Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

o 1985. április 30., kedd NÉPÚJSÁG Együtt a régi álmokért 40 * ere... _ I VWWVWVWVWVVWWWVWWWWWWVWVVVWWWVVVWWW Április és május forduló­ja a legellentétesebb színek­kel festett képet a történe­lem óriási vásznára. Abból az időből a megyében csu­pán 47 húsznál több és 125 húsznál kevesebb embert foglalkoztató' ipari telep­helyről tudunk (a számuk alig egyötöde volt az 1944. évinek!), s közülük sem üzemelt 37. Békés község jo­gosultjainak földigényét —s , ez korántsem kivételes pél­da — alig egyharmadában elégíthették ki a földosztó bizottságok. Másfelől azonban egyre több jele volt az élet zavar­talan folytatódásának. Az Alföld április 29-én egyebe­ken kívül ezeket a hirdeté­seket közölte: „Használt tankönyveket, könyvtárakat magas áron vesz a Zajkás- nyomda. — A gyulai állami gyermekmenhely fejőstehe­neket fog kiadni tartásra tejszolgáltatás ellenében, — Mindenféle ernyő javítását vállalom. — Szőlősgazdák fi­gyelmébe! Szőlökötöző háncs bármilyen mennyiségben kapható. — Különféle búto­rok eladók. — Szállítást, fu­varozást helyben és vidéken pontosan teljesít Héthelyi szállítási vállalat; telefon: iroda — 275, lakás — 222.” Tovább erősödött a kommu­nista párt tekintélye. Csu­pán néhány — és ismét nem kivételes — példa: Csorvá- son egy fél esztendő alatt 25-ről 125-re, Gádoroson 49- ről 139-re, Tótkomlóson 26- ról 232-re, Nagyszénáson 30- ról 77-re, Pusztaföldváron 27-ről 30-ra, Orosházán 106i lói 270-re szaporodott a ta­gok száma. A semmiképpen sem bal- oldaliságáról ismert Teleki Géza, vallás- és közoktatás- ügyi miniszter április 30-án a tankönyvek felülvizsgála­táról rendelkezett: „A törté­neti tankönyvekből el kell távolítani azokat a részeket, amelyekben az 1914—18. évi világháborút követő kort tárgyalják; ezeket az eltávo­lított részeket összegyűjtve zár alatt az iskolában kell megőrizni. Más tankönyvek­ben is különös gonddal kell megvizsgálni azokat a ré­szeket, amelyek a Szociálista Szovjet Köztársaságok Unió­jára, s ezzel szövetséges ha­talmakra. a marxista szocia­lizmus és az ún. imperialista törekvésekre vonatkoznak. Az utóbbi törekvéseknek a magyar és külföldi változa­tait egyaránt el kell ítélni... Fel kell tárni azokat az oko­kat, amelyek a nemzetet ér­dekei ellenére háborús pusz­tításba sodorták. Rá kell mutatni arra, hogy a mar­xista szocializmus, a Szociá­lista Szovjet Köztársaságok Uniója és a szövetséges ha­talmak demokráciája a tör­ténelem építő erői.” A május elsejére kiadott békéscsabai MKP-program- füzet élére Cseres Tibor írt köszöntőt: „Rügyekkel és kalaplen- getéssel / jöjj Május — ének a fegyverünk. / Vad ágain­kat nyesegetjük — ésszel, / s hónunk alá oltjuk a de­rűt. ! Ékszerünk lesz most a téli rabság. / Ne félj tőlünk, jöjj Május, jöjj Szabadság!” Az Orosházi Hírek az első oldalon közölte az ün­nepi programot: „Reggel 6— 7 óráig: zenés ébresztő az evangélikus templom tor­nyáról; 8—9-ig: térzene a Kossuth-szobor előtt; 10 óra­kor: május elsejei ünnepély, felvonulás; délután 3 óra­kor: járási atlétikai verseny az OMTK-pályán és sport- bemutatók; -4 órakor: MTE —OMTK körzeti bajnoki labdarúgó-mérkőzés; utána tánc a sportpályán. A Nem­zeti Segély sátraiban cuk­rász- és péksütemények kap­hatók. Éjjel 12 óráig szabad a közlekedés a községben.” A lap a következő napok-. ban részletes tudósításokat közölt a megye más települé­seinek ünnepélyeiről: Szeg­halmon „Zenekar és énekkar hangjai mellett vonult fel a tömeg az utcákon. Elöl mentek a kubikusok, a föld­munkát jelképező kapások,, aratók, mezőgazdasági szer­számokat vivő • szekerek. Nem hiányzott a traktor és a cséplőgép sem. Azután jöt­tek a különböző iparágak megszemélyesítői, ugyancsak kocsikon. Felvonultak a ko­vácsok, az üllő mellett áll­va vasat kalapáltak, jöttek a bádogosok, .a bognárok, a cipészek, az asztalosok, a szabók stb., és utánuk egy tömegben az ipari munkás­ság.”; Tótkomlóson „Az im­pozáns tömeg az ünnepség után kivonult a temetőbe, ahol az ott eltemetett öt szovjet katona sírjánál, aho­vá május elsejére öt szov­jetcsillagos 'sírkövet helye­zett el a Kommunista Párt, rövid és megható ünnepség ‘zajlott le. Mind az öt újon­nan felállított síroszlopot megkoszorúzták.” A Szabad Nép egyebeken kívül a MÁVAG kommunis­táinak gyűléséről számolt be. Ott Szobek András, Bé­kés főispánja beszélt: „Az ipari munkásság végre . a földmunkássággal együtt ün­nepelhette május elsejét. De annak, hogy most ünnepel­hetünk, súlyos ára van. Új­já kell építeni a szétdúlt, szétrombolt országot. .. Bé­kés vármegye lakossága hal­lotta meg először a főváros jajszavát. A Viharsarok né­pe volt az, amely a legke­ményebb üldözések közepet­te is fenntartotta a munkás- mozgalmat, és Békés megye öntudatos dolgozói megértet­ték, hogy kötelességük segí­teni az ipari munkásságon. Amikor Békés megye dolgo­zóinak üdvözletét tolmácso­lom, nem lehet elhallgat­nom, hogy Békés megye és az ország többi megyéjének munkássága kérő tekintettel fordul Budapest felé. Szer­számra, ásóra-kapára, ekére van szükségünk és ezeket a főváros ipari munkásainak kell számunkra megtermel­niük ... Az ipari és a mező- gazdasági munkásság együt­tesen vívhatja meg szabad­ságharcát. Egymás nélkül soha, együttesen megvalósít­hatjuk régi álmunkat, a sza­bad, független, demokratikus Magyarországot." Szépen rímel rá erre a Szabad Népnek egy másik — a mi szeptemberben kez­dett dokumentumsorozatun­kat jelképerejűen befejező — cikke: „A Magyar Fo­gaskerékgyár üzemi bizott­sága és az üzemi Kommu­nista Pártcsoport a májusi verseny során ingyen, külön munkával két traktor gyár­tását irányozta elő. Az egyik traktort felajánlották az el­ső kollektív parasztgazda­ságnak díjtalanul... Az üze­mi bizottság most levelet kapott a KMP sarkadi szer­vezetétől. Bejelentették, hogy megalakult Sarkadon a Földmunkás Szakszervezet keretében a Magyar Parasz­tok Első Gazdasági Szövet­kezete, amely kollektív mó­don kíván termelni. A Fo­gaskerékgyár munkásai nagy örömmel adják át az elké­szült traktort a sarkadi szö­vetkezetnek. Szívós munká­val, nagy áldozatok árán készült el ez a traktor, sok­szor dolgoztak rajta sötét­ben, fáradtan a napi tízórás munkától. Olyan büszke szeretettel néznek rá, hogy szinte nehezükre esik meg­válni tőle, mégis örömmel adják a Sarkadi Parasztszö­vetkezetnék, hogy a paraszt elvtársak és barátok, mint a demokratikus Magyarország új földbirtokosai, megkezd­hessék saját traktorukkal saját földjük megmunkálá­sát." Daniss Győző * Az 1984. szeptemberében kezdett és e helyen rendszeresen jelent- kező sorozatunk ezzel véget ért. Képviselőjelöltjeink Békés megye 4-cs számú választókerületében Anesin Károlyt és Bayer Jánost javasolták az országgyűlési ké]f- viselők jelölőlistájára Csorvás, Kondoros. Újkígyós-Sza­badkígyós. Gerendás, Kétsoprony és Telekgerendás vá­lasztópolgárai. üncsin Károly Rendkívül energikus, szál­egyenes, jó kondíciójú fia­talember Anesin Károly. 1955-ben született, s gerendá- si volt egészen öt évvel ez- előttig. Csorvásra nősült, meg is gyökerezett már a községben, szereti az ittenie­ket. Ilyenkor igen nehéz rátalálni, hiszen a tavaszi mezőgazdasági ■, munkálatok dandárján hajnaltól estig kint van a földeken. — Autószerelő a szakmám — meséli. •— Orosházán vé­geztem a szakmunkáskép­zőben, majd a békéscsabai Kemény Gábor Szakközép­iskolában érettségiztem. A tanulásomban, sokat segítet- m tek a Békéscsabai Állami Gazdaság megértő vezetői, amikor ott dolgoztam. A csor- vási Lenin Mgtsz-ben a mű­helyben kezdtem a pályám. Igazi megtiszteltetés volt számomra, amikor bekerül­tem a „Heriő-csapatba”. Eze­ket a milliós értékű, önjáró gépeket irányítani felelős­ségteljes feladat. Most a''bri­gádunk a növényvédő repü­lősökkel dolgozik együtt, ezért találtak bennünket a szántóföldeken. Ancsinné két kisgyerme­kükkel gyermekgondozási szabadságon van otthon. Há­zat építettek Csorváson. a tsz segítségével, dolgoznak a háztájiban, s emellett időt kell szakítaniuk a közéleti szereplésre is. Anesin Károly tagja az önkéntes tűzoltó­egyesületnek is Csorváson. Lelkesen, örömmel beszél a felkészülésről, a versenyek­ről. — 1980-tól párttag, 1982- től á községi KISZ-bizottság tagja vagyok — mondja a képviselőjelölt. — Sorolták a kollégáim, a falubeli fiatalok, mit várnak tőlem, ha eset­leg megválasztanak. Ha nem leszek képviselő, akkor sem keserédem el, ősztől tanulni szándékozom a marxista egyetemen. Bayer János A kondorosi jelölőgyűlé­sen sokan felszólaltak Bayer János jelölése mellett. Tud­ja, hogy sokat várnak tőle majd a falubeliek megválasz­tása esetén, és ez igen nagy felelősség számára. 1943-ban született Kondoroson, a nagy világégés, a háború idején, szegénységben, ahogyan ak­kor majd’ mindenki errefe­lé. — Itt jártam iskolába — mondja —, és büszkén val­lom, hogy kereskedő let­tem. 1958-tól vagyok az áfésznél. Vezetem a kondo­rosi ruházati boltot, ahol igen jó közösség dolgozik. Sajnos, a kereskedő szakma lebecsülését jelzi az, hogy az 1978-as boltnyitásnál tizen- ketten voltunk, most pedig kilencen. Tavaly hivatalosan is 25 eves törzsgárdatag let­tem az áfésznél. 1981-ben Tokajon, a Szövosz-iskolá- ban további ösztönzést kap­tam a szakmai és közéleti munka folytatására. 1971-től vagyok párttag, s a községi pártbizottság tagjaként, 1980- tól pedig a községi tanács és a vb tagjaként is a közössé­gért tevékenykedhetek. A megfelelő családi háttér, és a jó munkahelyi légkör je­lenti a további munkám biz­tosítékát. Szakmai siker szá­momra, ha sikerül olyan árucikkeket beszereznem, amelyeket keresnek a vevők. Igényes vásárlók a kondoro- siak. Megfogalmazódott már bennem, hogyha netán kép­viselő leszek, végre valamit a kereskedők közérzetének javításáért is tenni kellene. A legfontosabb feladataink: az általános iskola bővítése, a szennyvízprogram, a gáz­vezetés gondjai. Elhangzott ez a jelölőgyűlésen is. A többiről esetleg ^június 8-a után beszélhetünk ... Bede Zsóka Szarvas, Békésszentandrás Településfejlesztés és környezetvédelem Szarvason dr. Posgay Elemért, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagját; Békésszentandráson pedig Szalai Antalnét, a nagyközségi tanács vb-titkárát kér­tük fel arra, hogy a településfejlesztés, valamint a kör­nyezetvédelem kapcsolatáról, továbbá az elért eredmé­nyekről, a gondokról, és a jövő feladatairól tájékoztas­sanak bennünket. Az első helységben — amint hallottuk — 23—24 mil­lió forint volt tavaly a társadalmi munka értéke, és en­nél az összegnél valamivel kevesebbet irányoztak elő 1985-re. Az érdekelt szervek részben kommunális jellegű célok megvalósítására mozgósították a lakosságot, va­lamint a munkahelyi közösségeket. Az már régen bebizo­nyosodott, hogy a terület- és településfejlesztéshez a tanács bizonyos mértékű anyagi hozzájárulása is szük­séges. A HNF tisztségviselője 1970 óta tanácstag a 34. sz. körzetben. Itt például több mint 500 méter hosszú szennyvízcsatorna épült meg. A lakosok által teljesített társadalmi munka értéke és a befizetett pénz együttes összege az egymillió forin­tot is elérte. Ez azt jelenti, hogy egy-egy portára 23 ezer forint jutott átlagosan. Ugyanakkor a tanács 300 ezer forintot adott anyag- költségre, illetve kivitelezés­re. Ha minden jól megy, ak­kor ősszel „megérkezik” a gáz erre a lakótelepre. Viszont nincs teljesen meg­oldva a szemételhelyezés kérdése. Kövesutat kellene építeni, hogy az év minden szakában folyamatosan el lehessen szállítani a szeme­tet. Az állampolgárok több­sége nem szórja szét a hul­ladékot a közterületeken, akadnak azouban olyanok, akik a környezetvédelmi elő­írásoknak nem tesznek ele­get. Esetenként nagy felhá­borodást vált ki az embe­rekből az elültetett fák ki­tördelése. A csemeték gyö­kerét a szállítás előtt aján­latos lenne pvc-vel beboríta­ni, amely megvédené a ki­száradástól őket. Az a ta­pasztalat, hogy nem mjnd- egyik bírja ki az ültetés idő­pontjáig. Az arborétum dol­gozói anyagi és szakmai se­gítséget nyújtanak a fásítási akciókhoz. Várhatóan még ebben az évben befejeződik a 25 mil­lió forint értékű partvédő mű építése. Ami pedig a Körös-holtágat illeti, szeny- nyezettségének foka eljutott a tűrés határáig. A tisztított szennyvízen kívül beleenge­dik a íenolos termálvizet is. Nemcsak helyi, megyei, ha­nem országos viszonylatban is fontos lenne, hogy a vá­rosnak ez a része megfelel­jen az üdülőjellegnek. Van egy olyan elképzelés, amely szerint — Békésszentandrás- sal összefogva — a szarvasi szennyvizet a duzzasztóig ve­zetnék el, és kellő tisztítás után átemelnék az élő Kö­rösbe, s a holtág életképes­ségét így meg lehetne őrizni. A terv megvalósítása mint­egy 15 millió forintot igé­nyelne. Ez év július 11-én és 12- én a városvédő szervezetek országos találkozóját Szarva­son rendezik meg, s promi­nens személyek fognak elő­adásokat, konzultációkat tartani a résztvevőknek. A település, fogadóképességét nagyban növeli a „Virágos Szarvasért” mozgalom is, amennyiben sikeres lesz. Egyébként a helyi testület­nek dr. Posgay Elemér az elnöke. Elmondta, az ide tartozó műézaki bizottság feladata többek között - az, hogy a létesítendő épületek színezésére, a régi házak le­bontására, illetve megóvásá­ra vonatkozó terveket, el­képzeléseket véleményezze. Békésszentandráson 1,2 millió forint körül van a társadalmi munka értéke minden évben. Több mint 6 kilométer burkolt út épült, amire a lakosok 4 év alatt 2,5 millió forint közműfej­lesztési hozzájárulást fizet­tek be. Ugyancsak ilyen kö­zös összefogással készülhe­tett el a 2 ezer négyzetmé­ter járda — félig társadalmi munkával — a nagyközség­ben. Ezen kívül sor került 3800 méter ivóvízvezeték le­fektetésére. A harcsási, gon- dalaposi és keresztháti üdü-~ lősorokat pedig bekapcsolták a villanyhálózatba. A szocialista brigádok a November 7. téren, a Ság- vári és a Tessedik utcában egy-egy játszóteret létesítet­tek, míg a lakosok HNF-tá- mogatással 20 ezer forint ér­A Szarvasi Arborétum egy része tékű díszfát és sövényt ül­tettek el. Ősszel és tavasszal a Zalka Tsz, a vízügy és a vadásztársaság 10 ezer cse­metét ad erre a célra éven­te. Sajnálatos, hogy a 3 hek­táros bekerített ligetben el­ültetett fenyőfák közül töb­bet kivágtak és elvittek is­meretlen tettesek. * A tulajdonosok a meglevő 1400 üdülőteleknek eddig mintegy 40 százalékát épí­tették be. A szemét elszállí­tása ma még nehézségekbe ütközik, s ezért a kukákat előbb-utóbb be kell szerez­ni. A szennyvíz-elhelyezés­sel viszont nincs probléma, ugyanis 12 millió forintos költséggel megépült a tisz­títótelep. Szó van arról, hogy a VII. ötéves tervidőszak­ban á lakásokat is rákötik a 2,5 kilométer hosszú gerinc­vezetékre. A napi 200 köb­méter kapacitású berendezé­seken ma még csak 35 köb­méter szennyvíz folyik ke­resztül. A Körös-parton levő úttö­rőtáborban társadalmi mun­kával elkészül egy vizes­blokk. Ugyanakkor faháza­kat is elhelyeznek, hogy a gyermekek minél kényelme­sebben tölthessék el idejü­ket az ideális környezetben. Kép, szöveg: Bukovinszky István Békésszentandrás, Szarvas felől közelítve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom