Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-12 / 85. szám
II Vídia és az flfészek A vas-mttszaki kereskedelem ellentmondásai A kereskedő a magas készletek miatt panaszkodik, a vásárló meg bosszúsan, üres kézzel távozik az üzletből. Különösen a vas-műszaki kereskedelem küszködik ilyen gonddal, ellentmondással. Természetesen a vevő a boltban méri le sikerének vagy kudarcának nagyságát, az ipari háttér kevésbé érdekli. Az embert általában az izgatja, ami nincs, neki az a megnyugtató, ha a polcok teli vannak áruval, hiszen azért dolgozik, hogy a pénzét elkölthesse. l?l=ÜUl-f‘Td----------------------------------------------------------------1985. április 12., péntek Lesz elegendő tégla, de... A szakemberek azt mondják: az elmúlt évben, mindenekelőtt az aszály miatt, megyénkben is mérséklődött a kereslet. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek, készülékek azonban gazdára találtak, mert a hűtőszekrény, a tévé, a boj- lier, a modern híradástechnikai eszközök életünk részévé váltak. Inkább kevesebb, élelmiszert, ruhát veszünk, és kevesebbet járunk szórakozni, de az előbbi árukról nem mondunk le. Szeg van, huzal nincs Csakhogy ebben az ágazatban van a legtöbb hiánycikk. Erről volt szó azon a tanácskozáson, amelyet a fogyasztási szövetkezetek szakembereinek tartottak a Vídia Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Békés megyei Kirendeltségén. Fekete Imre, a Mészöv képviselője elmondotta, hogy tavaly vas-műszaki árukból összességében 4, tartós fogyasztási cikkekből 11,6 százalékkal adtak el többet, mint egy évvel korábban. Javult a kínálat hűtőgépekből, fagyasztóládákból, szilárd tüzelésű kályhából és tűzhelyből, kerékpárból, mezőgazdasági szerszámokból, szegből. Ugyanakkor csökkent a forgalom mosógépekből, centrifugákból, kismotorokból; hiánycikk a feketefehér és a színes tévé, a különféle épületszerelési anyag, radiátorok, csövek. Ebben az esztendőben 7—8 százalékkal szeretnék bevételeiket növelni. Kérdés: miként lesz erre lehetőség? Szarka Gyula, a szegedi székhelyű vállalat igazgatóhelyettese részletesen elemezte az elmúlt év munkáját. és az idei üzletpolitikai célokat. Az előrejelzések szerint kéziszerszámokból nem lesz fennakadás, a mezőgazdasági szeráruk többségét is folyamatosan lehet kapni az üzletekben. Néhány eszköz egy részét: a villát, a kaszát azonban külföldről kell beszerezni. Hazai gázcsöveket 1985-ben sem tudnak elegendőt kínálni, ezért 500 ezer dollár értékű csövet és tartozékot importálnak, amely a második félévben jelenik meg a boltokban. Nagyjából megoldódott a szegellátás, hiszen a salgótarjáni gyár felújítása befejeződött. Ez viszont rengeteg huzalt emészt fel, emiatt várhatóan kevesebb drótfonat lesz a hazai piacon, hacsak nem sikerül megfelelő mennyiségű huzalt behozni külföldről. Jó hír, hogy az idén több víz- és gázszerelvényt kaphatunk, ugyanis 40 millió forint értékű ilyen árut vettek meg a jugoszláv partnertől. Fürdőkádból jó a kínálat, de a színválaszték meglehetősen egysíkú, és nem javul számottevően a fürdőszoba-berendezések kínálata sem. Csak az Orion A családiház-építők is reménykedhetnek, mert azt ígérik, hogy javul a gázkazánok választéka. Az ÉTI— 25-ösön kívül megjelent a piacon a KG-típusú gázkazán, amelyből 2200-at értékesít a Vídia. Nem kecsegtet jóval a lemez-, az alumínium- és a panelradiátor beszerzése. Ezek helyett öntöttvasból készült radiátort ajánlanak, hiszen a hazai és a külföldi gyártóval is sikerült szerződést kötni a szállításra. Gázkonvektorokból legalább 5 ezerrel több kellene, mint ameny- nyit be tudnak szerezni. Mélyhűtőre, hűtőszekrényre gyakran hiába vadászunk a boltokban. Nos, az idén sem lesz több, mint 1984-ben, körülbelül 17 ezret adnak el a négy megye üzleteiben. A választékot szovjet, lengyel és csehszlovák készülékek bővítik. Fa-, gyasztószekrényekből ezerrel többet dobnak piacra, de valószínűleg ez sem lesz elegendő. Az idén is vásárolnak Jugoszláviából mélyhűtőládákat és -szekrényeket. Az automatamosógép- kínálat is egy helyben topog. Ebben az esztendőben 13 ezret, ötezerrel kevesebbet hoznak forgalomba a tavalyinál. Ennél több szállítására nem vállalkozik a hazai gyár. A kereslet töredékét képesek kielégíteni forróvíztárolóból. hiszen 10 ezerrel kevesebbet kapnak, és importbeszerzésre sincs sok remény. Kritikus a televízióellátás. Pedig 1984-ben minőségi fordulat volt a hazai televíziózásban. Előtérbe került a színes készülék. Ezért a Vídia az idén 18 ezret szeretett volna eladni, de még 15 ezerre sem sikerült szerződést kötni. Fekete-fehér asztali tévéből is több kellene (20 ezer), ugyanakkor 10 ezer 700-at ígérnek. A Videoton teljes egészében exportra rendezkedett be, így csak Orion-gyártmányú készülékeket láthatunk a hazai üzletekben. lön a sportos robogó A járműpiacon többnyire csak választéki gondok nehezítik az értékesítést. Szerencsére kerékpárból jó a kínálat, van szovjet és lengyel robogó. Az NDK-ból ebben az évben még kevesebb kismotort kapunk, visz int a IV. negyedévben megjelenik az 50 köbcentis, sportos kivitelű jármű, és jövőre kapunk az 50 és 70 köbcentis, korszerűsített Schwalbéből is. Ez év második felében újra hoznak be csehszlovák Babettát. Tagadhatatlan, a kép nem valami rózsás, de rugalmas üzletpolitikával enyhíteni lehet a hiányos kínálaton. Ilyen lehetőség a határ menti árucsere kiszélesítése. A Vídia tavaly például 5 millió dollár értékű árut hozott be ily módon. Volt ebben csavar, szerelvény, hűtőgép, fagyasztószekrény, radiátor. Az idén 6—6,5 millió dollárt szeretnének erre a célra költeni. A Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból importált áruk értéke is elérte a 1,5 millió rubelt, ebben az évben, kibővítve az NDK-beli és a csehszlovák importtal, ez az összeg csaknem 5 millió rubel lesz. Folytatják a termeltetés megszervezését, amely elsősorban a hiánycikkek, és az importot helyettesítő áruk gyártását szorgalmazza. Bővítik az úgynevezett kooperációs üzleteket, a különféle nyugati cégekkel. A kereskedelem tehát próbálkozik — legtöbbször sikerrel! Seres Sánd°r Téglagyári start gondokkal A Békés Megyei Tégla-i és Cserépipari Vállalat téglából Békés és Csongrád megyét, cserépből pedig az ország egész területét látja el. A kitavaszodással a hagyományos üzemekben is — ahol szabadtéri szárítószínekben szikkasztják a nyers téglát — megindult a termelés. Milyen tervekkel indultak az 1985-ös esztendőben, milyen gondokkai küzdenek? — erről érdeklődtünk Baukó Mihálytól, a Békés Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatójától. — Okozott-e kiesést a termelésben a hosszú, kemfény tél? — Elsősorban korszerű üzemekkel, gyárakkal rendelkezünk, amelyek még mínusz 10 fokos hidegben is tudnak termelni. A mostani két és fél hónapos fagy azonban mintegy 10 millió kis- téglaméret-egységnek megfelelő hiányt okozott és körülbelül két és fél millió csen réppel kevesebbet tudtunk gyártani. Ugyanis többek között 80 centiméter mélyen lefagyott a gyártáshoz szükséges alapanyag, az agyag. Gátolta még a téli termelésünket a nagy hideg miatti átmeneti energiakorlátozás. — Tudják-e teljesíteni az 1985-re előirányzott terveiket? — Téglából azonos meny- nyiséget szeretnénk gyártani, mint az 1984-es évben, azaz 230 millió kistégla- méretnek megfelelő mennyiséget. Cserépből tavaly 62 milliót gyártottunk, az idén 56 milliót tervezünk, de szeretnénk túlteljesíteni az előző évhez hasonlóan. — Milyen gondjaik vannak, akadályozza-e valami most a termelést? — Ezt a tervünket — mivel Békéscsabán munkaerő- hiánnyal küszködünk — elsősorban- munkaerő-átcsoportosítással kívánjuk meg-, oldani. A makói téglagyárat felújítják és az ottani munkaerőt ide, Békéscsabára hozzuk. Még így is jobban megéri, mintha dollárért kellene cserepet vásárolni. A létszámhiány okozta veszteségeket túlórákkal, hétvégi, ünnepnapi munkával próbáljuk pótolni. Sőt a nyugdíjasainkat is visszahívjuk dolgozni, és az iskolák KISZ-eseivei is kötünk szerződést. Sokat segít még a termelésben a mintegy 45 gazdasági munkaközösségünk is. Ilyen gondunk van annak ellenére, hogy átlag 5 száza-, lékos bérszínvonal-fejlesztést hajtottunk végre és a hagyományosan üzemelő téglagyárak átalakításával, korszerűsítésével a nehéz fizikai munka 80 százalékát, tehát jó részét megszüntettük. Gondunk még az is, hogy 13 —14 millió tégla van készletben az udvarokon, tárolóhelyeken. Még egy hónap és nem tudjuk hol tárolni a felhalmozódott építőanyagot. Bizonybs kapacitással — mint Említettem — télen is tudunk termelni, viszont ilyenkor nincs vevő és így a TÜZÉP sem viszi el az árut. Hiszen télen senki sem építkezik. Érdekeltté kellene tenni a vevőt: például télen 10 százalékos árengedményt adni. Ezt viszont mi nem, csak az Anyag- és Árhivatal teheti meg. Egy-egy ilyen akcióval egyenletesebbé lehetne tenni a termelést és az ellátást is. Baj van az elosztással és az értékesítéssel is, mert van ahol felszaporodtak a készletek és nincs vagy kicsi a kereslet, s van, ahol nagy a kereslet és nincs, vagy kicsi a kínálat. Ha ezeket a problémákat figyelembe vennék népgazdasági szinten is, elérhetnénk, hogy ne a vevő futkosson egyik TÜZÉP-töl a másikig és így az ellátás is folyamatosabb és kiegyensúlyozottabb lenne. Hornok Ernő Kent kosok és fésűs merinók 11 Boscoop — a juhászatokért Állattenyésztésünk egyik — évek óta — válságos ágazata a juhtenyésztés. Dr. Vajda István, a Boscoop Agráripari Közös Vállalat főosztályvezetője — a szakma ismert értője — arról tájékoztatott, milyen útját-mód- ját látja az ágazat helyzetének javítására. * * * Elsőként a Boscoop fajtapolitikájáról. A termelési rendszer, illetve vállalat 1982—83-ban döntött az angol Kent fajta tenyésztésbe vonása mellett. Kent kosok már öt éve érkeztek hazánkba, ezekből vásárolt 19-et a Boscoop, s alapozott meg velük két gazdaságnál törzstenyészetet. Az angol állatokat a magyar fésűs merinóval keresztezték, hogy így javítsák a hazai állomány termelését. Az eredmények igazolták az elgondolás helyességét. Javult a Kent kosokkal keresztezett juhok utódainak gyapjútermelése, tej- és húshozama. Egyetlen adat jól bizonyítja az angol fajta előnyeit: a keresztezésből származó második nemzedék anyái kétszer annyi bevételt hoznak az üzemeknek mint a fésűs merinó. Ráadásul a hibridek kevésbé érzékenyek a juhászatokban nagy károkat okozó betegségekre. A Boscoop főosztályvezetője az ágazat helyzetében döntőnek tekinti azt, hogy az egyes üzemekben hogyan ítélik meg a juhászatot, milyen a munkaszervezés, s hogyan fizetik meg a juhászokat. Dr. Vajda István szerint a hatvanszázalékos szaporaság az ágazat - veszteségének egyik o'ka, annak pedig a rossz munkaszervezés. Napjainkban tarthatatlan, hogy egy juhász legyen egy nyájjal, hiszen egy ember képtelen figyelemmel követni minden állatot. És a szaporasági mutatók. a nyereségesség fokozásához egyaránt elengedhetetlen az egyedek gondozása. Ehhez több, jobban megfizetett, a minőségi munkában közvetlenül ösztönzött juhász 'kell. * * * Feladatai vannak a bos- cooposoknak az állategészségügyi helyzet javításában. Elképzelésük ezzel 'kapcsolatban, hogy az ólakban fellelhető parazitáktól, élősködőktől mentesítik az épületeket, s így az állatokat. Nagy hatású francia szert ajánlanák ehhez, amellyel évente kétszer kezelik az istállókat. Az eredmények egyértelműen a módszer hatékonyságát bizonyítják: a juh több nyapjú termelésével köszöni meg, hogy nem bántják, gyötrik élősködők. Ez anyánként 100 —150 Ft pluszt hozhat. Az ágazat eredményességét szolgálja az az eljárás, amellyel a szaporaságot kívánják emelni. Nem egyszerűen az ellések — szakemberek által már ismert — szinkronizálásáról van szó a Boscoopnál, hanem a bárányszületések olyan programozásáról, amikor a bárány éppen akkor születik, amikor a piac és a gazda igényli. Ennél a módszernél egy kívánatos jelenségnek lehetünk szemtanúi: ha 85 százalék alatti az ellések pontossága, a szolgáltatást igénybe vett üzem nem fizet a vállalatnak — tehát a Boscoop vállalja munkája kockázatát. M. Sz. Zs. Magyar textiltermékek Moszkvában A magyar—szovjet textil-külkereskedelmi kapcsolatok további bővítésére törekszik a Hungarotex, a Modex és a Tricotex. E vállalatok április l-től 19-ig részt vesznek a moszkvai jubileumi kiállításon, amelyen a közös textil-külkereskedelem fejlődésének legújabb eredményeit mutatják be. A Hungarotex 1983-ban létrehozta — konfekciópartnereivel együttesen — a Modex Konfekció Kereskedelmi Közös Vállalatot, majd a Tricotex Külkereskedelmi Vállalatot, leányvállalat formájában. Mindhárom vállalat sikeres üzletkötést remél a moszkvai bemutatkozástól. Képeinken a jubileumi kiállításon bemutatásra kerülő kollekció darabjai láthatók. Tartósabb tűzálló anyagok Az acélgyártás korszerűsítésére mind szélesebb körben alkalmazzák az oxigén- befúvásos eljárást, amellyel a korábbiaknál magasabb hőfokra hevítik fel az alapanyagot, ezzel is segítve a szennyeződések eltávolítását. Ez az eljárás viszont az eddigieknél jobban igénybe veszi az acélöntő üstök belső tűzálló falazatát, s az így előbb szorul felújításra. A gyakoribb leállások elkerülésére a Magnezitipari Művekben olyan különleges tűzálló anyagot dolgoztak ki a szakemberek, amely 'tovább bírja az igénybevételt, a nagy hőingadozásokat, el- lenállóbb a folyékony acél tetején összegyűlő szennyező anyagok romboló hatásával szemben, és kevésbé kopik, nehezebben reped meg. Az acélöntő üstök belső falazatának kialakításához szükséges új tűzálló téglákat és masszákat két ismert, de eddig csak külön- külön alkalmazott anyag ötvözetéből állítják elő. Az új króm-mullit alapú termékek így egyesítik a két anyag kedvező tulajdonságait. Az új anyag alkalmazásának eddigi tapasztalatai kedvezőek. A Lenin Kohászati Művekben és az Alföldi Kőolajipari Gépgyár orosházi öntödéjében kétszer-háromszor olyan tartósnak bizonyultak, mint a hagyományos tűzálló anyagok. A króm-mullit bélésanyagokból az idén a gyár mintegy 2500 tonnát készít, teljes egészében kihasználva gyártási lehetőségeit.
