Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13., szombat o lüNűdJfcfiTc} SZÜLŐFÖLDÜNK Mesélő környezetünk A körgát egy része Békéscsabán Fotó: Gál Edit Körgátak Békés megyében Álmos egykedvűséggel ölelik körbe Békés megye jó néhány települését a körgá­tak. Régi veszélyekről hall­gatnak, s úgy tűnik, mára szükségtelenné váltak. A körgátak története szin­te egyidős a megye történe­tével, ám formájuk és hosz- szuk csak a múlt század utolsó évtizedeiben alakult a ma is láthatóvá. Békés me­gyében a török hódoltság után vizes legelők, mocsár, homok és szik terpeszked­nek a régen virágzó gabo­naföldek helyén. A szabá­lyozatlan Körösök hatalmas területeket borítanak el, és azok nagy része az árvíz le­futása után sem alkalmas művelésre. Az állapotok tarthatatlan­ságára a XVIII. század vé­gén kezdtek ráébredni az itt élők, ám az egymástól elszi­getelt és gyakorta különbö­ző helyi érdekekkel viasko­dó szabályozások nem vezet­hettek eredményre. Végül az uralkodóház többszöri köz­reműködésére a XIX. szá­zad elején elkezdődött a sza­bályozás. Ingyenes közerő­vel 1856-tól 1860-ig a terve­zett 7 és fél millió köbmé­ter munka felét elvégezték, de ekkor ínséges évek kö­vetkeztek, s ez nem kedve­zett a közmunkáknak. Csak 1870-ben folytatták a sza­bályozást. 1895-ig 25 száza­lékkal növelték a szántóföl­dek és kertek területét, és a korábban gyakorta elöntött földeket megvédték a kisebb és a közepes árvizektől. Az első körgátakat az 1830-as években építették Endrőd és Köröstarcsa vé­delmére. 1855-ben Körösla- dány, Mezőberény és Déva- ványa, 1881-ben Gyula gon­doskodott így önmaga vé­delméről. Az 1888-as nagy körösi árvíz után a körgá­tak építése felgyorsult. Még ebben az évben tökéletesí­tették a gyulai körgátat, és töltést húztak Békés, Békés­csaba, Doboz és Gerla köré. A századfordulóra a Békés megyei körgátak hossza meghaladta a 100 kilomé­tert. A leghosszabb, 14 kilo­méteres, Szarvast védte, s alig rövidebb a mezőberé- nyi (13,1 kilométer). A II. világháború után a Körösök fővédelmi vonalá­nak biztonsága felvetette a kérdést: szükség van-e a körgátakra? Ügy tűnt, a Körösök mentén húzódó töl­tések tökéletes biztonságot adnak a megye települései­nek. Az 1980-as árvíz azon­ban elgondolkoztató választ adott. A hosszúfoki gátsza­kadás után két községet, Dobozt és Tarhost a megfe­szített munkával megerősí­tett körgátak védték meg. A Kövizig az elmúlt évek­ben felmérte a körgátakat. A jelenleg 124,9 kilométer hosszúságú földművek óriási értékeket védhettek meg baj esetén. Karbantartási költ­ségeik nem túl jelentősek. Az OVH is támogatja a kör­gátak megóvásának gondo­latát, de az állagmegóvás költségei megoldatlanok. Ráadásul néhol a körgátak befejezetlenek, illetve a te­lepülések túlnőttek rajtuk. Békéscsabán például a töl­tésen kívül van ma már a nemzeti vagyon egyharma- da (többek között a Len- csési lakótelep, a forgácsoló, az iskolacentrum ...). Ezt a több milliárdos értéket egy 13 kilométeres töltéssel le­hetne megvédeni. A körgátak állagmegóvá­sának, esetleges továbbépí­tésének kérdését bonyolult gazdasági, műszaki és való­színűségszámítások kell hogy megválaszolják. De elbon­tani mindenképp kár lenne őket. őrzik egy kor nagy áldozatokkal járó és sikeres harcát az örök természeti erővel. Ungár Tamás Békéscsabaiak, figyelem! Ki tudja, hol van? Sokan emlékeznek még bizonyára arra, hogy Békés­csabán két, díszes köztéri kút is volt valamikor. Az egyi­ket, a Kossuth szobor mel­lettit a tér rendezésekor bontották el, sajnos. Ma is ott lehetne, és nem sértene semmiféle „koncepciót” a tér „új” arcát illetően, sőt, tiszteletet ébresztene a múlt iránt. A szétbontott, szét­vert díszkút kövei nyilván elenyésztek, díszes bronz­szobra (képünk) azonban lehet, hogy még megvan va­lahol. Egy időben az a hír járta, hogy a békéscsabai fürdőben rejtőzik, aztán másféle hírek is szárnyra kaptak. A szobor azonban azóta sem került elő. Ha megtalálnák, bizonyára he­lyet kaphatna valahol, akár egy új díszkút múltat idéző díszeként. Jó tudni, hogy azt a Kos­suth téri kutat Zsigmondi Béla (1848—1916) gépész- mérnök, kútfúró és hídépí­tő készítette 1885-ben. Pon­tosan száz évvel ezelőtt, így aztán a centenárium is jó okot ad arra, hogy bronzból készült díszszobrát felkutas­suk. A szobor készítőjének neve egyelőre ismeretlen, ha rátalálnánk, az is kiderülne. Kérdezzük tehát: ki tud a Kossuth téri, valamikori díszkút bronzszobráról? Min­den hírt, tájékoztatást öröm­mel fogadunk, és válaszo­lunk rá. Cím: Népújság szer­kesztősége, „Szülőföldünk”, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Irányítószám: 5601. Séta egy régi-új városban Az első világháborús hősök emlékműve a Szegedi Kiss István által alapított líceum — ma zeneiskola — előtt Békés varmegye egyik leg­első és legjelentősebb telepü­lése Békés volt. A két Körös hajlatában feküdt a közép­kori földvár, amelynek urá-i rój kapta a helység és vár­megye a Békés nevet. A vár védelmi, közigazgatási köz­pontja volt e tágas terület­nek. A XV. század közepén civitas rangra emelkedett Békés, majd a XVI. századi tatár és török dúlás idején elnéptelenedett. 1640-ben is­mét önálló város lett, pár év múlva azonban lakói elköl­töztek. 1711—14 között tör-, tént a visszaköltözés, az új- játelepítés, s azóta csendes községként élte életét Bé­kés, mint az ország egyik legnagyobb lélekszámú köz­sége. 1973-ban végre „vissza­kapta” városi rangját. Dina­mikus fejlődésnek indult az alvó település: egymás után alakulnak modern lakóne-, gyedei, újabb középületei. A fejlődés üteme során sem feledkeznek meg azonban a békésiek a megtartó hagyo­mányról : nagy szeretettel ápolják a múltat, s méltán büszkék is kulturális emlé­keikre, értékeikre. A békési főtéren és az abból elágazó főutcákon je­lentős műemléki, illetve né­pi műemléki épületeket lát­ni. Legkorábbi a református templom, amely 1714-es alapjain többször (1775-ben, 1820-ban, 1850-ben és 1905- ben) átépült. Mai formájá­ban az Alföld klasszicista műemlékei között jelentős helyet foglal el monumenta­litása és nemes formái, ará­nyai révén. Az épületbelsőt a XIX. században copf ízlés-) sei alakították át, a ritka ünnepeken azonban láthatók a XVIII. századból származó ezüst és ón úrvacsoraedé­nyek, amelyek jó része a debreceni ötvösség remeke. A templommal szemben áll az ún. „Nagyház”, amely valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy alapításakor, a XVIII. században a község egyetlen emeletes világi épü­lete volt. Uradalmi lak és magtár volt, ma múzeum és vendéglő. A Jantyik Mátyás Múzeum jelentős néprajzi és helytörténeti anyagot őriz és mutat be, egyúttal szerény kiállítással tiszteleg Békés jelentős festőművésze, Jan­tyik Mátyás emléke előtt. Ha a múzeumtól jobbra indulunk el, Pásztor János hősi emlékművével, az ek­lektikus stílusban épült ta­nácsházával és a Szegedi Kiss Istvánról elnevezett gimnáziumépülettel ismer­kedhetünk meg. A Petőfi úton egymás után sorakoz-, nak a romantikus stílusú, szép lakóházak és a népi klasszicista stílusú egykori iskolaépület (ma iskolamúze­um). Ha balra megyünk, az egykori „Bérházat” találjuk, amelyben 1949-ben alakult meg az ország első művelő­dési otthona. Az 1978-as földrengés ezt az . épületet éppúgy megrongálta, mint a már említett református templomot és az 1844-ben épített kollégiumot. Most, az újjáépítés után a könyvtár és művelődési ház mellett a Békési Galériának ad ott­hont. Tovább menve a városcí­merrel ellátott, meleg vizet adó artézi kutat, majd egy 1824-ből származó, műemlé­ki védelem alatt álló keresz­tet látni. E mögött magaso­dik a XVIII. század végi műemléki jellegű római ka­tolikus templom. Ebben a reprezentatív barokk épület­ben olyan érdekes látnivalók fogadtak, mint a Dorfmais- ternek tulajdonított „Szent Háromság” oltárkép, egy XVIII. századi „Madonna a gyermekkel” aranyozott fa­szobor, valamint Orlai Pet- rich Soma stációképei és „Keresztelő szent János” ol­tárképe, Jantyik Mátyás és Feszty Masa festményei. (A templomhoz tartozik a Szarvasi úton levő róm. kát. temetőkápolna. Mind ez, mind a temető értékes sír­köveknek és szobroknak adott helyet.) Ha a templomból kijőve elsétálunk a Körös holtágá­hoz, a hídon túl találjuk a kedves, hangulatos ligetet. Itt avatták most fel Kodály Zoltán mellszobrát (Marton László művét), s ezt köve­tik majd más, Békéshez kö­tődő személyiségek portréi, emlékművei. Bizonyára he­lyet kap itt annak a Jan­tyik Mátyásnak és Veress Endrének a szobra, aki eb­ben az utcában lakott (ro­mantikus és eklektikus lakó­házukat ma emléktábla őr­zi.) A Jantyik utcától- száz méterre a XVIII. századi görögkeleti templomot pil­lanthatjuk meg. A reprezen­tatív épületet a Békés me­gye területén szétszórtan élő, különböző nemzetiségű (bolgár, örmény, macedón, román), de azonos vallású hívek építették. Szentélyé­ben XVII—XVIII. századi athoszi kereszteket, ikonokat látni, a nők termében pedig korai, ó-görög feliratú táb­laképeket. Jelentős munka az ötvennégy képet tartalma­zó ikonosztáz, amely való­színűleg aradi mesterek munkája. A dinamikusan fejlődő ag­rár városban egyre több csa­lád épít emeletes házat, pl. a hangulatos nevű Décseri- kertben, Szécsénykertben, Jégvermikertben, Malomasz­szonykertben. Vannak azon­ban még érintetlen vagyaiig érintett utcák, zugok, ame­lyeket érdemes felkeresni, s az ott látható régi jellegzetes békési házakat megismerni. Ilyen a Kispince, a Jámbor utca. S ami örökké szép a városban és környékén: a Kettős-Körös és annak holt­ága. A várost kettéosztó holtágat fűzfasor keresztezi, kedves kő- és fahidak ívelik át. A víz szépségét a sok liget és a környék, pl. Tar- hos fáinak látványa egészíti ki. Békés területén még több látnivalót ajánlhatunk. Aki két-három napra érkezik, el­látogathat Tarhosra, Bélme- gyerre, Vésztő-Mágordomb- ra. Tarhoson találja az egy­kori Wenckheim-kastélyt, amelyben 1946—48-ban a ze­neiskola működött, s amely-| ben nyaranta zenei napokat rendeznek. Míg ^ Wenckheim család tarhosi kastélya az 1840-es években épült klasszicista stílusban, a bélmegyeri fás­pusztai Ybl Miklós-tervezte romantikus kastély. Aki a békési történelem korai sza­kaszára kíváncsi, föltétien lá­togasson el a vésztő-mágori történelmi emlékhelyre, ahol a X—XII. századi Csolt-mo-v nostort bemutató romkertet és kiállítást látni. Nyaranta különösen gaz­dag a békési kulturális prog­ram. A békés-tarhosi zenei napokon hangversenyt ren­deznek Tarhoson és a béké­si műemléki református templomban. A város és a község amatőr művészei al-, kotótáborba tömörülve hete­ken át gyűjtik a népművé­szeti emlékeket, filmezik, festik, rajzolják a látni- és megőrizni valókat. Egy-egy időszaki kiállítás vagy vásár mutatja be Békés gazdag képző- és népművészeti ér­tékeit: a híres kosárfonás és szűcshímzés remekeit. Sz. Kürti Katalin (se) Décseri-kerti lakótelep Fotó: Juhos János

Next

/
Oldalképek
Tartalom