Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

1985. április 3., szerda

A Gyulai Húskombinát és az Erkel Ferenc Múzeum rendezésében ma, április 3- án, délután 3 órakor nyitják meg Gyulán, a Dürer Teremben „A gyulai húsipar régen és ma” című ipartörténeti kiállítást. A jobb sorsra érdemesült, rég nyugdíjazott zúzó-, darálógépek „ünneplőben” várják nagy jelenésüket. Ki tudja, hol rozsdásodtak eddig, mígnem akadt valaki, aki felkutatta őket, s azóta is gondjukat viseli: Szigethy

Attila.

— Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem akartam én hentes lenni. Jogász! Az igen! Csakhogy még arra sem volt pénzem, hogy elutazzam az iskoláig, így hát álmodni sem mertem továbbtanulásról. A nagybátyám hentesmester volt, elmentem hát én is húsiparosnak, 1949-ben.

Nem sokkal utána államosították a mai kombinát ősét, Stéberl András házi hentesáruüzemét...

Szigethy Attila egy 1948 őszén, a nemzetközi vásáron készült — fényképet tesz elém az asztalra, az üzem hajdani dolgozóiról, mintegy illusztrálva: már az akkori

fiatalember — egykori maga — félretett ezt-azt az utókor számára.

— Úgy hiszem, csak kedvvel, szívvel érdemes bármit is csinálni. Nos. én amenynyire nem akartam idejönni, úgy megszerettem az évek során ezt a szakmát.

Már 1949-ben gyűjteni kezdte a még fellelhető okmányokat, húsipari-fejlődéstörténeti emlékeket. így maradt meg Stéberl aranydiplomája is...

— Sokáig a szekrény mögött rejtegettem, mert akkor bizony nem nézték jó szemmel, ha valaki ilyesmit őrizget. Különben mennyi gép, berendezés ment veszendőbe az ötvenes években! Korán műszaki vezető lettem, így néhány gépet mégis sikerült átmentenem az utókor számára. Sok minden előkerült az 1953-as és ’54-es első fejlesztési program idején is. A régi épületekben, melyeket lebontottak, vagy átalakítottak, nem egy érdekes dolgot találtunk.

Gyűjtőmunkája egyre tudatosabb, egyre célratörőbb az évek múlásával. Környezetében megszokták, hogy mindenkori irodája régiségekkel volt tele .. . Lassan az államosítás időszakának teljes húsipari gépparkja összegyűlt, a „hírhedt” légtöltőgép kivételével, mely sok balesetet okozott annak idején, így amint lehetett, kivonták a forgalomból.

— Kedves nekem minden, a kézi ringától (húsaprító berendezés) a háromkilós fakalapácsig, melyet a húspép készítéséhez, és az állatok kábításához egyaránt használtak.

Szigethy Attila „kedvencei” között...

Fotó: Gál Edit

Persze, ez korántsem jelenti azt, hogy már elégedett, hiszen bízik benne, hogy lesznek még, akik felajánlják a gyűjteménybe régi gépeiket, szerszámaikat, fotóikat, okmányaikat

__

— Tudja, az nem elég, ha mindenből egy mintadarabot tudunk bemutatni, hiszen ugyanazok a kések 50—100 év után egész más formai változatban jelennek meg. Én hiszek abban, hogy még lesznek, akik gazdagítják a gyűjteményt, hiszen eddig is annyi segítőm akadt, s itt nem csupán a kombinát vezetőire, dolgozóira gondolok. Ennek a kiállításnak a rendezésében egy gimnáziumi tanár, Kereskényi Tibor segített. S a múzeumot még meg sem említettem ...

Kedvteléséről, vagy inkább szenvedélyéről olyan hévvel beszél, hogy szinte hihetetlen: 1978-ban leszázalékolták. Egy gve megtisztelő megbízást kapott — ki más lett volna hivatott erre. ha nem ő? —, hogy állítson össze egy húsipartörténeti gyűjteményt. Ö, aki szinte a bölcsőtől részese a gyár fejlődésének. új lendülettel fogott a munkához. Sorra felkereste a nyugdíjas húsiparosokat, hátha talál még valamit... A vállalat és a múzeum elképzelései találkoztak, így merült fel a közös kiállítás gondolata, melyen egyaránt helyet kapnak az egykori emlékek, s a fel- szabadulást követő négy évtized fejlődését reprezentáló anyagok.

— Ha vége lesz a kiállításnak, minden visszakerül ide, az üzembe, már helye is van a régi szociális épület három szobájában, s így van ez rendjén. A mai szakmunkások el sem tudják képzelni, micsoda fizikai megterhelést jelentett ez a munka? Most, hogy a régi gépeket takarították a rozsdától, csak ámultak, bámultak, hogy mi mire való? Talán ez a gyűjtemény segíti őket abban, hogy jobban ráérezzenek e szakma szépségeire ...

Vi,V

A kiállítás tehát ma nyílik Gyulán, és május 26-ig tekinthető meg. Ám a muzeális értékű öreg szerszámok, gépek méltán bizakodhatnak jövőjükben: még

szükség van rájuk. És Szigethy Attila? Nos, ő is tervekkel, új és új elképzelésekkel kutat tovább:

— A rengeteg iromány, a régi műszaki levelezés feldolgozása, rendszerezése, még sok tennivalót kíván . .. Lesz dolgom velük elég . ..

Nagy Ágnes

Az Erkel-emlékbizottság terveiből

Gyulán a városi tanács vb- termében tartotta alakuló ülését január 24-én az Erkel-emlékbizottság, melynek elnöke dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, titkára pedig Szigeti Zoltán, a gyulai Városi Tanács elnökhelyettese lett. A helyi, illetve megyei kezdeményezésre megalakított emlékbizottság célja: méltó módon megemlékezni a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc születésének 175. évfordulójáról, mely ez év november 7-én lesz.

Az emlékbizottság terveiről kérdeztük a minap Szigeti Zoltánt, aki elmondta, az első jelentősebb megmozdulás — az elképzelések szerint mind szélesebb rétegeket szeretnének megmozgatni a rendezvényeken — feb, ruár 24-én volt. Mintegy hatszázan utaztak fel ezen a napon a fővárosba, részt vettek a Kerepesi úti temetőben Erkel sírjának és az Operaháznál Erkel szobrának megkoszorúzásánál,

majd megtekintették a Bánk bán előadását. Mint megtudtuk, még legalább ennyi jelentkező lett volna, ezért úgy tervezik, hogy ősszel ehhez hasonló utat indítanak.

Az évforduló jegyében zajlik majd április 25—28-án az Erkel-diákünnepek, és május 4-én a Körös néptáncegyüttes fennállásának 35 éves jubileuma is.

A februári budapesti rendezvény idején több ;n jelezték, hogy szeretnél helyben, Gyulán megnézni a Bánk bánt. A szegedi Nemzeti Színház művész ;i május 13-án és 14-én m itatják be nagy nemzeti open nkat a zeneszerző szülőváros: ban.

„Hazám, hazám, t< mindenem ...” Ezzel a rímmel rendeznek Erkel-eml Ékestet június 14-|én, 15-én éí 16-án Gyulán, a várban. A tervek szerint az Operaház művészei lépnek majd szít ipadra. Emellett Erkel-filme cet is vetítenek a nyár folyamán.

Ugyancsak az évforduló jegyében rendeznek hangversenyt az Országos Filharmónia szervezésében október In

én, melyen a Szegedi szimfonikus zenekar lép fel.

Novemberben a Hazafias Népfront Országos Tanácsával közösen rendezik meg az Erkel-emlékülést, melyen neves Erkel-kutatók közreműködésére számítanak. Ekkor adják át a Mladonyicz- ky Béla szobrászművész által most tervezett Erkel-em- lékplakettet mindazoknak, akik jeleskednek nagy zeneszerzőnk műveinek tolmácsolásában, illetve az Erkel- kutatásban.

Mint már lapunkban hírül adtuk, nyárra szeretnék be-i fejezni Érkel szülőházának rendbe hozását, s átrendezik a kiállítás anyagát is.

Végül érdemes megmelíte- ni a március 29-én a zeneiskolában megrendezett országos kamarazenei találkozót és szonátaversenyt, • melyet ugyancsak az évforduló jegyében tartottak.

Szigeti Zoltán befejezésül elmondta, hogy nemrég jelentkezett a Tisza-menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Erkei brigádja, hogy felajánlják segítségüket. Az úttörők mozgalmat indítottak az Erkel- emlékek felkutatására. Mindezek mellett — Erkel Ferenc nagy sakkozó, a pesti szakkör elnöke volt — egy Erkel-sakkversenyt is meghirdetnek majd.

Június 15-én, Erkel Ferenc halálának évfordulóján az emlékbizottság tagjai és az országos szervek képviselői koszorúzzák meg Budapesten nagy zeneszerzőnk sírját, melyen részt vesznek a Gyuláról elszármazott, a fővárosban élő baráti kör tagjai is.

N. Á.

Varga Győző plakátjai a Békési Galériában

Kicsit talán elkoptatott, de kétségkívül igaz a meghatározás: a plakát az utca művészete. Vagyis először is alkalmazott, ahol is nincs (mert aligha lehet) helye az öncélú művészieskedésnek, másrészt közérthető és ugyanakkor tömörítő, és nem utolsósorban (az előzőekkel csak látszólagos az ellentmondás) képzőművészeti, ezen belül is grafikai alkotás. Ennyi vagy több vonatkozik magára a plakátra. De hát mi az, ami mindebből elénk, az úgynevezett nagyközönség elé tárulkozik? Ebben az ágazatban maga az alkotó aligha, hiszen ki az, aki vizslató tekintetével a falragaszok sarkát is megnézi, ahová készítője nevét, szignóját rejtette. Persze, valahol így van ez rendjén: az alkalmazott művészeti ágakban ez a természetes. Talán ez a szokásjog teremtette szerénység emeli a hagyományosnál is jelentősebbé azt a kamaratárlatot, amelyet a békési galériában április legvégéig tekinthet meg a közönség. A fővárosi születésű Varga Győző grafikusművész színpadi plakátjainak tárlata újabb bizonyítéka annak a szándéknak, amelyet a békési múzeum vezetése évekkel ezelőtt felvállalt: a jelen képzőművészet minden lényeges és figyelemre méltó vonulatának megmutatása, az értékek terjesztésének hivatása.

Harmincnégy eredeti méretű plakát fogadja a látó-' gatót. Az elmúlt egy-három év — elsősorban budapesti, országos — színpadi sikerének plakátja. Igazi körkép ez. amely megmutat, de árulkodik is. Egy alkotó azonosulási képességéről és ugyanakkor művészi tehetségéről is. Mert egy plakát valahol akkor igazi és akkor az, ha annak az alkotásnak a lényegét tükrözi és modellezi, amelyről — amiért — készült.

Feltűnő, hogy a kiállított munkák zöme fekete-fehér, a lehető legegyszerűbb sokszorosítási eljárást is megengedő technikájú. A két alapszín azonban nem leszűkíti, hanem a távlatokat megmutató módon kiszélesíti a téma megfogalmazásának lehetőségeit. Példaként nézzük a jelenkori magyar színjátszás egyik legnagyobb közönségsikerét arató Macskák című musical plakátját. A pikareszkbe hajló színpadi játék színességéhez, ha úgy tetszik: színtobzódásához mégis illik, sőt ez illik; a fekete-fehér sűrítő ereje, már-már puritán egyszerűsége. Hiszen ezt is megengedi az „alkalmazottság". Mindent, amíg az alkotó „játéka” belefér a feladat keretei közé.

A kiállított munkák zöme ismerős itt, vidéken is. Évekkel ezelőtt az ő általa megkomponált plakát hatására is váltottunk jegyet az Edith Piaf című színes francia filmre, vagy utaztunk el Debrecenbe a nyár végi virágkarneválra. Az ő plakátjai hirdették a Budapesti Orfeum azóta a televízióban is látott estjeit, az általa készítettek hívták fel figyelmünket a spanyol A. Gades és táncegyüttese vendégszereplésére, a Nemzeti Színház Az ember tragédiája, az Operettszínház West Side Story előadásaira, a Pesti Színház felülmúlhatatlan Gogol-monodrámájának, az Egy őrült naplójának estjeire. (nemesi)

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.20: Világablak, (ism.)

8.50: Kis magyar néprajz.

8.55: Sena Jurinac és a Barylli vonósnégyes.

9.37: Beszélni nehéz.

9.49: Muzsika gyerekeknek.

10.05: „Vár egy új világ.”

10.35: Muzsika Zsuzsika meséi.

10.50: Oj Melódia-lemezeinkből.

11.36: Felelet. X/2. (ism.)

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Törvénykönyv.

13.00: Magyar előadóművészek felvételeiből.

14.10: A magyar széppróza századai. (51.) (ism.)

14.26: Operaslágerek.

15.02: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

16.05: MR 10—14.

17.00: Olvastam valahol. ..

17.20: Kórushangverseny.

18.02: Kritikusok fóruma.

19.00: Díszünnepség hazánk felszabadulásának 40. évfordulóján.

20.00: A Rádiószínház bemutatója: Vincze Péter. Bor

Ambrus rádiójátéka.

20.58: Népdalfeldolgozások.

21.28: Bécsi klasszikus zene. 22.20: Emlékezetes hangversenyek.

23.37: Nóták.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben.

12.10: Fúvószene.

12.25: Ütikalauz üdülőknek.

12.30: Magyari Imre népi zenekarának felvételeiből.

13.10: Pophullám.

14.00: Betűtenger.

15.05: Lelátó.

16.00: Magnóról magnóra.

16.40: Közvetítés a Magyarország—Ciprus labdarúgó-világbajnoki mérkőzésről 18.35: Népdalkörök pódiuma. 19.05: Operettkedvelőknek.

20.05: A Bronski Beat felvételeiből.

20.50: Madarat tolláról. . .

21.05: Beszélni nehéz, (ism.) 21.17: Tisztelet Loui*? Prína-nak 22.27: Nóták.

22.47: Fúvószene.

23.20: A mai dzsessz.

24.00—4.30: Éjféltől hajnalig.

III. MŰSOR

9.08: Zenei különlegességek. 9.43: Cid. Részletek Massenet operájából.

10.35: Francia popzene 30 percben.

11.05: Felhívjuk figyelmüket! 11.10: Népzene sztereóban.

11.40: Romantikus zene.

13.05: Bioritmus.

13.25: Mongol népzene, (ism.) 13.46: Régi kórusmuzsika.

14.05: Csak fiataloknak! (ism.) 15.00: Politikai vitaműsor.

15.30: Pat Mentheny együttes játszik.

15.57: Mai magyar zeneszerzők műveiből.

17.00: Zenekari operarészletek. 17.40: Latin soul-rock.

18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Iskolarádió.

19.35: A Berlini filharmonikus zenekar hangversenye. 21.03: Opera-művészlemezek.

22.18: Évszázadnál hosszabb ez a nap. (ism.)

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő.

Ifjúsági magazin. 18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé.

9.25: Delta.

9.50: A legszebb ló.

11.05: Képújság.

14.55: Iskolatévé.

15.35: Hírek.

15.45: Száz híres festmény.

15.55: Reklám.

l6.05: Dunántúli hadműveletek.

16.35: Magyarország—Ciprus VB- selejtező labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám.

18.30: Képújság.

18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója.

18.40: Tévétoma.

18.45: Esti mese.

19.00: Díszelőadás felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából.

A szünetben: kb.

20.00: Tv-híradó.

21.30: Mamcseroy Frigyes: „S

kapitány”.

22.55: Tv-híradó 3.

23.15: Himnusz.

II. MŰSOR

18.00: Képújság.

18.05: Óvodások műsora. (ism.)

18.20: Sorstársak.

18.40: Német nyelvű nemzetiségi műsor.

19.00: Tévé BASIC-tanfolyam.

19.30: Mozart: g-moll szimfónia, (ism.)

20.00: Rapa Nui — a világ köldöke.

20.55: Reklám.

21.00: Cibona Zagreb—Real Madrid kosárlabda férfi BEK- döntő.

Közben: kb.

21.40: Tv-híradó 2.

22.35: Képújság.

BUKAREST

20.00: TV-Híradó.

20.15: TV-Fórum.

20.35: Tavaszi riportok.

21.00: Fiatalok a harcban. Film 8. rész.

21.50: TV-Híradó.

BELGRÁD I. MŰSOR

8.35: Tv-naptár.

8.45: Sólymok — sorozat gyermekeknek.

9.15: Postaláda.

9.30: Történelmi elbeszélés.

10.00: A patkányok — korunk csapása.

10.30: Hírek.

10.35: Művelődéis adás.

12.30: Hírek.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló.

17.20: Videooldalak.

17.30: Hírek.

17.35: Tv-naptár.

17.45: Sólymok — sorozat gyermekeknek. (ism.)

18.15: A mindennapok humanizmusa — művelődési sorozat.

18.45: Zenebarátok.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Színes fény.

20.05: Játékfilm.

22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.05: Hírek.

18.30: Zágrábi körkép.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Találkozás Tatjana Ku- koccsal.

20.50: Tegnap, ma, holnap.

21.05: Dokumentumsorozat.

21.50: A VI. zágrábi dzsesszvá- sár.

MOZI

Békés Bástya: 4-kor: A hét mesterlövész, 6-kor: Aranyoskám,

8-kor: Kizökkent világ. Békéscsaba Szabadság: de. 10-kor:

Emberi sors, 4, 6 és 8-kor: Az önvédelem nagymestere. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Fekete- szakáll szelleme, fél 8-kor: Gengszterek sofőrje. Gyula Erkel: fél 6-kor: Harmadik típusú találkozások I—II.. Gyula Petőfi: Házibuli. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Languszta reggelire, fél 6 és fél 8-kor: UFO Arizonában.

Egy kiállítás előzményei

,.n gyulai húsipar régen és ma”