Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
1985. május 24., péntek o ... s a citcrások (Archív felvétel) 1,9 millió tasak Vetőmagellátásunk helyzete — szemezgetve Ilyenkor, hétköznap délelőtt csend honol a tótkom- lósi J. G. Tajovsky Művelődési Központ tágas, szépen berendezett előcsarnokában. Szinte megilletődve megyünk végig a folyosókon, vigyázva, cipőnk sarkának koppanása ne verje fel az épület nyugalmát. Pedig ezért senki nem szólna meg minket, hiszen annak idején — 1979. december 13-án — éppen azzal a szándékkal nyílt meg az impozáns művelődési intézmény, hogy termeit. klubszobáit élettel telítsék, otthont adjanak itt a művelődni, szórakozni vágyóknak. Tejsi Mihályt, az intézmény vezetőjét is arról kérdeztük, sikerült-e „idecsalogatni” az embereket, hiszen, mint tudjuk, a kulturált körülmények, a megfelelő környezet segíti, de nem garantálja a pezsgő kulturális életet. S lám, az is hamar kiderül, nem éppen gondtalanok az itt dolgozók, hiszen az évek múlásával egyre több hibát fedeznek fel a nem éppen öreg (!) épületben. — Jöttek volna esőben! — zsörtölődik az intézmény igazgatója beszélgetésünk kezdetén. — Itt is. ott is vödröket látnának, mert az utóbbi időben több helyen beázik a mennyezet. A nyílászárók már kezdetben sem voltak kifogástalanok. Azóta sem találok vállalkozót, aki megcsinálná a tömítéseket. A fényszórók használhatatlanok, ráadásul át kellene térnünk olajról a gáztüzelésre, de miből? Pedig télen jó pár előadást le kellett mondanunk. mert a termet három S az 1919-es esztendő azt is bebizonyította, az általános, titkos és egyenlő választójogot is csak bolsevik forradalom útján lehet elérni. Áprilisban, a magyar történelemben először, mégpedig titkos választásokon a szavazóurnákhoz járulhattak a magyar dolgozók. A Forradalmi Kormányzó Tanács (amely ugyancsak a Parlamentben működött) a választójogot csak a dolgozóknak adta meg. Rendelete így szólt: „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18. életévüket betöltötték, és a társadalomra hasznos munkából élnek, mind a munkások, vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészen vagy részben elvesztették...” Nem voltak választók és választhatók azok viszont, „akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, akik munka nélküli jövedelemből élnek”, valamint az „elmebetegek és gondnokság alatt állók”, és „akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűn- cselekmény miatt fel vannak függesztve, annak az hónapig még 18 fokra sem tudtuk felíűteni. Alig tudjuk jegyzetelni a panaszáradatot, s szinte félve tesszük fel a kérdést — „És a bevételek?” —, hiszen annyi művelődési intézményben panaszolták már, a műsorokat horribilis összegekért tudják lehozni, a belépők árát pedig nem emelhetik a végtelenségig. Ráadásul a helyi gazdasági egységek támogatása is egyre kevesebb. Mindezek ellenére szép eredményeket mondhatnak magukénak, hiszen kevés művelődési intézményben dolgozik ennyi kitüntetett művészeti csoport, mint itt, a tótkomlósiban. — Büszkék vagyunk az úttörő fúvószenekarra. Céczi Gusztáv irányításával hetente két foglalkozást tart a több mint 40 kis zenész. Az 1969-ben alakult csoport az elmúlt év augusztusában megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Az apróságok még a zenei alapokat is itt sajátítják el, s ha elkerülnek az általános iskolából, akkor sem kell letenniük a hangszert, hiszen a Haladás Tsz-ben ifjúsági zenekar működik, ott folytathatják a muzsikálást. A „legrégebbi” társaság, az 1950-ben életre hívott néptánccsoport, melynek jelenleg 24 tagja van. Szabó András irányításával hetente egyszer jönnek össze. Munkájukért 1964-ben és 1983- ban Szocialista Kultúráért kitüntetés volt a jutalom, 1969-ben pedig miniszteri dicséretben részesültek. Az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít”. A fiatal Magyar Tanács- köztársaság vezetőinek volt bátorságuk és bizalmuk a választó, a nép elé állni. Mintegy négy és fél millió választásra jogosult járulhatott az urnákhoz, bár a terület jóval kisebb volt, mint amekkorára a Wekerle-kor- mány annak idején a kétmilliónál alig valamivel több választásra jogosultat tervezte. A volt uralkodó osztályok tagjain kívül választhatott minden magyar állampolgár, nő és férfi, aki betöltötte 18. életévét. A tanácsválasztások napjáról a Vörös Üjság így kezdte beszámolóját: „1919. április 7. — Az első választás nagy történelmi dátuma, amikor végre a dolgozók az igazi államfenntartók, munkásférfiak és nők választottak Magyarországon. Gyönyörű, verőfényes tavaszi nap, amelyen a proletariátus felszabadult tömegei megpecsételték az emberibb és igazságosabb világhoz való jogukat, és hitet tettek a Tanácsköztársaság, a kommunista állam mélységes akarása mellett.” A lehető legdemokratikusabb módon létrehozott községi, kerületi, megyei tanácsok rövidesen megkezdték munkájukat, s egyebek mellett megválasztották a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteit is. A Tanácsok Országos Gyűlését 1919. június 14-re hívták össze. Az előző két napon a képviselő- házi teremben a pártkongresszust tartották meg. Az épület, amelyet az úri Magyarország képviselői önmautánpótlás az általános isko- . lások népművészeti csoportjából kerül ki. Repertoárjukban — csakúgy, mint a nagyokéban — több szlovák tánc is megtalálható. — Iván Pál vezetésével 1967 óta van citerazeneka- runk — folytatja a felsorolást Tejsi Mihály. — Nem sokkal utánuk, 1972-ben létrejött a népdalkor, amely 1983-ban kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Évente veszünk részt a szlovák szövetség szervezésében belföldi körutakon, melyeken a tótkomlósi szlovák hagyományokból adunk ízelítőt. Az idén október második felében készülnek újabb turnéra, ezúttal Miskén, Duna- egyházán és Kiskőrösön lépnek színpadra. A kapcsolatokról is szó esik — a csehszlovákiai Martin és Detva művelődési központjairól —, majd a szakkörökről beszél, melyek közül talán a díszítőművészeké a legnépszerűbb. — Stirbicz Jánosné vezetésével gyermek- és felnőttszakkör működik. Ez utóbbiban jól megfér a 20 éves a 70 évessel, mert fiatalok, idősek egyaránt szívesen eljárnak a foglalkozásokra. Októberben — a helyi igények így diktálták — képzőművészeti szakkört indítottak a gyerekeknek. Tervezik egy bábcsoport létrehozását, s most bontogatja szárnyait a szlovák nyelvművelő klub . . . A könyvtár vezetőjét, Dohányos Jánosnét is megkeressük. aki örömmel számol guknak, a saját dicsőségükre építettek, ezúttal először fogadta be falai közé az ország igazi képviselőit. Az üléstermet vörös drapériák díszítették. Az elnöki emelvény fölött, a korona helyén, a szíve fölött ötágú csillagot viselő, frigiai sapkás munkás alakja szimbolizálta a megváltozott Magyarországot. A párt programtervezetét Kun Béla terjesztette elő. A pártkongresszus után összeültek a tanácsok küldöttei, az új Magyarország parlamentjének tagjai. A Tanácsok Országos Gyűlésének megnyitó ülését a Városi Színházban tartották 1919. június 14-én. Másnap, vasárnap az első munkaülésre az Országház épületében került sor, amelyet az egykorú jegyzőkönyv a Magyar Tanácsköztársaság Házának nevezett. A küldöttség hatalmas lelkesedéssel választotta tiszteletbeli elnökké Lenin elvtársat. Kun Béla megnyitó beszédében kijelentette: „Jön a nemzetközi proletárforradalom! De addig is, amíg jönnek új osztagai, új csapatai segítségünkre, meg fogjuk védeni, meg fogjuk menteni minden áron, minden erőnkkel ezt a tűzhelyét a nemzetközi proletárforradalomnak .. A Magyar Tanácsköztársaság, bármilyen hősiesen harcolt, nem birkózhatott meg a túlerővel. A „népképviseletből” ismét kiszorultak a nép képviselői. Pintér István (Következik: 6. „Foghúzá- sos” választások) be arról, hogy mióta az új helyet — a művelődési központ földszintjét — elfoglalták, fokozatosan növekszik az olvasók száma. — A régi könyvtárban mintegy 900-an, itt pedig több mint 1600-an látogatnak minket. Ebből közel 800 a gyerek olvasó. S ha már egyszer ideszokott — gondoljuk tovább —, felnőtt korában is várhatóan könyvbarát lesz. A könyvtár munkatársai — talán épp ezért — évek óta működtetik a könyvbarátszakkört. Már az alsó tagozatosok is otthonosan mozognak a polcok között ... — Nemzetiség lakta település a miénk, így gondoskodnunk kell a szlovák irodalomról. A .24 ezerből közel 2 ezer könyv szlovák nyelvű. Sajnos, a felnőttek közül kevesen veszik igénybe, elsősorban általános és középiskolások ofvassák ezeket a könyveket. Már búcsúzkodunk a művelődési központ igazgatójánál, mikor egy középkorú férfi kopogtat az iroda ajtaján. Néhány szót váltanak Tejsi Mihállyal, s már megy is, sietve. — Társadalmi munkát vállaltak — magyarázza az igazgató —, azt jött megbeszélni. Szerencsére jó kapcsolatunk van a helyi intézményekkel, gazdasági egységekkel. Nem ez az egyetlen kollektíva, amely ilyen segítőkész ... (S bár Tejsi Mihály nem teszi hozzá, de mi tudjuk, valahol ez is munkájuk elismerése ...) Nagy Ágnes Köziigyekröl Kaszaperen A választásra jogosult kaszaper! állampolgároknak csaknem a fele vett részt a tanácstagi jelölőgyüléseken, s a fizikai dolgozók aránya pedig meghaladta a 70 százalékot. Ezek a kedvező számadatok is azt mutatják, hogy korántsem csökkent az érdeklődés közügyek iránt az utóbbi időben. Az említett összejöveteleken harminc közérdekű bejelentés és 25 hasonló jellegű javaslat hangzott el, amelyekre ott helyben kaptak kielégítő választ a hozzászólók. Legtöbben a gázprogram végrehajtására vonatkozóan kértek információt. A helyi vezetők többek között megnyugtatták azokat, akik amiatt nyugtalankodtak, hogy esetleg nem vezethetik be lakásukba a gázt. pedig a pénzt már a múlt évben befizették. Vagyis: az akadály az időközben keletkezett problémák elől már elhárult. Nem lehetett egyértelműen állást foglalni amellett, hogy ..ugyanolyan ütemben fejlődjék” majd a község, mint az előző évtizedekben. Az okokat mindenki ismeri: a jelenlegi gazda1 sági nehézségek. Szóba került a törpe vízmű létesítésének, valamint az utak és járdák építésének lehetősége is. Jó példát mutattak a 3 éves politikai szemináriumok résztvevői, akik a közelmúltban fejezték be tanulmányaikat. A korábbi társadalmi munkájukon kívül még egy napot ajánlottak fel arra, hogy az egyik pedagóguslakás felújításában közreműködnek. A Zalka Tsz vezetői, dolgozói, valamint a szurkolók pedig a sportpályánál az öltöző létesítéséhez nyújtanak kollektív segítséget, s ennek együttes értéke mintegy 2 millió forint lesz. — y - n „Az idén 9 százalékkal több vetőmagot forgalmaztunk, mint az elmúlt évben” — mondotta Tóth János, a Vetőmagtermeltető Vállalat felügyelője azon a tanácskozáson, amelyet a HNF Kertbarátok és Kistenyésztők Békés Megyei Társadalmi Szövetsége tartott a közelmúltban. NYOLC GAZDABOLTBAN Megtudtuk: az ellátás javítását az tette lehetővé, hogy idejében felmérték a boltok igényeit. Mindezek ellenére — elsősorban a külföldi fajtákra vonatkozóan — mégis tapasztalhatók hiányosságok, aminek az az oka, hogy kevés a deviza. Nehézséget jelent az is, hogy a megrendelt mennyiséget ugyan kiszállítja a vállalat, de tárolási gondok miatt visszavenni már nem képes, a tasakokat kivéve. A Békés megyében levő 8 gazdaboltba a csaknem 600 ezer tasa- kot a budapesti elosztóközpont szállította, míg 1,3 millióval a termeltető vállalat látta el a mintegy 100 bol-, tot. Sajnos, az olcsó 488-as kukoricából csak felerészben tudták kielégíteni az igényeket, s ezért hasonló, illetve ennél jobb fajtát ajánlottak a vásárlóknak. E témával volt kapcsolatos Fekete Bélánénak, a társadalmi szövetség titkárának rövid tájékoztatója, amelyben megerősítette, hogy korábban csakugyan akadtak problémák a vetőmagvakkal. Előrelépést főként az hozott, hogy gazdabolt létesült Békéscsabán és megnyílt egy üzlet Szarvason. Ezen túlmenően a nagyobb községekben bővítették az ilyen jellegű kereskedelmi egységeket. Sok bolt ma már új üzemeltetési formában működik, ami a vezetőket konkrét rendelésekre és a választék bővítésére ösztönzi. Az is igaz, hogy két holland cég a hajtatásban használt fajták körül nem kis propagandát fejtett ki, ám 1985-ben mégI is kevesebb érkezett belőlük. Főként Dévaványán, Gerendáson, Sarkadon és Méhkeréken panaszkodtak az ellátásra. (Különben, széles fó- liából, műtrágyából és bizonyos gyomirtó szerekből szintén kevesebbet kapott a kereskedelem.) VAN, AMIT CSÁVÁZNAK Schmidt János, a testület elnöke — mint régi szakember — igencsak jól ismeri nemcsak a megyei, hanem az országos helyzetet is. Hozzászólásában örömmel nyugtázta, hogy a társadalmi szövetség elérte célját azzal, hogy a Békésben korábban meglevő „fehér foltok” (Békéscsaba és Szarvas, valamint ezek környéke) eltűntek. Ugyanakkor sikerült csökkenteni mintegy 50 százalékkal a pótrendeléseket, s most már körforgalomban pótolják az egyes boltokban a hiányokat. Az ülésen az értékes információkon kívül számos egyéb kérdés és válasz is elhangzott. A résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy a taSakolt vetőmagot nem csávázzák, de a többit igen. Ezért óvatosan kell vele bánni, mert az egészségié veszélyes. Több kívánnivalót hagy maga után a szállítási határidő betartása, a részletesebb tájékoztatás. Ezzel függ össze az a gyakorlat is, hogy jó néhány vásárlót inkább az importból származó vetőmag érdekli. Pedig a dí-, szes tasakokban levő „portéka” egy részét Magyarországon termelik meg; főként azokat, amelyeket különböző hazai kutatóintézeteinkben kísérleteztek ki. Ezekből azután az egyes külföldi cégek nagyobb tételeket vásárolnak fel, s szakszerű csomagolás után forgalomba hozzák idővel. NEM VESZIK VISSZA Szó esett még arról, hogy Békés és Csongrád megyében a visszáru nemigen tesz ki nagy mennyiséget. Két évvel ezelőtt viszont országosan 40 millió forint volt ennek értéke. Köztudomású, hogy a vetőmag évekig él, bár a csíraképessége különböző mértékben gyengül. Ezért minden évben, úgy május táján fölülvizsgálják a készletet, és kellő mérlegelés után a harmadik évben az első osztályúból másodosztályú lesz. A vetőmag-felügyelőség szúrópróbákat szokott tartani az egyes elárusítóhelyeken, majd a magokat megvizsgáltatja a kutatóintézetekben. Ha már nem megfelelő a minőség, akkor visszaveszik a boltoktól a terméket. Nincs azonban munkaerő ahhoz, hogy az így begyűjtött tasakokat feltépjék, tartalmukat összeöntsék és kiválogassák a még felhasználható mennyiséget. Ezért az olcsóbbakat elégetik, míg az értékesebbeket nem veszik vissza egy évig. A HNF Országos Tanácsának a Békés megyei szövetség már korábban jelezte, hogy nem csekély kár származik abból, ha a még élet-, képes magvakat megsemmisítik. Az is tény, hogy tilos a piacokon vetőmagot árusítani. Ami a burgonyát illeti, a tavaszi forgalmazás nem volt zökkenőmentes, mivel elég későn került ki ez a termény az üzletekbe . . . * * * Tovább lehetne sorolni mindazokat a pozitív és negatív tapasztalatokat, amelyeket a tanácskozás résztvevői egymás tudomására hoztak. Többek között megfogalmazódott a következő ajánlás is az utóbbiakkal kapcsolatban. Éspedig: a jobb propaganda céljából kívánatos lenne ismertetni, akár körlevélben is a vetőmagellátás helyzetét, alakulását a kertbarátkörökkel, valamint a helyi népfrontbizottságokkal. A kistermelőknek pedig célszerű tovább szervezni olyan foglalkozásokat, amelyeken vegyszerek (mérgek) szakszerű alkalmazásáról, a kertműveléshez használatos gépekről, egyéb lényeges mezőgazdasági ismeretekről tartanának előadásokat a szakemberek. Bukovinszky István Korszerű az árukínálat a békéscsabai gazdaboltban Fotó: Gál Edit Délelőtt a tótkomlősi művelődési házban
