Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása A Parlamentben tegnap munkaértekezletet tartottak az országyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei ,és a megyei képviselő- csoportok vezetői. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületeiről. Köpe- czi Béla művelődési miniszter a tanácskozáson ismertette az oktatásról szóló törvény javaslatát, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, továbbá a népgazdasági. tervezésről szóló törvény módosításának tervezetéről számolt be, He- tényi István pénzügyminiszter ismertette — a tanácsi gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben — az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvények módosításával kapcsolatos javaslatokat. Magyar baráti társaságok vezetőinek találkozója Tegnap megkezdődött Budapesten a külföldön működő magyar baráti társaságok vezetőinek találkozója, amelyre 14 országból érkeztek küldöttségek. A Békés megyei Tanács és a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának vezetői — hasonlóan az elmúlt évekhez — a két szerv között meglevő szocialista együttműködési megállapodás értelmében, március 20- án Békéscsabán értékelték az eddigi munkát. A megbeszélésen — amelyet dr. Veres József, a jogi kar dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke vezetett — megállapodásra jutottak a következő időszak további közös feladataiban. Közös cél, hogy az állam- igazgatás átszervezésével a helyi tanácsok mind több szakemberrel, jogásszal rendelkezzenek. Ezt segítik a megyei tanács pályázati kiírásai a jogi karon, a megyei tanács vb által kötött ösztöndíjszerződések, a nappali 'tagozatos joghallgatókkal, valamint a kötelező nyári szakmai gyakorlaton való elhelyezés a megyében. A megállapodás alapján tovább fejlődött a két szerv tudományos együttműködése, mely mindkét fél számára hasznos, hiszen az elmélet és gyakorlat összehangolásával a tanácsi munka korszerűsítését segítik. Együttműködési megállapodás a JATE-val Kulturális előkészítő tárgyalások Választási előkészületek Ülésezett a HNF megyei bizottsága Tegnap dr. Horváth Éva elnöklétével ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. Elsőként dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára az 1985. évi általános választással kapcsolatban tartott konzultációs jellegű tájékoztatót. Többek között szólt arról, mi tette a kötelező kettős, illetve többes jelölést szükségessé. A párt nagy figyelmet fordított és fordít arra, hogy a politikai és társadalmi rendszer megfeleljen a mindenkori követelményeknek. Az új választási rendszer és a választási jog hű kifejezője a társadalmi viszonyoknak, s eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. A cél az, hogy. a fokozódó állami beavatkozás társadalmi ellenőrzés alatt folyjék. Ugyanakkor a fő elvek, így a párt vezető szerepe, a politikai tartalom és a szélesedő népfrontjelleg nem változik a választási rendszerben. Fontos követelménynek számít: a tanácstagok kellő arányban képviseljék az adott terület társadalmi összetételét; a párt szövetségi politikáját. A központi vezetésnek az a kérése, hogy lehetőleg azonos képességű embereket jelöljenek a gyűléseken, bemutatásuk alkalmával pedig ugyanolyanok legyenek a feltételek. Az előadó végül néhány gyakorlati tudnivalóval foglalkozott, majd válaszolt a kérdésékre. Ezután Szikszai Ferenc, a népfront megyei titkára, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választására vonatkozó HNF megyei intézkedési tervhez szóbeli kiegészítést fűzött, megemlítve a következő hónapokban esedékes fő tennivalókat. Mint mondotta, megalakult a megyei választási elnökség és a megyei operatív bizottság. Az a legfontosabb, hogy a párt-, tanácsi, társadalmi szervek és tömegszervezetek, valamint a nemzetiségi szövetségi választmányok tagjai között szoros legyen az együttműködés az új választási törvény szellemében. A HNF megyei titkára ezt követően a tanácstagokkal folytatott elbeszélgetések tapasztalatait, továbbá a jelölőgyűlések és választások előkészítésével összefüggő teendőket ismertette. Az észrevételek, javaslatok .megvitatása után a testület egy módosítással elfogadta a HNF megyei bizottságának 1985. évi munkatervét. —y—n Tegnap befejeződött Budapesten a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XX. ülését előkészítő munkabizottság háromnapos tanácskozása. A munkabizottság ülését Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitotta meg. A magyar tárgyaló küldöttséget Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, a szovjet delegációt Georgi) Ivanov szovjet kulturális miniszterhelyettes vezette. Az értekezleten megvitatták a magyar—szovjet felső- oktatási, könyvkiadói és a Átadták Az ifjúsági szövetség immár nyolcadik alkalommal jutalmazta KISZ-díjjal — a forradalmi ifjúsági napok alkalmából — azokat a 35 éven aluli fiatalokat, akik több éven át példamutató tevékenységükkel, az ifjúság nevelésében kifejtett kiemelkedő munkájukkal járultak hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez. rádiók közötti együttműködést, valamint az 1986—90-re szóló kulturális és tudományos munkaterv irányelveit. Áttekintették az április 2—9. között a Szovjetunióban rendezendő magyar kulturális napok, valamint az októberben Magyarországon sorra kerülő szovjet kulturális napok rendezvénysorozatának programját. Georgij Ivanovot magyar- országi tartózkodása során fogadta Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és Knopp András, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese. A kitüntetéseket tegnap, a szövetség székházában rendezett ünnepségen Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyújtotta át. Az eseményen jelen volt Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke, valamint az állami, társadalmi élet több vezető személyisége. az idei KISZ-díjakat 1985. március 21. Március 21-i összeállításunk a 4. oldalon „Magyarország tanácsköztársasággá alakult” „Ki vezesse a proletariátust a harcban?" — olvashatjuk a kérdést a Kommunisták Magyarországi Pártjának programjában, amelyet a Vörös Újság első száma közölt 1918. december 7-én. És a folytatás a párt fontos feladatát fogalmazza meg: „Azért állunk mi, kommunisták a magyar munkásság elé, hogy őt a szükségszerűen elkövetkező, sőt már itt lévő új, proletárforradalomra előkészítsük". A polgári kormányzat azonban szerette volna megakadályozni a forradalom győzelmét, ezért Kun Bélát, a magyar kommunista mozgalom vezéralakját, és a párt többi vezetőjét a gyűjtőfogházba zárták, 1919 februárjában. A politikai erőviszonyokat azonban ez az intézkedés már nem változtatta meg tartósan. Amint a történelmi idők egyik résztvevője, Münnich Ferenc visszaemlékezésében felidézte: „A burzsoá uralom akkori helyzetét az jellemezte, hogy képtelen volt számunkra .igazi börtönfegyelmet teremteni. A munkásság egyre növekvő határozottsággal követelte szabadon bocsátásunkat. Ezt a követelést számtalan gyűlésen kifejezésre juttatta, s ennek elérésére egymást követték az utcai tüntetések. Olyan nagyszámú küldöttségek kerestek fel börtönünkben, hogy a börtönigazgatóság kénytelen volt azokat beengedni hozzánk. A börtön szinte pártvezetőséggé alakult át..." Az eseményeket felgyorsította, hogy 1919. március 20-án Vyx francia alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője jegyzék formájában átadta Károlyi Mihály köz- társasági elnöknek a párizsi békekonferencia határozatát, amely az ország jelentős részének megszállását helyezte kilátásba. „A legszélsőbb nacionalistától kezdve a legszélsőbb kommunistáig csak egy választ lehetett adni erre a jegyzékre: soha" — mondotta Károlyi Mihály. A koalíciós kormány felbomlott, Váry Albert főügyész kérte a városparancsnokot, szerezzen automobilt, és menjen ki vele a gyűjtőfogházba, nehogy a gyűjtő előtt növekvő tömeg szabadítsa ki a kommunistákat. A kortársak visszaemlékezése szerint ezúttal megkésett a hatósági intézkedés: „...Egyszeresük jön vagy egytucat matróz, a diktatúrát éltetve. Felkapják Kun elvtársat a vállukra, és úgy viszik a kint várakozókhoz . . . Egy hatalmas teherautóra szálltunk, úgy mentünk a tüntető munkástömegek közepette a Visegrádi utcáig . . .” A csepeli munkástanács parancsára a gyár munkásőrsége elfoglalta a francia gyarmati katonák által őrzött csepeli szikratávíró-állomást, és másnap, 1919. március 22-én innen sugározták világgá a híres kiáltványt: „Mindenkihez! Magyarország proletársága a mai nappal *a maga kezébe vesz minden hatalmat ... A proletárság diktatúrájának döntő alapfeltétele a proletárság teljes egysége. Éppen ezért, a történelmi szükség parancsára teljes egyesülését mondotta ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja. A kormányhatalmat a párt megbízásából a Forradalmi Kormányzótanács veszi át. E tanács kötelessége lesz a Munkás-, Paraszt-, és Katonatanácsok országos kiépítése, a törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a Munkás-, Paraszt-, és Katonatanácsok diktatúrája gyakorolja. Magyarország Tanácsköztársasággá alakult. A forradalmi kormányzótanács . . . kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, bankok, és a közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre...” Aláírás: a Magyarországi Szocialista Párt — A Forradalmi Kormányzótanács. A nemzetközi közvélemény élénken reagált a magyar eseményekre. Lenin őszinte üdvözletét küldte és tolmácsolta az Oroszországi Kommunista Párt kongresszusának mérhetetlen lelkesedését. A forradalmár Clara Zetkin így méltatja a történelmi sorsfordulót: „A magyarországi proletariátus győzelme tüzes nyelvvel szól a világ bérrabszolgáihoz. A magyar proletariátus merész cselekedete ugyanakkor erősíti a kiuzsorázott dolgozó tömegek önbizalmát, harci szellemét, teremtő elszántságát. Meggyorsítja a forradalom menetét mindenütt, ahol az már rohamra indult a polgári rend ellen . . .” Imre Erzsébet
