Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

Héprajzi nemzetiségkutató konferencia Békéscsabán Október 2—3—4-én rende­zik meg a III. békéscsabai nemzetközi néprajzi nemze­tiségkutató konferenciát, mely ezúttal A néprajzi ku­tatás kérdései és feladatai a nemzetiségek körében című témakört tárgyalja. Az előkészítő bizottság pénteken ülésezett Békés­csabán a TIT megyei szerve­zete székházéban. Eddig 15 országból százötvenegyen je­lentkeztek, legtöbben ha­zánkból, Csehszlovákiából és Jugoszláviából érdeklődnek a konferencia iránt. A rendez­vény színhelye az ifjúsági és úttörőház lesz, A három nap alatt több mint száz előadást hallgathatnak meg a részt­vevők a következő szekciók­ban ; A nemzetiségi és a többségi népi kultúra egy­másra hatása, viszonya; A nemzetiségek népzenei, nép­tánckutatása és ennek fel- használása a közművelődés­ben; A nemzetiségi néprajz­kutatás általános és rész- eredményei. Az előadók fog­lalkozhatnak a regionális tájházak, a néprajzi gyűjtő­táborok kérdésköreivel is. Minden résztvevő anyanyel­vén tarthatja meg előadását, s lesz orosz és német nyelvű tolmácsolás. A konferencia ideje alatt nyílik meg „A né­pi textilművesség Békés me­gyében” című kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeum­ban, a résztvevők megismer­kedhetnek Mezőberény, Gyu­la, Békéscsaba és Kétegyhá- za nevezetességeivel. g. k. Orosháziak a szanazugi úttörőtáborért Szovjet—magyar együttműködés 2000-ig A szovjet sajtó a napok­ban ismertette az április 1- én aláírt szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját. A dokumentum hatékonyan fogja elősegíteni Magyaror­szág és a Szovjetunió gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyítését — állapítja meg szokásos hétvégi nemzetközi szemléjében a Pravda. Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából a lap elemzi a Szovjetunió külpo­litikáját. Megállapítja: a Szovjetunió a szocialista kö­zösség tagjaként lép fel a nemzetközi életben. Egy hénap múlva nyit a BKV Egy hónap múlva, május 22-én nyitja meg kapuit az idei tavaszi BNV, a beruhá­zási javak szakvására. A ki­állításon a magyar vállalato­kon és szövetkezeteken kívül nyolc szocialista ország és tizenkilenc tőkés állam, va­lamint Nyugat-Berlin cégei mutatják be gyártmányúj­donságaikat. Az iparcikkek 14 árucsoportban, mintegy 90 ezer négyzetméternyi fedett és szabad területen láthatók majd. Az idei BNV legnagyobb kiállítói a Szovjetunió, Len­gyelország, Ausztria és az NSZK. A múlt évihez ké­pest számottevően növeli ki­állítási területét Bulgária, Japán és az Egyesült Álla­mok, s a tavalyinál több csehszlovák és lengyel vál­lalat vesz részt a vásáron. Kuba az idén másodszor ál­lít ki, s kétszer akkora terü­letet igényelt, mint 1984- ben. A tavaszi BNV megnyitá­sára várják a 60 éve alakult Nemzetközi Vásárok Szövet­sége (UFI) vezetőit. A Bu­dapesti Nemzetközi Vásár alapító tagja a szövetségnek. A Hungexpo bővíti a BNV idejére a vásár körüli par­kolóhelyeket, néhány más vállalattól kölcsönvett terü­lettel. A MÁV ezúttal is 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít a vidékről ér­kező látogatóknak. A vásár­város gyorsabb megközelíté­sét szolgálják majd a Keleti pályaudvarról és most elő­ször a Kelenföldi pályaud­varról is induló vásári kü­lönvonatok. Úttörőtábor — hirdeti a tábla. Aki befordul balra, az erdőbe, s végiggurul a keskeny úton, hamarosan napsütötte tisztásra ér. Tel­jes lenne az erdei hangulat, ha nem verné fel munkazaj. Már a tábor bejáratánál szor­goskodnak a fiatalok: épp egy korhadt fával birkóz­nak. Távolabb szürke kőra­kásból válogatnak a gyere­kek, az ép köveket ide, a sérülteket egy másik kupac­ba dobálják. Ezzel a kővel rakják ki majd azt a sza­badtéri körszínházat, mely­nek alapjait már kiásták, s körülötte lányok, fiúk ren­dezgetik a terepet. Ezen a szombaton a „hiva­tásos” építőmunkások sem pihentek. Kell is az igyeke­zet, hisz közeledik az úttö­rőtábor „A” és „B” épülete műszaki átadásának idő­pontja. — Ha minden jól megy, a gyermeknapra lakhatóvá vá­lik a tábor — reménykedik Juhász Tivadar táborvezető. — Rengeteg társadalmi se­gítséget kaptunk eddig is, és nagyon jól jött az oroshá­ziak felajánlása, mely sze­rint a mai napjukat itt szándékoznak tölteni, per­sze, munkával. — Úgy ötvenen vagyunk, úttörők és KISZ-esek — számolgatja a fiatalokat Né­meth Ferenc, az Alföldi Kő­olaj- és Gázipari Gépgyár KISZ-titkára. — Először kommunista műszakot akartunk szervez­ni az úttörőtáborért, de az­tán úgy gondoltuk, hogy jobb, ha itt helyben végzünk Hazinczy-díjas szeghalmi diák Vasárnap délelőtt a győri városháza dísztermében hir­dettek eredményt a huszad­szor megrendezett szép ma­gyar beszéd Kazinczy-ver- seny országos döntőjében, amelybe a megyék, a fővá­ros, s az öt vidéki nagyvá­ros 30 ezer versenyzője kö­zül százhúsz gimnáziumi és szakközépiskolai, valamint szakmunkástanuló jutott be. Közülük harmincán bi­zonyultak érdemesnek a Ka- zinczy-díjra; az ezzel járó ér­meket és jutalmakat a díj alapítója, Péchy Blanka adta át a győzteseknek. Vala­mennyien megkapták a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának különdíját is, amit Garamvölgyi Józseftől, az országos tanács titkárától vettek át. Az 1985. évi harminc Ka- zinczy-díjas gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló kö­zé bekerült egy Békés me­gyei is: Tóth Auguszta, a szeghalmi gimnázium és szakközépiskola diákja. A következő, országos ver­seny döntőjének színhelye 1986 tavaszán ismét Győr lesz. Készül a körszínház Fotó: Gál Edit Békéscsabán a Szabó Pál téri Általános Iskolában a magyar nyelv hete rendezvénysorozatán népmese- és népdalgyűjtés, helyesírási gyakorlatok, rendhagyó irodalomórák, rejtvényes nyelvtanórák, vers-, novella- és népmesepályázat szerepel a programban. A lakótelepen élő gyerekek régi használati tár­gyakat, a népélettel kapcsolatos eszközöket, hímzéseket gyűj­töttek az ez alkalomból rendezett kiállításra, amely az iskola aulájában látható Fotó: Gál Edit A magyar nyelv hete megyénkben Április 9-én kezdődött, s 29-én fejeződik be a magyar nyelv hete. Megyénk lakos­sága már több hasznos in­formációt közvetítő nyelvi előadásnak, ismeretterjesz­tő rendezvénynek lehetett részese. Békéscsabán, a TIT ér­telmiségi klubjában például Anyanyelvi nevelés a csa­ládban címmel tartott nagy sikerű előadást dr. Szüts László, az MTA Nyelvtudo­mányi Intézet tudományos titkára. Ugyanerről hallhat­tak a gyulaiak is. Néhány helyen — például Dobozon — anyanyelvi vetélkedőt rendeztek a gyerekeknek. A városokban, a nagyköz­ségekben, de még a kisebb településeken is a helyi TIT- szervezet, a művelődési ház, a könyvtár jóvoltából meg­emlékeztek a magyar nyelv hetéről, amellett a nemzeti­ségi nyelvek sajátosságairól sem feledkeztek meg a szervezők. A békéscsabai szlovák iskolában a mai szlovák nyelvről, a batto­nyai román klubban a nyelv ési a költészet kapcsolatáról, a gyulai német klubban Arany János és a német ro­mantika összefüggéseiről hallhattak az érdeklődők. Mire számíthatnak a kö­vetkező héten az anyanyel­vűket szerető emberek? Orosházán, a városi könyv­tárban hétfőn Költői nyelv, köznyelv, egy héttel később a művelődési központban Beszédművelés, beszédneve­lés címmel tartanak elő­adást. A • nagybánhegyesi művelődési házban hétfőn, a battonyai szerb klubban va­sárnap várják anyanyelvi előadásra a nemzetiségi la­kosságot. Á békéssámsoni kultúrházban szerdán, a csa- nádapácai művelődési ház­ban ■ csütörtökön a beszéd­művelésről, Dombegyházán 24-én az ifjúsági nyelv sa­játosságairól hallhatnak. A medgyesbodzási általános is­kolásoknak ma, április 22- én, a magyarbánhegyesiek- nek pedig 29-én tartanak nyelvi előadásokat. G. K. társadalmi munkát — je­gyezte meg <bávid János, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gázkutató Vállalat orosházi üzemének KISZ-titkára. Reggeltől keményen dol­goztak nemcsak a fiúk, ha­nem a lányok is. Sőt, a Móra Ferenc raj úttörői sem val­lottak szégyent. A maguk módján valamennyien hoz­zájárultak ahhoz, hogy ezen a nyáron már jó néhányan táborozhassanak ebben a szép környezetben. Hogy mi­lyen lesz a tábor, azt nem nehéz elképzelni. A főépü­let csaknem kész: ebédlő, könyvtár, olvasó, foglalkoz­tató, vizesblokk, kazánház, szolgálati lakás kap benne helyet. A gyerekek — turnu­sonként százan — sátorban laknak majd. Erre a nyárra szak- és jutalomtáborokat szerveznek. Lesz körszínház, sportpálya, egyszóval sem­mi sem hiányzik majd a kel­lemes időtöltéshez. g. k. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Lenin születésnapján Kommunista műszakok országszerte Hazánk felszabadulásának 40. és Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából szombaton az ország több városában tartottak kommunista műszakot. A hétvégi pi­henőnapon munkába állók bérüket a legtöbb helyen a szociális létesítmények, illetve a pályakezdő fiatalok la­kásépítésének, lakásvásárlásának támogatására ajánlották fel. A magyar—szovjet határ két oldalán fekvő Beregsu- rány és Luzsánka közötti al­máskertben a beregdaróci Barátság Termelőszövetkezet, illetve a nagybaktai gazdaság dolgozói tartottak kommu­nista műszakot, amelyet ba­ráti találkozó követett. Ezen a két testvérmegye, Sza- bolcs-Szatmár és a Kárpáton túli terület, s a vásárosna- ményi és a beregszászi párt- bizottság, illetve a tanács képviselői értékelték a ma­gyar és a szovjet határ men­ti üzemek, gazdaságok közöt­ti hagyományos munkaver­seny eredményeit. Ezt köve­tően aláírták a kollektívák szerződésben rögzített idei vállalásait. Az évforduló al­kalmából nemzetközi műsza­kot tartottak a csehszlová­kiai ágcsernyői és a szovjet csapi vasúti átrakókörzetben is. A csehszlovák és a szov­jet vasutasok részvételével korábban Záhonyban tartott társadalmi munka viszonzá­saként e két állomáson több mint. félszáz magyar vasutas segítette a vagonszállítmá­nyok átrakodását. Kommunista műszakot tar­tott szombaton a Nógrádi Szénbányák Vállalat nagybá­tonyi gépüzemének mintegy háromszáz dolgozója is. A szénosztályozóban végzett társadalmi munkában részt vettek a bányaigazgatóság műszaki szakemberei és iro­dai alkalmazottai, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport egyik alakulatá­nak katonái is. A dolgozók munkabérüket a vállalat szociális ellátásának javítá­sára ajánlották fel. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a műszaki és a gaz­dasági irányítás, a szervezés és az adminisztrációs munka területén tevékenykedő több mint két és fél ezer dolgozó látott munkához szombaton, hogy segítsen pótolni a tél okozta termelési elmaradást. Részt vettek a kohászati munkákban az alkatrész- gyártásban és -felújításban, segédkeztek a vas- és színes- fémhulladék összegyűjtésé­ben. Sokan vettek részt a kohász majálispark bővíté­sében, tavaszi takarításában. Az üzem dolgozói munkabé­rük ellenértékét a lakásépí­tések támogatására, az üze­mi szociális ellátás bővítésé­re ajánlották fel. A Minőségi Cipőgyár sze­gedi gyáregységében mint­egy négyszázan álltak a fu­tószalagok mellé; szovjet ex­portra készítettek divatos női cipőket. Az irodai alkalma­zottak többsége a csomago­lásban és máS betanított munkában, a műszakiak a különböző szakmunkákban segítettek. A dolgozók a munkabért a városi műjég­pálya építkezésének folyta­tására ajánlották fel. A MAHART Balatoni Ha­józási Leányvállalat dolgozói a különböző telephelyeken — a siófoki javítóműhelyben, a kikötőkben és az irodákban — tartottak társadalmi mun­kanapot. A kommunista mű­szakban részt vevő, mintegy kétszáz dolgozó a bérét az S.O.S. battonyai gyermekfa­lu javára utalja át. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat munkásai közül ez­ren dolgoztak több mint húsz munkahelyen, hogy pótolják a téli időjárás okozta terme­léskiesést. A szocialista bri­gádok döntése alapján kom­munista műszakot szerveztek például Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinát Li­neáris Polietilén Gyárának kivitelezésén, valamint Be- rentén és a hódmezővásár­helyi termelőegység szegedi és algyői munkahelyein. Bu­dapesten is több helyen tar­tottak társadalmi munkana­pot: szakembereik dolgoztak a margitszigeti úttörőstadi­onban, a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjának kivitelezésén, valamint a kis­pesti Centrum Áruház épí­tésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom