Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-16 / 88. szám
o 1985. április 16., kedd / Nem mehet a minőség rovására Olcsóbb árukat Azt tartja a közmondás, hogy olcsó húsnak híg a leve, pedig a háziasszonyok jelentős része tudja, hogy abból is lehet tartalmas ebédet főzni — no, persze csak • akkor, ha a pénztárcánkat kímélő húsféle kapható! Az, hogy elég olcsó élelmiszer és más áru van-e a boltokban, nem csupán kínálati, belkereskedelmi kérdés. A megélhetési költségek növekedésével nemcsak a nyugdíjasok és sokgyermekesek akarnak kevésbé drága holmikat vásárolni, hanem például azok is, akik bár nem keresnek rosszul, de havonta sok ezret törlesztenek lakásukra, vagy még csak gyűjtenek rá. 0 kulcs: az érdekeltség Minden nagyobb arányú áremelés után ismét napirendre kerül az olcsó áruk ügye. A Belkereskedelmi Minisztérium fokozott figyelmet fordít erre, de a gazdasági szabályozás mai korában nem várható el egy tárcától, hogy erre utasít- gassa a vállalatokat, szövetkezeteket. Igaz, a minisztérium a kereskedelempolitikai irányelvekben minden évben kiemelt helyen tesz említést az olcsó cikkek kínálatának fontosságáról, és rendszeresen közli azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek árucsoportjukban a kevésbé drágák közé •tartoznak. Legutóbb a gazdasági bizottság is foglalkozott ezzel a témával. Rendszeresen ellenőrzik az ilyen áruk bolti kínálatát. A fő kérdés azonban, hogy érdekeltek-e a kereskedők és a termelők az olcsóbb húsfélék és más élelmiszerek kínálatában? Nos, erre ma még nem válaszolhatunk egyértelmű igennel. A belkereskedelmi tárca egyik vezetője a közelmúltban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy mind a húsiparban, mind a kereskedelemben olyan érdekeltségi viszonyokat igyekeznek kialakítani, amelyek erre ösztönöznek. Bár nem lehet mondani, hogy magas lenne a kereskedelmi árrés, de azért a drágább áru hamarabb hozza a forgalmat. Ezért dolgozni kell az érdekeltség további javításán. Egy vállalat nem élhet meg csak a drágább áru forgalmazásából. így nem lehet A statisztikai adatok szerint a bolti élelmiszerforgalom egynegyedét teszik ma ki az alacsonyabb árú cikkek. Az árak változásával azonban módosulnak a fogyasztás szerkezete és arányai. A sajtfélék drágulásával mind többen vásárolnak párizsit, virslit vagy májast, hurkát. Bár a tejtermékeknek meghatározó a szerepük és pótolhatatlanok, de olykor felválthatok. Megérdeklődtük a Belkereskedelmi Minisztériumban, hogy felkészült-e az élénkebb keresletre a húsipar? Nos, az ilyen készítmények gyártásához rendelkezik megfelelő alapanyaggal. De legalább ilyen fontos, hogy a húsipar javítsa az olcsóbb készítmények minőségét (például a párizsi ne legyen jellegtelen, vízízű), és tegye gyakoribbá szállításait a falvakban, valamint más településeken is a hét végén és a hét elején. Nagy jelentőséget tulajdonít a tárca annak szintén, hogy baromfiból, növényevő halakból elegendő legyen az üzletekben. Ezeket az élelmiszerfajtákat mindinkább keressük — 1984-ben az előző évhez képest baromfiból 11 —12, növényevő halból 17 százalékkal nőtt a forgalom. Ha olcsó termékekről beszélünk, mindjárt eszünkbe is jut egy tanulságos eset. Évekkel ezelőtt már nagy sikert arattak külföldön a fehér vagy sárga, márkajel nélküli egyszerű csomagolású termékek. Nálunk perse- lyes malac emblémával próbáltak hasonló szériát bevezetni — tegyük hozzá, sikertelen iil Az ilyen (egyébként alig p. : tucatnyira tehető) élelmiszer minősége jócskán hagyott maga után kívánnivalót. Nálunk sajnos csomagolása nem tekinthető luxus színvonalúnak, ezért az egyszerűbb külcsín a vásárlók számára alig érzékelhető árcsökkenéssel jár együtt. Ugyanakkor a szerényebb kivitelű, minőségű csomagolóanyag gyakran nem védi meg jól az árut. Ezért a termelők nálunk úgy igyekeztek lefaragni a fogyasztói árból, hogy technológiát változtattak, sőt, olykor anyag- összetételt is, így aztán egyes áruk nem feleltek meg a szabványoknak. Szabvány szerint Az alacsonyabb árnak nem szabad egyet jelenteni a gyengébb minőséggel. Az olcsóbb készítményeknek is el kell érniük a szabványokban meghatározott minőséget. Néhány húsipari terméknél ez gyakran csak kívánalom. A minőség javítására a Belkereskedelmi Minisztérium több ízben felhívta a MÉM, illetve a Húsipari Tröszt figyelmét. Ebből már kirajzolódik a jpvő képe. Annyi mindenképpen biztos, hogy az olcsó áruk egyre népszerűbbé válnak. Sajnos, a zöldségféléknél a termelők megélhetési költségeinek emelkedése, a hosszú tél, a magasabb energiaárak miatt nem várható árcsökkenés, különösen a fóliás primőröknél nem. Ügy tűnik, az ennivalóval való pazarló korszakunknak mindenképpen vé^e' Elek Lenke • A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakemberei az elmúlt év második felében 2128 hazai újdonságot minősítettek, melynek 78 százalékát — forgalomba hozatalra — alkalmasnak talált. Egy új gyártmány — legyen az élelmiszer vagy iparcikk — mielőtt az üzletekbe kerül a KERMI megvizsgálja használhatóságát, minőségét, tartósságát. A szakvélemény alapján dől el, hogy forgalomba hozható-e. A képen: Az anyagvizsgáló és munkavédelmi minősítő osztályon a közkedvelt Black and Decker barkácsgépet ellenőrzik. • (MTI fotó: Varga László — KS) Népfront az üzemekben? Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára Bizakodással címmel írt az országos titkárság folyóiratának 1985. januári számában. Ebben többek között az olyan új vállalkozásokra hívta föl a figyelmet, amely a mozgalom társadalmi felelősségének ébresztésével, valamint a segítségnyújtás társadalmi formáinak kialakulásával van összefüggésben. A közvélemény érdeklődését is felkeltő egyik ilyen kezdeményezésnek számít a családvédelmi tanács létrehozása, a másik pedig a vállalati vezetők fóruma. Nos, ez utóbbihoz hasonló, de korántsem ugyanezzel a céllat rendezett tanácskozás színhelye volt a közelmúltban a MEZÖGÉP-vállalat Békésen, ahol a HNF megyei és helyi gazdaságpolitikai munkabizottsága tartott együttes ülést arról, milyen a népfront kapcsolata a vállalati, ipari közösségekkel. Ezt a napirendi témát Karsai Ignác, a békési testület elnöke terjesztette elő, s írásos anyagához szóbeli kiegészítést fűzött. Bár a későbbi vitában elhangzottak ellentétes vélemények is, a közös álláspont kialakítása mégsem tűnt reménytelennek. Szó volt arról : már több fórumon tapasztalni lehetett, hogy a város gazdasági vezetői nemigen ismerik egymást, ami viszont az információk átadását késleltetheti. Az egyik résztvevő ezzel az állítással nem értett egyet, mondván azt, hogy sok olyan testületi ülésre és egyéb összejövetelre kerül sor, amely jó alkalmat teremt a véleménycserére. Megemlítette továbbá, a Békésen tevékenykedő 126 szocialista és versenybrigád közül mintegy ötvennek van majdnem az egész megyére kiterjedő patronálási lehetősége. Ez hatalmas, mozgósító erejű tartalékot jelent, s az elért eredményeket különböző módszerekkel propagálják a vállalati, szövetkezeti munkahelyeken. Sőt. egy másik hozzászólásból arról értesülhetett a testület: HNF-elnökség működik az egyik termelőszövetkezetben. A tisztségviselők és aktvisták segítségével lényeges problémákat meg lehet oldani, ugyanis ők nemcsak a nyugdíjasklubnak, hanem a szociális bizottságnak is tagjai. Talán az üzemekben sem lenne hiábavaló egy-egy HNF- aktívacsoportot létrehozni ?! Ily módon — amint Molnár Lajos, a megyei gazdaság- politikai munkabizottság elnöke megjegyezte — a mozgalom képes lesz még közvetlenebb munkakapcsolatot kialakítani olyan közösségekkel is, amelyekhez a társadalmi szervek nem. vagy csak nehezen tudnak közelebb kerülni. Igaz. bizonyos fajta zártság jellemzi az üzemeket, ami nem jelenti azt. hogy a dolgozó kollektívák kimaradnak az együttes erőfeszítésekből. Amint Kiss Györgytől, a MEZŐGÉP párttitkárától hallottuk: a vállalat vezetői hivatalos formában. bizonyos időközönként találkoznak a népfront képviselőivel. s az üzem tevékenységéről. eredményeiről tájékoztatják őket. A MEZŐGÉP évente több mint 100 ezer forinttal járul hozzá a településfejlesztéshez Békésen. Ennek a vállalatnak a dolgozói festik a köztéri felszereléseket rendszeresen ... A társadalmi munkák vonatkozásában Pásztor Béla, a megyei testület tagja fejtette ki véleményét. Utalt arra, hogy Békés megye korábban a 19. helyen volt, és az 1984. évi 623 millió forint értékkel került a 10. helyre. (Két évvel ezelőtt viszont csak 409 millió forint volt a társadalmi hozzájárulás összege.) Gondosabban kellene számon tartani az eredményeket. Noha Békéscsaba végzett az első helyen, de a tisztasági akció sikere mégsem olyan szembetűnő, mint például Szeghalmon, vagy Békésen. Igaz, több is az építkezés a megyeszékhelyen. Ám ez mégsem jelentheti azt, hogy ne lehessen tisztán és rendben tartani az utcákat, és az egyéb közterületeket. A fő hangsúlyt arra kell helyezni, hogy az üzemeknek ne csak a helyi tanácsokkal és azok intézményeivel, hanem a népfronttestületekkel is* szorosabb legyen a kapcsolatrendszere. Ennek megvalósításához nagyban hozzájárulhatnak az üzem- látogatással egybekötött kihelyezett HNF-ülések. —y—n Számítógépes csontszeparátor Különleges csontszeparátor üzemi próbái kezdődtek meg a Budapesti Konzervgyár húsüzemében. A korszerű importberendezés megközelítően 10 millió forintba került. Számítások szerint a beruházás költségei két éven belül megtérülnek. A géppel a szarvasmarha- és sertéshúst csontozzák. E művelet a feldolgozás legnehezebb fizikai munkája, s mind kevesebben vállalkoznak rá. Nagy szakértelmet is követel a csontról a hús lefejtése. A berendezés feleslegessé teszi a kézi munkát. A számítógépes vezérlésű szerkezet a hagyományos kézi megoldásnál nagyobb arányban választja le a csontról a húst, ily módon további értékes nyersanyag „menthető meg”. Csökken az önköltség is. A gép egy műszakban száz mázsányi nyersanyagot dolgoz föl. Nagy teljesítményének kihasználására külön technológiát dolgoznak ki a gyár szakemberei. Az új gép alkalmazásával fokozzák a konzervpörkölt, főzelékfeltétek, s a hideghúsok gyártását. Fejlesztés a Graboplastban Befejeződött a műszaki konfekció gyárrészleg fejlesztése a győri Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárban. Az üzemrész háromnegyed százada emelt épületeit lebontották. s helyükre egy kétszintes, szintenként 1000 négyzetméteres korszerű csarnokot építettek. A kivitelező a GjTőr Megyei Állami Építőipari Vállalat, határidőre tető alá hozta az új létesítményt. A hatalmas csarnokokban kaptak helyet a svéd gyártmányú félautomata hegesztőberendezések, amelyek nagy frekvenciájú hegesztéses technológiával állítják elő a Graboplast alapanyagból a teherautó-ponyvákat. sportlétesítmények befedésére alkalmas sátortetőket és egyéb műanyag tárolókat. Állattartók, figyelem: A Szolnoki Közúti Igazgatóság értesíti az állattartókat, hogy a kezelésébe tartozó út menti területen 1985. április 15.—május 25-ig terjedő időszakban vegyszeres gyomirtást végez. A felhasználásra kerülő vegyszer mérsékelten mérgező, az élelmezésegészségügyi várakozási idő 14 nap. A permetezett útszakaszokat tábla jelzi, a táblán megjelölt várakozási idő lejártáig füvet kaszálni, állatot legeltetni tilos! KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG, SZOLNOK Válogatott dokumentumok az orosházi munkásmozgalom történetéből Felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére megjelent kiadványok sorában méltó hely illeti meg az MSZMP orosházi városi bizottságának kiadásában napvilágot látott dokumentumkötetet. Az orosházi munkásmozgalom felszabadulás előtti történetének legjelentősebb szakaszait is magában foglaló, több mit hét és fél évtized válogatott dokumentumait egy formai valóságában is tetszetős kötetben kapja kézhez az olvasó. A válogatott dokumentumok megjelenése a közérdeklődésen túl, konkrét kívánalmat is kielégít. A kutatókét. A kötet tulajdonképpen több célt is megvalósít. Elsősorban hiteles, tudományosan népszerű forrásközlésnek tekinthető. De mint a bevezetőben is olvashatjuk, a kötet szerkesztésénél más, nem kevésbé fontos célok is megfogalmazódtak. Fontosnak mutatkozott, hogy „Orosháza és vidéke érdeklődő olvasóközönsége egykorú hiteles források által jobban megismerje az agrárproletariátus, az ipari munkásság harcát, követeléseit, életkörülményeit, mindennapjait”. A könyvet a felszabadulás után felnőtt generáció különösen jó haszonnal forgathatja, mert e hiánypótló munka eredeti anyag alapján ad jól használható információkat az érdeklődő, önművelődni vágyó olvasó kezébe. Az orosházi munkásmozgalom rövid vázlatával bevezetett 12 fejezet valóságismeretünket bővítő dokumentum- és fényképanyagait — többnyire időrendben — több mint négyszáz oldalon adja közre. Dr. Forman István több mint tízéves fáradhatatlan gyűjtőmunkája igen gazdag országos, megyei és helyi forrásbázisra támaszkodik. Orosháza és környéke forradalmi hagyományainak bemutatása az 1965-ben kiadott Orosháza története és néprajza című kétkötetes nagy monográfiában fogalmazódott meg először áttekinthető formában. Ezt követően az MSZMP orosházi városi bizottsága mellett működő munkásmozgalomtörténeti bizottság munkája nyomán megjelent: Orosháziak a forradalomért (1979), Orosháziak a népi hatalomért (1980), Orosháziak a haladásért (1983) kiadványok után ez a gyűjtemény szinte kézzelfoghatóan eleven háttéranyagot nyújt az előző kötetekhez. Az anyag gondos válogatása és ösz- szeállítása dr. Forman István szerkesztői erényeit dicséri. E dokumentumkötet egyben bizonyíték arra nézve, hogy a máig tartó kutatómunkák, feldolgozások után is érdemes — és szükséges — tovább kutatni, újabb megközelítési lehetőségeket keresni, mely történelmimozgalmi múltunkból a valóságot teljes hitelességében képes bemutatni, továbbadni. Meggyőződésem, hogy ez a dokumentumkötet a fenti követelményeknek megfelelt. (A kötet teljes címe: Válogatott dokumentumok az orosházi munkásmozgalom történetéből 1868. október 4. —1944. október .6.) Verasztó Antal Ifjúsági ötletpályázat A KISZ Központi Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa, minisztériumok és országos hatáskörű szervek támogatásával ifjúsági ötletpályázatot hirdet pályakezdő fiatalok részére. A pályázat célja a pályakezdők alkotókedvének serkentése, a hasznosítható, megvalósítható és széles körben elterjeszthető ötletek, ésszerűsítések, műszaki és szervezési megoldások felszínre hozása. Pályázni lehet új szellemi tartalmat hordozó ötlettel, racionalizálást segítő javaslattal, az elbírálásra illetékes gazdálkodó szervezetekhez 1984. január 1-e után benyújtott újítási javaslattal, valamint az Országos Találmányi Hivatalhoz szabadalmaztatásra bejelentett találmánnyal, olyan munkákkal, amelyek hozzájárulták, vagy hozzájárulnak műszaki, gazdasági fejlődésünk gyorsításához. A meghirdető szervek ajánlásként felhívják a pályázók figyelmét az energiával való takarékoskodást, a másodlagos nyersanyagok hasznosítását, a kevéssé hasznosított energiaforrások eredményesebb felhasználását elősegítő ötletek benyújtására. Szívesen látják ezen kívül a termékek exportképességének javításához hozzájáruló számítástechnikai megoldásokat, a biotechnika, a biotechnológia széles körű elterjesztésére, konkrét alkalmazására vonatkozó új eljárások kidolgozását, az idegenforgalmi szolgáltatások bővítését célzó ötleteket, a magánerős lakásépítés megkönnyítését szolgáló építésszervezési módszerek kidolgozását, az egészségügyi ellátás műszaki színvonalát javító újításokat. A pályázaton középfokú végzettségig az 1960. január 1-e után született, míg felsőfokú végzettséggel az 1955. január 1. után született alkotók vehetnek részt. A jeligével ellátott zárt borítékban közölni kell a pályázó nevét, személyi számát, legmagasabb iskolai végzettségét, munkahelyének megnevezését, címét, valamint a pontos lakcímét. Egy szerző több dolgozattal is pályázhat, de minden pályaművet külön kell benyújtania. A meghirdető szervek egy 15 ezer forintos különdíjat adnak ki, ezenkívül az első, a második és a harmadik helyen végző fiatalok közül tízet-tízet pedig 10, 7 illetve 5 ezer forintos pénzjutalomban részesítenek. A beküldési határidő 1985. december 30.. a pályaműveket két példányban a KISZ Központi Bizottságának címére (Budapest, Pf. 72, 1388) „Ifjúsági ötletpályázat”, megjelöléssel postán kell eljuttatni. Az eredményhirdetésre 1986-ban a Forradalmi Ifjúsági Napok idején kerül sor. Serkennek a kalászosuk, virágzik a mandula A hosszan tartó tél miatt legalább két hetes késésben van a mezőgazdasági kultúrák fejlődése Zalában. A határszemlék tanúsága szerint azonban a melegebb eljöttével gyorsan pótolják a növények. A kalászosokon máris látszik a télvégi műtrágyázás serkentő hatása. A szélvédett helyeken és a keszthelyi hegységben virágba borultak a mandula- és a korai barackfák is. A kedvező időjárást kihasználva jó ütemben haladnak a zalai gazdaságokban a tavaszi vetéssel: az árpa, zab és hűtőipari borsó nagyobb része már a földben van.
