Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 19., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. A törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről: i| az oktatásról szóló törvényjavaslat; O a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat; O törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; O a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; O felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Köpeczi Béla expozéja — A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, amely az 1972-ben elkezdett reformfolyamat egyik lényeges mozzanata, s 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődési irányát. Most a Minisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatási törvényjavaslat az említett reformfolyamat részeként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusának határozata fogalmazott meg; nevezetesen, hogy folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az _okta- tó-nevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A jelenlegi oktatási törvény 1961-ben született, s azóta lényeges változások mentek végbe. Az eddig megjelent törvényi szintű jogszabályok nem határozták meg az oktatásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jelenleg mintegy 800 jogszabály van hatályban, ez a nagy mennyiség önmagában is zavarja az áttekinthetőséget. Az oktatás fejlesztési programja olyan változtatásokat irányoz elő, amelyek újabb jogszabályok megalkotását teszik síziüksé- gessé. A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátottuk. Sok ezer pedagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási intézmények nevelőtestületeiben, sok száz oktató és hallgató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek véleményét meghallgatva, javítottunk a tervezeten, s ma egy lényegesen átdolgozott szöveget terjesztünk elő. A törvényjavaslat tartalmazza az egész nevelési és oktatási sitruktúra, és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Meghatároztuk benne a művelődéshez való állampolgári jog érvényesülésének módozatait, a nevelésben-oktatás- ban részt vevők jogait és kötelességeit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolai, egyetemi oktató és kutató helyét és szerepét, önállóságát' és felelősségét hivatása ellátásában. Fontosnak tartottuk a diákönkormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók sajátos helyzetét, felnőtt voltukat, és egyben hallgatói státusukat egyszerre vegyük tekintetbe, és ezen az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, művelődési viszonyainkat és lehetőségeinket. A törvényjavaslat nyomatékkai szól a család, a szülők jogairól és kötelességeiről. A család funkciója pótolhatatlan a nevelésben. A javaslat utal a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. Látnunk kell, hogy a nevelés nem egyedül az iskola ügye, de mi itt hangsúlyozni akarjuk, hogy az iskoláé is. A javaslat kiemeli a fejlesztési programnak azt a szándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka középpontjába, mint az alapozó képzés intézményét, amelynek nevelési-oktatási munkáját színvonalasabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá kell tennünk, mert ez a fejlesztés alapfeltétele. A törvényjavaslattal először szabályozza oktatási törvény a nemzetiségi nyelven való oktatást. Egész nemzetiségi politikánk szempontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunkban biztosított jogainak érvényesítése az oktatás eszközeivel. A javaslat humanista szellemének egyik megnyilvánulása a fogyatékost és hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nemcsak a jogok meghatározása, hanem a továbbtanulása lehetőségek megadása tekintetében is. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények felelősségét hangsúlyozza, sí meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemből rájuk háruló feladatokat. A törvény- javaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges célja a köz- és felsőoktatási demokratizmusának fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelőtestületek jogkörének kiszélesítése, a tartalom, a módszerek, de az intézmények vezetése szempontjából is. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye, hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért az egyetemi kinevezéseknél és megbízásoknál a Magyar Tudo- mányosi Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetekben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbízók. A javaslattétel joga továbbra is az egyetemeké és a főiskoláké, s ezt a velük együtt beterjesztett módosítás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Béla. Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. — Az oktatás ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik közép- és felsőfokon más miniszterekkel. Minden szakminiszternek egyetértési joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének felhasználásában; a szakok, szakmák, a szakmai követelmények meghatározásában. Üj mozzanat, hogy a szak- miniszter dolgoztatja ki a szakmai tantárgyak tanterveit, tankönyveit, meghatározza a vizsgáztatás és a képesítés szakmai követelményeit. A középfokú szakoktatás irányításában a szakminisztériumok és a vállalatok együttműködése az egyik alapfeltétele annak, hogy az oktatás és nevelés munkája megújuljon. A minisztertanácsi végrehajtási rendelet lehetőséget nyújt arra is, hogy vállalatok szakmunkásképző iskolát tartsanak fenn. A felsőoktatási intézmények irányítása megoszlik, mert több miniszter közvetlenül irányít felsőoktatási intézményeket. Irányító jogkörüket önállóan gyakorolják, abban a művelődési miniszter csak az egész oktatást érintő fő kérdésekben kap egyetértési, illetve véleményezési jogot. A szakképzési célok meghatározásában, a tantervi irányelvek kidolgozásában az eddiginél nagyobb szerepet kap a Magyar Tudományos Akadémia. ” A szakmai viták szóvá tették az oktatás ingyenességének kérdését. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya arról rendelkezik, hogy az állam a művelődéshez való jogot — többek között — az ingyenes és kötelező általános iskolával valósítja meg. A javaslat az ingyenesség fogalmát fenntartja, feltételezve, hogy az állam az iskoláztatás költségeiből a jelenleginél többet vállalhat magára, ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. A javaslat fenntartja azt a gyakorlatot, hogy minden gyermek a 16. életévéig tanköteles. A tankötelesek 95 százaléka végzi el az általános iskolát, és a végzettek ugyanennyi százaléka továbbtanul középfokú iskolában. Akik nem jelentkeznek középfokú oktatásra — a javaslat alapján, engedéllyel — más oktatásban való részvétellel is teljesíthetik tankötelezettségüket, tanfolyamokon és gyakorlati foglalkozásokon vehetnek részt, (Folytatás a 2. oldalon) Békéscsaba vízellátási programja első szakaszában a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat kétszer 2500 köbméteres ivóvíztárolót épít a vandháti vízmű területén Fotó: Fazekas László A kötegyáni jelölő gyűlésen Zsúfolásig megtelt a terem Tegnap, a korábbihoz hasonló nagy érdeklődés mellett újabb országgyűlési választókerületben értek véget a jelölő gyűlések. A 15-ös választókerületben három gyűlés volt, az első Sarkadon, a második Mezőgyánban, a harmadik tegnap délután Kötegyánban. Ez utóbbiról számolunk most be. A kötegyáni mozi előtt a jelölő gyűlés előtti percekben nagy volt a tolongás. A helybelieken kívül Méhkerékről és Űjszalontáról érkeztek választópolgárok az eseményre. Kezdéskor -kiderült, hogy nem jut mindenkinek ülőhely, voltak, akik a fal mellett állva vettek részt a gyűlésen. A megjelenteket Felföldi József, a községi tanács elnöke, a levezető elnök köszöntötte. Ezt követően felkérte Mocsári Imrét, a sarkadi városi jogú pártbizottság első titkárát előadói beszédének megtartására. A résztvevők nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatták az előadó szavait. Mocsári Imre többek között elmondta, hogy az új választójogi törvény erősíti a nemzeti egységünket és továbbfejleszti szocialista demokráciánkat. Méltatta a XIII. kongresszus munkáját, majd a körzet elmúlt negyven évének fejlődését elemezte. Kitért azokra a tennivalókra, amelyek az előrelépést segíthetik elő. Ezt követően ismertette a Hazafias Népfront jelöltjeinek nevét és életútját. Elmondta, hogy Varjú Józsefné és Vass József né eddig is kiemelkedő közösségi munkát végzett. A sarkadi és mezőgyáni jelölő gyűlésen az állampolgárok egyetértettek azzal, hogy ők kerüljenek fel a jelölőlistára. A hozzászólásokat Endrédi Károly kezdte, ö is egyetértett a jelöltek személyével és arra kérte a leendő országgyűlési képviselőt, hogy tegyen meg mindent a körzetben élő emberek életkörülményeinek további javítására. Elmondta, hogy a XIII. pártkongresszus nyílt vitája az itt élők tetszését is elnyerte. Martyin Tibor azokra a feladatokra hívta fel a jelöltek figyelmét, amelyek megoldása — véleménye szerint — a legidőszerűbb. Szűcs János úgy fogalmazott, szocialista demokráciánk gazdagodása megteremti annak a lehetőségét, hogy erőnket összefogva megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Kérte, hogy a jelöltek minél jobban ismerjék meg választókerülei tűk településeit, az ott élő embereket és azokat a gondokat, problémákat, amelyek foglalkoztatják őket. Az országgyűlési képviselői jelölő listára való felkerülésről egyhangú szavazással döntött a jelölő gyűlés. Valamennyi választópolgár egyetértett azzal, hogy Békés megye 15-ös országgyűlési választókerületében Varjú Józsefné, a Hazafias Népfront sarkadi községi bizottságának titkára és Vass Józsefné, a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet osztályvezetője kerüljön fel jelöltként a listára. l. S. * * * Ugyancsak tartottak jelölő gyűlést tegnap a 7-es választókerületben Mezőko- vácsházán, a 8-as választó- kerületben Dombegyházán. Ezekben a kerületekben ma — Magyarbánhegyesen, illetve Battonyán — még egy- egy jelölő gyűlés lesz. Ezek eredményeiről lapunk szombati számában beszámolunk. Felvonulással köszöntik május elsejét a megyeszékhelyen Április 18-án tartotta titkári értekezletét az MSZMP békéscsabai városi bizottsága. Az alapszervezeti, illetve pártbizottsági titkároknak dr. Ábrahám Béla, a párt- bizottság első titkára adott tájékoztatót a párt XIII. kongresszusáról, majd május elseje megünneplésével kapcsolatos szervezési feladatokról esett szó. A város dolgozói a hagyományoknak megfelelően az idén is felvonulással köszöntik a munka ünnepét. Ezt követően a felvonulók sok kulturális és szórakoztató eseményen vehetnek részt. Népművészeti vásár és kiállítás, a Jókai Színház színészeinek műsora, fórum, zenés divatbemutató teszi színesebbé a napot, de a gyerekek és a sportolni vágyók is számos program közül választhatnak. Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően április 30-án a rendezők fáklyás felvonulásra várják a város lakóit.
