Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
1985. máricus 28., csütörtök Melyik a magasabb rendű? N a, mi van? Szövetkezetei csinálnak az állami vállalatból? Mégiscsak ez az életképesebb? — fogadott minap a lépcsőházban kedves szomszédom, lapunkat lobogtatva, melyben egy vállalati tanács megalakulásáról, és igazgatóválasztásról tudósítottunk Próbáltam hirtelenjében a kérdéseket megválaszolni, hogy ettől az állami vállalat még állami vállalat marad, a szövetkezet meg szövetkezet. A működési forma változásai ugyanis nem jelentenek egyet a tulajdonformák megváltozásával. A csoporttulajdon nem válik össznépivé, az állami tulajdon nem megy át annak a kisebb közösségnek a tulajdonába, amelyiknek a gondjaira bízták. Még akkor sem, ha ez a kisebb közösség az állami tulajdonú termelőeszközök használatában nagyobb, szélesebb körű jogokat élvez, mint korábban. Akkor sem, ha ezek a jogok jobban hasonlítanak a szövetkezetiek jogaira, mint eddig. A fő kérdés napjaink gyakorlatában azt hiszem, nem is az, hogy melyik tulajdon- forma fejlettebb, melyik „szocialistább” a másiknál. Hiszen valamennyien tudnánk pro és kontra olyan példákat, szinte vég nélkül sorolni, amelyekkel — legalábbis látszatra — akár az egyik, akár a másik oldalra billenthetnénk a mérleget. Elegendő lenne ehhez még Békés megyében maradnunk is: hivatkozhatnánk az Orosházi Üveggyárra, a szeghalmi Csepel Autóra, a Gyulai Húskombinátra, az orosházi MEZÖGÉP-re, a békéscsabai forgácsolóra, mint olyan nagyüzemekre, amelyek külön-külön is, de együtt még inkább az állami tulajdon, az állami vállalat „magasabb rendűségét” hirdethetnék példaszerű gazdálkodásukkal. Igaz, a másik oldalról meg rögvest mellé tehetnénk azt, hogy jelesen Békés megyében, az ipari termelés negyed részét azok az ipari szövetkezetek adják, amelyek az iparban foglalkoztatottak harmadának adnak munkát. Hivatkozhatnánk az ipari szövetkezetek jelentős exporttevékenységére, arra, hogy olyan középüzemek nőttek ki közülük, mint a nagy hatásfokú kazánokat gyártó, oxid- kerámiát exportáló Orosházi KAZÉP, vagy a lakásvilágítása eszközöket, háztartási villamos kisgépeket készítő Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, amely termékeinek java részével behozatalt tesz feleslegessé. De a kisebbek között is találunk említésr re méltókat: a Mezőhegyest Vasipari Szövetkezet a „dollárkímélő” fémtömlők egyedüli hazai gyártója, sőt, az Ikarus- programhoz kapcsolódva, immár exportőre is. Vagy itt van az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet, amely KGST-prog- ram résztvevőjeként állít elő vákuumformázó gépeket. Azután külön bizonyítéktárunk Szarvas városa, ahol a vasi-, fémipari szövetkezet mellett nevet szerzett még magának a Szirén Ruházati Ipari Szövetkezet, amely tengerentúlra is szállítja portékáit, s ugyancsak a szarvasi Plastolus Játékkészítő Szövetkezet, amely az idén már az osztrák piacon is megjelenik játékaival. Van egy negyedik ipari szövetkezet is Szarvason, amely sajnos, ehelyütt csak ellenpéldaként állna meg, de hát ilyeneket találhatnánk néhányat az állami vállalataink sorában is. Ami mégis tagadhatatlan, az az, hogy az ipari szövetkezetek — megyénkben is —, pontosabban e szövetkezetek dolgozó kollektívái jó néhány dologban követendő példát adtak és adnak állami nagy- és kisvállalatok termelőgárdáinak. Így a közösségi tulajdonhoz való szorosabb kötődésben, a gazdasági környezet változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodásban, a \ termelő- eszközök hasznosításának közösségibb meghatározásában, összességében a hatékonyabb gazdálkodásban. Attól, hogy a működés mechanizmusában, szervezeti rendjében az állami vállalat szövetkezeti tapasztalatokat hasiznosít, még nem formálódik szövetkezetté. A szövetkezetből sem lesz állami vállalat, ha ugyanúgy adózik például, mint emez. Középüzemmé fejlődött szövetkezetek sohasem tölthetik be az ipari nagyüzemeink szerepét többek között a bányászatban, kohászatban, gépgyártásban, ési így tovább. De az sem lehet cél, hogy minden nagyüzemünket sok-sok kicsire bontsuk szét. Végül is a tulajdonforma életrevalóságát nem működtetésének keretei (azoknak nagy, vagy kicsi méretei) határozzák meg, hanem a történelmi gyakorlat. Az eredményesség csupán a működtetés konkrét megvalósulásáról, megvalósításáról állít ki bizonyítványt. H a pedig ebben a bizonyítványban nem a legjobb jegyek szerepelnek némely tantárgyból, hát tanulni kell attól, aki az adott feladatokkal menet közben eredményesebben birkózik meg. S ha majd évek múltán a vállalati tanácsok, meg a választott igazgatók adnak példát a szövetkezetek vezetésének, azon sem kell majd fönnakadni! Mert lényegen — tudniillik, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon egyaránt a szocialista tulajdon része — ez az esetleg megforduló szerepcsere sem változtat majd! Kőváry E. Péter Családi házak katalógusban Az Építésügyi Tájékoztatási Központ gondozásában megjelent a családi házak ajánlott terveinek új katalógusa, amely az épületek 60 alaptípusát és ennek változatait ismerteti. A gyűjteményt 10 új tervvel gazdagították, ugyanakkor több régi — az igények és a műszaki követelmények növekedése miatt elavult — tervet 'kihagytak a katalógusból. A választékból 17 terv a 70 négyzetméterig terjedő lakásokat mutatja be, további 19 tervben a lakóterület megközelíti, 24 műszaki dokumentációban pedig meghaladja a 90 négyzetmétert. A legnagyobb 8 épületben az otthonok területe 120—140 négyzetméter. A katalógusban feltüntentett típusok változatait fel lehet építeni — a telekhatáron, ikerházként, esetleg sorházként, vagy a telek közepén. A családi házak többsége a tetőtér beépítésével bővíthető, s néhány terv szerint a családi ház megtoldható új épületrésszel is. Ez a katalógus ad először általános tájékoztatást a tervek helyszínre alkalmazása, az úgynevezett adaptálás lehetőségeiről és feltételeiről. Az érintett főhatóságok 'közreműködésével állították össze ezt a tájékoztatót, amely a helyi építésügyi hatóság és az építtetők között felmerült vitákban is iránymutatást ad a döntéshez. A katalógust és a 'kiválasztott épület terveit az Építésügyi Tájékoztatási Központ budapesti és hét vidéki információs irodájában, továbbá 42 magánlakás-építési szolgáltató irodában vásárolhatják meg az érdekeltek. A szolgáltató irodák általában az ügyintézési és szervezési egyéb munkákban is segítséget nyújtanak az építőiknek. Az egyéb településeken, főleg a falvakban a tanácsoknál dolgozó 680 bizományosnál lehet beszerezni az ajánlott terveket. Konkurrencia II HNF és a vállalatok Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelep új piacterén •két bolt néz egymással szembe. Az egyik kiskereskedőé, a másik a ZÖL- DÉRT-é. Mind a kettőben lisztet, cukrot, fűszert, csemegét stb.-t árusítanak. Utcán át. A különbség az, hogy a maszeknál ital, dohány- és vegyiáru is kapható, ami a ZÖLDÉRT-boltban nincs. Van azonban más. Most például sok narancsot Iátok. Van jócskán dióbél, mák, bab, lencse, fokhagyma, ami olcsóbb, mint más üzletekben. Megérkezik Debreczeni Dezsőné, a ZÖLDÉRT-bolt fiatal üzletvezetője, árubeszerző körútjáról, és örömmel újságolja, sikerült Nes- cafét szereznie, ami „odaát” nincs. Egyébként mindig személyesen megy áruért, hogy lássa is azt, amit rendel. Nem kell különösebb vizsgálódás ahhoz, hogy az ember észrevegye: nagyon jól ellátott ez a kis bolt. — A ZÖLDÉRT is nagyon segít bennünket — mondja Debreczeni Dezső, aki a felesége egyetlen alkalmazottja, és megállapítja még: — Sok pénzt is fektetett az üzletbe. Tavaly októberben nyitották meg a boltot. Az első, második hónapban még igen szerény volt a forgalom, de most már 200 ezer forintnál tartanak. Igaz, minden vasárnap reggel 8 órától 11 óráig is'nyitva van az üzlet, s három óra alatt annyian jönnek, mint máskor egész nap. A konkurrencia sem hagyja magát. Együtt nyit, és együtt zár Debreczeniék- kel. Néhány csomó zöldhagymát, és vagy tíz zöldpaprikát pillantok meg a kirakatban. Ez az első olyan áru, amit kiskerttulajdonosoktól vásároltak fel. Most majd jöhet a többi is. Aki itt elad, itt is vásárol. Ez a fél év még a bemutatkozás ideje. A fiatal házaspárnak a lakosság és a ZÖLDÉRT előtt is vizsgát kell tennie. Ha sikerül, akkor megváltozik a bérezés. Meghatározott százalékot kapnak a forgalom után. De a konkurrenciaharc akkor sem hagy alább. Bár — mint ahogy mondják —, jó viszonyban vannak a maszek boltossal, de az üzlet, az üzlet. A nyertes pedig — rajtuk kívül — a környék lakossága. or A Hazafias Népfront megyei és helyi gazdaságpolitikai munkabizottsága március 26-án együttes ülést tartott Békésen, a MEZŐGÉP- nél. Elsőként Varga Sándor városi HNF-titkár, valamint Kis György, a vállalat pártalapszervezetének titkára köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Ezután Karsai Ignác, a békési testület elnöke a HNF-mozgalom és a vállalati, ipari közösségek kapcsolatának bővítéséről szóló írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött. A tizennégy hozzászóló között volt Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese, aki azt javasolta, hogy a feladatokat és a gyakorlati végrehajtást az érdekelt szervek vezetői, aktivistái hozzák „emberközelbe”. Több diszperzit A tavalyinál ezer tonnával többet — együttesen mintegy 10 000 tonnát — készít az idén a közkedvelt vízzel hígítható diszperzit nevű falfestékből a Buda- lakk szegedi gyára. A termelés A szarvasi—békésszentandrási holtágon március 24- én, vasárnap a megyei horgászegyesület halőrei és a vízügyi igazgatóság gátőrei intenzív „halpipálást” észleltek. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatósághoz érkezett jelentés után gyors intézkedés történt — kihasználva a Hármas-Körös magas vízállását, mint rendkívüli adottságot — a csak nyáron üzemelő szivornyák üzembe helyezésére, valamint Békésszentandrásnál a torkolati szivattyúk beindítására. Pásztor Béla, a megyei munkabizottság tagja olyan problémákról beszélt, amelyek részben az elvándorlással, részben az anyagi helyzettel vannak összefüggésben. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a népfront sokat tud tenni a társadalmi munkák szervezésének érdekében. Az előterjesztést, és a vitában elhangzottakat Molnár Lajos, a HNF megyei gazdaságpolitikai munkabizottságának elnöke összegezte, majd a második napirendi pontban a HNF országos titkársága által rendezett 3 napos gárdonyi tanfolyamról, továbbá a vállalati irányítási rendszerről tájékoztatta a megjelenteket. Végül a MEZŐGÉP munkájával ismerkedtek meg. —y—n növelését új, korszerű gépekkel felszerelt üzem indítása és a csomagoláshoz szükséges műanyag vödrök gyártásának megoldása tette lehetővé. Az utóbbira egy mezőgazdasági termelőszövetkezet vállalkozott. Egyidejűleg új töltőberendezés felszerelését is megkezdték a gyárban. Közismert, hogy őszi-téli időszakban a szarvasi holtág a belvizek fogadására áll készenlétben, egészen az április közepén szokásos öntözési szezon kezdetéig. így a vízszint mintegy két méterrel alacsonyabb a szokásos nyári vízszintnél. A vízvizsgálati adatok alapján megállapítható volt, hogy a szarvasi holtág vízminősége erősen leromlott az .igen hosszú, kemény téli időszak, a vastag jégtakaró, az akkumulálódott szennyeződések, a frissen bevezetett használt vizek miatt. Vízminöségromlás a szarvasi holtágon II vállalatok érdekében Kamarai kezdeményezések Mindenhol a világon a kereskedelmi kamarák elsődle-i ges célja, feladata a nemzetközi kereskedelemfejlesztés, a tagvállalatok külső kapcsolati rendszerének kialakítása, új piacok megnyitása. Természetesen a Magyar Kereskedelmi Kamarának is ez alapvető, hagyományos tevékenysége, ami mellett azonban egyre jelentősebbé válik az érdekegyeztető, érdekközvetítő, érdekképviseleti funkció. Hogy e kettős célkitűzésből mit sikerült megvalósítani — területi szinten — az elmúlt esztendőben, arról az MKK dél-alföldi bizottságának elnökével, Juhász Gézával beszélgettünk. — A kamarának speciális szerepe van: más országok hasonló szervezeteihez kapcsolódva — úgy tudom, több mint 100 nemzettel van igen jól kiépített kapcsolatuk — segíti a tagvállalatokat termékeik elhelyezésében. Milyen lehetőségei vannak ezenbelüi a DAB-nak? — A dél-alföldi bizottság helyzeti adottságainak megfelelően, különösen Jugoszláviával, a Vajdasági Gazdasági Kamarával épít ki intenzív együttműködést. A két kamara közvetítésével a JKSZ vajdasági vezetői, a vajdasági kormány, valamint Békés megye párt- és tanácsi vezetői között közvetlen kapcsolatfelvételre kerül sor, mely hozzájárulhat a két te- rület közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, Békés megyének a határ menti áruforgalomban való aktívabb részvételéhez. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság kezdeményezésére pedig az olaszországi, modenai tartományi keres-i kedelmi kamarával lépett kapcsolatba az MKK dél-alföldi bizottsága, ugyancsak ipari kereskedelmi együttműködés reményében. Modena Olaszország egyik leg- iparosodottab területe, nagy élelmiszeripari gépgyártók. A modenai vásáron az idén 30 —40 négyzetméteres területen ingyen állíthatnak ki a magyar testvérmegye terme-, lői. — A kereskedelmi kamara az exportcélok teljesítésében igen ererdményesen működött közre. Mi a helyzet a dél-alföldi régiókban? — A DAB folyamatosan segíti a határ menti árucsere-forgalmat, melynek meny- nyisége évről évre nő, s jelentősen meghaladta például az 1981—1985-ös időszakra szóló államközi megállapodásokban rögzített kereteket. A kamara számos rendezvénye — közös szakmai napok, tanácskozások, bemutatók — szolgálták e célt, több konkrét megállapodással. Nem titok, hogy a határ menti forgalomban több nehézség is mutatkozott a múlt évben. A korábban kialakult termékstruktúra el-, avulttá vált, a választék színesítésére mindkét részről más termékek iránt mutatkozik igény. Kevés még a hosszabb távra szóló kooperációs megegyezés és gazdasági, olykor adminisztratív intézkedések is késleltetik a szállításokat. Ezek a mindennapol? izgalmai. 1 — A vállalatok önállóságának növekedésével nagyobb a jelentősége a kamara érdekképviseleti szervének. Milyen súllyal veszik tekintetbe a szabályozók kialakításánál a kamara véleményét? A rendkívüli időjárási viszonyok mellett jelentős szempont a Szarvasi Arborétum partfalának építésié is, amivel a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság kivitelező egységei a kemény téli időszak miatt nem tudtak haladni, végül is a munkálatokat két hete kezdték el, hét végi munkavégzéssel pótolva a téli lemaradást. A halállomány megmentéséhez a holtágon mintegy 55—60 centiméter vízszint- emelkedésre volt szükség, ami félbeszakította a kiviteli munkát is. A friss vízbevezetésével egyidejűleg fo— A szabályozókat gondos elemzés után szakembereink két csoportba sorolták. Az egyikbe az önállóság növelését, a hatékonyság javítását, tehát tagvállalataink célkitűzéseit jól szolgálók kerültek. Ide tartoznak például az államigazgatási és tulajdonosi funkciót elhatároló módosítások, az átlag- bérszint-kprlát feloldása, az elkülönített alapok helyébe lépő egységes alapok. És vannak, amik nem szolgálják sem az önállóságot, sem a hatékonyságot, mint például a gépimport rendszere, a vállalati jövedelmek nagymérvű centralizálása. Kevés pénz marad a vállalatoknál, s ha mégis megkockáztatnak egy beruházást, azt igen nagy adó terheli. A szabályozásban 1987-ig lényeges változtatást nem terveznek, vagyis együtt kell élni a mostaniakkal. Az a tapasztalatunk, hogy a területi kamarai vélemények többnyire az egyéni szabályozásokban, kivételek, kiegészítések megalkotásában érvényesülnek. — Régi téma a vállalatok egymás közti, nem mindig felhőtlen viszonya. Javult-e a szerződéses fegyelem az utóbbi időben? — Bár ennek érdekében életbe lépett néhány intézkedés, például az exportérdekeltség terén, a hatás egyelőre nem érezhető. Az alapanyag-ellátásban, a szállítások, fizetések teljesítésé-, ben gyakori a gond, a sor- banállás. Ennek megoldása azonban nem kamara szintű feladat. Az e témával hozzánk fordulóknak egyébként igyekszünk operatív segítséget adni. Békés megyéből például egyik tagvállalatunk, á kamuti Béke Tsz kérte tavaly támogatásunkat. Szerződéses partnere nem akarta átvenni a 180 mázsa mákot, közbelépésünkre megoldódott az értékesítési probléma. — Mennyire élnek a tagvállalatok a kamara kínálta lehetőségekkel? — Nem eléggé. Megszerveztük többek között az ACSI-val, (Anyagmozgató és Csomagoló Intézet), hogy ingyenes csomagolási szaktanácsadást ad, vagyis ennek költségeit a kamara fedezi. Körlevél ment erről a vállalatokhoz, de szinte semmilyen reagálás nem következett. Sok hasznos tanfolyamot szervezünk, ahol a részvétel néha meglehetősen gyér. A kamarának van pénze oktatásra,- - kiállításokra, rendezvényekre, többet tudna adni, mint amennyit most, de kezdeményezniük a tagvállalatoknak kell! — Köszönjük a beszélgetést. Szatmári Ilona lyamatosan szivattyúznak a torkolatnál is. A VÍZIG laboratóriuma kétnaponként végzi öt ponton a szarvasi holtág vízminőségi állapotának regisztrálását. Az alacsony vízszint várhatóan április elejéig tart, remélhetőleg addig a partfalépítési munkák részlegesen befejeződnek. Az alacsony víz- szintet követően április elején átöblítés, majd friss vízzel való feltöltés következik. A vízminőségvédelmi helyzetre tekintettel, a Kö- rösividéki Vízügyi Igazgatóság március 25-től vízminőségi készültséget tart. Pálinkás Lajos i gazgatóh elyettes - f őmérnök