Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-10 / 83. szám
1985. április 10., szerda iZHilUraW „Elfogadják a véleményünket” Szeghalmi diákok, akik elnyerték a Vörös Vándorzászlót (Balról jobbra) Auguszta, Judit, Edit, Klári és Attila Fotó: Gál Edit Felüdülés velük beszélgetni. Nyíltak, őszinték, vidámak. Fiatalos hév, lelkesedés árad belőlük. Jó tudni és érezni, hogy ilyen is a mai fiatalság. Hogy a randalírozók, a tévúton járók mellett ők vannak többségben. Csak időnként megfelejtkezünk róluk ... Most is egy nevezetes esemény által kerültek reflektorfénybe. A szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola Sebes György KISZ-szervezete nemrég nyerte el — már másodjára —, a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját. Beszélgetőpartnereimmel a kitüntetés mögött meghúzódó munkáról váltottunk szót, s közben egyéb dolgokra is fény derült. Az iskolai KISZ-szervezet 362 tagja nevében Tóth Augusztával, a Középiskolások és Szakmunkástanulók Tanácsa és a VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsága tagjával, Szentannay Judittal, az iskolai KISZ-bi- zottság szervező titkárával. Lázár Edittel, az IKB titkárával, Boross Klárával, az IKB agitproposával és Erdei Attila tanulmányi felelőssel beszélgettem. Először is a hagyományokról, s az utánpótlás-nevelésről. — Folyamatosan figyeljük a tagok munkáját — mondja Edit. — A reszortosok pedig maguk keresgélik az utódot. De megkérdezzük a patronáló tanárokat is. Több szem többet lát. Igyekszünk mindenkiben megtalálni azt az érdeklődést, amire építeni lehet. Aki a színjátszást szereti, azzal bízzuk meg. Aki a sportot, az ott álljon helyt. Sokszor vitatkoztunk már azon, mi az igazi KISZ- feladat. Nehezen értették meg néhányan, hogy nemcsak az a KISZ-munka, ha valakit felkér az IKB egy funkcióra, vagy feladatra. A KISZ ugyanis a próbálkozás, az önmegmérés területe. Kinek mihez van tehetsége, azt vállalja és csinálja jól. A kitüntetés nem tette a szeghalmi diákokat önteltté. Világosan látják, hogy egy folyamatnak a részesei. — Ezért az elismerésért — állítja határozottan Auguszta —, a volt negyedikeseknek legalább annyira meg kellett dolgozni, mint nekünk. Az elődeinktől szép hagyományokat, magas színvonalú munkát örököltünk. Tavaly ugyanolyan pezsgő kulturális élet volt az iskolában, mint idén. Ugyanolyan lelkesedéssel dolgoztunk, mint most. — Azért van előrelépés is — szól közbe Judit. — Hát, nem állunk meg. Például azóta megalakult a beatzenekarunk. — A diáknapokra is minden kategóriában jelentkeztünk. A 360 diákból mindig akad egv csomó lelkesítő ember. Közben gyarapítjuk az iskolamúzeum anyagát, most készülünk egy numizmatikai kiállításra — folytatja Edit. A szeghalmi gimnázium és szakközépiskola KISZ-esei régóta hozzászoktak az önállósághoz. Ebben elvi támogatást nyújt nekik a tizenéves határozat. Maguk szervezik a politikai továbbképzéseket — kitűnő előadókat nyerve meg az ügynek —, s mint mondták, a szórakozási, kulturális lehetőségeket is maguk teremtik meg többnyire. — Nálatok sok a kollégista. Nélkülük aligha mennétek valamire ... — Azért ez nem egészen így van. Sok közös rendezvényünk van — fejti ki Edit —, együtt megyünk színházlátogatásokra, amelyeknek a kollégium a fő szervezője, kajaktúrákra, együtt csináljuk a farsangot, a klubesteket. Tehát együtt, de külön is dolgozunk. Megvan ennek a munkamegosztásnak már a kialakult rendje. A műsoros estjeink „nyitott ajtók” mellett folynak, ami azt jelenti, nemcsak a „pétereseknek” szabad a belépés. — Nem az a lényeg, hogy rivalizáljunk — bölcselkedik Auguszta —, hanem, hogy az egységet teremtsük meg mindnyájunk hasznára. — A nyitott ajtókról jut eszembe. Nem éltek kicsit zárt, a várostól különálló életet? — Ugyan, dehogy! — mondja némi méltatlankodással Edit. — Jó a kapcsolatunk az általános iskolákkal, vannak közös rendezvényeink, dolgoznak ott ifivezetőink, támogatjuk az öregek napközi otthonát, együttműködünk az ifjúsági házzal, bázisüzemünkkel, a Csepel Autóval, s kitűnő a kapcsolatunk a Hidasháti Állami Gazdasággal. Mi őszszel és nyáron dolgozunk a gazdaságban, ők pedig a kirándulásainkhoz buszt adnak. — Nagy sikere van — veszi át a szót Judit —, a községnapjainknak. Eddig Füzesgyarmat és Vésztő mutatkozott be. Itt voltak a település vezetői, fórumon beszélgethettünk velük, és kiállítást is rendeztünk e két község életéből. — A Vörös Csillag tsz- től kaptunk egy csomó almát is — csillan fel Attila szeme. — Meg a vésztői ÁFÉSZ- től kajakot, ajándékba. Tetszett volna Editet látni! Majdnem elejtette. — Nem vállaltok túl sokat? — Nem, mert igazodunk a szakközepesek elfoglaltságához — mondja Edit —, az IKB akár szünetben is ösz- sze tud jönni. Még a dolgozatírásokra is tekintettel vagyunk. A munka nem mehet a tanulás rovására. — Nagyon féltem, mikor megválasztottak — toldja meg Attila. — Hogy nem tudom majd csinálni. Aztán egyre jobban belejöttem. Hiszen mindig vannak segítőtársak. Az idei András-na- pon jól sikerült a korteshadjáratunk. Az egész iskolát megmozgattuk. Sok mindenről beszélgettünk még. Az újfajta tanulmányi munkáról, a diákok munkáját elismerő Péter András- és Nagy Miklós- díjról. Hogy az önállóság felelősséggel jár. És sok-sok munkával. S hogy jó a kapcsolat a tanár és diák között. Klári szerint elfogadják a diákok véleményét. Auguszta a lényeget így fogalmazta meg: — Nem szabad elveszíteni a tanárok bizalmát. Tudnom kell, hogy diák vagyok, s meg kell adnom a kellő tiszteletet. Csak így lehetünk partnerek. A képviseletünket mindig biztosítják, s a nevelőink is boldogok, ha sikereket érünk el. Ennyi az egész. A KISZ-tanácsadó tanár, Kincses András még megtoldja e sommás szavakat. — Nálunk lehet a diákokra támaszkodni. S talán tanulmányi szempontból még nem tudjuk felvenni néhány nagy múltú iskolával a versenyt, de hagyományőrző és -teremtő munkánkkal, a gazdag szabadidős-programokkal, a demokratikus, őszinte légkörrel, úgy érezzük, sikerül szép emlékeket nyújtó négy évet adni gyermekeinknek. Ezt a KISZ- életben is fontosnak tartjuk. Ehhez pedig nyitott, mindenre fogékony tantestület és iskolavezetés kell. És olyan lelkes diákok, tanítványok, akikre lehet támaszkodni. Akik miatt — néz rá az öt mosolygós gyerekre — ezt a munkát nem lehet abbahagyni. B. Sajti Emese HANGSZÓRÓ Hány perc egy élet? “Kilenc. S hozzá hat vers és' Latinovits Zoltán, még Madaras József. Együtt: József Attila. Ez a csoda történt a költészet hetének húsvét hétfői nyitányán, mert minden összeillett. A versek és előadók kiválasztása annyi sok közül. Az életműből pont azok — „Költőnk és kora”, Két dal, Karóval jöttél..., Már réges-rég rájöttem én, Le vagyok győzve, Ars poetica —, amikbőj kiteljesedik a kép; s az a két művész, aki mint egy-egy fele a költőnek, együtt egésszé válik. Hol ez az énje, hol a másik szólalt meg velük és általuk, úgy, ahogy azt olvasás közben is hallani véli az ember. Mert úgy vagyunk a versolvasással is, mint a regénnyel, vagy színdarabbal: gondolatban kiosztjuk a szerepeket a szerintünk legal-t kalmasabb színésznek, őt vesszük magunkhoz társnak. S ha ez a képzeletbeli választás találkozik a valósággal, az élmény sokszoros. Mint most is. JVIind a hat verset és előadását külön és hosszan kellene tárgyalni, de kettő és röviden is a teljességre utal. A „Költőnk és kora”, maga .......a világ a táguló űrben lengve...”, a z ember viszonya a mindenséghez. Madaras: a józanu] tűnődő értelem, s ha érzelem vegyül bele, az nem földi melegség, inkább éteri. Ilyen a szomorúsága is. Belátása: emberi részvét és kozmikus megértés. Az Ars poetica, ez a sokat idézett vers, a lázadás és a szabadságvágy sűrített csodája. József Attila minden alkotása benne van, és ő maga is teljesen. Ha valaki, Latinovits méltó hozzá, művészete feléri, rokon lelke szintén. Minden sor az övé is. Ügy is mondta el. Felejthetetlenül. Tanít a táj Az élet, az idő, a történelem. Mindez jellemzi is Cseres Tibor Kossuth-díjas író munkásságát, melyért hetvenedik születésnapján újabb magas kitüntetést kapott az Elnöki Tanácstól, s háborús témájú írásai elismeréseként a honvédéin mi miniszter tartalékos őrnaggyá léptette elő. Nem mindennapi eset, de élete, munkája sem az. Mindkettőről az emlékekre, és az otthonokra vonatkoztatva beszélgetett az íróval Filippinyi Éva, egy-két barátot is belevonva. Cseres a Székelyföldről származik, a Maros és a Gyergyói-havasok világából, közgazdasági egyetemet végzett, ezt tartotta szükség gesnek az újságíráshoz, a sajtót pedig az írók előszobájának hitte. Tévedett ugyan, de művei hasznát látták a végzettségéből — meg adottságából — fakadó valóságlátásnak. Akár kutató, adatgyűjtő alkatának. Ilyen volt az első perctől kezdve, s bő anyagot nyújtott tálcán a második világháborús személyes tapasztalat, mely előtt és után Békéscsabán volt újságíró. Az utóbbi alkalommal a Viharsarok főszerkesztője, s Békés megyei emlékeiből több novella és néhány regény született. Az igazi, nagy sikert azonban a Hideg napok című írása hozta meg, majd folytatódott a többi történelmi tárgyú kötetével. Otthona, a Visegrád melletti Szentgyörgypuszta a gyermekkori tájat idézi, a Dunára lát és a hegyre néz. Itt viaskodott azzal a hatalmas mennyiségű tényanyaggal, melyből az Én, Kossuth Lajos és a Parázna szobrok készült, s mivei mindent képtelenség volt felhasználni: prózai újításra szorította. Itt ültetett a régiekhez még öt diófát, termésüket, ha nem is zsákszámra, de szeretné megérni. Ha hinni lehetne irodalmi heti-, lapunknak — mely szerint csak hatvanéves (!) —, ez nem probléma .. . Jóból is megárt a sok Óriási az igény — mindenki tudja, mondja — a humorra, a vidámságra. Ha csak percekre is, felejteni akarják az emberek a napi gondot, nem tetézni. Nevetni jó, nevetni kell, a nevetés egy a jó közérzettel. S ha még ott bujkál a gondolat is, annak a bukfence, csattanó poénja váltja ki akár az elemi hahotát, akár a szelíd mosolyt: nagy szolgájatot tett. Mint a Karinthy-színpad sorra, rendre. Csak most egy kis baj volt az arányokkal. Ekkora tömegű viccet, ily hosszan csak egy jó kedvű társaság spontánságában lehet élvezni. Rádióban a kevesebb, több lett volna. Pedig a régi vicclap, a Szabad száj megidézése jó ötlet. A koalíciós idők humora, kisgazdapárti oldalnézetben: különlegesség, izgató téma. S a számítás az első negyedórában bevált: csattantak az infláció, a tojásvaluta, a vetkőztetés, pa- namázás, népbíráskodás idejének a viccei. Aztán már inkább a szellemes konferálás — Kaposy Miklós és Farkasházy Tivadar dialógusa — kötötte le a figyelmet aktualizáló humorával. Azon nevetett a közönség is, a többin tapsolt. Az utolsó tíz perc viszont, amikor a személyre szóló politikai humor került porondra, kiváló volt. A könnyed, éles, találó csipkelődés nem kímélte a pártok vezéreit, se más vezető személyeit, s ez minden viccen túltett. Többet mutatott az akkori idők, a negyvenes évek második felének közszelleméből, mint előtte az ötvenperces vicctömeg, melyhez színészetünk színe'-java jó kedvvel asszisztált. ' v __. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Tudomány és gyakorlat. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Kálmán Imre operettjeiből. 9.49: Fuvolamuzsika gyerekeknek. 10.05: íróvá avatnak. 10.35: Ml ez a gyönyörű? (ism.) 10.50: verbunkosok, nóták. 11.29: Felelet, (ism.) 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Dalfelvételekből. 13.46: Filmzene. 14.10: A magyar széppróza századai. (52.) (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 16.05: MR 10—14. 17.00: .. . hogy jobban menjen a munka. Riport. 17.25: A diadalmas asszony. 18.02: Kritikusok fóruma. 19.15: Sirályok barna csomagolópapírban. Hangjáték. 20.02: Hegedű- ég zongoramuzsika. 20.35: Puccini: Gianni Schicchi. Vígopera. 21.30: Amiről a világ vitatkozik. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Haydn: D-dúr vonósnégyes. 22.45: Kukorica az atommag- gyorsításban. 23.00: Barokk zene. 0.10: Tarjáni Ferenc kürtön játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: A Budapest koncert-fúvószenekar játszik. 12.25: Ütikalauz üdülőknek. 12.30: Népi zene. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Rádiós és humorista. 14.40: Szórakoztató antikvárium. 16.20: Slágerről slágerre. 17.05: Sportközvetítés. 17.45: ötödik sebesség. 18.30: A Karthago együttes fel- « vételeiből. 18.55: Sportközvetítés. 19.50: Az Állami Népi Együttes énekkara énekel. 20.50: Vásár a vendégért. 21.05: Nemzedékek. 22.00: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 23.20: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Bécsi klasszikus zene. 10.08: Berlioz: Faust elkárhozása. 12.18: Zenekari operarészletek. 13.05: .Szonda. 13.45: Kamarazene. 14.30: A rocktörténet nagy előadói. 15.30: A magyar muzsika múltjából. 16.00: A Magyar Rádió országos zongoraversenye. Közben: kb. 17.00: Minden létező — valami jel. 17.20: A zongoraverseny közvetítésének folytatása. 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Külföldi tudósoké a szó. 19.20: Az OKISZ Monteverdi kamarakórusa énekel. 20.00 : Népdalfeldolgozások. 20.27: Magyar zeneszerzők. 21.10: Foglalkozása: basszusgitáros. 21.50: Opera-művészlemezek. 22.45: George Adams együttese játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Énekegyüttesek műsorából. 17.15: Bács-Kun napló, (ism.) 17.20: Paul Máriát zenekara játszik. 17.30: Zenés autóstop. 18.00—Í8.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.15: Tévétorna, (ism.) 9.20: Kisiskolások Kubában. 9.50: Delta, (ism.) 10.15: Az isztambuli vonat. IV/2. 11.20: A fényképezés úttörői. VIII/2. (ism.) 11.45: Képújság. 16.25: Hírek. 16.30: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 16.35: Kisfilm. 17.00: Operettdalok, (ism.) 17.35: Képújság. 17.40: Reklám. 17.55: Videoton—Zseljeznyicsar labdarúgó UEFA Kupa mérkőzés. A szünetben: Esti mese. 19.45: Tv-híradó. 20.15: Kék fény. 21.30: Szó — zene — kép. 22.10: Gondolkodó. 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Himnusz. II. MŰSOR 16.50: Képújság. 16.55: Zsebtévé. (ism.) 17.25: Mi és a számítógép. 17.55: Fókusz. 18.35: Nas Ekran. 18.55: Tévé BASIC-tanfolyam. 19.25: A SPYRO GYRA együttes a ,,Pori Jazz 1984” fesztiválon. 20.00: Mocsár Gábor: Illetlenek. 21.10: Tvrhíradó 2. 21.30: Reklám. 21.35: Magyarország—Jugoszlávia úszóverseny. 22.15: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.35: Költészet. 20.15: Politikai fórum. 20.45: Képzőművészet. 21.00: Fiatalok a harcban. Folytatásos film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD I. MŰSOR 8.35: Tv-naptár. 8.45: Sólymok — sorozat gyermekeknek. 9.15: Látogassuk meg Samo- bort. 9.30: Történelmi elbeszélés. 10.00: Pályaválasztás. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Sólymok — sorozat gyermekeknek. (ism.) 18.15: A mindennapok humanizmusa. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Emelvény. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 21.45: Tegnap, ma, holnap. 22.00: Hangversenytermekből. SZÍNHÁZ 1985. április 10-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZEL Békési Ház 14.30 órakor Békéscsabán, a Barnevál kultúrotthonában: GELLERTHEGYI ALMOK 1985. április 11-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Nemecsek-bérlet 19 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban: FURCSA PAR MOZI Békés Bástya: 4 éK 6-kor: Hófehérke és a hét törpe, 8-kor: Filmklub. Békéscsaba Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor: A legyőzhetetlen Vutang, 4-kor: Suli-buli. Békéscsaba Terv: Lady Chatterley szeretője. Gyula Erkel: Erotikus képregény. Gyula Petőfi: 3 és 5-kor: Vera és a férfilátogatók, 7-kor: Filmklub. Orosháza Partizán: fél 4 és fél 6-kor: Emlékeim a régi Peking- ről, fél 8-kor: Lator. Szarvas Táncsics: Szirmok, virágok, koszorúk.
