Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

NÉPÚJSÁG 1985. április 23., kedd Tizenhárom választókerületben már befejeződtek a képviselői jelölő gyűlések űz anyanyelv hete Egy felmérés tapasztalatai Ha az ember nyugdíjas lesz (Folytatás az 1. oldalról) kettős jelöléssel, amely fel­keltette a dolgozók érdeklő­dését. Szepesi Bálint, aki ugyancsak a kőolajtermelő vállalatnál dolgozik, munka­társáról, a jelölt Szente Sán­dorról beszélt. A hozzászólásokat követő­en a jelenlevők egyhangúan támogatták Németh Ferenc­nek, az orosházi Városi Párt- bizottság munkatársának és Szente Sándornak, a Kőolaj­termelő Vállalat műszerész csoportvezetőjének, a Haza­fias Népfront jelöltjeinek je­lölőlistára kerülését. K. J. * * * A héten két országgyűlési Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke fogadta a vatiká­ni küldöttséget, amely Luigi Poggi érsek, rendkívüli fel­hatalmazású pápai nuncius vezetésével, hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű Készül a Laté A 15. évfolyamába lépett szeghalmi diáklap, a Látó megyénk legjobb középisko­lás diákújságai közé tarto­zik. Az évente 3-4 alkalom­mal megjelenő lap diák szer­kesztői éppen a 6—7. össze­vont szám példányait fűzik össze. Az iskola vezetése nemrég új „szerkesztőségi” szobát bocsátott a diák új­ságírók rendelkezésére, ahol az öreg stencilgépen kívül — amely biztosítja a lap ol­vashatatlanságát — éppen öten férnek el. A különösen hagyomány- ápolásával és irodalmi írá­saival rangot szerzett lap ez választókerületben lesz még jelölő gyűlés. Az 5-ös válasz­tókerületben Gyulán az első április 23-án, ma délután 2 órakor a városi tanács nagy­termében lesz, ugyanebben a kerületben a másik jelölő gyűlésre április 25-én, csü­törtökön délután fél 3 óra­kor kerül sor ugyancsak Gyulán a Fa- és Fémbútor- ipari Szövetkezetben. A 13-as országgyűlési vá­lasztókerületben, Szeghal­mon április 26-án, pénteken este 7 órakor az ifjúsági ház-*: ban lesz a kerület első je­lölő gyűlése. A másik május 2-án, 19 órakor Körösla- dányban a Csepel Autó gyáregységében lesz. cseréltek a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdé­sekről, a kétoldalú kapcso­latok alakulásáról. A vatikáni delegáció láto­gatást tett Lékai László bí­boros, esztergomi érseknél, találkozott a püspöki kar tagjaival, és felkeresett több egyházi intézményt. alkalommal a három tavasz ünnepére emlékezik meg méltóképp, hogy emellett az öregdiákok visszaemlékezé­seinek is teret szentelve folytassa a hagyományokat is. Az iskola mindennapi életével foglalkozó írások ar­ról tanúskodnak, hogy pezs­gő élet folyik az öreg épület falai között. Az írások kö­zött tallózva azonban az is észrevehető, hogy némi anyaghiánnyal küszködik a szerkesztőség. Reméljük, csak átmeneti zavarról van szó... Hétfőn Baranyában — elő­adásokkal, kiállításokkal, filmbemutatókkal — meg­kezdődött az idei anyanyelv hetének programja. A ha­gyományos tavaszi ese­ménysorozatnak minden év­ben más-más megye a házi­gazdája. Az idén Baranyá­nak jutott ez a megtisztelő szerep. A rendezvény állandó el­nevezése „A magyar nyelv hete”, mivel Baranyát több nemzetiség lakja, a progra­mot „Az anyanyelv hete” néven rendezték meg, s a magyar mellett a német és a szerb-horvát nyelv fejlesz­tését is szolgálja. A Pécsett tartott központi ünnepségen Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács el­nökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd Benke Valéria, a Társadalmi Szem­le szerkesztő bizottságának elnöke mondott beszédet. Elhangzott a rendezvény- sorozat első előadása is: Hadrovics László akadémi­Az elmúlt évben a megyé­ből hat cigánycsalád tábo­rozott Fonyódligeten. Közü­lük sokan először látták a „magyar tengert”. A közös élmény összekovácsolta őket, bár a megye különböző te­lepülésein élnek. A Megyei Művelődési Központ szerve­zésében szombaton ismét ta­lálkozhattak. feleleveníthet­ték nyári élményeiket, s ter­vezhették az idei nyarat. A találkozó helyszíne a mező- berényi Petőfi Művelődési Központ volt. A helybeli ci­gányság életéről Mackó Lászlóné gondozó számolt be, majd Nagy Ferencné, a kultúrház igazgatója szólt az intézményben folyó köz- művelődési munkáról. A hat család mindegyike eljött; a gyerekek játszóházon szó­rakozhattak, a felnőttek ka­caghattak az irodalmi szín­pad műsorán. Aztán megin­dult a beszélgetés ... Konkoly Árpádné, Rozika Békésről utazott ide öt lá­nyával. Két lány az édesap­jukkal otthon maradt. Az Állami Balettintézetben megkezdődtek az 1985—86-os tanév előkészületei. Az intézet (elvételt hirdet olyan iO éves gyermekeknek, akik a tánchoz kedvet éreznek, és elvégezték az általános iskola első négy osz­tályát. Az intézet keretében ál­talános és középiskola működik. A sikeres érettségi vizsga után a növendékek az intézet főisko­láján tanulnak tovább, s kap­nak művészdiplomát. A felvételi vizsgára jelentke­zés ideje: május 2—15-ig. A vi­Tisztújító közgyűlés a jogászoknál Április 25-én, csütörtökön dél­előtt fél 10-kor a megyei tanács nagytermében kerül sor a Ma­gyar Jogászszövetség Békés Me­gyei Szervezetének tisztújító közgyűlésére. Ezen beszámoló hangzik el az elmúlt öt eszten­dőben végzett munkáról, majd megvitatják az alapszabály-ter­vezetet, megválasztják az új ve­zetőséget, valamint az országos értekezlet megyei küldötteit. kus, állami díjas nyelvész a magyar nyelv közép-európai »rokonságával foglalkozó ku­tatások eredményeit ismer­tette. A Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei, valamint Ba­ranya megye amatőr művé­szeti együttesei és szólistái ünnepi műsort adtak. Az eseményen részt vett a Ba­ranya jugoszláviai testvér- megyéjgból, az eszéki terü­letről érkezett küldöttség, to­vábbá a Horvátországi Ma­gyarok szövetségének dele­gációja is. Az anyanyelv hetének megnyitása alkalmából nyel­vészeti és nyelvtörténeti könyvekből kiállítást ren­deztek Pécsett, Komlón, Mo­hácson és Szigetváron. Egy­idejűleg megkezdődtek a nemzetiségi anyanyelvű filmnapok is. Az általános iskolákban játékos nyelvi vetélkedőt szerveztek a gye­rekek számára. A Magyar Rádió pécsi 'körzeti és nem­zetiségi stúdiója nyelvműve­lő műsorok sugárzását kezd­te meg. — A legnagyobb lányom már férjhez ment, unokám is van. A legkisebb még óvo­dás — mondta nem minden büszkeség nélkül Rozika, akire hét gyermeke ellenére nyugodtan ráfoghatjuk: fia­talasszony. — Hogyan élnek otthon? — faggattam. — Kétszobás, OTP-köl- csönnel épített, kényelmes öröklakásunk van. Azt nem mondhatnám, hogy tágas, de azért megférünk benne. És lassan kirepülnek a lányok. Matild lányom szakmunkás- képzőbe jár, férfiszabónak készül. Magdolna most vég­zi a nyolcadikat, ő nőiruha- készítő szeretne lenni. A leg­jobb tanuló Mariska, ő ar­ról álmodozik, hogy csecse­mőgondozó lesz. Rozika elmesélte még, hogyan jutottak el — a ta­nács javaslatára — tavaly a Balatonra, ahol ő még soha­sem járt. Nagy élmény volt számára, főképp azért, mert együtt üdülhetett a gyerekei­ével. dékiek szülői hozzájárulással, válaszborítékkal és bélyeggel el­látva írásban, a budapestiek személyesen jelentkezzenek az Állami Balettintézetnél (1061 Bu­dapest, Népköztársaság útja 25.). A felvételi vizsgára jelentkezők budapesti elhelyezéséről a szü­lőknek kell gondoskodni. Az újonnan felvett növendékek szá­mára az intézet diákotthoni el­helyezést csak korlátozott szám­ban tud biztosítani. A jelentke­zőket a felvételi vizsga időpont­járól értesítik. Elveszett: 95824-0 MSZ „DÉLÉP” Békéscsaba Tóth János művezető bélyegzője. Használata: 1985. április 15-től ÉRVÉNYTELEN. A megyék közül Békésben a legmagasabb a nyugdíja­sok aránya, 23 százalék, ezt mutatják a gyulai adatok is. A 35 ezer lakosból 8 ezren részesülnek nyugdíjban. Gyulán — éppen a nyug­díjasok magas száma miatt — az elmúlt években is kii emelt felelősségű volt a ta­nács szociálpolitikai munká­ja. Jellemző bizonyíték er­re, egyebek mellett, a hat öregek napközi otthona, amely ennyi lakoshoz viszo­nyítva magasan az átlag fö­lött van, nemcsak megyei, de országos összehasonlítás­ban is. Az intézmények ki­használtsága is Gyulán a legmagasabb. A helyi egész­ségügyi osztály már három évvel ezelőtt — a körzeti orvosi szolgálat segítségével — felmérte a kor, egészségi állapot, vagy alacsony nyug­díj miatt támogatásra szo­ruló, egyedül élő idős embe­rek számát. Ennek alapján 24 idős embert vettek gon-, dozásba, biztosítva számuk­ra a szociális ellátás vala­melyik formáját. Rajtuk kí­vül 32 idős ember mellé je­löltek ki patrónust. Az osz­tály nyílt levélben fordult a tanácstagokhoz, a Hazafias Népfront körzeti bizottságai­hoz, a KISZ-bizottsághoz és az úttörőcsapatokhoz, s a le­vél mellé csatolták az ille­tékességi területükön élő patronálásra váró idős em­berek címét. Igyekeztek egyéb módon is bevonni a város életébe az addig el- zártan élő nyugdíjasokat. Több központi rendezvényt szerveztek — nőnap, nyugdí­jasok napja, nemzedékek ta­lálkozója, nyugdíjasok par­lamentje —, amelyeknek si­kere bizonyította, jólesett az idős embereknek a róluk való gondoskodás. Sajnos, az érzelmek mellé pénz is kellene, sokkal több, A gyomaendrődi Körös­menti néptáncegyüttes ruhá­it már sokan megcsodálták. Hogy hol készülnek?! „Hát itt. Gyomán. Sántha mama varrja” — mondja a helybeli művelődési ház igazgatója. A kis ház ajtaja zárva. Kopogtatásomra idős nénike nyit ajtót. A kölcsönös be­mutatkozás után szűk kony­hába vezet. Az ablaknál varrógép, körös-körül kész és félkész blúzok, szoknyák, kékfestő anyagból. —. A kultúrház régi igaz­gatóját és -családját, akik az­óta elköltöztek, nagyon jól ismerem — meséli Sánta Jó- zsefné. — Annak idején, ami­kor a művelődési ház épüle­tét felújították, én varrtam az összes sötétítőfüggönyt. Ügy 1967 körül kezdtem el dolgozni a néptáncosoknak is. Hozták az anyagot, a sza­básmintát, a méreteket. Tudja, kedvei, annyira jól sikerültek a ruhák, hogy amikor — ha'jól emlékszem, Balatonföldváron — egy fesztiválon nyertek a tánco­sok, én is kaptam egy ki­tüntetést, ugyanis a ruhákat is értékelték. Azóta mindig megkeresnek, hol kalocsai, hol méhkeréki, hol dél-al­földi ruha kell. Sőt, már az orosházi táncosoknak is varrtam. mint amennyi rendelkezésre áll ahhoz, hogy, érdemeik­nek, szükségleteiknek meg­felelő támogatást tudjanak nyújtani az öregeknek. A nyugdíjasok jelentős része kertes házban lakik, ahol konyhakerti termesztésből származó jövedelemmel ki­egészíthetik az alacsony nyugdíjat, járadékot. A gond akkor kezdődik, amikor egészségi állapotuk romlása miatt nem képesek tovább termelni. 1983-ban központi­lag megemelték a tanácsok segélykeretét, Gyulán a meglevő 2 millió forinthoz 300 ezer forintot kaptak. Ez az összeg akkor sokat javí­tott a helyzeten, de napja­inkban már kevés. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a megyei tanács-i csal közösen 1983-ban fel­adattervet fogadott el a nyugdíjas lakosság életkörül­ményeinek javítására. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet ál­tal összeállított névsor alap­ján négy és fél ezer nyugdí­jas helyzetét térképezték fel alapos részletességgel Gyu­lán. A felmérésre adott rendkívül rövid idő alatt kö­zel százan végezték a mun­kát és már ebben az idő­szakban 61 ember helyzetét ítélték sürgős segítségre szo-i rulónak. Mindezekről tegnap, hét­főn számolt be dr. Perjési Klára, a gyulai tanács vb. osztályvezető főorvosa, a városi szakmaközi bizottság ülésén. Majd dr. Sarnyai Ferenc főigazgató főorvos kalauzolásával a szakmakö­zi bizottság tájékozódott a megyei kórházban — ahol a kihelyezett ülés volt — a járó- és fekvőbetegek ellátá­sáról. ruhái Amire pedig külön is büszke vagyok: tavaly Oros­házán járt a kanadai ma­gyarokból álló Szittya tánc- együttes, és amikor meglát­ták az orosháziak ruháját, máris jöttek hozzám. A húsz lánynak készítek szoknyát, blúzt, kötényt, kékfestő anyagból. Most is ezt var­rom, látja? A nyáron jönnek érte, addigra el kell készül­nie. Az egészségem? Köszönöm, még hál’istennek megva­gyok. Igaz, már a 76. éve­met taposom, és ilyenkor jönnek a bajok is. A lépcső­ket már nemigen bírom, hisz negyven évig lábbal hajtot­tam a varrógépet. Van egy fiam, Békéscsa­bán él és dolgozik, de sok­szor meglátogat a drága. Így aztán nem vagyok egyedül, jönnek a táncosok is, meg az ismerősök. Egyébként egye­dül élek, mert a férjem még fiatalabb korunkban elha­gyott egy másikért. . S a beszélgetés közben is készül a sonkaujj, a seszli, fodrozódik a szoknya, ka­nyarog a farkasfog és a csip­ke a szorgos, éítő kezek (bse) Fotó: Gál Edit nap két csomag szűrős Symphonia. De nem szeretem, sőt utálom a másik füstjét szívni, a másik szenvedélye nyomainak látványát „élvezni”. Pedig rá vagyok kényszerítve én is, te is, ön is, aki ugyebár soha nem kóstolta meg az apróra vágott aranybarna levél bársonyosan kék füstjét (amely lehet szép, de a méreg mindig az!), s ön is, aki meg azért irtózik joggal, mert tegnap-tegnapelőtt erős volt és azóta sem szívja, sikerült leszoknia. Nem /hinném, hogy másutt jobb lenne a helyzet. Megyek Békés­csaba volt főutcáin. Csikk-mezőn lépkedek. Van rövid és hosz- szú, aranycsíkos filteres csutka, vagy „mezítlábas” is már foszló- ban. S főleg a boltok, üzletek, vendéglátó helyek bejárata előtt. Ha jól emlékszem, a Centrum Aruház volt Csabán az első, amely „csikkest” rakott a bejáratához. Dicséretes volt, az is. Csakhát üríteni kéne. . . Ahogy azokat a narancssárga utcai szemeteseket is, amelyeket a tél végén raktak ki. Elődjeik, az otromba műkő­szemetesek szinte riasztották a jobb érzésű dohányosokat, hogy az elszívott csikket beledobják. Mert ugye a cigarettavég izzó holmi, a kukában meg főleg éghető, könnyen tüzet fogó holmi van. Hány és hány füstölgő bűzt árasztó, kigyulladt szemetest láttunk már! Dehát erre a sorsra juthat a narancsszínű utód is, ha a csikkeknek való kis peremet nem takarítják rendszeresen. A forgalmasabb helyeken naponta megtelik, s akkor a belsejébe kell dobni a csut­kát. Maradunk a bűznél, a füstölésnél, a lángolásnál. Bár itt nem­csak a kuka ég ki, hanem a köztisztasági vállalat is — le. S ha még ezek a gyűjtő alkalmatosságok jó helyen lennének! Magamról tudom, hogy nem tették azokat oda, ahová alkalmas lenne. így hát — mielőtt belépnék a boltba, a színházba, a moziba, az áruházba, eldobom magam is. Szemetelek, mert a körülmény valahogy erre kényszerít. Bántom ezzel magamat is, de önöket is. Persze, tehetek róla. Én is, te is, ő is. Hiszen a hanyagság, a nem figyelés a legragadósabb ragály, ami csak létezhet. Fertőz és terjed. Mi pedig tovább tiporjuk a csikkeket. Dohányosok és absztinensek itt és most békés egyetértésben. Sajnos! (-silá-) Vatikáni delegáció Budapesten megbeszélésen véleményt Cigánycsaládok találkozója Mezöberényben Rozika és öt lánya Fotó: Gál Edit G. K. Felvétel a balettintézetbe Béla Ottó Sántha mama

Next

/
Oldalképek
Tartalom