Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1985. máricus 28., csütörtök Melyik a magasabb rendű? N a, mi van? Szövetkezetei csinálnak az állami vállalatból? Mégiscsak ez az életképesebb? — fogadott minap a lépcsőházban kedves szomszédom, lapun­kat lobogtatva, melyben egy vállalati ta­nács megalakulásáról, és igazgatóválasztás­ról tudósítottunk Próbáltam hirtelenjében a kérdéseket megválaszolni, hogy ettől az állami vállalat még állami vállalat marad, a szövetkezet meg szövetkezet. A működési forma válto­zásai ugyanis nem jelentenek egyet a tu­lajdonformák megváltozásával. A csoporttulajdon nem válik össznépivé, az állami tulajdon nem megy át annak a kisebb közösségnek a tulajdonába, ame­lyiknek a gondjaira bízták. Még akkor sem, ha ez a kisebb közösség az állami tulajdonú termelőeszközök használatában nagyobb, szélesebb körű jogokat élvez, mint koráb­ban. Akkor sem, ha ezek a jogok jobban hasonlítanak a szövetkezetiek jogaira, mint eddig. A fő kérdés napjaink gyakorlatában azt hiszem, nem is az, hogy melyik tulajdon- forma fejlettebb, melyik „szocialistább” a másiknál. Hiszen valamennyien tudnánk pro és kontra olyan példákat, szinte vég nélkül sorolni, amelyekkel — legalábbis látszatra — akár az egyik, akár a másik oldalra billenthetnénk a mérleget. Elegendő lenne ehhez még Békés megyé­ben maradnunk is: hivatkozhatnánk az Orosházi Üveggyárra, a szeghalmi Csepel Autóra, a Gyulai Húskombinátra, az oros­házi MEZÖGÉP-re, a békéscsabai forgá­csolóra, mint olyan nagyüzemekre, ame­lyek külön-külön is, de együtt még in­kább az állami tulajdon, az állami válla­lat „magasabb rendűségét” hirdethetnék példaszerű gazdálkodásukkal. Igaz, a másik oldalról meg rögvest mel­lé tehetnénk azt, hogy jelesen Békés me­gyében, az ipari termelés negyed részét azok az ipari szövetkezetek adják, amelyek az iparban foglalkoztatottak harmadának adnak munkát. Hivatkozhatnánk az ipari szövetkezetek jelentős exporttevékenységére, arra, hogy olyan középüzemek nőttek ki közülük, mint a nagy hatásfokú kazánokat gyártó, oxid- kerámiát exportáló Orosházi KAZÉP, vagy a lakásvilágítása eszközöket, háztartási villamos kisgépeket készítő Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, amely termékeinek java részével behozatalt tesz feleslegessé. De a kisebbek között is találunk említésr re méltókat: a Mezőhegyest Vasipari Szö­vetkezet a „dollárkímélő” fémtömlők egyedüli hazai gyártója, sőt, az Ikarus- programhoz kapcsolódva, immár exportőre is. Vagy itt van az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet, amely KGST-prog- ram résztvevőjeként állít elő vákuumfor­mázó gépeket. Azután külön bizonyítéktárunk Szarvas városa, ahol a vasi-, fémipari szövetkezet mellett nevet szerzett még magának a Szi­rén Ruházati Ipari Szövetkezet, amely ten­gerentúlra is szállítja portékáit, s ugyancsak a szarvasi Plastolus Játékkészítő Szövetke­zet, amely az idén már az osztrák piacon is megjelenik játékaival. Van egy negyedik ipari szövetkezet is Szarvason, amely sajnos, ehelyütt csak el­lenpéldaként állna meg, de hát ilyeneket találhatnánk néhányat az állami vállalata­ink sorában is. Ami mégis tagadhatatlan, az az, hogy az ipari szövetkezetek — megyénkben is —, pontosabban e szövetkezetek dolgozó kol­lektívái jó néhány dologban követendő pél­dát adtak és adnak állami nagy- és kisvál­lalatok termelőgárdáinak. Így a közösségi tulajdonhoz való szorosabb kötődésben, a gazdasági környezet változásaihoz való ru­galmasabb alkalmazkodásban, a \ termelő- eszközök hasznosításának közösségibb meg­határozásában, összességében a hatékonyabb gazdálkodásban. Attól, hogy a működés mechanizmusá­ban, szervezeti rendjében az állami válla­lat szövetkezeti tapasztalatokat hasiznosít, még nem formálódik szövetkezetté. A szö­vetkezetből sem lesz állami vállalat, ha ugyanúgy adózik például, mint emez. Kö­zépüzemmé fejlődött szövetkezetek soha­sem tölthetik be az ipari nagyüzemeink szerepét többek között a bányászatban, ko­hászatban, gépgyártásban, ési így tovább. De az sem lehet cél, hogy minden nagy­üzemünket sok-sok kicsire bontsuk szét. Végül is a tulajdonforma életrevalóságát nem működtetésének keretei (azoknak nagy, vagy kicsi méretei) határozzák meg, hanem a történelmi gyakorlat. Az eredményesség csupán a működtetés konkrét megvalósulá­sáról, megvalósításáról állít ki bizonyít­ványt. H a pedig ebben a bizonyítványban nem a legjobb jegyek szerepelnek né­mely tantárgyból, hát tanulni kell attól, aki az adott feladatokkal menet köz­ben eredményesebben birkózik meg. S ha majd évek múltán a vállalati tanácsok, meg a választott igazgatók adnak példát a szövetkezetek vezetésének, azon sem kell majd fönnakadni! Mert lényegen — tudni­illik, hogy az állami és a szövetkezeti tulaj­don egyaránt a szocialista tulajdon része — ez az esetleg megforduló szerepcsere sem változtat majd! Kőváry E. Péter Családi házak katalógusban Az Építésügyi Tájékozta­tási Központ gondozásában megjelent a családi házak ajánlott terveinek új kata­lógusa, amely az épületek 60 alaptípusát és ennek válto­zatait ismerteti. A gyűjte­ményt 10 új tervvel gazda­gították, ugyanakkor több régi — az igények és a mű­szaki követelmények növe­kedése miatt elavult — ter­vet 'kihagytak a katalógus­ból. A választékból 17 terv a 70 négyzetméterig terjedő lakásokat mutatja be, továb­bi 19 tervben a lakóterület megközelíti, 24 műszaki do­kumentációban pedig meg­haladja a 90 négyzetmétert. A legnagyobb 8 épületben az otthonok területe 120—140 négyzetméter. A katalógus­ban feltüntentett típusok változatait fel lehet építeni — a telekhatáron, ikerház­ként, esetleg sorházként, vagy a telek közepén. A csa­ládi házak többsége a te­tőtér beépítésével bővíthető, s néhány terv szerint a csa­ládi ház megtoldható új épületrésszel is. Ez a kata­lógus ad először általános tájékoztatást a tervek hely­színre alkalmazása, az úgy­nevezett adaptálás lehetősé­geiről és feltételeiről. Az érintett főhatóságok 'közre­működésével állították össze ezt a tájékoztatót, amely a helyi építésügyi hatóság és az építtetők között felmerült vi­tákban is iránymutatást ad a döntéshez. A katalógust és a 'kivá­lasztott épület terveit az Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pont budapesti és hét vidéki információs irodájában, to­vábbá 42 magánlakás-építési szolgáltató irodában vásárol­hatják meg az érdekeltek. A szolgáltató irodák általában az ügyintézési és szervezési egyéb munkákban is segítsé­get nyújtanak az építőiknek. Az egyéb településeken, fő­leg a falvakban a tanácsok­nál dolgozó 680 bizományos­nál lehet beszerezni az aján­lott terveket. Konkurrencia II HNF és a vállalatok Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelep új piacterén •két bolt néz egymással szembe. Az egyik kiskeres­kedőé, a másik a ZÖL- DÉRT-é. Mind a kettőben lisztet, cukrot, fűszert, cse­megét stb.-t árusítanak. Ut­cán át. A különbség az, hogy a maszeknál ital, dohány- és vegyiáru is kapható, ami a ZÖLDÉRT-boltban nincs. Van azonban más. Most pél­dául sok narancsot Iátok. Van jócskán dióbél, mák, bab, lencse, fokhagyma, ami olcsóbb, mint más üzletek­ben. Megérkezik Debreczeni Dezsőné, a ZÖLDÉRT-bolt fiatal üzletvezetője, árube­szerző körútjáról, és öröm­mel újságolja, sikerült Nes- cafét szereznie, ami „odaát” nincs. Egyébként mindig sze­mélyesen megy áruért, hogy lássa is azt, amit rendel. Nem kell különösebb vizs­gálódás ahhoz, hogy az em­ber észrevegye: nagyon jól ellátott ez a kis bolt. — A ZÖLDÉRT is na­gyon segít bennünket — mondja Debreczeni Dezső, aki a felesége egyetlen al­kalmazottja, és megállapít­ja még: — Sok pénzt is fek­tetett az üzletbe. Tavaly októberben nyi­tották meg a boltot. Az első, második hónapban még igen szerény volt a forgalom, de most már 200 ezer forintnál tartanak. Igaz, minden va­sárnap reggel 8 órától 11 óráig is'nyitva van az üzlet, s három óra alatt annyian jönnek, mint máskor egész nap. A konkurrencia sem hagyja magát. Együtt nyit, és együtt zár Debreczeniék- kel. Néhány csomó zöldhagy­mát, és vagy tíz zöldpapri­kát pillantok meg a kirakat­ban. Ez az első olyan áru, amit kiskerttulajdonosoktól vásároltak fel. Most majd jöhet a többi is. Aki itt el­ad, itt is vásárol. Ez a fél év még a bemu­tatkozás ideje. A fiatal há­zaspárnak a lakosság és a ZÖLDÉRT előtt is vizsgát kell tennie. Ha sikerül, ak­kor megváltozik a bérezés. Meghatározott százalékot kapnak a forgalom után. De a konkurrenciaharc akkor sem hagy alább. Bár — mint ahogy mondják —, jó viszonyban vannak a maszek boltossal, de az üzlet, az üz­let. A nyertes pedig — raj­tuk kívül — a környék la­kossága. or A Hazafias Népfront me­gyei és helyi gazdaságpoliti­kai munkabizottsága márci­us 26-án együttes ülést tar­tott Békésen, a MEZŐGÉP- nél. Elsőként Varga Sándor városi HNF-titkár, vala­mint Kis György, a vállalat pártalapszervezetének titká­ra köszöntötte a tanácsko­zás résztvevőit. Ezután Kar­sai Ignác, a békési testület elnöke a HNF-mozgalom és a vállalati, ipari közösségek kapcsolatának bővítéséről szóló írásos anyaghoz szó­beli kiegészítést fűzött. A tizennégy hozzászóló kö­zött volt Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyette­se, aki azt javasolta, hogy a feladatokat és a gyakorlati végrehajtást az érdekelt szervek vezetői, aktivistái hozzák „emberközelbe”. Több diszperzit A tavalyinál ezer tonnával töb­bet — együttesen mintegy 10 000 tonnát — készít az idén a köz­kedvelt vízzel hígítható diszper­zit nevű falfestékből a Buda- lakk szegedi gyára. A termelés A szarvasi—békésszent­andrási holtágon március 24- én, vasárnap a megyei hor­gászegyesület halőrei és a vízügyi igazgatóság gátőrei intenzív „halpipálást” ész­leltek. A Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatósághoz érke­zett jelentés után gyors in­tézkedés történt — kihasz­nálva a Hármas-Körös ma­gas vízállását, mint rend­kívüli adottságot — a csak nyáron üzemelő szivornyák üzembe helyezésére, vala­mint Békésszentandrásnál a torkolati szivattyúk beindí­tására. Pásztor Béla, a megyei mun­kabizottság tagja olyan problémákról beszélt, ame­lyek részben az elvándor­lással, részben az anyagi helyzettel vannak összefüg­gésben. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a nép­front sokat tud tenni a tár­sadalmi munkák szervezésé­nek érdekében. Az előterjesztést, és a vi­tában elhangzottakat Molnár Lajos, a HNF megyei gazda­ságpolitikai munkabizottsá­gának elnöke összegezte, majd a második napirendi pontban a HNF országos tit­kársága által rendezett 3 napos gárdonyi tanfolyam­ról, továbbá a vállalati irá­nyítási rendszerről tájékoz­tatta a megjelenteket. Végül a MEZŐGÉP munkájával ismerkedtek meg. —y—n növelését új, korszerű gépekkel felszerelt üzem indítása és a csomagoláshoz szükséges mű­anyag vödrök gyártásának meg­oldása tette lehetővé. Az utób­bira egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet vállalkozott. Egy­idejűleg új töltőberendezés fel­szerelését is megkezdték a gyár­ban. Közismert, hogy őszi-téli időszakban a szarvasi holtág a belvizek fogadására áll ké­szenlétben, egészen az áp­rilis közepén szokásos öntö­zési szezon kezdetéig. így a vízszint mintegy két méter­rel alacsonyabb a szokásos nyári vízszintnél. A vízvizs­gálati adatok alapján meg­állapítható volt, hogy a szarvasi holtág vízminősége erősen leromlott az .igen hosszú, kemény téli időszak, a vastag jégtakaró, az ak­kumulálódott szennyeződé­sek, a frissen bevezetett használt vizek miatt. Vízminöségromlás a szarvasi holtágon II vállalatok érdekében Kamarai kezdeményezések Mindenhol a világon a kereskedelmi kamarák elsődle-i ges célja, feladata a nemzetközi kereskedelemfejlesztés, a tagvállalatok külső kapcsolati rendszerének kialakítá­sa, új piacok megnyitása. Természetesen a Magyar Ke­reskedelmi Kamarának is ez alapvető, hagyományos te­vékenysége, ami mellett azonban egyre jelentősebbé vá­lik az érdekegyeztető, érdekközvetítő, érdekképviseleti funkció. Hogy e kettős célkitűzésből mit sikerült meg­valósítani — területi szinten — az elmúlt esztendőben, arról az MKK dél-alföldi bizottságának elnökével, Ju­hász Gézával beszélgettünk. — A kamarának speciális szerepe van: más országok hasonló szervezeteihez kap­csolódva — úgy tudom, több mint 100 nemzettel van igen jól kiépített kapcsolatuk — segíti a tagvállalatokat ter­mékeik elhelyezésében. Mi­lyen lehetőségei vannak ezenbelüi a DAB-nak? — A dél-alföldi bizottság helyzeti adottságainak meg­felelően, különösen Jugo­szláviával, a Vajdasági Gazdasági Kamarával épít ki intenzív együttműködést. A két kamara közvetítésével a JKSZ vajdasági vezetői, a vajdasági kormány, valamint Békés megye párt- és taná­csi vezetői között közvetlen kapcsolatfelvételre kerül sor, mely hozzájárulhat a két te- rület közötti gazdasági kap­csolatok fejlesztéséhez, Bé­kés megyének a határ men­ti áruforgalomban való ak­tívabb részvételéhez. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság kezdeménye­zésére pedig az olaszországi, modenai tartományi keres-i kedelmi kamarával lépett kapcsolatba az MKK dél-al­földi bizottsága, ugyancsak ipari kereskedelmi együtt­működés reményében. Mo­dena Olaszország egyik leg- iparosodottab területe, nagy élelmiszeripari gépgyártók. A modenai vásáron az idén 30 —40 négyzetméteres terüle­ten ingyen állíthatnak ki a magyar testvérmegye terme-, lői. — A kereskedelmi kama­ra az exportcélok teljesítésé­ben igen ererdményesen működött közre. Mi a hely­zet a dél-alföldi régiókban? — A DAB folyamatosan segíti a határ menti árucse­re-forgalmat, melynek meny- nyisége évről évre nő, s je­lentősen meghaladta példá­ul az 1981—1985-ös időszak­ra szóló államközi megálla­podásokban rögzített kerete­ket. A kamara számos ren­dezvénye — közös szakmai napok, tanácskozások, be­mutatók — szolgálták e célt, több konkrét megállapodás­sal. Nem titok, hogy a határ menti forgalomban több ne­hézség is mutatkozott a múlt évben. A korábban kiala­kult termékstruktúra el-, avulttá vált, a választék szí­nesítésére mindkét részről más termékek iránt mutat­kozik igény. Kevés még a hosszabb távra szóló koope­rációs megegyezés és gazda­sági, olykor adminisztratív intézkedések is késleltetik a szállításokat. Ezek a min­dennapol? izgalmai. 1 — A vállalatok önállósá­gának növekedésével na­gyobb a jelentősége a kama­ra érdekképviseleti szervé­nek. Milyen súllyal veszik tekintetbe a szabályozók ki­alakításánál a kamara véle­ményét? A rendkívüli időjárási vi­szonyok mellett jelentős szempont a Szarvasi Arbo­rétum partfalának építésié is, amivel a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság kivitelező egységei a kemény téli idő­szak miatt nem tudtak ha­ladni, végül is a munkálato­kat két hete kezdték el, hét végi munkavégzéssel pó­tolva a téli lemaradást. A halállomány megmen­téséhez a holtágon mintegy 55—60 centiméter vízszint- emelkedésre volt szükség, ami félbeszakította a kivite­li munkát is. A friss vízbe­vezetésével egyidejűleg fo­— A szabályozókat gondos elemzés után szakembere­ink két csoportba sorolták. Az egyikbe az önállóság nö­velését, a hatékonyság javí­tását, tehát tagvállalataink célkitűzéseit jól szolgálók ke­rültek. Ide tartoznak pél­dául az államigazgatási és tulajdonosi funkciót elhatá­roló módosítások, az átlag- bérszint-kprlát feloldása, az elkülönített alapok helyébe lépő egységes alapok. És vannak, amik nem szolgál­ják sem az önállóságot, sem a hatékonyságot, mint pél­dául a gépimport rendszere, a vállalati jövedelmek nagy­mérvű centralizálása. Kevés pénz marad a vállalatoknál, s ha mégis megkockáztatnak egy beruházást, azt igen nagy adó terheli. A szabá­lyozásban 1987-ig lényeges változtatást nem terveznek, vagyis együtt kell élni a mostaniakkal. Az a tapaszta­latunk, hogy a területi ka­marai vélemények többnyi­re az egyéni szabályozások­ban, kivételek, kiegészítések megalkotásában érvényesül­nek. — Régi téma a vállalatok egymás közti, nem mindig felhőtlen viszonya. Javult-e a szerződéses fegyelem az utóbbi időben? — Bár ennek érdekében életbe lépett néhány intéz­kedés, például az exportér­dekeltség terén, a hatás egyelőre nem érezhető. Az alapanyag-ellátásban, a szál­lítások, fizetések teljesítésé-, ben gyakori a gond, a sor- banállás. Ennek megoldása azonban nem kamara szintű feladat. Az e témával hoz­zánk fordulóknak egyébként igyekszünk operatív segítsé­get adni. Békés megyéből például egyik tagvállala­tunk, á kamuti Béke Tsz kérte tavaly támogatásun­kat. Szerződéses partnere nem akarta átvenni a 180 mázsa mákot, közbelépé­sünkre megoldódott az érté­kesítési probléma. — Mennyire élnek a tag­vállalatok a kamara kínálta lehetőségekkel? — Nem eléggé. Megszer­veztük többek között az ACSI-val, (Anyagmozgató és Csomagoló Intézet), hogy in­gyenes csomagolási szakta­nácsadást ad, vagyis ennek költségeit a kamara fedezi. Körlevél ment erről a válla­latokhoz, de szinte semmi­lyen reagálás nem követke­zett. Sok hasznos tanfolya­mot szervezünk, ahol a rész­vétel néha meglehetősen gyér. A kamarának van pén­ze oktatásra,- - kiállításokra, rendezvényekre, többet tud­na adni, mint amennyit most, de kezdeményezniük a tagvállalatoknak kell! — Köszönjük a beszélge­tést. Szatmári Ilona lyamatosan szivattyúznak a torkolatnál is. A VÍZIG la­boratóriuma kétnaponként végzi öt ponton a szarvasi holtág vízminőségi állapotá­nak regisztrálását. Az ala­csony vízszint várhatóan áp­rilis elejéig tart, remélhető­leg addig a partfalépítési munkák részlegesen befe­jeződnek. Az alacsony víz- szintet követően április ele­jén átöblítés, majd friss víz­zel való feltöltés követke­zik. A vízminőségvédelmi helyzetre tekintettel, a Kö- rösividéki Vízügyi Igazgató­ság március 25-től vízminő­ségi készültséget tart. Pálinkás Lajos i gazgatóh elyettes - f őmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom