Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
o 1985. április 29., hétfő Befejeződött a Tótfalusi Kis Miklós-konferencia Szombaton délután befejeződött Debrecenben a Tótfalusi Kis Miklós emlékére rendezett nemzetközi konferencia, amelyen tíz ország huszonnyolc tudósa, valamint száz magyar kutató, történész, kulturális vezető vett részt. A tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és debreceni bizottsága, a Magyarországi Református Egyház és a Debreceni Egyetemi Könyvtár abból az alkalomból rendezte, hogy Tótfalusi Kis Miklós világhírű magyar betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó, a magyar közművelődés úttörője 300 évvel ezelőtt 1685-ben nyomtatta ki „Aranyos bibliáját” Amszterdamban. Ez a biblia a XVII. századi nyomdászat egyik legszebb darabja. Tótfalusi Kis Miklós alkotta meg a híres „janson-antikva” betűcsaládot is. Ezt korábban Anton Janson lipcsei betűöntőnek tulajdonították, ezért róla nevezték el. A valódi alkotó kilétét 1954-ben fedte fel Harry Cater angol nyomdász-történész, a betűtörténet kiváló szakembere és Buday ©yörgy, a világhírű magyar származású fametsző művész. A kétnapos tudományos tanácskozáson tizenöt magyar és tizenhárom külföldi előadótól hallgattak meg a résztvevők referátumokat. Irodalomtörténészek és nyelvészek szóltak Kis Miklós filológiai, nyelvészeti, kiadói, népművelői munkásságáról, s több előadó foglalkozott a kor betűművészetével. A magyar Helikon a 300. évfordulóra megjelentette az amszterdami kis zsoltáros könyv hasonmását, a Magyarországi Református Egyház kiadója pedig az Apológia Bibliorum Anno 1684 impressorumnak — Tótfalusi egyik fő munkájának — az új magyar fordítást is magában foglaló kiadását. A kétnapos tudományos konferencia részvevői szombaton délután kirándulást tettek a Hortobágyon. A Lakástextil Vállalat tatai szőnyeggyárát 1875-ben alapította Fóliák Sándor iparos. A kezdeti manufaktúrás termeléssel már a század elején szőnyegeket gyártottak. A 110 éves gyárban napjainkban évente kétmillió négyzetméter gépi szövésű szőnyeget szőnek. Jelentős részük tőkés exportra készül (MTI fotó: Tóth István Csaba felv. — KS) tárgyalóteremből Besurrant a nyitott ajtón A legfőbb ügyész sajtótájékoztatóján hangzott el. A személyek javaiban tavaly több mint 506 millió forint kárt okoztak az elkövetők. Ez 23 százalékkal meghaladja az előző évit, amiben közrejátszott, hogy a bűncselekmények száma tovább növekedett, s a múlt évben megn haladta a 66 ezret. Különösen jelentős a lopások és a betöréses lopások szaporodása. Az ilyen cselekmények megelőzését szolgálja az állampolgárok önvédekezési tudatának növelése. Nem lehetett volna ennyi lopást és betörést elkövetni, ha az állampolgárok felelőssége nagyobb lett volna saját vagyontárgyaik iránt — hangsúlyozta dr. Szíjártó Károly, a legfőbb ügyész. Megszívlelendő tanács. Sajnos, az állampolgárok gyakran megfeledkeznek saját tulajdonuk őrzéséről. Olykor még arról is, hogy távozáskor kulcsra zárják maguk után az ajtót. Erről tanúskodik az az eset, melyet a közelmúltban az orosházi városi bíróság tárgyalt. A vádlott egy 40 éves asz- szony, Jakab Rozália. Gádorosról utazott Orosházára. Sétált egyet a városban, majd a Kossuth utcán az állomás felé indult. Közben bement az egyik lakóház udvarába, ahol három család lakott. Sorra bekopogott va-, lamennyi ajtón. Kettő zárva volt. A harmadiknak azonban csodák-csodája, engedett a kilincse. Bement a konyhába, majd a lakásba. Sehol senki. Azonnal élt az alkalom adta lehetőséggel. Gyors mozdulattal kinyitotta a ru-, hásszekrényt. Pénz után kutatott. Egy fekete táskára bukkant. Fehér boríték lapult benne, 50 ezer forinttal. A pénzt zsebre tette, s visz- szautazott Gádorosra. A sértett bottal üthette a nyomát. A rendőrséghez fordult. A rendőrségnek sem volt köny- nyű dolga. Jókora idő eltelte után Gádoroson hasonló eset történt, mely ugyancsak a hatgyermekes Jakab Rozáliával állt kapcsolatban. A szomszédja felkereste a körzeti megbízottat. Elmondta, hogy az asszony előző este bekopogott hozzá. Mégpedig azzal az ürüggyel, hogy élettársa bántalmazza. Másnap vette észre, hogy szőrén-szálán eltűnt a kávédarálója, sőt kabátja zsebéből 300 forint. A bejelentés alapján a körzeti megbízott egy hatósági tanúval halaszthatatlan nyomozati cselekmény végett megjelent a vádlott la-i kásán. Felszólította, hogy a lopott tárgyakat adja visz- sza. — Micsoda lopott tárgyakat? Nálunk ilyesmi nincs. — Akkor házkutatást tartunk. Erre kitört a vihar. Farkas László, az asszony élettársa elkezdett kiabálni. — Takarodjanak innen, mert magukra uszítom a kutyát — s el is indult, hogy a német juhász kutyát elengedje. A körzeti megbízott erélyes fellépése józanabb belátásra térítette, de csak rövid időre. Amikor a hatósági tanúval be akartak menni a lakásba, Farkas elállta az útjukat és ismét fenyegetőzni kezdett. Majd az élettársa hátulról megragadta az intézkedő rendőrt és földre rántotta. Az orosházi városi bíróság Kissné dr. Verasztó Éva büntetőtanácsa Jakab Rozáliát lopás és társtettesként elkövetett hivatalos személy ellen elkövetett bűntette miatt halmazati büntetésként egy év és 4 hónap szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Farkas Lászlót társtettesként elkövetett hivatalos személy ellen elkövetett erőszak miatt tíz hónap szabadságvesztéssel sújtotta és 3 ezer forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását azonban há-i romévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (Serédi) 0 főnök, aki pályázott A Minisztertanács 1982- ben hozott határozatot az állami vállalati irányítás és szervezeti rendszer fejlesztéséről. Íme: „A vállalati magasabb vezető állású dolgozók kiválasztási gyakorlatában, az előkészítésben és döntésben részt vevők felelősségének növelése, a demokratizmus fejlesztése érdekében, a bevált káderpolitikai elvek érvényesítése mellett mind szélesebb körben alkalmazni kell a pályázati rendszert.” Az idézet első hallásra természetesnek, magától értetődőnek látszik. Ugyanakkor rengeteg kérdés, dilemma, konfliktus van, illetve lehet mögötte. Például: mi jellemzi az igazgató és környezetének a kapcsolatát? Milyen hatással van e viszony a döntésekre, miként befolyásolja a vállalat gazdálkodását és eredményeit? Hogyan módosítja ezt a kapcsolatot az a kinevezési gyakorlat, amikor az igazgató megbízatása meghatározott időre szól? Ezekre a kérdésekre nem érdemes általánosságokban válaszolni. Kreativitás és kockázat A Békés megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalatnál 1984. december 1-én pályázat útján került új főnök az igazgatói székbe. Dr. Szolnoki Béla több évtizedes vezetői gyakorlattal a háta mögött nyújtotta be a pályázatot. A Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán végzett. Volt gazdasági igazgatóhelyettes, megbízott igazgató, 1978-ban megkapta a szakközgazdászi oklevelet. — Pályázott és elnyerte. Ez eddig rendben is van. De a kereskedelem mégiscsak más, mint az ipar. Ráadásul jó néhány versenytársa akadt. Nem félt az új feladattól? — őszinte leszek. Volt némi önbizalmam, hiszen eny- nyi vezetői tapasztalat birtokában egy kicsit optimista az ember, természetesen számolnom kellett a gondokkal is. Családi hagyomány is kapcsolódik a kereskedelemhez. Édesapám Sarkadon a Hangya Szövetkezetben kezdte a pályafutását, majd az Afésztől ment nyugdíjba. Ez az indíttatás is adott némi biztatást, még akkor is, ha tudtam: sok lesz a rivális, hiszen csak az Univerzáltól öten pályáztak. Egyébként ma már elmosódnak a különbségek az ipar és a kereskedelem között. Mindenütt nagy jelentősége van a piackutatásnak, a marketingnek, ezeket az előző vállalatomnál is gyakoroltam. Elismerem azonban, hogy a kiskereskedelemnek megvannak a sajátos vonásai. Közülük a legfontosabbak : közvetlenül kapcsolatban van a fogyasztókkal, befolyásolja a társadalmi közérzetet, hangulatot. — Az elődei évtizedekig a vállalatnál dolgoztak, rengeteg tapasztalattal, kapcsolattal fevértezve. A vállalatnak is jól ment. Nem nyomasztja ez az örökség? — Nézze, a pályázati rendszer feltételez bizonyos kreativitást, kockázatot. Aki vállalkozik, el is bukhat, de nyerhet is. E rövid idő alatt is tapasztaltam: szorgalmas, jól dolgozó kollektíva áll mögöttem. A közvetlen munkatársaim segítenek. Az előző két igazgatóval tartom a kapcsolatot, igyekszem felhasználni a tanácsaikat. Fegyelem és határozottság — Ezek szerint határozott céljai vannak. — Terdmészetesen. Alapvető, hogy a vállalat gazdálkodása stabil legyen, megfeleljen a társadalmi, gazdasági követelményeknek. Fontos a vásárlók igényeinek a kielégítése, amely úgy ér valamit, ha a vállalati jövedelmezőség is javul. Tehát: jól jár a fogyasztó és a kereskedelmi dolgozók munkáját is elismerjük. — Mindez szépen hangzik. Általánosságban. Milyen konkrét elképzelései vannak az elkövetkezendő időben? — Mindenekelőtt javítanunk kell az árubeszerzési és az értékesítési munkát, sok még a tennivaló a kereskedelmi etikában. Nagy hangsúlyt helyezünk az ipari és. a nagykereskedelmi vállalatokkal való kapcsolat erősítésére, a bér- és a pénzügyi gazdálkodás korszerűsítésére. — Magabiztos embernek látszik. Milyen vezetési módszerrel kívánja mindezt megvalósítani? — Azt szeretném, ha a dolgozók 'keresete és a vállalati jövedelem között szorosabb lenne a kapcsolat. Ez olyan vezetési módszert kíván, amely elsősorban a bolthálózatra, az ott dolgozókra épít. Elengedhetetlennek tartom az emberek jobb megbecsülését. Meg kell teremtenünk a hatáskörök összhangját, az érdekeltséget. Az üzleteink már önállóan gazdálkodnak, kulcsszerepet kaptak a boltvezetők. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vállalati központ feladatai csökkennének, sőt komplexebbé válnak. — Igen ám, de nagyon nehéz megtalálni a megfelelő embereket. Megméretteti a beosztottait? * — Az úgynevezett korrigáló módszerre szavazok. Ez azt jelenti, hogy megfelelően működjön az információs és a hatásköri rendszer, ja- 'vuljon a vezetők felismerési készsége és felelősségvállalása. Mindez fegyelemmel, határozottsággal párosuljon és merjék saját tetteiket felülvizsgálni. Kétségtelen, ehhez jó vállalati, munkahelyi légkörre van szükség. Olyan partnerekkel szeretek együtt dolgozni, akik vállalkozó szelleműek és túllátnak azf íróasztalukon. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok: ezek az elképzelések egy része talán nem valósulhat meg,. de arra kell törekedni, hogy a tervből a lehető legtöbb testet öltsön. Folytonosság és demokratizmus — Szavaiból úgy értem, hogy nem híve a radikális átszervezésnek. — Elvem a folytonosság. Szerintem minden változtatás ebben a felfogásban találhat táptalajra. Csak megfelelő döntéselőkészítés után vagyok hajlandó új dolgokkal előállni, mert ez lehet az egységes végrehajtásnak a záloga. Mondok egy példát. Kezdeményeztem: ne csak a forgalom, hanem a gazdasági eredmény után is fizessünk mozgóbért. Tudtam, hogy ez nem mindenütt arat osztatlan sikert. Némelyek még félnek az újtól, a kényelmesebb megoldást választják, mégha ez bizonyos hátrányokkal is jár. A demokratikus fórumon két javaslatot terjesztettünk elő. Jellemző: a mérsékeltebb változatot fogadták el. Ügy látszik, -mindenhez idő kell. — Tehát hajlik a kompromisszumokra. Végül is milyen típusú vezetőnek tartja magát? — Azt hiszem, az úgynevezett részvételi vezetői típushoz tartozom. Pontosabban: minél több embert bevonok a döntések előkészítésébe. A demokratikus vezetési elveken belül lényegesnek tartom és megkövetelem a kötelességek és a jogok összhangját. A végrehajtásban viszont szigorú és 'következetes vagyok. — Az Univerzálnál 1986. december 31-ig meg kell alakítani a vállalati tanácsot, ön most 52 éves, mit gondol: megválasztják igazgatónak? — Vártam ezt a kérdést. Elöljáróban annyit: a munkát már elkezdtük, megalakult az előkészítő bizottság, a dolgozók megismerték az új rendszer lényegét. Feladat bőven akad. Az idén 3,1 milliárd forint forgalmat tervezünk, amely 7 százalékkal több a tavalyinál. A nyereség 6, a kereset 7 százalékkal nő. Valóban, nem sók idő áll a rendelkezésemre a választásig, de ezeket a célokat teljesíteni szeretném. Ezért vállalom a népszerűtlen döntéseket Is. Bízom abban, hogy a vállalati kollektíva segítségével minél több elképzelést sikerül valóra váltani és a munkámat megfelelően értékelik. A végső szót természetesen a jövő év mondja ki. Seres Sándor Politikai vetélkedödöntő Szombaton Nyíregyházán befejeződött a szakmunkás"-' tanulók politikai vetélkedőjének országos döntője. A „Magyarország az én hazám” címmel az Országos Pedagógiai Intézet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által meghirdetett, három évig tartó történelmi, honismereti versenysorozatnak az idei rendezvény a második szakasza. volt. A vetélkedőt tavaly a Dunántúl, az idén az Alföld és Észa'k-Magyarország földrajzi, történelmi ismereteinek témaköreiben rendezték meg, jövőre Budapest lesz soron. A mostani kétnapos döntőben a versenyben legjobban szerepelt iskolák 5—5 tagú csapatokkal vettek részt. A hagyományos szakmunkásképzés kategóriájában a győztes az ajkai 301. számú Ipari, valamint a Pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet csapata lett. Az érettsági utáni szakmunkásképzés kategóriájában a győri 401. számú Szakmunkásképző Intézet, a szakközépiskolások kategóriájában a kazincbarcikai 105. számú Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola csapata szerezte meg az első helyet. A győztes csapatok jutalma kéthetes NDK-beli út, a felkészítő tanárok pedig — a TIT által felajánlott díjként — az ország bármely nyári egyetemén való részvétel közül választhatnak. A rendező szervek díjain kívül az ágazati szakszervezetek és megyei szervezeteik a résztvevő csapatoknak mintegy nyolcvanezer forint értékű pénz-, illetve tárgyjutalmat adtak át.
