Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 16., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Megnyílt a Jll. gyermek-nyelvoktatási országos konferencia 3» . 1... ' Z . Dr. Becsei József megnyitóbeszédét taxija /i magyar történelem egyik kiemelkedő eseményére, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusára emlékeztek pénteken országszerte. Ifjúmunkások és diákok, a fiatalok és az idősebbek tízezrei koszorúzási ünnepségeken, nagygyűléseken adóztak tisztelettel a történelmünket alakító forradalmár elődök emlékének. Nemzeti sorsfordulónk Budapesten az ünnep reggelén sok száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vödös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlékezzék a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talapzatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának, a fővárosi fegyveres erőknek és testületeknek, valamint Budapest ifjúságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Hasonlóképpen szerte az országban megemlékeztek 1848 nagyjairól, mártírjairól, nevezetes eseményeiről. Az egyik legnagyobb szabású ünnepséget az idén is az 1848-as honvédsereg első győztes csatájának színhelyén, Pákozdon rendezték. A nevezetes győzelem emlékét hirdető obeliszknél Székesfehérvár és a környező községek fiataljai rótták le kegyeletüemlékezete két, helyezték el az emlékezés és a hála virágait. A kápolnai csata emlékoszlopát ugyancsak ünneplő fiatalok tömege vette körül. Ugyanekkor emlékeztek meg arról is, hogy Károlyi Mihály 1919-ben éppen ezen a helyen — Kápolnán — kezdte meg földbirtokának szétosztását a környékbeli parasztok között. Baranya megye bányászvárosában, Komlón, Petőfi Sándornak állítottak emlékművet az ünnep alkalmából. Bács-Kiskun megyében, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet székháza előtt, Kossuth Lajos bronz mellszobrát leplezték le. Szolnokon az 1849. március 5-i szolnoki csata hőseinek emlékét őrző szobrot faragtatták újra és avatták fel pénteken. Budapest Nagygyűlés a Múzeumkertben Tegnap, március 15-én, reggel fél 9 órától rendezték meg Békéscsabán az egészségügyi szakközépiskola és gimnázium aulájában a III. gyermek-nyelvoktatási országos konferencia megnyitó ünnepségét. A résztvevőket Basel Péter, a TIT Országos Központi Nyelvkutatási Igazgatóság vezetője köszöntötte, majd átadta a szót, dr. Becsei Józsefnek, a Békés megyei Tanács elnök- helyettesének, aki megnyitó beszédét azzal kezdte, hogy a nagy érdeklődés azt bizonyítja: az elmúlt konferenciák hasznosak voltak. Ezt követően szólt arról, hogy napjainkban milyen fontos szerepe van a nyelvismeretnek. Megnyitó beszédében dr. Becsei József, tájékoztatta a résztvevőket megyénk életéről, a természeti adottságokról, kulturális és tudományos eredményeiről is. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Idegennyelvoktatási Választmánya és Békés megyei szervezete, a Békés megyei Tanács és a békéscsabai Városi Tanács művelődési osztálya közreműködésével rendezi a konferenciát „Módszerek és tananyagok a gyermekek iskolán kívüli idegennyelv-okta- tásában” címmel. Elsőként Pléh Csaba beszélt az életkori sajátosságokról a kisgyermekkori idegennyelv-ok- tatásban. Ezt követően Laczó Zoltán „Zene, nyelv, gyermek” címmel tartott előadást. A délelőtt szekcióülésekkel zárult. Délután korreferátumok hangzottak el, majd szekcióüléseken oktatási tapasztalatokat mutattak be videofelvételen. Este 8 órától a videotechnika alkalmazásával ismerkedett a konferencia több mint 300 résztvevője. Ma, szombaton délelőtt Sipos Béla a nyelvtanítás kezdő szakaszában oktató tanárok felkészítésének tapasztalatairól, T. R adriai Zsófia a gyermek-nyelvoktatás programjainak technológiájáról, Fülöp Károly az iskolai nyelvtanárról — „iskolán kívül”, Lengyel Zsolt az idegennyelvi kultúra emelésének közoktatási és nyelvoktatási összefüggéseiről, Szépe György pedig az iskolán kívüli gyermek-nyelvoktatás és a közoktatás kapcsolatáról tart előadást a plenáris ülésen. A rendezvény programját tananyagbemutató színesíti, melyen a TIT tankönyveit és módszertani anyagait, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat idegennyelvi anyagait tekinthetik és vásárolhatják meg az érdeklődők. A III. gyermek-nyelvoktatási konferencia — melyen részt vesz dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára is — ma, a déli órákban zárul. A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelenlétében — a Forradalmi Ifjúsági Napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A 137 esztendővei ezelőtti események történelmi színhelyén 1848-as dalok- indulók csendültek fel. A Himnusz hangjait követően az elnöklő Garam- völgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva, hogy a múlt meg- idézése, a nemzet forradalmi örökségéhez való kötődés nem pusztán hátratekin- tés, hanem erő- és tapasztalatgyűjtés mai harcainkhoz, feladatainkhoz. 1848 évszázados messzeségből világló nagy márciusa örök példát mutatott a nemzeti ügy és a társadalmi haladás tántoríthatatlan védelmezé- sére. Magyarország mindig képes volt kiérlelni olyan társadalmi és politikai erőket, amelyek a kor szavára érzékenyen figyelve megkísérelték a felzárkózást az előttük járókhoz, s Világos és Arad után hét évtizeddel, hacsak néhány hónapra is, de ismét az emberi haladás élvonalába emelték hazánkat. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és a hála koszorúit helyezték el a múzeum falán. az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla alá. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi, illetve Budapesti Bizottsága nevében Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja és Borbély Gábor, a budapesti pártbizottság titkára; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi, illetve Budapesti Bizottsága nevében Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Ernőd Péter, a KISZ KB titkára és Tarcsi Gyula, a budapesti KISZ-bizottság első titkára; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve budapesti bizottsága képviseletében Garamvölgyi József, a HNF OT titkára, Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának tagja és Peják Emil, a HNF budapesti bizottságának vezető titkára koszorúzott. A fegyveres Békéscsaba István bácsi, a maga hatvanhét évével komótosan, ráérősen ballag a békéscsabai főutcán. A Kossuth téren sokáig latolgatja, melyik padot is válassza. Nézegeti a nemzetiszínnel bevont; lobogót a kokárdával. „Vajon most is esni fog, mint akkor?” — kémleli az eget, majd tekintete megpihen a szobor-Kossuthon. Gyakran kijár ide levegőzerők és testületek nevében Nárai István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Ladvánszky Károly altábornagy, belügyminiszterhelyettes és Barta Gyula, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese koszorúzott. Lerótták tiszteletüket a fővárosi fiatalok, dolgozók képviselői is. Budapest ifjúságának ünnepi nagygyűlése 1848 szellemét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult. ni, napozni, de ez most más; ünnep készül, jó félóra múlva kezdődik. „A KISZ békéscsabai városi bizottsága tisztelettel meghívja 1985. március 15- én 10 órára a Kossuth-szobornál tartandó koszorúzási ünnepségre. Program: térzene, Himnusz, ünnepi megemlékezés, ünnepi műsor, koszorúzás, Szózat. 14 órakor térzene az Univerzál Áruház előtti parkolóban és FIN-totó. A Korzó étteremben 18 órától a Jókai Színház művészeinek irodalmi összeállítása tekinthető meg. Itt kerül sor a FIN- totó értékelésére.” — így szólt az ünnepségre invitáló szórólap. A KISZ-bizottság, miként tavaly is, a Jókai Színházat kérte fel az ünnepség rendezésére, az idén személy szerint Barbinek Péter színészrendezőt, aki a következőket mondta: — Ez a két műsor, a most kezdődő délelőtti, és az esti tulajdonképpen, 1848. március 15. emléke előtt tisztelegve a népek békés és boldog egymás mellett éléséről szeretne tanulságot tenni. Most, itt, a kortárs szlovák, román és magyar irodalomból adunk elő egy-egy verset, művészetükből táncot. Az esti műsorban pedig azt kívánjuk bemutatni, hogyan fogadta Békés vármegye az események hírét, és miként vett részt azokban. Az est második felében pedig, nagy gondolkodó költőinket idézve, arról szólunk, hogyan élt tovább az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc eszméje. — Személy szerint önnek mit jelent ez a nap? — Nekem egyik legkedvesebb ünnepem, mert úgy magyar, hogy közben nemzetközi, elég, ha csak Petőfi világszabadság-gondolatára 'utalok. Műsorunk is ennek jegyében született, erre szeretnénk példát adni a magunk sajátos eszközeivel. Nos, a színész-rendező elképzeléseit híven kifejezte a műsor, amely előtt Szabó Zoltán, a KISZ békéscsabai városi bizottságának titkára mondott ünnepi szavakat, emlékezve és emlékeztetve az 1848-as polgári demokratikus forradalomra és szabadság- harcra, egyik nagy nemzeti történelmi sorsfordulóinkra, s a következő másik kettőre, 1919. március 21-re, és 1945. április 4-re. A magyar ifjúság ezeket külön-külön, s a forradalmi ifjúsági napok keretében mégis együtt kö- szönti-ünnepli. A színvonalas műsorban elhangzott Petőfi-, Ady-, József Attila-költemény, s zengett a vers a szabadságról, a hazaszeretetről szlovákul, románul, az alkalmi színpa(Folytatás a 3. oldalon) Ünnepi műsor Békéscsabán Együtt a nemzetiségiekkel
