Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
NÉPÚJSÁG 1985, április 19., péntek Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) rendünk lényegéből fakad az, hogy az emberek számára — bárhol éljenek is — egyenlőbb esélyeket teremtsünk az elemi fontosságú ellátáshoz való hozzájutásban. ’társadalmunk óhajaihoz igazodóan a jövőben is nagy figyelmet kell fordítanunk a város és a falu viszonyára. Reálisan abból indulhatunk ki, hogy a következő évtizedekben folytatódik az urbanizációs folyamat, esetenként a nagyközségek várossá válása. De érdekünk, hogy a jövőben a városokba költözés folyamata lassuljon, a várossá válás tervszerűbbé, irányítottabbá váljon. Az ésszerű városfejlesztés közepette ezért is kell segítenünk a kisebb településeknek népességük megtartását erősítő képességét, és kommunikációs rendszert. Települések közötti közlekedést és távközlést. A lényeg tehát az, hogy a települési viszonyokat és a gazdálkodás rendszerét folyamatosan olyanná formáljuk, amely minden település számára lehetővé teszi az önálló fejlődést, amelyet jobban a helyi anyagi és szellemi teljesítményekre, és az ott élők tenniakarására kell alapozni! —♦ A célok közül kiemelésre kívánkozik a természeti, környezeti és települési értékeink megőrzése. A hosszú távú feladatok közül az évtized végéig kiemelt figyelmet kell kapnia az alapfokú ellátás fejlesztésének. így annak, hogy mennyiségileg tovább csökkentsük a lakáshiányt, településeinket egészséges ivóvízzel lássuk el, 'arányosan bővítsük a csatornahálózatot, megteremtsük a nagy létszámú korosztályok oktatásának föltételeit, továbbá javítsuk az időskorúak helyi egészségügyi és szociális ellátását. A lakosságot is szolgáló termelő infrastruktúra fejlesztésében az elemzések azt igazolják, hogy elsősorban a távközlést és a vízminőség védelmét kell kiemelnünk. — Céljaink megvalósításának fontos föltétele az, hogy a döntéseket azok hozzák meg, és végrehajtásukról azok gondoskodjanak, akik a szükséges ismeretek birtokában vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjobban tudják végrehajtani. Evégett növeltük meg a vállalatok önállóságát, sí ezért korszerűsítjük most a tanácsi gazdálkodást is. A tanácsi gazdálkodás önállóságának erősítéséről szóló javaslatot a kormány a közeli napokban vitatja meg. Kialakult elgondolásainknak az a lényege, hogy jócskán megnövekszik a helyi tanácsok — a városok és községek — feladata és felelőssége.' Bővül az anyagi eszközök fölötti rendelkezési joguk. Losonczi Pál újságírókkal beszélget (Teleíotó) ván irányt mutatni. A napirenden szereplő három törvénymódosításra tett javaslat pedig szorosan kapcsolódik gazdálkodási rendszerünk átfogó korszerűsítéséhez, a reformfolyamat továbbviteléhez. Valamennyi előterjesztett javaslat tehát arra irányul, hogy segítsen megvalósítani a kongresszusi határozatban megszabott politikai programunkat — mondotta Faluvégi Lajos, és a Minisztertanács nevében kérte, hogy a beterjesztett javaslatokat vitassák meg és fogadják el. A beterjesztett törvényjavaslathoz először Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.), az országgyűlés terv-, és költségvetési bizottságának titkára, a javaslat bizottsági előadója szólt hozzá, és ajánlotta képviselőtársainak elfogadásra. Ezt követően a törvényjavaslat vitájában Bibók Istvánná (Csongrád m., 7. vk.), Szurdi István (Budapest, 2. vk.), S. Hegedűs László (Pest m., 24. vk.) és a tavaszi ülésszak utolsó felszólalójaként Gyulavári Pál (Békés m., 1. vk.) fejtette ki véleményét. Gyulavári Pál felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, a napirenden szereplő előterjesztés általában helyesen tárja föl azokat az eredményeket és kudarcokat, amelyek a korábbi időszak terület- és településfejlesztési politikáját jellemzik. Jól mutatja be a fejlődés során kialakult újabb ellentmondásokat, ha azok megszüntetésére nem is ad minden esetben konkrét megoldást. . Vannak olyan problémák is, melyeket az előterjesztés, véleményem szerint, nem kellő súllyal exponál. Ezek közül első helyen a területiség, a sajátos fejlődési pályán mozgó régiók kérdése áll, például az Alföld-problematika. Az Alfölddel példálózók, hiszen ott élek, és választókerületem, Békéscsaba problémái nagyban-egészben megegyeznek a nagyobb térség gondjaival. Egy térségi ösz- szevetés esetén szembetűnő lenne, hogy az időben megkésett alföldi fejlődési folyamat nem mindig szabályozható a fejlettebb régiókban estleg jól működő módszerekkel. Amikor, általában nagyon helyesen, a szabályozórendszert az intenzív fejlődési szakasz követelményeihez állítják, az Alföld még az extenzív szakaszt sem futotta be teljesen. Például a nyolcvanas évek elején az Alföldön is csökkent az iparban foglalkoztatottak száma. Látszólag ez azt jelenti, hogy a termelés inten- zifikálódik, de egyes megyékben a beruházásokból még ebben az időben is 50 százalék az építési tevékenység. Amíg tehát gépekre és gépi berendezésekre a beruházásoknak csak egyik fele jut, elsősorban az elmaradott infrastrukturális háttér miatt, elég nehéz intenzív szakaszról beszélni. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a beruházások egy főre vetített összegei, hosszabb idő átlagában is az országos adatnak csak mintegy 60 százalékát teszik ki. Általában is megállapítható, hogy az Alföld fejlődése, pontosabban a fejlesztési források elosztásakor történő értékelés nem állt arányban az ott folyó gazdasági, elsősorban mezőgazdasági tevékenység eredményességével, nyuA megyei tanácsok 1986 első negyedében hagyják jóvá hosszú távú fejlesztési elgondolásaikat, a városok gs a vonzáskörzettel bíró községek tanácsai pedig 1986 derekáig munkálják ki a maguk fejlesztési terveit. Ezekkel párhuzamosan készülnek el, vagy korszerűsödnek a települések rendezési tervei. Azt a követelményt támasztjuk, hogy csak az a tanács hagyja jóvá a saját VII. ötéves tervét, amelynek már kiérlelt elgondolásai vannak a település- fejlesztés hosszú távú irányairól. A készülő tervek megalapozásához igénybe kell venni a tudomány segítségét. — Nagyon is tudatos, hogy közvetlenül az MSZMP XIII. kongresszusa után ilyen gazdag az országgyűlési ülésszak napirendje. Az oktatásról szóló új törvényt szellemi jövőnkről, és az utánunk következő nemzedékekről' való gondoskodás jegyében fogadtuk el. A terület- és településpolitikáról születendő határozat a jövőbeli életföltételeinket, a bennünket körülvevő környezetet formáló cselekvésnek kígodtan mondhatjuk, külgazdasági jelentőségével. Tisztelt Országgyűlés! A következő problémakör, amit érinteni szeretnék, az néhány általános szempont, amit egy hosszú távú tervnél, illetve feladat-meghatározásnál figyelembe kell venni. Ilyenek: legyen időtáv, ütemezés, a feladatok rangsorolása, prioritások, esetleg különböző változatok meghatározása, a társadalmi-gazdasági tervezéssel való kapcsolódási pontok tisztázása stb. Az előterjesztés ismeretében azt kell mondani, hogy készítői törekedtek, sok esetben sikeresen is, ezen szempontok. figyelembevételére. Igaz, a főbb célok és prioritások nem régiókra, hanem ágazatokra orientáltak, ezen belül is alapvetően az életkörülményekre. Egyfajta területi szemléletet leginkább tükröző fejezete az előterjesztésnek a 6., amely „A sajátos adottságú térségek fejlesztésének feladatai” címet viseli. A „sajátos adottságú térség” megfogalmazást egyébként pontatlannak tartom, mivel szubjektív megítélés kérdése, mit tartunk annak. Én például sajátos térségnek tartom Békés megyét, mert egyedüli megyéje az országnak, ahol mindegyik felszabadulás utáni népszámlálás népességcsökkenést mutatott ki. Valószínű, hogy csak az utóbbi tíz évben több lakos költözött el ebből a megyéből, mint ahányan a ■Gyűrűfű-típusú településeket elhagyták. A különbség mindössze annyi, hogy Békés megyében, amely nem aprófalvas megye, nem szűnt meg ezáltal egyetlen település sem. Mégis Gyűrűfűt siratta egy ország — joggal —, Békés megye pedig „csak hozzájárult a területi munkamegosztás fejlődéséhez”. Természetesen a napirenden levő előterjesztést, mint megyei vezető, olyan szemmel is olvastam, hogy hányszor történik, illetve nem történik, de kellett volna, utalás Békés megyére. Azt a bekezdést, ahol a termelés szellemi, kutató és fejlesztő hátterének érdemi decentralizálásáról esik szó — és ebben a folyamatban jelentős szerepet szán a javaslat Békés megyének is —, különösen örömmel olvastam. Azt kell mondjam, egyre türelmetlenebbek vagyunk ezen a téren. Puskás Andrásné képviselőtársam is utalt rá, hogy Békés az utolsó helyen áll a megyék rangsorában a főiskolai és egyetemi végzettek arányát tekintve. A fejlettnek tartott mezőgazdaságban az egész megyében mindössze 57 végzett közgazdász dolgozik, az iparban pedig csak 54 fő, 1984-ben. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozó mintegy 550 agrármérnök beosztású dolgozó 22 százalékának nincs ehhez a munkakörhöz megfelelő végzettsége. A meglevő szellemi fejlesztés hiánya máris érzékelhető gondokat okoz megyénk gazdasági-társadalmi fejlődésében. Ha a helyzet nem változik, az ország gazdasági érdekeit is veszélyezr tető állapot alakulhat ki néhány éven belül. Vannak ötleteink, javaslataink a helyzet javítására, az agrárközgazdászok képzése, az állatgyógyászati kutatások, a geotermikus energia hasznosításának kutatása, új agrártechnológiák kifejlesztése, a tanárképzés stb. terén, amihez, reméljük, megkapjuk a központi területfejlesztők támogatását is. Van az anyagban néhány bekezdés, ahol — véleményem szerint, — jó lett volna, sőt, kellett volna, hogy Békés megye is szerepeljen. Ilyen például a kedvezőtlen adottságú területekkel foglalkozó rész. Közismert, hogy a Sárrétek területe ilyen, s a megyének ez a területe kb. egyharmadát teszi ki. Kedvezőtlen természeti adottságok, demográfiai struktúra, a népesség csökkenése jellemzi .ezt a térséget. Jó lett volna, ha az agglo- merálódó térségnél szerepel a közép-békési három város. Számtalan tudományos publikáció igazolta, hogy Békéscsaba, Gyula, Békés, és a szorosan kapcsolódó, Sarkad és Mezőberény olyan sajátos településegyüttest alkot, amelynek koordinált fejlesztése nemcsak helyi érdek. A távolságok ezen települések között kisebbek, mint Budapest belterületén, vagy a miskolci agglomerációban, a lakosság száma pedig- meghaladja például Győr agglomerációját is. Az ország határ menti térségeinek felsorolásánál is eshetett volna nagyobb hangsúly a Békés megyében húzódó határra, bár tudom, ‘ ez nem egyszerű kérdés. Természetesen nem térhetek ki az anyag minden elméleti és gyakorlati vonatkozására. összegzésül azt kell mondanom, hogy e koncepció számos ponton előrelépést jelent a korábbi időszakhoz képest, ezért elfogadásra javaslom, de több problémára nem ad megoldást, ami szükségessé teszi, hogy időről időre újra elemezzük a várhatóan nagyobb spontaneitással járó fejlődést, és a szükséges korrekciókat elvégezzük. * * * Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja — amelyen Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István felváltva elnökölt .— befejező-, dött. A tanácskozás ma a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat feletti vitával folytatódik. (MTI) Parlamenti mozaik Öt év gyorsmérlege Az Országház gobelintermében nagy a sürgés-forgás. Itt ütött tanyát a sajtóközpont. Budapesti, vidéki lapok tudósítói tanulmányozzák a napirendet, az írásos beszámolókat. Rádiósok, tévések, a napilapok munkatársai lázasan dolgoznak. Pontosan 10 órakor elcsendesedik a T. ház, az ország- gyűlés elnöke megnyitja a parlament tavaszi ülésszakát, majd Köpeczi Béla, művelődési miniszter emelkedik szólásra. A sajtópáholyban mozdulni is alig lehet. Megyénk országgyűlési képviselői nagy érdeklődéssel hallgatják a minisztert. A cikluszáró ülésszak egyik szünetében kértük meg Varga Zsigmondot, a megyei képviselőcsoport vezetőjét, hogy röviden értékelje az elmúlt öt esztendő munkáját. — Az országgyűlés az utóbbi fél évtizedben 18—20 törvényt alkotott, és legalább húsz alkalommal beszámoltatta a minisztereket. Ezért nagyra értékelem az ellenőrzési funkció erősödését. A megyei képviselőcsoport tagjai részt vettek az előkészítésben, állásfoglalásaikkal, értékes hozzászólásaikkal segítették a munkát. Ugyanakkor a csoportüléseken megvitatták a szűkebb hazánkat érintő gondokat, amelyek fontos társadalmi, gazdasági folyamatokat tártak fel. — Melyek voltak ezek közül a legizgalmasabbak? — Tájékozódtunk többek között a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság tevékenységéről, az egészségügyi ellátásról. Sikerült elérni, hogy Békéscsabán és Gyulán elkezdődött, és jól halad a kórház rekonstrukciója. A közoktatás helyzetéről szóló .beszámoló kapcsán javult megyénkben a tanteremellátás. Kihelyezett csoportüléseinken megismerkedtünk egy-egy közigazgatási egység sajátos helyzetével. — Ügy tudom, ellátogattak a szomszédos megyékbe is. — Igen. Közülük megemlítem a Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoporttal tartott együttes ülést, ahol részletesen elemeztük a mezőgazdaság komplex meliorációját. Ez Békés megyében kiemelt Az oktatásról szóló tör-» vényjavaslat vitájában szót kapott Puskás Andrásné, megyénk 3-as számú választókerületének országgyűlési képviselője is. Felszólalása központi támogatást kapott. A munkák - jól haladnak, amelyet a mai napig figyelemmel kísérünk. tetszést aratott, megtapsolták. Benyomásairól kérdeztük Sebesi Lászlónét, Két- egyháza, Elek, Lökösháza és Gyula egy részének ország-; gyűlési képviselőjét. — Mi ragadta meg önt Köpeczi Béla expozéjában? — Lényegesnek tartom, hogy a törvényjavaslat rendszerezi az egyébként létező rendszabályokat, előírásokat. Rögzíti a gyerekek, a szülők, a pedagógusok kötelességeit, jogait. Megkapó a törvény- tervezet gyermekközpontúsága, az önállóságra való törekvés. A tanítók, tanárok ugyanis ■ eddig nem mertek eltérni a tantervektől, ezt most feloldották. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok ezután több időt, energiát fordíthatnak a tanításra, nevelésre, hiszen csökkent az adminisztráció. — Hogyan érzékeli a gondokat saját választókerületében? — — Tizenhárom évig tanítottam Kétegyházán, a Pető- fi-telepen. Megfeleztük a tantermet, hogy délelőtt és délután is taníthassunk. Azóta sikerült némileg előrelépnünk. Kétegyházán új iskolaszárny, Eleken szintén általános iskola épül. ÉgetŐT en szükség lenne Lököshá- zán egy általános iskolára és a gyulai román gimnázium kollégiumának felújítására. — Miként értékeli képviselőtársa felszólalását? — Puskásné meglevő gondokról szólt. Békés megyének nagy szüksége lenne a pedagógusképzés megteremtésére. Jelenleg négyszázan hiányoznak a katedráról. Ügy vélem, a türelmi idő lassan lejár, szakképzett pedagógusok kellenek. A fiatalok nagy része Debrecenben, Szegeden végzi el a főiskolát, az egyetemet, de sokan közülük nem jönnek vissza a megyébe. Ezért mindenképpen jogos az óhaj a főiskola mielőbbi létrehozására. (seres) Megyénk képviselői az ülésteremben Fotó: Lónyai László Középpontban a gyermek
