Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

1985. május 1-1,, kedd Történet egy 12 éves menyasszonyról és másokról Egy 1982-es felvétel ,,A táncos mozgás, — a belső indulatok levezetésére, egy sajátos mozgásigény ki­elégítésére és kifejezésére — egyidős az emberrel, A for­ma, mely ennek az igénynek a kielégítésére szolgál, nagy változatosságot mutat né­penként és koronként" — idéz Andrásfalvi Bertalan: Néprajzi alapismeretek című művéből a gádorosi tánc- együttes jubileumi kiadvá­nya. Nos, e változatos for­mavilág miniatűr részecskéi­ből adott ízelítőt az a mű­sor, melyet május 4-én, az egy évtizede életrehívolt csoport tagjai mutattak be, átütő sikerrel. Am e történet jóval előbb, akkor kezdődött. amikor Zsoldos Imréné — a csoport művészeti vezetője — a kép­zőben kezébe vette a vég­zettségét bizonyító doku­mentumot : a mozdulatmű­vészeten és a baletten kívül mindenféle táncot taníthat. Orosházán az akkori ipar­testület vezetősége felkarol­ta a fiatal táncoktatót. 1930. május 1-én, éppen 55 éve volt első bemutatója, s az­óta is — kis megszakítással — igazgatja a még tétován lépegető, ritmust kereső tán­coslábakat .. . — Csak a háború idején nem tudtam tanítani — em­lékezik —. aztán a felszaba­dulás után jöttek, indítsunk megint csoportot. Azóta szü­net nélkül tanítottam, s ta­nultam magam is ilyen­olyan továbbképzéseken, mostanáig. Vidéken is szíve­sen vállalkoztam a csopor­tok vezetésére, így volt ez Gádoroson is . .. Korábban itt csak felnőtt táncosai voltak, aztán mi­kor a Justh Zsigmond Mű­velődési Ház igazgatója, Kiss Imre gyermek-néptánc­csoport megszervezésére biz­tatta — éppen tíz éve — készséggel vállalkozott e fel­adatra is. — Mindig nagyon szeret­tem gyerekekkel dolgozni. Mennyi kedves tanítványt felsorolhatnék ez alatt a tíz év alatt. . . S már kezdi is a régiek­kel : Kardos Zsolt, Perjés Zsolt, Rákóczy Kriszti, Sző­ke Anita, aki jelenleg is táncol Pécsett... S akiktől most búcsúzott: Csáki Ildi­kó, Lengyel Krisztián, Mag- lóczki János, Szabados Er­zsiké, Téren Andrea. Vége, hossza nincs a felsorolásnak, a dicséreteknek. Aztán az évfordulóról beszél. — Csurig ház volt a jubi­leumi előadáson május 4-én. Még az ajtóban is álltak, annyian eljöttek. Pedig épp egy volt tanítványom. Tar Évi tartotta aznap a lako­dalmát. Mégis telt ház volt. P<vijn -ynlt. aki aggódott. hogy nem lesz aki eljöjjön az előadásra. És mekkora si­ker volt! Kár, hogy nem látta! Aztán egy percre elborul az arca, mert ez az előadás búcsú volt egyben: nem csak a gyerekektől, a pályától is. — öt éve ugráltam még én is, mint a stiglinc, de mostanában egészségi álla­potom már nagyon megne­hezítette a tanítást. Az or­vos is azt javasolta, ^hagy­jam abba ... Mit tagadjam, sírva fakadtam a színpadon, mikor búcsúztattak. De a gyerekek között is volt, aki elpityeredett, s ez még többet elárul a kapcso­latról, mely a csoport és Magdi néni között kialakult. ■— Általában támogattak, szerettek Gádoroson. A leg-< főbb segítőm azért mégis A csoport az 1970-cs években Kiss Pál, az iskola csapat- vezetője volt, aki a zongora­kíséretről gondoskodott tíz évig. Ha rólam két szót sem ír, őt akkor is említse meg! O Manga Judit hét évig járt a csoportba. Két esztendeje Békéscsabára jött továbbta­nulni, azóta nem táncol. — Emlékszem, másodikos voltam, amikor a szüleim el­küldték táncolni. Azt sem tudtam, mit kell csinálni! Aztán megszerettem Magdi nénit is, a társaságot is, meg a táncot is. Azóta szí­vesen elnézem a tévében, itt-ott, ha néptáncműsor van. Jó, hogy egy kicsit ér-, tek hozzá. Tudom, mi mun­ka van egy ilyen előadás­ban. Már csak azért is meg­érte. És a sok élmény! Em­(Archív fotók) lékszem, mindig nekem kel­lett konferálni és a nagy iz­galomban úgy elhadartam a műsort, alig értették. Egy­szer jártunk Zánkán. A szín­padot a vízre építették. Fél­tünk, hogy beleesünk ... En­nek már vége, hiszen itt Csabán lassan hozzászoktam, hogy nem táncolok. Azért ha lagziban, itt-ott megszólal a népzene, jó, hogy tudom a tánclépéseket... Téren Andrea és Szabados Erika részese volt a jubile­umi műsornak. Egymás sza­vába vágva mesélik, mivel léptek fel, kik voltak ott, aztán a próbákról esik szó. — Én már hét éve tanulok táncolni. Elsőben kezdtem — mondja Andrea. — Hetente egyszer volt próbánk, ám a vizsgaelőadások előtt több-, szőr is összejöttünk, hogy mindent jól megtanuljunk. Még így is nagyon izgultunk, különösen az elsőnél: mi lesz, hogy lesz? Hamarosan elkerülök Gádorosról, Szege­den tanulok majd tovább, ha sikerül, de itt is folytatni szeretném a táncot. Erika még messze van a pályaválasztástól. A 12 éves, aprócska fekete kislány ar­ra a legbüszkébb, hogy ő volt a menyasszony a lako­dalmas táncban. — Szép koszorú is volt a fejemen! A vőlegényem Tóth Zsolti lett. Anyuéknak is na­gyon tetszett a műsor, mert ők is eljöttek. Tetszik tudni a mi családunkban mindenki szeret táncolni, ezért akar­ták, hogy én is járjak. Most már én tudok a legjobban meg Ildi, a testvérem, mert ő is táncolt régebben a cső-, portban. o A művelődési ház igazga­tója, Kiss Imre elismeréssel beszél a jubileumi műsor­ról s a csoport eredményei­ről. — Nincs is még egy olyan csoportunk, amely ennyi gyereket érintene. Közel szá­zan ismerkednek évente a közös éneklés, táncolás, az együttlét örömével. Nem csoda hát, ha min­dent megtesznek, hogy egy új, megfelelő táncoktatót ta­láljanak .. — Magdi néni mindig tu­dott újat hozni a csoport életében. Talán azért volt egy évtizeden át ilyen sike­res itt Gádoroson a néptánc­tanulás. Szeretnénk, ha to­vább is élhetne ez a szép hagyomány, mely nagyban elősegítette gyermekeink mozgáskultúrájának fejlesz­tését, szépérzékét. Nagy Ágnes KÉPERNYŐ Moszkva, Vörös tér, két díszszemle Az egyik, az 1945-ös győzelmi, amikor Zsukov marsall fe­hér lovon lovagol be a térre, ahol porba hajolva a zsákmá­nyolt fasiszta zászlók, s a Nagy Honvédő Háború fővezére, Sztálin áll a mellvéden a vezetőkkel. Felejthetetlen percek, méltón zárják le nemcsak a háborút, hanem a marsallról készített dokumentumfilmet is, mert a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérének — a Kaluga környéki kis faluból indult szűcssegédnek — valóságos története jelképes is. Az első szocialista ország egész történelme benne van: az erő, a tehetség, a felemelkedés, a hősies harc, a nép hite és erő­feszítése a győzelemig. A bevehetetlen Moszkva és Lenin- grád, a háború sorsát megfordító sztálingrádi csata, és Ber­lin bevétele. A Reichstagra kitűzött vörös zászló, s a néme­tek feltétel nélküli megadása. Minden szó, jelző elkopott ezek érzékeltetésére. Csak a jelképek nem. Azok némán is. köteteknél többet beszélnek: a vert had­sereg földön fekvő zászlai, és a diadalmasan lobogó győ­zelmi zászló. Az a minden dísztől mentes, melyet két szovjet katona tűzött ki annak idején a Reichstag ormára, és most, negyven évvel később az ünnepi díszszemlét vezette — mint az egész a részt — a frontok győzelmi zászlait, a csapatok és veteránok felvonulását. A múlt és a most összeforrt: a régi harcosok, katonák és partizánok tisztelegték, és kap­ták meg a megtiszteltetést. S a háború mára jelképpé vált, legendás harci eszközei: a T—34-es tankok és a Katyusák többek között. A díszszemle a Fel vörösök zenéjére indult, és a Drága föld, szülőhazánknak földje dallamával fejeződött be. Tökéletesebb keret nincs is. Csak még két operatőri pil­lanat: az unokáit kézen fogó, ősz hajú — az egykori parti­zán — nagymama, és amarébb egy. a himnusznak tisztelgő .pionír. Professzor Frédi Az orvosokról készüljön portré, vagy legyenek regényhő­sök, mindig kísért a romantika. Nem is indokolatlanul, hi­szen a mesterség élet-halál mesgyéjére kényszerítő, s hozzá még önfeláldozást kíván. Ma is. Könnyen lehet hát a munkát és elismerést érzelmekbe csomagolni, egy kis fennköltséggel körítve. A Ki is dr. Kulka Frigyes? című portréfilm készí­tői — a rendező Horváth Ádám, és a szerkesztő-riporter Hor­tobágyi Éva — elkerülték ezeket a csapdákat. De még ha hajlottak volna is efelé, az Országos Mellkassebészeti Inté­zet igazgatója, az 1. sz. sebészeti klinika professzora nem lett volna alkalmas hozzá. Más alkat, más egyéniség. Ere­dendően, és a körülmények hatására. A felszabadulás utáni — de még a fényes szellők előtti — nemzedékhez tartozik, azokhoz, akik az egyetemi évek alatt romot takarítottak, falut jártak, állandó kapcsolatban voltak a kinti élettel. A pálya elején kétszer Korea, majd húsz év a szegedi klini­kán. azután Budapest. Általános és mellkassebészet. Brilliáns sebész, remek diagnoszta, kül- és belföldi hírnév. Hihetetlen munkabírás, jó kedély, közvetlenség. „Szólítsatok Frédinek", idézte a sok megszólaltatott munkatárs közül az egyik, s hoz­zátette: szólítják is, de ez sohasem ártott a tekintélyének, ö maga munkájáról, életéről rokonszenves egyszerűséggel, s derűvel beszélt, hangja csak akkor forrósodott föl, amikor az egészségügyi ellátás ingyenességét vette védelmébe. Mert ehhez ragaszkodik. Volt egyszer egy ember... Hamit Szamátov ma hetvenöt éves, s története valóban olyan, mint egy mese, úgy is mondja el a koránál jóval idő­sebbnek látszó üzbég ember. Míg elbeszéli a háborúval kez­dődő igazi életét, körülötte forgolódik a több, mint száztagú család. Gránátalma, szőlő, színes virágok, a családi ház ud­vara, kertje a helyszín, csupa bőség mindenütt, elképzelni is nehéz azokat az állapotokat, amikor, mint háborús sebesült hazajött az első fogadott gyermekével. Majd a semmit, az éhezést — mert ezen a virágzó tájon is az volt a háború alatt — megosztotta az újabb és újabb felszedett gyerme­kekkel. A huszonkettőből ugyanis csak hat a vér szerinti, a többit magához vette, és sajátjaként gondoskodott róluk, öreg szüleivel, mer akkor még nőtlen volt. A legkisebb két­éves volt, a többiek nagyobbak, de mind egyforma: elha­gyott, árva, és az éhhalál küszöbén. Nekik is alig volt vala- milyük, a korpaleves már ünnepi ételnek számított. A szere­tetnek voltak bőviben, s így, csakis így nevelhették föl a sok- nemzetiségű családjukat. Hamid apó igaz történetét Szabó Gyula tökéletes beleéléssel adja vissza, s hogy olykor-olykor az igazi hang is behallatszik, csak hitelesebbé teszi Balogh Judit, Grigorij Halfin és Mata János emberséggel teli filmjét. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Üj zenei felvételek. 10.05: Két hangon. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.51: Nótacsokor. 11.40: Sírkő pántlikával. X/8. 12.45: Évszázadok mesterművei. 13.30: Családi szőttes. Riportmű­sor. 14.10: Magyarán szólva. 14.25*: Orvosi tanácsok. 14.30: Fúvószenekari hangver­seny. 15.01: Arcképek az orosz iroda­lomból. Dosztojevszkij II. (ism.) 15.19: Dzsesszmelódiák. 16.05: A Nyitnikék postája. 17.00: Világablak. 17.30: Wagner: Tannhäuser — Római elbeszélés. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Népdalok, néptáncok. 20.30: Száz éve született Otto Klemperer. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Toronyzene. 22.46: Mátrai üdülőfalvak. 22.56: Szonátafelvételekből. 0.10: Máté Péter szerzeményei­ből. PETŐFI RÁDIÓ n.08: slágermúzeum. 8.50: Tíz nerc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Bemutatjuk a Modern réz- fúvósegyüttes új felvéte­leit. 12.30: Népdalok. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Liszt-művek. 14.18: Operettfelvételekből. 14.40: Hangos szótár. 15.05: Muzeális nótafelvételeink­ből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.05: Tini-tonik. 18.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 19.05: Robert Stolz filmdalaiból. 19.25: Közvetítés a Magyaror­szág—Hollandia labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésről. 20.20: Hanglemez MK. 20.25: A labdarúgó-mérkőzés folytatása. 21.21: A Kaláka együttes. 21.39: A királyné csipkekendője. 23.20: A mai dzsessz. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Mascagni: William Rat­cliff. Opera. Közben: 10.19: Széljegyzetek. (Ism.) 10.24: Az operaközvetítés folyta­tása. 11.22: Zenekari muzsika. 12.30: Operaáriák. 13.05: Külpolitikai könyvespolc, (ism.) 13.20: Kórusainknak ajánljuk. 13.44: Kamarazene. 14.59: Reflektorfényben egy operaária. (Ism.) 15.30: Zenei Tükör, (ism.) 16.00: Népdalváltozatok. 16.27: Zenekari muzsika. 17.18: A Poptarisznya dalainak különkiadása. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: ln der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet. 19.40: A Magyar Rádió hangver­senysorozata. VI/4. 20.25: Doetorow: Vöcsök-tó. 20.45; A hangversenyközvetltés folytatása. 21.30: Szimfonikus táncok. 22.00: Gondolatok a Kalevaláról. 23.00 : Operanyiiányok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből. 17.15: Zsibongó. 17.40: Hugo Montenegró zeneka­ra játszik. Közben: Üze­mi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Police együttes felvéte­leiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétoma. (ism.) 8.10: Iskolatévé. 10.00: Égi postások. VI/4. 11.55: Képújság. 14.30: Iskolatévé. 15.15: Hírek. 16.35: Három nap tévéműsora. 16.40: Tanító bácsi Baranyában. 17.35: Duna ’84. 17.45: Képújság. 17.50: Sebességváltás — riport- műsor. 18.20: Reklám. 18.35: Mini Stúdió ’85. 18.40: Tévétorna. 18.45: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Magyarország—Hollandia VB-selejtező labdarúgó­mérkőzés. A szünetben: Reklám. 21.20: Stúdió ’85. 22.20 : Felkínálom — népgazdasá­gi hasznosításra. 23.00: Tv-híradó 3. 23.10: Himnusz. II. MŰSOR 17.40: Deltácska 18.00: Képújság. 18.05: Cigánykerék 1. (ism.) 18.30: Körzeti adások. 19.05: Beethoven: G-dúr zongo­raverseny. 19.40: Bulgária bennszülött és ereklyenövényei. 20.00: Esték Abodyval. IV/3. 20.35: Száz híres festmény. 20.45: Perui pillanatképek. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Éjszaka a tengerparton. .Finn film. 22.40: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Ifjúsági fórum. 20.40 : Költészet. 20.50: Gazdasági figyelő. 21.05: Irodalmi összeállítás. 21.30: Családi kör. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: Az úttörők és Tito. 9.30: A Kumrovec emlékpark. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: Sivatagok és tundrák a Szovjetunióban. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.30: Videooldalak. 16.40: Sivatagok és tundrák a Szovjetunióban, (ism.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Korunk világa. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Mi és a tv — adás gye­rekeknek. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Kérték — nézzék. 19.10: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00 : A világ és mi. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Róma aranya. Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Hajók az Adrián. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tamburaest. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: A szabadság útjain. 21.50: Művelődési műsor. SZÍNHÁZ 1985. május 14-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB GYAVA Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: ­SZABAD SZÉL Madách-bérlet 1985. május 14-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: GELLÉRTHEGYI ALMOK Bérletszünet 1985. május 15-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: A BOR Móricz- és Katona-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Betyárok 6 és 8-kor: Hány az óra, Vekker úr? Békéscsaba Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor: Eszterlánc. 4-kor: Kiskacsa a magaslesen. Békés­csaba Terv: Istenek a fejükre estek. Gyula Erkel: fél 6-kor: Kramer kontra Kramer, fél 8- kor: öld meg a Sogunt! Gyula Petpfi: 3-kor: Bűvös kő és a csodakút. 5 és 7-kor: Túl nagy rizikó. Orosháza Béke: 5-kor: ö, kedves Harry, 7-kor: Vad fajzat. Orosháza Partizán: fél 6- kor: Hazánk, fél 8-kor: Tavaszi szimfónia. Szeghalom Ady: Vera és a férfilátogatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom