX. te. rendelkezései to­vább szűkítették a választók számát. Választójogot csak az a 26 éves férfi, illetve 30 éves nő kapott, aki legalább tíz éve magyar állampolgár volt, igazolni tudta, hogy hat év óta ugyanabban a város­ban, községben lakik, s el­végezte az elemi iskola ha­todik osztályát. A hatósá­goknak ezenkívül joguk volt a kommunistagyanúsnak ítélt állampolgárokat egysze­rűen kihagyni a listáról. Az új választókerületi be­osztással is fontos fegyver került a kormány kezébe. A belügyminiszter — törvény- ellenesen, sajátos jogi érve­léssel — csupán három hét­tel a választás napja előtt adta ki az új kerületi be­osztást, amelyet a kormány­párt természetesen már jó­val előbb ismert. így aztán olyan előnyhöz jutott, ame­lyet az ellenzék nem hozha­tott be. A kormányt mégis kelle­metlen meglepetés érte: a nemzeti szocialisták nem in­dultak mindenütt, mégis megkapták az összes leadott szavazatok negyedrészét. Féktelen demagógiájukon kí­vül része volt ebben a náci pénznek is. A nyilasok igyekeztek meg­szolgálni a pénzt. Szoros ösz- szeköttetésben a német kö­vetséggel, a parlamentben őrködtek a német érdekeken. A Magyar Élet Pártja — így hívták ekkor a kormány­pártot — és a különböző nyi­laspártok képviselői sokszor ölre mentek egymással a leg jelentéktelenebb kérdé­sekben, miközben együtt sza­vaztak és együtt éljeneztek, amikor a háborús erőfeszí­tések megsokszorozásáról, a Hitler iránti hűségről volt szó. Ez a parlament szótla­nul tudomásul vette 1941. június 27-én, amikor Bár- dossy miniszterelnök beje­lentette: az ország hadat üzent a Szovjetuniónak. A nagy „alkotmánytudósok” még azt sem tudták, hogy ehhez a parlament szavazása szükséges. Csupán Bajcsy- Zsilinszky Endre képviselő tiltakozott, de szavai elvesz­tek az általános hangzavar­ban, s még a jegyzőkönyvbe sem kerültek be. Bajcsy-Zsi- linszky Endre mártírhalált halt az ország függetlensé­géért vívott harcban, képvi­selőtársainak százai azonban az utolsó pillanatig szolgál­ták Hitlert. Még Sopronban is üléseztek, amikor az or­szág legnagyobb részét mór felszabadította a szovjet had­sereg. Pintér István (Következik: 7. „Minden hatalom a dolgozó népé”.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom