Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
1985. május 15., szerda Tanácsi fejlesztések Három szomszéd községben Békés megye 2-es számú választókerületében az ország- gyűlési képviselői listára a következő két név került fel: Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és dr. Hankó Mihály, a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet elnöke. Ehhez a választókerülethez az alábbi kerületek és települések tartoznak: Békéscsaba III. kerülete, továbbá Erzsébethely, Mező- megyer, Gerla, Fényes, Nagyrét, Kereki-tanyák gerendás! legelő, Fürjes, Felsőnyomás és Kisrét. Gyulavári Pál Közismert, népszerű ember. Nemcsak a választókerületében, hanem megye- szerte ismerik. Az erzsébet- helyi jelölőgyűlésen úgy jellemezte az egyik felszólaló, olyan ember, aki nem felejtette el kétkezi munkásmúltját. 1930-ban született Békéscsabán. Eredeti foglalkozása géplakatos. Fiatalon. 1945-ben került ipari tanulóként a MÁV békéscsabai kisvasúti fűtőházához. Itt géplakatosként . dolgozott, egészen 1955-ig. Szorgalmával, megnyerő magatartásával jó viszonyban volt dolgozótársaival. és ezt a kapcsolatot a mai napig megőrizte. A fel- szabadulás után kapcsolódott be a munkásmozgalomba, tagja lett a Vasas Szakszervezetnek. 1948-tól pedig a pártnak. Kivette részét az ifjúsági mozgalomból is. Aktív politikai tevékenységére felfigyelt a megyei pártbizottság. 1955-ben a pártbizottság politikai munkatársa lett..majd a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetőjévé nevezték ki. Közben különböző politikai iskolákat végzett. Megszerezte a legfelső fokú pártfőiskolai diplomát, elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. 1970-ben választották meg a békéscsabai pártbizottság elTegnap fejeződött be az első tavaszi természetvédelmi és ornitológiái tábor, melyet a szarvasi HorVáth-pusztai halastavaknál rendezett a Madártani Egyesület Békés Megyei Helyi Csoportja. Eredetileg vízi madarak megfigyelését, gyűrűzését tervezték. de az időjárás miatt ezek vonulása eltolódott. így énekesmadarakat gyűrűztek, összesen 18 faj 53 egyedét. A tábor tartama alatt vonuló karmosokat, légykapókat, si- segő füzikéket is megfigyeltek. s láttak egy darázsölyső titkárává.. Néhány év múlva pedig a megyei párt- bizottság titkára lett. 1979 óta a Békés Megyei Tanács elnöke. Szorgalmával, odaadó munkájával, ési lényeglátó gondolkodásával, a párt politikája iránti hűségével érdemelte ki ezeket a magas beosztásokat. 1980-ban, a választásokon lett országgyűlési képviselő. A választóke- •rületben közvetlen magatartásával, segítőkészségével vívta ki a népszerűséget. Sokat tett a szlovák nemzetiségi hagyományok ápolásáért. Munkája elismeréseként több magas kitüntetésben részesült. vet is, mely ritkaságszámba megy. Békés megye területén ez idáig kevés madárgyűrűzés volt, most — a tervek szerint — az egyesületi tagok évszakonként kívánnak hasonló táborokat szervezni. A cél az, hogy minél teljesebb képet kapjanak a megyén átvonuló fajokról, s az itt fész-- kelő madarakról. A táborok tartama alatt természetesen nemcsak madarakkal foglalkoznak a résztvevők, hanem környezetvédelmi feladatokat is ellátnak. p. f. Hankó Mihály A jelölőgyűléseken több felszólaló szólt arról, hogy mint termelőszövetkezeti elnök, milyen elismerésre méltó eredményeket ért el. Szerény, segítőkész magatartásáról is többen beszéltek. Nemcsak a termelőszövetkezetben, hanem a választókerület más településein is ismerik. 1929-ben született Békéscsabán. Kígyóson elvégezte a mezőgazdasági középiskolát. Ezután a földművesszövetkezet felvásárlórészlegénél dolgozott hosz- szú időn keresztül. Ezután magasabb beosztásba került, de továbbra is a mezőgazda- sági vonalon maradt. 1958- ban a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa lett. Közben munka mellett tanult, pártiskolát végzett, majd a marxista—leninista esti egyetem négyéves szakosítóján folytatta tanulmányait. Kinevezték a szeghalmi járási párt- bizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjévé. Dolgozott a Palotási Állami Gazdaságban ágazatvezetőként. A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet közgyűlése 1972-ben választotta elnökévé, és visszahívta a szeghalmi járásból. Nagy gonddal és hozzáértéssel látott hozzá a munkához. A politikai tanulOrosháza városa már jó néhány év ót^i több nyári tábornak ad otthont. Július 1 -tői 10-ig rendezi meg az MSZBT Országos Szervezete, a városi MSZBT-tagcsopor- tok és a városi zeneiskola az orosz-szovjet zenei tábort. Immár negyedik alkalommal kerül sor erre 'a kétévenkénti táborra, melyre az idén mintegy 60 — több, Szovjetunióból érkező — gyermeket várnak, akik zenepedagógusok irányításával ismerkedmányok befejezése után szakmai ismereteit gyarapította, hogy a megnövekedett mezőgazdasági feladatoknak minél jobban eleget tudjon tenni. Elvégezte az Agrártudományi Egyetemet. 1980- ban írta meg A melléktermékek takarmánynak való hasznosítása címmel doktori disszertációját, s még abban az évben doktorrá avatják. Munkájának elismeréseként több magas kitüntetésben részesült. Tagja a Körösök Tsz-szövetség elnökségének, s az agrártudományi egyesülés megyei vezetőségének. 1975-től ’80-ig ország- gyűlési képviselőként dolgozott választókerületében. S. J. nek meg majd az orosz és a szovjet zenei alkotásokkal. A Petőfi Művelődési Központ a hátrányos helyzetű gyermekeknek szervez számítógépes tábort. A hagyományos gyopárosi képzőművészeti táborba az idei nyáron is várják a rajzolni, festeni szerető gyerekeket. Ugyancsak Gyopáros ad helyet a 10—14 éves gyerekek angol nyelvi táborának, s az általános iskolások számító- gépes nyári táborának. g■ k„Békés megye a vízgazdálkodás szempontjából az ország egyik legproblematikusabb területe. A vízgazdálkodás fejlődését több természeti és gazdasági tényező befolyásolta, a fejlődés ellentmondásoktól terhes.” — olvashatjuk a Terület- és te- ■iepülésfejlesztés Békés megyében című könyvben, amelyet a tudományos koordinációs szakbizottság jelentetett meg 1981-ben. Hasonló elmarasztaló megállapítás vonatkozik a csatorna- hálózat színvonalára is. Az elmúlt 20—25 évben volt ugyan előrehaladás ezen a területen, de a hiányok pótlása mégsem érte el a kívánt ütemet. Ennél valamivel jobbnak mondható a közlekedési úthálózat, bár a teher- és személyforgalom még most is egyenlőtlenül oszlik meg. Nemrég három Dél-Békés megyei községbe látogattunk el, hogy a tanácselnök tájékoztatása alapján számba vegyük a közelmúltban elért eredményeket, valamint rögzítsük a gazdasági, kisebb részben a társadalmi munkával összefüggő eseményeket. LÜKÖSHÁZA. Kezdetben az ivóvíz mennyisége, az új kút megfúrása után pedig a minőség okozott, illetve okoz még ma is nem kevés bosz- szúságot a fogyasztóknak. A magas vastartalmú víz tisztításáról — amint hallottuk — majd a Békés Megyei Víz-és Csatornamű Vállalat gondoskodik. Időközben a közkutak egy részét megszüntették, míg a másik részét meghagyták a forgalmasabb helyeken. Az Országos Vízügyi Hivatal anyagi támogatásából és a tanácsi költségvetésből két esztendő alatt csaknem 2,7 millió forintot fordítottak belvízrendezésre. Jóllehet a községben épült csatorna- rendszer sokat javított az évről évre ismétlődő kedvezőtlen helyzeten, de a kérdés megoldását korántsem lehet véglegesnek tekinteni. Ugyanis a belterületről a fölösleges vizet csak a termőföldekre tudják elvezetni. Pénzszűke miatt csupán néhány kisebb munkára kerülhet sor ebben az évben. A tanácsülésen úgy döntöttek, hogy a rendelkezésre lagérdekeinek érvényesítésére irányuló orientáltság. A helyi szervek tisztségviselőit azonban nem az egész nép érdekeinek képviseletével, hanem választóik, megbízóik érdekeinek képviseletével bízzák meg, s ha csak a társadalmi érdekekkel való azonosság jellemzi tevékenységüket, csak végrehajtói szerepet játszhatnak. Azt helyes képviselniük, amit ismernek, áttekinthetnek, amire jogosítványuk van, ezzel tehetnek legnagyobb szolgád latot a társadalmi erőfeszítéseknek. A „mit és kiket képviseljünk?” kérdésén túl nem elhanyagolható, hogy kik legyenek képviselőink? A szocialista demokrácia nem csupán „a dolgozók részére, hanem a dolgozók révén történő igazgatás szerve”. Ab-, ban a társadalomban, amely tömegméretekben akarja elsajátíttatni a vezetés, irányítás tudományát — ez csak úgjr képzelhető el, ha biztosítjuk a demokrácia tömegjellegét. Egyre nagyobb tömegek számára kell gyakorlóterepet biztosítani, reális döntési lehetőségekkel, valóságos felelősséggel.. A választói, megbízói rendszerek tartalmi értékét jelentősen befolyásolja, hogy mennyire segítik elő a legrátermettebbek kiválasztását, hogy a megválasztott, megbízott milyen szerepet játszik a gazdasági, politikai folyamatokban ? Ilyen érteálló 200 ezer forintból azokban az utcákban járdásíta- nak ahol társadalmi összefogással már korábban elkezdték az építést. KEVERMES. Itt 1971-ben adták át a törpevízművet rendeltetésének. Azóta már minden érdekelt kifizette a 10 évre szóló törlesztést, és a lakások 80 százalékába vezették be az ivóvizet. Némi aggodalom is tapasztalható azonban a lakosság körében. Nevezetesen arról van szó, hogy Lökösháza és Ke- vermes határában újabb kutakat kezdtek fúrni. Többen tartanak attól: miután üzembe helyezik őket, esetleg víz nélkül maradhatnak a környező községek. Az elmúlt időszakban belvíztől ez a település is sokat szenvedett. A károk már megtérültek, s folyamatban van a levezető csatolnák létesítése. A Jókai utcában a kerékpárút építésével egyidejűleg alakítják ki az árkokat. Egyébként a belterületen összegyűlt csapadékot a Kutasért csatornába vezetik el. KUNAGOTA. Tavaly elkészült a vízhálózat kiépítésének első üteme és ez mintegy 300 lakást érintett. Nemrég megkezdődött a második ütem, amely várhatóan 1986- ban fejeződik be. Ezúttal a mellékutcákban fektetik le a vezetékeket. Egy-egy bekötés 4 ezer forintba kerül, s ezt magának az igénylőnek kell fizetnie. Szerencsére itt nincs gond a vízminőséggel. A csapadékvíz-elvezetés 1982-től már nem ütközik nehézségek be. Megtudtuk azt is, hogy hamarosan folytatódik a kerékpárút építésének második üteme, amelynek során 1100 méteres szakaszt betonoznak le. Ugyancsak társadalmi munkában nyílik lehetőség a Bethlen utcában a szilárd burkolatú út, valamint a központi iskolában a zsibongó és a járda elkészítésére. A tanács idei fejlesztési alapja csak arra elegendő, hogy az újonnan épülő orvosi lakás és rendelő falainak bepucolását elvégezzék. A művelődési ház létesítése előreláthatólag majd a VII. ötéves tervidőszakban lesz esedékes. Bukovinszky István lemben nem formális kérdés, hogy bármely gazdasági, politikai, mozgalmi tisztségre egy vagy több embert veszünk számításba. Egy jelölt állítása bármilyen alkalmas- sági kritérium szerinti vizsgálódást fölöslegessé tesz. Ez már döntés, amelyben a választhatóság nincs jelen. Több jelölt állítása — ha az közösségi produktum — lehetetlenné teszi a passzivitást, de ennél is fontosabb, hogy nagyobb lehetőséget nyújt a helyes döntésre. Egy ilyen szabályozási rendszer kölcsönös érdekeltséget teremt a választott, megbízott és választók, megbízók kör zött. Növeli a különböző megbízatások társadalmi tekintélyét; a választott képessége, erkölcsisége, köz- életisége társadalmilag el-, lenőrizhető; a megbízott tetteivel és magatartásával kényszerül megfogalmazni, hogy milyen érdekek érvényesítéséért száll síkra; a választó-.megbízó aktivitásra késztetett — felelőssége át- érezhető, számon kérhető. Hazánkban egyre nagyobb teret hódít a társadalmi nyilvánosság iránti igény, egyre nagyobb szerepe van az alternatíváknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa példát mutatott az országnak a politika demokratizálásában, az érdekfelismerésben, érdek- egyeztetésben. Ezen az úton kell haladni. Dr. Szőnyi Ernő A demokratikus nyilvánosság társadalomformáló szerepe A fejlett szocializmus olyan társadalom, amely még magán viseli az osztálytár-, sadalmak egyes jegyeit, de a kommunizmus néhány vonását is, s egyre kevésbé van szüksége az erőszak alkalmazására. A politika szocialista jellegét ebben az időszakban a dolgozók gazdasági, politikai, kulturális érdekeinek kifejeződése, képviselete, az érdekek egyeztetése, az érdekek érvényesítése fejezi ki. A politikai akarat érvényesítésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a politikai érdek — mint átlagolt osztályérdek — nem átlagolt, személyes tett formájában jelenik meg. Ha minden érdekérvényesítés személyes tett, akkor le kell mondanunk arról a szereposztásról, hogy az egyén érdekeit az egyén, a csoport érdekeit a csoport, a társadalom érdekeit a társadalom képviseli. Minden érdeket személyes tetteivel a közösségekben tevékenykedő társadalmi egyén képvisel és érvényesít. A személyes tettek egységesítésére, szervezésére szolgál a politikai intézményrendszer-, a politikai rendszer olyan elemei, mint a politikai párt, tanácsok, állam- igazgatási szervezetek, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek. Ennek előrebocsátása feltétlenül szükséges annak megértéséhez, hogy miért szükséges a szocializmus felépítésében az egész társadalmat mozgósítani, miért nélkülözhetetlen a különböző társadalmi osztályokhoz, rétegekhez tartozó különböző világnézetű embereket egy helyes szövetségi politikával nemzeti egységbe tömöríteni. Az állampolgári aktivitást nem pótolhatja az intéz-, ményi szándék, a politikai akarat elszántsága. A személyes tett ugyanis elementáris erővel kapcsolódik az egyéni, családi szükségletekhez, "de ha jó a vezérlés, reális a politika, tartalmazza a csoport- és össztársadalmi szükségletek, érdekek érvényesítését is. A szocialista politika ezt a gazdasági, politikai, kulturális demokrácia kibontakoztatásával, fejlesztésével tudja elérni. A szocialista demokráciát a munkásosztály és más dolgozó osztályok érdekérvényesülésének színvonala mi-, nősíti. Ezért a szocialista politika meghatározó eleme az érdekérvényesítés terjedelme és mélysége. Az érdekérvényesülést valamilyen szinten, módon és színvonalon azonban mindig megelőzi az érdeknyilvánítás és érdek- egyeztetés. A fejlett szocializmus demokráciája fejlesztésének egyik kulcskérdése a folyamat e három elemének tartalmi és formai összekapcsolása, egységének, rendszerének megteremtése. A demokratizmus egyik lényeges tulajdonsága a demokratikus nyilvánosság. Ennek az a szerepe, hogy a különböző csoportérdekek közötti politikai kompromisszumokat előkészítse, feltárja—feltárhatóvá tegye a tényleges társadalmi érdeket, rávilágítson az erővi-, szonyok módosulására, időben feltárja az új konfliktusokat. Régi történelmi tapasztalat, ' hogy az ellentmondások legalizálásának társadalmi haszna nagyobb, mint az ellentmondások legalizálásának kockázata. A nyilvánosság segít az ellentmondások, az eltérő érdekek gyors feltárásában, a társa-, dalmi ellentmondások feloldásában. A kimondható — kinyilvánítható érdekek a szocialista politikát teszik hatékonyabbá, erősebbé, s emellett a feszültségek megoldásának, levezetésének társadalmilag irányított eszközévé válik. Az érdeknyilvánításban meglevő véleményeltéréseket nemcsak rosszul felismert érdekek motiválják, hanem valóságosan meglevő érdek-i különbségek is, melyeket a különböző szervezetek, intézmények, gazdasági egységek közösségei, egyénei gyakran úgy élnek át, mint össztársadalmi érdeket. Az érdek- azonosság deklarálása egyetlen esetben teljesíti funkcióját, ha mögötte valóságos érdekazonosság van. Egyéb-, ként csökkenti a felelősség- érzetet, s a közéleti passzivitás egyik forrásává válik, azt példázva, hogy a közömbösség okai nem elsősorban az emberekben, hanem a közömbösséget kitermelő viszonyokban, mechanizmusokban rejlenek. Az érdeknyilvánítás legfontosabb megjelenési formája az érdekképviselet és rendszere. A különböző funkciójú politikai szervezetek, intézmények különböző módon, mélységben kötődnek az össztársadalmi érdekek képviseletéhez, ebből következően különböző erejű és arányú a részérdekek képviselete, s hogy milyen érdeket képviselnek, azt nemcsak elkötelezettségük, hanem a képviselet szintje, pozíciója is béfolyásolja. A politikai szervezetek felépítésének jellegéből következik, hogy a központi szervek objektíve közelebb állnak az általános társadalmi célokhoz. Itt teljesen jogos az egész nép, az osztályok átMadártani tábor zárult Szarvason Nyári táborok Orosházán \ Képviselőjelöltjeink
