Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS D MEGYEI TANÁCS LDPJD 1985. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Jó politikai légkörben készülünk a választásokra A VSZ Katonai Tanácsának ülése A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának budapesti ülésén részt vevő küldöttségek szerdán jubileumi hadtudományi konferencián vettek részt. A védelmi szövetségnek az elmúlt három évtizedben betöl­tött szerepével és továbbfejlesztésének kérdéseivel foglalkoz­tak. Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyve­res erők törzsének főnöke értékelte a védelmi szövetség ed­digi tevékenységét, majd részletesen szólt azokról a javasla­tokról, amelyeket a Varsói Szerződés tett a politikai és a ka­tonai feszültség csökkentésére. Rámutatott: a szerződés meg­hosszabbítása kifejezi a szövetséges szocialista országok test­vérpártjainak és népeinek azon akaratát, hogy továbbra is erősítik egységüket, egyeztetik tevékenységüket a nemzetközi életben, törekednek a szilárd béke megteremtésére földün­kön. Ezt követően a tárgyalócsoportok képviselői szólaltak fel. Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi állam­titkár korreferátumában kiemelte: a Varsói Szerződés az európai szocialista országok történelmi, politikai és védelmi szövetsége, amely egy országot sem fenyeget, s egyetlen cél­ja volt és marad, a béke megőrzése, a szocializmus vívmá­nyainak védelme. Befejezésül a tagországok közötti katonai együttműködés különböző területeiről, eredményeiről szólt. A konferencián részt vett Oláh István vezérezredes, hon­védelmi miniszter, valamint a Honvédelmi Minisztérium ka­tonai tanácsának több tagja és számos meghívott vendég. Maróthy László beszéde a békéscsabai nagygyűlésen Nagy érdeklődés mel­lett került sor tegnap délután Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban arra a választási nagy­gyűlésre, melynek elő­adója dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, mi­niszterelnök-helyettes volt. Az elnökségben fog­laltak helyet a megye, a város párt-, állami, tár­sadalmi szerveinek veze­tői és Békéscsaba ország- gyűlési képviselőjelöltjei. A Himnusz elhangzása után Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte a mintegy 800 résztvevőt, majd felkér­te Maróthy Lászlót elő­adói beszédének megtar­tására. A nagygyűlés elnöksége Maróthy László beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Barátaim, Földijeim! Választási nagygyűlésün­kön köszöntöm a megjelen­teket, személyükben Békés megye minden lakóját, örömmel adom át a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és kor­mányunknak jókívánságait, pártunk főtitkárának, Kádár Jánosnak elvtársi, baráti üd-| vözletét. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Ma a közelgő országgyű­lési és tanácsi választások jegyében találkozunk egy­mással. Ezt megelőzően az MSZMP kongresszusi irány­elveiről, a kongresszus meg­állapításairól és határozatai­ról folyt országos eszmecse­re. Majd a felszabadulás 40. évfordulóját ünnepelve mér­hettük fel: meddig jutottunk el a szocialista társadalom építésében. Gondolkodásra serkentő politikai légkörben zajlottak le a választási jei lölőgyűlések is, amelyeken a lakosság széles rétegei igen sok és igen időszerű helyi, illetve országos kérdést vi­tattak meg egymással. A jó politikai légkör egyik összetevője, hogy messzeme­nően biztosítottuk a hazánk­ban élő nemzetiségiek teljes jogegyenlőségét, anyanyelvűk használatát, nemzeti kultú­rájuk, hagyományaik, szoká­saik ápolását és gazdagítá­sát. A megkülönböztetett törő­dést jelzi, hogy. ezentúl min-; den hazánkban élő nemzeti­ségnek a képviselője ott van az országos listán. Megelége­déssel állapíthatjuk meg: a tanácstagjelöltek között is nagy számban találhatók nemzetiségiek. Ennél fogva számarányukhoz viszonyított képviseletük az országgyű­lésben és a helyi tanácsok­ban egyaránt biztosítottnak mondható. Aki Békés megyében néz körül, az is azt állapíthatja meg: a nemzetiségiek nem­csak anyanyelvűk szavaival, énekeikkel és táncaikkal, ha­nem társadalmi, politikai té­nyezőként is jelen vannak mindennapjainkban. A már említett, jó politi­kai légkörnek másik jelentős összetevője az állam és az egyház közötti rendezett vi­szony. Az egyházak vezetői és a hívők tevékenyen tá­mogatják az emberséges tár­sadalom, az egész nép fel- emelkedését szolgáló szocia­lizmus építését. Együtt ha­ladnak velünk akkor is, ami­kor örök erkölcsi értékek megőrzését, a közélet tisztái ságát, a béke védelmét szol­gáló feladatokat oldunk meg. Kedves Barátaim! Az elmúlt évtizedekben fi­gyelemreméltó eredményeket értünk el hazánk egyik ter­hes örökségének, bizonyos térségek és települések el­maradottságának a felszámo­lásában. A várossá válás fo­lyamata Békésben is felgyor­sult. Félreértés ne essék: a vá-, rossá válást nem tekintjük a területfejlesztés egyedül üdvözítő útjának. Reálisabb irányt jelölt ki az a közel­múltban elfogadott település- fejlesztési elgondolás, amely­nek kialakításában egész társadalmunk véleménye, igénye meghatározó szerepet játszott, egy, a korábbinál reálisabb, arányosabb, a leg­kisebb települések fejlődési lehetőségeire is gondosan ügyelő programot irányoz elő. Békés megyében is megte­remthetők azok a feltételek, amelyek közepette megállít­ható a lakosság fogyása. A kormánynak és a megyének együtt kell erőfeszítéseket tenni azért, hogy gazdasági és kulturális területen a me­gye minél jobban megköze-j lítse az országos átlagot, a fejlődés országos ütemét. Gazdasági kérdésekről szólva elmondta, hogy sú­lyos gondokkal teli évek áll­nak mögöttünk. Szorítottak bennünket a hitelvisszafize­tési határidők, a kamattör­lesztések, de egy órára sem váltunk fizetésképtelenné. Sőt, fokozatosan sikerült megállítani és immár vala­melyest csökkenteni eladóso­dásunkat. Ezeket az erőfeszí­téseinket és sikereinket nem­zetközi viszonylatban is elis­merik. Nincs helye hát a kishitűségnek. A gazdasági kihívás azon­ban sok területen továbbra is próbára teszi erőnket. Alapvetően ezután is két té­nyezőre kell ügyelnünk: a gazdasági hatékonyságra és a. külső gazdasági egyensúly­ra. Kedves Elvtársak! Korunk jellemző sajátja, hogy mindinkább erősödnek a nemzeti gazdaságok külső kapcsolatai, elmélyül a nem­zetközi munkamegosztás. Ez a folyamat szükségszerű a szocialista országok esetében is. Hozzájuk fűződő kapcso­latainkat azonban hiba lenne pusztán a gazdaságiakra egyszerűsíteni. Az interna­cionalista szolidaritás, a po­litikai, gazdasági, társadal­mi, kulturális és tudományos élet minden elemére kiterje­dő összefogás a többi szocia­lizmust építő néppel — ko­runk alapvető követelménye. A kulturális egyezmények jóvoltából a baráti országok legjobb irodalmi és művé­szeti alkotásai nálunk is, szomszédainknál is utat ta­lálnak a széles tömegekhez. Fejlődésünk — meg a vi­lág sajátos helyzete — úgy hozta, hogy most a gazda­ságban, a tudományos és a műszaki területeken van szükségünk szorosabb ösz- szefogásra és együttműkö­désre. Ez az együttműködés eddig is fejlődésünk megha­tározó forrása volt, nélküle aligha tudtunk volna eljutni a jelenlegi színvonalra. A szocialista országok a hidegháború kényszere, egy­másrautaltságuk következté­ben már a békés építő mun­ka korai időszakában kiala­kították a gazdasági együtt­működési rendszerüket, át­alakították külgazdasági kap­csolataikat. A világgazdasá­gi méretekben is kiemelke­dően gyors fejlődést felmu­tató szocialista országok eb­ben a folyamatban egymás legfontosabb gazdasági part­nereivé váltak. A magyar gazdaság számára is meg­nyílt a KGST-országok több százmilliós piaca, mely lehe­tővé tette a hazai ipar gyors fejlődését, megalapozva, hogy — történelmi mércével mérve igen rövid idő alatt — hazánk elmaradt agráror­szágból közepesen fejlett ipa­ri országgá vált. A hosszú felsorolás helyett csak példaszerűen szólok a szovjet—magyar együttmű­ködésben felépült Dunai Vasműről, a szocialista or­szágok közös vállalkozása­ként megszületett „Testvéri­ség” és „Barátság” vezeték- rendszerről, az összeurópai méretekben is egyedülálló energetikai és teherelosztó rendszerről. Az elmélyült gazdasági kapcsolatok egyik legkiemelkedőbb példája a szovjet segítséggel létesült Paksi Atomerőmű, amelynek építéséből több szocialista ország is kivette részét. (Folytatás a 3. oldalon) Megnyílt a tavaszi BNV Huszonhét ország és Nyu- gat-Berlin mintegy kétezer kiállítójának részvételével szerda délelőtt a kőbányai vásárvárosban ünnepélyesen megnyitották-a 81. Budapes­ti Nemzetközi Vásárt, a be­ruházási javak szakvásárát. A szakadó eső miatt a fő­tér helyett a B pavilonban gyülekeztek az ünnepség vendégei. Közöttük volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, továbbá az Elnöki Tanács és a kormány több tagja. A megnyitón részt vett a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, s megjelentek a hazai és a külföldi kiállítók képviselői is. i | A Himnusz elhangzása után Olle Herold, a Nem­zetközi Vásárok Szövetségé­nek elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, a BNV szervező­it és résztvevőit. Ezután Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter mondott beszédet. A megnyitó résztvevői meg­tekintették a vásárt Fotó: Lónyai László sikereket kívánt a kiállítók munkájához, és megnyitotta a 81. Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely egyúttal a 13. a tavaszi szakosított vásárok sorában. A megnyitó résztvevői ez­után körsétát tettek a vá­sárban. Délben megnyitották a vá­sárkapukat a nagyközönség előtt is. 1985. május 22., 18.12: sikerült! Mentés emberfeletti erővel Füzesgyarmat határában három napig ömlött a kőolaj, a gazolin és a gáz keveréke a föld mélyéből. Kedden a kora esti órákban felvillant a remény, hogy sikerül... Aztán a karimák közötti tö­mítéseket a nagy nyomás miatt nem tudták tökélete­sen összeilleszteni, s elhe­lyezni a csavarokat. Mind­ezt tetézte a zivatar, a jég-, eső, ezért kényszerpihenőre küldték a mentőbrigádokat. A kis csoport éppen kifelé ballagott, amikor Győri Gyu­lához, a mentést végzők ve­zetőjéhez léptem. — Mi történt Gyula bá­csi? — kíváncsiskodtam. — Semmi, még szeren­csénk sincs — s majdnem el­sírta magát. Mi tagadás, e kudarc nagyon is megvisel­te. Pedig mindent megtettek, ami tőlük telhető. Kevéssel ezután a védelemvezető rosszul lett, s a mentők szív- infarktus gyanújával a gyun lai kórház I. sz. belgyógyá­szatára szállították. Az osz­tály főorvosa elmondta: „csak” szívkoszorúér-görcs, amit nagy fizikai vagy pszichés megterhelés válthat ki. Nos, Győri Gyulának az elmúlt napokban mindezek­ben bőven volt része. Min­denesetre ez egy jelzés, hogy óvatosabban, nincs minden rendben ... Szerda reggelre felhősza­kadás áztatta tovább a Sár­rétet, s újra sártengerré, in- govánnyá változtatta a vi­déket. Az eső délelőtt is zu­hogott. A kukoricatáblákon vízben áll az arasznyi nö­vény, a földúton minden jármű csak lánctalpas trak­torral juthat előre a térdig érő olajban, sárban. Lánctal­pas traktor nélkül elindulni úgymond, itt egyenlő az ön- gyilkossággal. A mentésben dolgozók to­vábbra is emberfeletti küz-r delmet vívtak az elemekkel. (Folytatás a 2. oldalon) Tombol az olajkút

Next

/
Oldalképek
Tartalom