Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
NÉPÚJSÁG 1985. április 19., péntek Éljen és virágozzék 40 éve szabad hazánk! Negyvennégy év a posta szolgálatában Március 31-én teljesített utoljára szolgálatot Megyei György, a posta békéscsabai távközlési üzem körzetmestere. Április 1-től (60 évesen) a felmondással járó 3 hónapi szabadságát tölti, aztán nyugdíjba vonul. Éppen 48 éve kezdett dolgozni. Kifutó lett egy festékkereskedőnél. Négy év múlva, 1941-ben vették fel a postához távirdamunkás- nak. Nagy szerencse volt ez akkor, amikor sokan munka nélkül tengették az életüket. A felszabadulás előtti élményei közül a legtragiku- sabbra így emlékszik vissza: — 1944. szeptember 21-én 11 órakor repülők bombázták Békéscsabát. Több százan meghaltak • és megsebesültek. Házak omlottak ösz- sze, értékek pusztultak el. Lerombolták az összes távbeszélő» és távirdavezetéket. A város elszigetelődött a külvilágtól. A helyreállítás azonnal elkezdődött. A békéscsabai 5. építési osztály munkájában ő is részt vett. Az ideiglenes összeköttetés még aznap délután 3 órára megteremtődött. Lehetővé vált, hogy sürgős segítséget kérjen a város. Főként mentőkre, orvosokra, kötszerre és gyógy-, szerre volt szükség. A felszabadulás előtti napokban olyan utasítást kaptak a postások, hogy a visz- szavonulókkal együtt kötelesek elhagyni Békéscsabát. Megyei György október 6-án reggel még benézett a munkahelyére, aztán hazament. Eltökélt szándéka volt, hogy itthon marad. Dél felé már bevonultak a szovjet csapatok. ^ Másnap reggel Lenkefi Konrád művezetővel és hat társával találkozott a postán, (öten elmentek.) Akkor már a szovjet parancsnokság határozta meg a feladatokat. A lakossági telefonhálózat egyelőre nem működött. A felszabadulás előtt csaknem ezer telefon volt Békéscsabán. 1945 szeptemberében 160 telefon műkö'dött. A békéscsabai postahivatalhoz bekapcsolt távbeszélő-előfizetők névsorát a Tevan Nyomda és Könyvkiadó Vállalat ajándékkiadványként jelentette meg. Egy példányt ma is őriz belőle. Az 500-as automata központ 1948-ban létesült, amit később 2300-asra bővítettek. A jelenlegi központot 1982 novemberében helyezték üzembe. Most 4 és fék ezer telefon-előfizető van a városban, s az idén, terv szerint újabb 700 készüléket kapcsolnak a hálózatba. Megyei György jól tudja, hogy a telefon létszükséglet. Nélkülözhetetlen a termelés szervezése, irányítása, az emberek biztonsága és az értékek megóvása szempontjából. A leggyorsabban telefonon lehet értesíteni a mentőket, a tűzoltókat vagy éppenséggel a rendőrséget. Ezért is igyekezett a rá bízott feladatokat mindig jól megoldani. A postai szolgálatban eltöltött 44 év alatt a szakmájával kapcsolatos minden részmunkát alaposan megismert. Kezdte mint segédmunkás, majd hálózatszerelő, vonalfelvigyázó, végül távközlési körzetmester lett. Kilenc beosztottja munkáját irányította, de ha kellett, ő is szerelt. Szeretettel gondol vissza Vecsernyés Mátyás hálózat- szerelőre, aki már 20 éve nyugdíjas. Róla így beszél: — Örömet -talált abban, amit csinált. Gyönyörködni tudott a munkájában. A legfontosabb, amit megtanultam tőle, hogy dolgozni így érdemes. Még 1963-ban a 40-es körzetben városi tanácstaggá választották. Azóta sikerült a vízvezeték- és több helyen a járdaépítést megoldani. Két utcában társadalmi ösz- szefogással kövesút épült. Most a gázvezeték-építést szervezi. Településfejlesztést segítő kiemelkedő tevékenységéért Társadalmi Munkáért Emlékérmet és Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt kapott. Többszörös kiváló dolgozó és 1984-ben a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. A szakmai stafétabotot ő az édesapjától vette át és a fiának adja tovább. Az ifjú Megyei György négy éve hálózatszerelő. Mint nyugdíjasnak több ideje lesz arra, hogy a hobbikertben dolgozzon. Hamarosan a felesége is segít majd, aki mint gyógyszertári asz- szisztens ugyancsak nyugdíj előtt áll. De ha Megyei Györgyöt hívja a posta, egy ideig még szívesen vállalkozik arra, hogy a hálózatfejlesztésben közreműködjön. Pásztor Béla Fotó: fazekas László Már nem csendes a Balaton-part, „sátort vertek” az első kempingezők. Szántód és Tihany között megindult a rendszeres kompjárat, és a személyhajók is közlekednek. A képen: útban az átkelőhajó a két part között (MTI-fotó — Arany Gábor — KS) MEDOSZ-üzemek a környezet megóvásáért Napjaink mind sürgősebb feladatai közé tartozik a környezet megóvása, hiszen bizonyos területeken jócskán megkésve fedeztük fel a természet emberi károsítását. Mind nagyobb részt vállalnak a környezetvédelemből a szakszervezetek. Ezt bizonyítja, hogy a SZOT elnöksége a Sizakszervezetek környezetvédelmi feladatairól határozott 1978-ban és 1984-ben. A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók ágazati szakszervezete, a ME- DOSZ elnöksége hasonlóképpen tett: 1982-ben adott ki állásfoglalást az ágazathoz tartoizó üzemeknek, hogy a helyi szakszervezetek a szakmai sajátosságok figyelem- bevételével hogyan tegyenek környezetükért, életterünkért. Kevesebb földet vonnak ki a művelésből Kedvező fordulat következett be a mezőgazdasági területek művelésből való kivonásánál; öt évvel ezelőtt szigorították meg a földátvétel feltételeit, s azóta a területet igénylők — általában a beruházó vállalatok — alaposan meggondolják, hogy hová telepítsék új létesítményeiket. A MÉM adatai szerint 1981-ben még 14 ezer hektárral csökkent a termőterület, egy évvel rá 11 ezerrel, s 1983-ban már csak 5 ezer hektárral. 1984-ben némi emelkedést tapasztaltak — hozzávetőleg 8 ezer hektárra került olyan létesítmény, műtárgy, vezeték stb., ami miatt lehetetlenné vált a földek művelése. Az idén mintegy 4-5 ezer hektáros területkivonással számolnak a minisztérium szakemberei, s ezt elfogadhatónak tartják. Hat-nyolc évvel ezelőtt még viszonylag nagy területeken kellett felhagyni a termeléssel, azért, mert a vállalatok igen gyakran meggondolatlanul — hiszen anyagi következményekkel alig kellett számolniuk — és pazarlóan bántak a földekkel. Gyakran kitűnő minőségű szántókra építettek olyan létesítményeket, amelyeket nem sokkal arrébb, gyengébb földeken is elhelyezhettek volna. Mióta nagyobbak a földek kivonásával kapcsolatos anyagi terhek, már jobban meggondolják, hol jelöljék ki az új beruházás helyét. A MÉM adatai szerint kedvező változás az is, hogy az átvett területek kétharmada gyengébb minőségű föld volt, s csak egyharmada tartozik a kitűnő talajok közé; ez az arány hat évvel ezelőtt még fordított volt. A minisztérium a kérelmek 10—15 százalékát évről évre elutasítja. Többnyire azzal, hogy a beruházás földterület kivételé nélkül is megvalósítható. Gyakran megesik, hogy a kívántnál kisebb terület „kiadását” engedélyezik azzal, hogy gondos tervezéssel és munkaszervezéssel az adott hely is elégséges lehet. Az, hogy a földek kivonása komoly anyagi terhekkel jár, jelzi: az első osztályú, 40 aranykoronás föld egyetlen hektárjának igénybe vétele 2-3 millió forintba kerülhet. A MEDOSZ Békés Megyei Bizottsága az országos központ és a megyei szakszervezeti központ útmutatásai alapján, illetve koordinálásukkal tesz a környezetvédelmi feladatok meghatározásában és végrehajtásában. Miben is áll ez a munka? Mivel legfontosabbak az alapszervezetek, ezért a MEDOSZ MB elsősorban őket ösztönzi arra, hogy fedezzék fel a környezetvédelmi hiányosságokat, és dolgozzanak azok megszüntetéséért. Ehhez tartozik, hogy vegyenek részt az alapszervezetek a szociális tervek készítésében, mert ez utóbbiak körültekintő fejlesztésekre ösztönzik a vállalatok vezetését. n Megyénkben az ágazati szakszervezethez tartozó üzemek a VI. ötéves terv eddig eltelt ideje alatt évente átlagosan 11 és fél millió forintot fordítanak környezetvédelmi fejlesztésekre — a jelzett összeg több mint fele fejlesztési alapból, fennmaradó hányada termelési költségből származik. Légi vízminőségi szemlét tartott tegnap az OVH, valamint az Észak-magyarországi és a Középtisza-vidéki vízügyi 'igazgatóság a Tiszán. Az OVH repülőgépén utazó vízügyi szakemberek a folyó északi és középső részének mintegy százötven kilométer Ezek döntő része a környezetszennyező hatások korlátozását, kiküszöbölését szolgáló létesítmények: szennyvíztelepek, hígtrágyatárolók, szennyvíztárolók, szemétlerakó helyek, környezetkímélő tüzelőberendezések. De sokat költöttek a mezőgazda- sági, vízügyi és egyéb kategóriába tartozó vállalatok a környezetük szépítésére, fásítására, utak, útszélek karbantartására, ivókutak ellenőrzésére, tisztán tartására. Három alapvető környezeti tényező, a levegő, a víz, a táj — beleértve a földet — megóvása jelentette és jelenti a MEDOSZ-iizemek számára a legnagyobb gondot, törődést. Az ágazati szakszervezet megyei bizottsága mellett egyébként héttagú társadalmi munkavédelmi bizottság működik, amely évente 15—20 gazdálkodó egység területén helyszíni ellenőrzést tart. A munkavédelmi ellenőrzéseken túl segít a helyi szakszervezeti bizottságoknak a környezetvédelmi, üzemegészségügyi szervezet kialakításában, működésének javításában. Ezen túl a szakszervezetek a környehosszú szakaszát vették szemügyre. Olyan, a víz minőségére utaló megfigyeléseket tehettek, amelyek a gátakról nem lehetségesek. A szemle egyik 'kiemelkedő feladata volt a 127 négyzetkilométer nagyságú 'kiskörei tározótó vizének ellenőrzése, zetvédelmet számon kérik szocialista brigádvetélkedőkön is — nem kell nagy dologra gondolni, hiszen a munkahely rendjének, tisztaságának megteremtése már egy lépés ez egészséges környezet felé. Egyébként a Kiváló Vállalat címek elbírálásában is szerepet kap a gazdálkodó egységék munka- körülményeinek, tisztaságának, rendjének alakulása. n A MEDOSZ Békés Megyei Bizottsága a közelmúltban kibővített ülésén értékelte az ágazati szakszervezethez tartozó üzemeknek a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában végzett környezet- védelmi tevékenységét. Megállapították, hogy bár jelentősek ak előrelépések életterünk megóvásában, gyakran szemléletbeli gátak és munkamódszerbeli tapasztalatok lassítják a haladást. Későn ismerték fel a környezetvédelem szerepét — állapították meg önkritikusan —. de sokat remélnek attól, hogy legutóbb az MSZMP XIII. kongresszusán politikai kérdés rangjára emelték a környezetvédelmet. A kedvezőtlen tapasztalatok várhatóan pozitív fordulatot vesznek ennek hatására. A környezet megóvásában a jövőben is nagy szerepük lesz a szákszervezeteknek, köztük a MEDOSZ- hoz tartozó üzemi alapszervezeteknek. Hogy ne legyenek magukra hagyva az üzemi aktívák, a megyei bizottság részletes intézkedési tervet készített, amelyben ki-ki megbízható támaszra lel. a szennyezettebb szakaszok feltárása, feltérképezése, a vízminőségvédelmi teendők meghatározása. A Tisza hazánk azon fo- lyói közé tartozik, amelynek vízszolgáltatása sokrétű. Több település a folyóból nyeri ivóvizét, nagyarányú a mezőgazdasági öntözés és az ipari vízfelhasználás. M. Sz. Zs. Légi vízminőségi szemle a Tiszán II lakásépítéstől a kondicionálószobákig Tizenhárom évvel ezelőtt alakult meg a Szarvasi Lakás-, Garázs-, Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezet. Az akkori szövetkezeti tagok arra vállalkoztak, hogy a város központjában felépítsék azt a lakótelepet, melynek többszintes épületeiben 168 család talál otthonra. A szövetkezet ezt a vállalkozását 1981-re teljesítette és ma már ez a lakótelep elrendezésével, megjelenésével Szarvas színfoltja. öt évvel ezelőtt viszont új helyzetet teremtett a város másik, vagyis a Körös úti lakásszövetkezettel történt egyesülés. A Körös útiaknak ekkor már 50 lakásos sorházuk volt. Az egyesült szövetkezet ezt követően a Körös úton, majd a Zalka Máté utcában folytatta az új lakások építésének szervezését. Hónapokkal ezelőtt pedig már a Malom utcában kértek és kaptak újabb területet a városi tanácstól, ahol 50 lakásos sorház megépítésére van lehetőség. Mintegy négy évvel ezelőtt alapította a szövetkezet saját házilagos építő- és karbantartó részlegét. Ezzel lehetővé vált, hogy saját kivitelezésben — új tevékenységként — lakásépítéssel is foglalkozzanak. így került sor arra, hogy Békésszentandrás nagyközség Tanácsa megbízásából 14 lakás felépítésére vállalkozzon a szövetkezet. Közben a Petőfi, a Kiss és a Lehel utcai részen adott Szarvas város Tanácsa a szövetkezetnek lakásépítésre alkalmas területet. A Petőfi utcában már 1983-ban beköltözhettek tulajdonosaik a külső kivitelező által megépített többszintes, távfűtéses, házgyári lakásokba. 1984-ben pedig ugyanitt további 45 la’kás került tető alá. Ezeket a lakásokat a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat építette és építi. Az idén a Kiss utcában kezdődik el — hagyományos módon — 36 lakás építése a Szarvasi Állami Tangazdaság építő üzemének kivitelezésében. A szövetkezet egyik brigádjának 1984-ben Szarvason, a Jókai utcában egy négylakásos, 'kétszintes épület tető .alá „hozása” és nyolc garázs felépítése volt a feladata. Ez a brigád lesz hivatva arra is, hogy a Malom úti lakótelep építési munkálatait tovább folytassa. Hogy a brigád meg tudjon felelni a rá váró feladatoknak, már a múlt évben több eszközt és felszerelést kaptak a szövetkezettől. A múlt év végén már 650 tagja volt a Szarvasi Lakás-, Garázs-, Udülőépítő és Fenntartó Szövetkezetnek. Közülük 282-en lakás, 141- en pedig garázstulajdonosok is. Jelenleg 61 lakást és 48 garázst építenek. A többi család a szövetkezettől várja, hogy mielőbb elkezdődjék mindent jelentő otthonuk építése, ami nemcsak a szövetkezeten múlik. Erről a szövetkezetről azonban mást is el lehet mondani. Többek között azt, hogy a 7 tagot számláló igazgatóság évek óta nagy gondot fordít a lakások fenntartására, folyamatos felújítására, a lakóépületekben élő családok társadalmi és mozgalmi munkájának szervezésére, együttélésük formálására. Elismerést érdemlő a parkosítás és a környezet szépítése is, melyre a szarvasi városi tanáccsal írásos megállapodása van a szövetkezetnek. 1984-ben a Petőfi úti 30 lakásos, többszintes szövetkezeti épület virágos et- kélyeivel, parkosított környezetével pályázat útján elnyerte a városi tanács által alapított „Virágos városért” adományozott I. díjat. A köz- művelődési tanács által meghirdetett pályázaton elnyert anyagi elismerésből pedig a közös pincehelyiségekben klubot és két kondicionálószobát alakítottak ki, melyek az ott lakók együvé tartozását segítik elő. Csak a jellemzőbbeket említettük itt azok 'közül, melyek országosan is a jók közé segítették már évekkel ezelőtt ezt a szövetkezetei. Erről tanúskodik az 1982. és az 1983. évi eredmények alapján kiérdemelt SZÖ- VOSZ Dicsérő Oklevél is. Balkus Imre
