Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁJUS 4., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Maróthy László és Kozák Sándor a füzesgyarmati jelölőgyű­lés után , (Fotó: Fazekas László) Nagy érdeklődés mellett, jó hangulatú jelölőgyűlése­ken fejeződött be a képvi­selőjelölés a 13. számú or­szággyűlési választókerület­ben, és ezzel a megyében. A május 3-i füzesgyarmati, és az előző napi, körösladányi gyűlésen összesen 636-an vettek részt és szavaztak bi­zalmat a Hazafias Népfront jelöltjeinek. Mindkét településen Varga Istvánná, a HNF Szeghalom Városi Bizottságának titká­ra elnökölt, és Varga István, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi be­szédet. Az előadó részlete­sen szólt a XIII. pártkong­resszus jelentőségéről, a vá­lasztási törvény előkészíté­séről és céljáról, majd tele­pülésfejlesztési kérdésekkel foglalkozott. Beszédének eb­ben a részében tájékoztatást adott Szeghalom és környé­ke — különös tekintettel Kö- rösladány, illetve Füzesgyar­mat — fejlődéséről, a még meglevő gondokról, s a jö­vőre vonatkozó elképzelések­ről. Végezetül — csakúgy, mint Szeghalmon — képvise­lőnek javasolta Kozák Sán­dor szeghalmi tanácselnököt és dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, miniszterel­nök-helyettest. A két jelölőgyűlésen ösz- szesen 21-en kértek szót, és mondták el véleményüket. Volt közöttük nyugdíjas, pe­dagógus, gazdasági vezető, munkás, tsz-paraszt, sőt, egy Nyíregyházán élő körösla­dányi is, Ádám József né óvónő, aki azért utazott ha­za, hogy ajánlja a falubeli­eknek a jelölteket. A felszólalók nagy terje­delemben foglalkoztak lakó­helyük örömeivel és gond­jaival, Körösladányban ez utóbbiak között az alapellá­tással, az orvosügyelet rend­szerével, az oktatás mostoha feltételeivel, valamint a ter­mőföldek öntözésének és a csapadékvíz elvezetésének megoldatlanságával. Füzes­gyarmaton elsősorban a mű­velődési ház állapotán, a szi­lárd burkolatú utak ará­nyán és a tanteremhiányon szeretnének javítani. A fel­szólalásokat áthatotta a szü­lőföld szeretete. Jól jellem­zik ezt Földi Imrének, a fü­zesgyarmati tsz technikusá­nak szavai: az itt élők sze­retik a községet, itt marad­nak, itt akarnak élni. A felszólalók egyetértet­tek a javasolt személyek je­lölésével. Maróthy Lászlót ajánlva emlékeztettek arra, hogy a Sárrét szülötte, in­nen indult és járta be az itt élők által jól ismert po­litikai pályát. A mezőgazda- sági szakemberek nagy szak­tudását, a térség problémái­ra való rálátását emelték ki. mások arra hívták fel a figyelmet, hogy „szerény ember maradt, nem szűnt meg kapcsolata a szülőföld­del”. Kozák Sándorról szól­va elmondták, hogy Körös­ladányban született, ott volt a faluban a KISZ első szer­vezői között, később dolgo­zott a járási KlSZ-bizott- ságban is. Ismeri a községek napi gondjait, és azon van, hogy a város és környéke harmonikus egységben fej­lődjön tovább. A jelölőgyűléseken nyílt szavazással erősítették meg az április 26-i szeghalmi je­lölést és így a-13. számú or­szággyűlési választókerület képviselőjelöltje: Kozák Sándor és dr. Maróthy László. A szavazás után a jelöltek köszönetét mondtak a bizalomért, a munkájukat méltató szavakért. A. Z. A MÉM és a megye vezetőinek egyeztető tárgyalása Mostanában még a városi ember is aggódva kémleli az eget, s bár mérgelődve ke­rülgeti a tócsákat, megértő­én cipeli esernyőjét, mond­ván, kell az eső, még mini dig kell. Való igaz, nincs könnyű helyzetben a mező- gazdaság. Az idén tovább tartó aszály 1984-ben me­gyénkben is nagy kieséseket okozott az agrárágazatban. Az üzemi nyereség tavaly nem érte el az 1983. évit, a hitelterhek növekedtek, a pénzügyi alapok csökkentek. Így tovább csökkent a me­zőgazdasági nagyüzemek be­ruházása. Minderről — rész­letezve az ágazat 1984-es eredményeit —, valamint az idei feladatokról, s az ezzel kapcsolatos gondokról volt szó a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium, va­lamint Békés megye veze­tőinek egyeztető tárgyalásán, amelyet május 3-án, tegnap délelőtt dr. Szabó Sándor­nak, a megyei tanács áltai lános elnökhelyettesének ve­zetésével tartottak Békés­csabán. A munkaértekezle­ten részt vett dr. Dénes La­jos MÉM-miniszterhelyet- tes, Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titká­ra, valamint a minisztérium töDb vezető munkatársa és megyénk vezető mezőgazda- sági szakemberei. Ami a megye agrárágaza­tának tavalyi munkáját * il­leti, az aszály miatt az el­múlt két év kiesése megkö­zelíti a két és fél milliárd forintot. Tavaly csaknem 20 ezer hektár területet öntöz­tek. A megye legfontosabb beruházása a komplex me­lioráció volt, 1984-ben újabb 12 és fél ezer hektáron vé­gezték el a talajrendezést. A két aszályos év ellenére eredményes volt a megye állattenyésztése. Több vágó- állatot adtak át a termelők felvásárlásra, mint 1983- ban, a tejtermelés pedig te­henenként elérte az 5 ezer 100, nagyüzemekben az 5 ezer 200 litert. Ám a szarvasmarha-ágazat ked­vezőtlen jövedelmezősége miatt a tehénállomány csök­kent, s az idén további csök­kentést terveznek a tsz-ek. Nem jobb a helyzet a juh­tenyésztésben sem. A vágó­sertés-felvásárlás 19,3 szá­zalékkal haladta meg az előző évit, s növekedett a baromfitermelés és -felvá­sárlás is. Változatlanul je­lentős mindebben a háztáji és kisegítő gazdaságok sze­repe. Az ágazat ez évi feladata a mezőgazdasági termelést a hatékonyság, a minőség ja­vításával 1984-hez képest két—két és fél százalékkal növelni. Ezen belül nem kis feladatok várnak a növény- termesztésre: az eddiginél több kukorica, cukorrépa, napraforgó megtermelése, a kertészeti termékek válasz­tékának bővítése, a színvo­nalasabb gyepgazdálkodás. Az állattenyésztésben a ta­valyi termelési szint elérése a cél, javítva ugyanakkor a minőséget. Növelni szüksé­ges a gazdaságosan exportál­ható élelmiszeripari termé­kek mennyiségét, minőségét, folytatni szükséges a melio­rációt, az öntözésfejlesztést, az energiaracionalizálást, a tárolók építését, és a meg­felelő műszaki színvonalú géppark céljából kihasznál­ni a pályázatok adta lehető­ségeket. Az írásban előterjesztett részletes anyaghoz Murányi Miklós, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője fűzött kiegészítést. A tárgyalás résztvevői megállapították, hogy a múlt évi egyeztető tárgyaláson közösen megha­tározott feladatokat teljesí-t tették. A munkaértekezleten ez­után pontról pontra megvi­tatták a résztvevők azokat a témákat, feladatokat, ame­lyek megoldásához a me­gye a minisztériumtól igé­nyel segítséget. így napi­rendre kerültek többek kö­zött a lucernaszárító üze­mek, melyeket a nagyüze­mek többsége nem tud ren­deltetésszerűen hasznosíta­ni. Élénk vitát váltott ki az aszály miatt nehéz gazdasá-i gi helyzetbe került tsz-ek anyagi helyzete. T. I. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége teg­nap ülést tartott, s ezen a vállalati hetedik ötéves tervek előkészítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. Az elnökség mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a szak- szervezeti szervek miként ve­gyenek részt a vállalati kö­zéptávú tervek készítésében. Ezzel kapcsolatban rámuta­tott, hogy a vállalati terve­zés demokratizmusa jelentős fejlődés előtt áll. A vállalati irányítás új formáinak be­vezetése lehetővé teszi, hogy a jövőben a kollektívák egész sora közvetlenül ve­gyen részt a tervezési dön­tésekben. Eddig a dolgozók­nak a tervek véleményezé­sére volt lehetőségük, a jö­vőben azonban — elsősorban ott, ahol közgyűlés irányítja a vállalatot — a kollektí­vák közvetlenül vesznek részt a döntésekben. A szakszervezeti jogokat azon­ban ezen a területen sem csorbítják az új vállalatirá­nyítási formák. A vállalati szakszervezeti szervek a kö­zéptávú tervek kialakítása során részt vesznek mind a dolgozók munka- és életköi rülményeit közvetlenül érin­tő feladatok megfogalmazá­sában, mind a termelési cé­lok megjelölésében. Figye­lemmel kell lenniük arra, hogy a ma elhatározott fej-, lesztési tervek erőteljesen meghatározzák a dolgozók jövőbeni munkalehetőségeit, munkafeltételeit, bér- és ke­reseti viszonyait. A szak- szervezeti szerveknek az is egyik fontos feladata, hogy már a tervek előkészítése során feltárják, mivel járul­hat hozzá a szocialista mun- kaverseny-mozgalom a vál­lalat középtávú céljainak megoldásához. Az elnökség rámutatott: a munkahelyi demokrácia ki­bontakozásának egyik alap- feltétele, hogy a vállalati belső irányítási rendszer to­vább korszerűsödjék. Ahol ez indokolt, a szakszervezeti szervek tegyenek javaslatot a gyáregységek, üzemrészek tervezési szerepének növelé­sére. A szakszervezetek igé­(Folytatás a 3. oldalon) Anya, mama, édesanya. S ahogyan az olasz legény énekli a Parasztbecsületben, mielőtt a halálba indul: — „Egy csókot még, anyácskám!” — S ahogyan a költő írta a kétségbeesés peremén: „Már egy hete csak a mamára gondolok”. Mert mikor gondolunk mi, gyarló fiák és lányok édesanyánkra? Amikor valami nagy baj van. S ez a tény az igazi nagy baj. Nem, nem az édesanyák baja. A mienk. Mi vagyunk szegényebbek azzal az érzés­sel, amivel a szoros anya-gyermek kapcsolat tesz, tenne gazdagabbá bennünket. Anya, mama, édesanya. Valahogy nem állt rá régebben a szám a legszebb magyar szóra: édesanya. Nagyon pa- tetikusnak éreztem, keresettnek, s tudtam, nem azzal tisztelem meg Öt, ha ilyen fennkölten szólítom. Apám is csak így tisztelte nagyanyámat: anyám. Ebben is minden benne van. Később kezdtem csak így szólítani, amikor már magam is rájöttem — gyermekem lévén —, mit je­lent apa, anya előtt az „édes” jelző. Anya, mama, édesanya. Azt hiszem, mindenkire rá­nyomja bélyegét, milyen indíttatást kapott édesanyjától. Nem volt még olyan anya a világtörténelemben, aki ne a legjobbakat akarta gyermekének, ne a legjobb útravalót szánta volna neki. Csak aztán később a gyermekeken mú­lott minden ... Akik rosszul sáfárkodtak az örökséggel, akik elfelejtették édesanyjuk útravalóját. Hány és hány család volt közelmúltunk történetében, amely elindult a felemelkedés útján. Gyerekek ezrei, százezrei kezdtek el tanulni, birtokba venni a társadalom vezetői posztjait. Mellettük, mögöttük anyák ezrei, százezrei álltak aggód­va, fiukat, lányukat féltve. Nem tudtak ők, az édesanyák segíteni, utat egyengetni. Ennél többre voltak képesek mégis. Tartást adtak, fogódzót, gyermekeiknek, biztos hátországot, ahova mindig vissza lehet térni. Hányanví- vódhattunk ebben az emberöltőben, vizsgák s más •pró­batételek előtt, hogy sikerül-e, nem találtatunk-e könnyű­nek. Élesanyánk ilyenkor szelíden biztatott: Sikerülni fog, nem lehet, hogy ne sikerüljön! Anya, mama, édesanya. Látja, felnőttünk, elszakad­tunk otthonról! Mindez nem jelenti, hogy lazult volna a születésünk óta meglevő kötelék. Persze, vannak, akik nap mint nap megmártóznak az anyai szeretet melegében, s viszonozzák azt fiúi, gyermeki szeretettel. Az 6 nevük­ben és a tékozló fiúk nevében is hadd adjam át jelképe­sen az édesanyáknak az ünnepi virágcsokrot. Gőz József Anyák napi virágok Új takarékszövetkezeti kirendeltséget nyitottak Mezőhegyesen Sok érdeklődő és meghí­vott vendég jelenlétében nyitotta meg tegnap, május 3-án új kirendeltségét Me­zőhegyesen a Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága. Sávolt Mihályné, a szövet­kezet elnöke, miután üdvö­zölte az eseményen részt ve­vőket, arra a 28 évvel ezelőt­ti május másodikára emlé­kezett, amikor Tótkomlóson — akkor még csak erre a településre kiterjedően — megalakult hazánk második takarékszövetkezete. Ezután arról tájékoztatta a jelenle­vőket, hogy az 1973-ban Me­zőhegyesen, bérelt helyiség­ben megnyílt kirendeltség dolgozói ettől a naptól új és saját épületben fogadhatják e nagyközség lakóit, a szö­vetkezet tagjait. Mint mon­dotta : a kirendeltség ma már 10 millió forintos be­tétállományt, és több mint 5 millió forintos kölcsönál­lómányt kezel, miközben sok más pénzügyi szolgáltatással segíti az itt élő embereket. Végezetül köszönetét mon­dott mindazoknak, akik se­gítették a mezőhegyesi ki- rendeltség létrejöttét, mely 2 millió 100 ezer forintba került. Ebből mintegy 900 ezer forintot a SZÖVOSZ vállalt magára. A költség többi részét saját anyagi forrásból és a tagság által célrészjegyekre befizetett forintokból „hozta össze” a szövetkezet igazgatósága. Ezután Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke fejezte ki elismerését a külső megjele­nésében újszerű, tájba illő kirendeltség létrehozásáért. Az épületet — melyet a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei Irodája tervezett — Kassai Béla, Mezőhegyes Nagyközség Tanácsának el­nöke vette át. — Balkus — Befejeződtek a képviselői jelölőgyűlések Kozák Sándort és Maróthy Lászlót jelölték Körösladányban és Füzesgyarmaton is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom