Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

1985. március 7„ csütörtök Békési téka A békési múzeum, a Ma­gyar Mezőgazdasági Múze­um barátainak köre békési csoportja, a helyi mezőgaz­dasági szakközépiskola és szakmunkásképző, a HNF múzeumbarát-köre, a városi könyvtár és a városi műve­lődési központ közös kiad­ványaként napvilágot látott az első „Békési téka". A Bé­kés megyei Moziüzemi Vál­lalat nyomdájában sokszo­rosított, 36 oldalas füzet szerkesztője Nemes Dénes, a békési múzeum igazgatója, felelős kiadója pedig Varga László. Az első számban a Békési Galériában kiállított mitoló­giai szobor-alakokhoz fűz­nek ismertetőt, a szerkesztő. Nemes Dénes tollából. Köz­ük az elmúlt év múzeumi eseményeit, a látogatási sta­tisztikát. A városi könyv­tárról szóló cikk is az 1984- es esztendőt összegezi, ki­emelve a jelentősebb ren­dezvényeket, melyek külö­nösen nagy érdeklődést kel­tettek városszerte. Végül közzéteszik az idei év kiál­lítási tervét. Ezek szerint a galériában változatlanul megtekinthető a 19. század remekei című kiállítás, és a Veress-emlékszoba. A Nagy­házban is több kiállítás nyí­lik. közöttük áprilisban a galéria időszaki kiállításait. 1985-ben hét tárlatot nyit­nak. Diáknapok Szarvason A Vajda Péter Gimnázi­um. a Szakmunkásképző In­tézet és a DATE Mezőgaz­dasági Főiskolai Kara idén is megrendezi a már hagyo­mányos szarvasi diáknapo­kat. Március 15-én délelőtt lesz a programsorozat meg­nyitója. A résztvevők meg­koszorúzzák a Petőfi-emlék- táblát, délután Regös Sán­dorral, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának vezető­jével találkoznak. A Korái együttes este a művelődési központban ad koncertet. Másnap, 16-án a városi sporttelepen 9 órától hőlég­ballon bemutatóra várják a fiatalokat, délután a főisko­lán Magyar Zoltán rende­zővel lesz közönségtalálko­zó. A nap diákbállal zárul. Március 17-én 9 órakor kezdődik a tréfás kismotoros és kerékpáros ügyességi ve­télkedő. A vidámság jegyé­ben telik a délután is, ami­kor ..Humora” címmel Nagy Bandó András tart előadást 2 órától a főiskolán. Akiket inkább a népmű­vészet érdekel. 16-án és 17- én felkereshetik Rontó Pál keramikus korongozással egybekötött bemutatóját Minden ideköt Népművelő, aki megtalálta a helyét _ V 'IIébbe?'" Egy népművelőnek sok mindenhez értenie kell ... Fotó: Gál Edit A népművelés, mint szak­ma, viszonylag fiatal, gya­korlata kialakulatlan. Talán ez az egyik indoka is annak, hogy ezen a pályán tapasz­talható a legnagyobb moz­gás. Kevesen töltenek el ilyen munkakörben több évet, előbb-utóbb váltanak. Különösen igaz ez a vidéki, kisebb települések művelő­dési házaiban dolgozókra. Azt is meg kell jegyezni itt, hogy a fluktuációnak nem elhanyagolható másik oka a tárgyi feltételek hiánya, a művelődési házak elhanya­golt, nem éppen vonzó álla­pota. Ez azonban olyan örök­ség, melyen egyhamar nem lehet változtatni. Mégis aki egyszer — úgy igazából — belekóstol ebbe a munkába, az nemigen tud megválni tőle. Ez utóbbi ..népművelő típusba” tar­toznak azok, akik nem a nehézségeket veszik először észre, hanem az apró sike­rekből építkeznek, s merí­tenek hitet, energiát a to­vábbi munkához. Ilyen Kiss László is, a gerendási műve­lődési ház vezetője. * * * Amikor Gerendásra érke­zünk. nem az irodában ta­láljuk, hanem a gépházban, valami műszaki hiba van. Azt próbálja kijavítani. Utá­na ülünk le beszélgetni. Indulása szinte tipikus­nak mondható: — Véletlenül lettem nép­művelő — mondja. — Szar­vason végeztem a mezőgaz­dasági főiskolán, 1974-ben. Hazajöttem, itt akartam Ge­rendáson elhelyezkedni. A szakmámban nem tudtam, a művelődési háznak meg ép­pen nem volt „gazdája”. Jelentkeztem az állásra, el­fogadtak. így lettem ’74 augusztusában az egyszemé­lyes művelődési ház igazga­tója. — Milyen elképzelésekkel vágtál bele a munkába7 — Megmondom őszintén nemigen tudtam mit kell csi­nálni. Nagyon kevés elkép­zelésem volt a népművelői pályáról, a teendőkről. A helyi vezetők sem fogalmaz­ták meg konkrétan felada­taimat. így magamnak kel­lett elindulni valahogy. Előttem hónapokig nem volt senki a házban, így azután „tiszta lappal” indulhattam. Sokat kísérleteztem, s az ezek során szerzett tapasz­talatok segítettek munkám szervezésében. Természete­sen rengeteget jártam az emberek közé, s igyekeztem a programokat igényeik sze­rint alakítani. — Ez a ’70-es évek köze­pén nem volt még általáno­san elfogadott népművelői gyakorlat. . . — Ez így igaz. Mára vi­szont már egyértelművé vált, hogy a művelődési házak csak akkor „élhetnek meg”, akkor népesülnek be, ha programjaikat. kínálatukat az emberek mindennapi igé­nyeihez alakítják. — Már tizenegyedik éve vagy népművelő, közben az egyetemet is elvégezted, no­ha nem lett volna muszáj. Mi késztetett mégis erre? — Az igaz, nem úgy indul­tam neki, hogy ezen a pá­lyán maradok. 1977 elejére azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem pusztán „kirándulás” számomra. Megszerettem ezt a szakmát, ezért is jelentkeztem mun­ka közben történelem-nép­művelés szakra. Egyszerűen többet akartam tudni mun­kámról. Az egyetem sokat jelentett — '83-ban fejez­tem be —. érzem a napi munkám során a tanultak hasznát. — Most, 1985 elején milyen gondokkal kell szembenéz­ned? — A művelődési ház épü­lete eredetileg malom volt, 1966-ban alakították át úgy. hogy néhány főfalat hagy­tak csak meg. Már 1974-ben kiderült, kár volt meghagyni őket, nem együtt süllyednek az újabbakkal, s nagyon sa- létromosak. Általában: rá­férne a házra egy alapos felújítás. Most van is némi pénzünk rá, hozzá tudunk kezdeni, persze csak szaka­szosan. Az idén belül kezd­jük el a munkát. A ház bú­torzata régi, azt is ki kel­lene cserélni. — A ház költségvetése is kicsi, 60—80 ezer forintból mit lehet produkálni? — Tíz, tizennégy kiscso­portot tartunk fenn évente, s a kisebb alkalmi rendez­vények mellett négy-hat nagytermi műsoros estre futja ennyiből. Ezen túl a helyi téesz jelentős anyagi és egyéb segítségével sok mindent meg tudunk olda­ni. — Tavaly az intézmény státuszával együtt a te hely­zeted is megváltozott, lét­rejött a helyi művelődési in­tézmények integrációja. Mi­lyen változást jelentett ez számodra? — Lényegében nem sokat. Az iskolával korábban is jó volt a kapcsolat, annak igaz­gatójával közösen sürgettük az összevonást. Most az ál­talános művelődési közpon­ton belül közművelődési igazgató-helyettes a beosztá­som. A változás tulajdon­képpen csak annyi, hogy most nem kétnaponta talál­kozom a pedagógusokkal, hanem naponta, s néhány órában tanítok is. — Két diploma van a zse­bedben, nem kívánkozol-e el a községből? Nem hívtak-e már máshová, hiszen egye­temi végzettségű népművelő ma még nagyon kevés van? — Nagyon sokszor kérdez­ték meg már tőlem, hogy el- megyek-e? Talán furcsának tűnhet, de egyáltalán nem vágyom el innen, föl sem merült bennem, hogy itt­hagyjam Gerendást. Hívtak máshová többször, ez is igaz. De én szeretem ezt a községet, itt nőttem fel, itt van a családom, minden ide­köt. A munkámmal is elé­gedett vagyok, érdekel, sze­retem csinálni. Kell-e ennél több'.' Pénzes Ferenc A Varázskor ben fiatal műsora a rádiónak, októbertől je­lentkezik havonta a Kossuth adón. A sorozat „szülőatyja” Asperján György, elsősorban a 14 éven aluli rádióhallgató­kat vette célba, velük akarja megszerettetni az irodalmat. Mert — valljuk be őszintén — egyre kevesebb gyerek olvas rendszeresen, s ha igen, akkor inkább csak a cselekménye- sebb kalandregényeket, s ezeket is a növekvő számban meg­jelenő képregények formájában. Az olvasási kedv csökke­nése következtében találkozhatunk egyre több, önmagát sem írásban, sem Szóban kifejezni nem tudó fiatallal. Ezen kíván a Varázskor változtatni, eddigi adásai teljesítették is a vál­lalt feladatot — ha eljutottak a fiatal hallgatókhoz. Janikovszky Éva a Varázskörben A műsor e havi vendége Janikovszky Éva volt, a felvétel egy gyermekkönyvtár olvasói körében készült. Néhány év­vel ezelőtt alkalmam volt az írónő egy-két író-olvasó talál­kozóján részt venni, s emlékszem még a gyerekek megille- tődöttségére, a személyes találkozás első pillanataiban. Ám Janikovszky Éva néhány perc alatt Éva nénivé vált, a szo­rongó gyerekeket feloldotta közvetlenségével, s ezek az együttlétek baráti beszélgetésekké váltak, miként most is, ebben az adásban. Nem véletlen ez, hiszen nagyon mélyen ismeri a gyerekek világát, még legrejtettebb titkaikat, vá­gyaikat is. Ezért is lehet Janikovszky Éva a kisebbek egyik kedvenc írója: a gyerekek kérdéseiből, a különböző köny­vekről mondott véleményeikből kiderült, hogy az írásokban magukra ismertek, az ő gondjaikról, örömeikről szólnak azok. A szerkesztő-műsorvezetőnek, Asperján Györgynek ezúttal könnyű és örömteli volt a feladata. Nemigen kellett irányí­tania a beszélgetést, közbeszólnia, csupán csak a tisztéből fakadó legfontosabb feladatokra szorítkozhatott. Ezen túl: jellemző, jól válogatott idézeteket „adagolt” a beszélgetés­hez. Egy dolgon azonban érdemes volna elgondolkodni: meg­felelő-e az adás kezdési (kedd, délután 4 óra) időpontja? Ha figyelembe vesszük, hogy a gyerekek zöme ilyenkor még el­foglalt — napközi, szakkör, edzés stb. — vagy éppen úton van hazafelé, akkor úgy tűnik, nem jó az időpont. Szeren­csésebb volna a korábbi kezdés, sokkal többen hallgathatnák — akár a napközi egyik programjaként — ezt a műsort. Így a célját is jobban teljesíthetné. Tini-tonik A Kőszegi Gábor szerkesztette Tini-tonik első riportja a nagyobbak, a középiskolások gondjairól szólt. Két levelet ol­vastak fel a stúdióba behívott lányoknak, fiúknak, s vitatták meg azokat. Az egyik levél írója érettségi előtt áll, s nem tud dönteni, Mercedes vagy milyen más márkájú autót kér­jen, mert ha sikeresen vizsgázik majd, akkor kap egyet a szüleitől. Lakása már van, most ez a legnagyobb gondja. M’í válasszon? — kérdezte. A másik levél írója 16 éves fiataRm- ber, már a fél világot bejárta. Erre az évre a szülei befizet­tek egy Bahama-szigetekre szóló útra, de ö nem szereti a Bahamákat, nem akar oda menni. Hogy mondja meg ezt a szüleinek? A stúdióban ülő gyerekek különösebben nem is csodál­koztak. Kiderült, találkoztak már hasonló esetekkel saját „praxisukban", s ők maguk, ha nem is ilyen mértékben, de megkapnak, „kisírnak” mindent a szüleiktől. A riport slussz­poénjaként a szerkesztő közölte: a két levelet ők találták ki. Ezután már csak egy kis zavart nevetgélést lehetett hallani. Mindenesetre jó fogás volt e két hamis levél, sikerült „ki­ugrasztani a nyulat a bokorból”. Bízzunk benne, talán el­gondolkodtatta a riport a tinihallgatókat, jól van-e így, elég-e csak követelni? Napközben Mióta útjára indult tavaly ősszel a Petőfi adón a hétköz­napokon délelőtt három órában hallható Napközben, azóta sokak kedvenc műsorává vált. A műsorral szinte azonos időben folyik a szerkesztés, a hallgató is bármikor közbe­szólhat, s ha közérdekű a gondja, a rádiósok igyekeznek azonnal utánajárni, megkeresni a választ is. S ha mindez ma nem sikerül, holnap visszatérnek rá. A Napközben együtt él a hallgatókkal, napi gondjainkon próbál segíteni, vagy legalábbis enyhíteni, rengeteg aktuális információt, ismere­tet közöl, szolgáltat az élet legkülönbözőbb területeiről, amellett, hogy egy-egy fontos, az embereket foglalkoztató kérdést is körbejár mindennap. Nem érdemes tovább sorolni a Napközben erényeit, elég csak azt mondani: talán ez az egyetlen olyan műsora a rádiónak, melyben minden hallgató talál érdekeset, s kedvére valót. P. F. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Az őrzők felelőssége. 8.30: A Londoni Szimfonikus Zenekar játszik. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Nádihegedű. 10.50: Nótamuzsika. 11.20: Operaáriá-k. M.39: Jókai Mór élete es kora. 12.45: Régen találkoztunk. 13.00: Beethoven: e-moll vonós­négyes Op. 59. 13.33: Howarth: Három svájci dal. 13.40: Kutatóintézetek a Nyugat- Dunántúlon. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. 14.26: Régi híres orosz-szovjet énekesek: Pavel Andrejev. 15.00: Lapozgató. 15.30: Nóták. 16.05: Révkalauz. 17.00: A nagy fejedelem. 18.04: Filmmelódiák. 19.15: Moszkvai Kossuth rádió. 20.15: Az Állami Népi Együt­tes felvételeiből. 20.50 : örökzöld dallamok. 21.40: Abe Kobo és a japán matematika. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: F Magazin. 23.24: Nathan Milstein hegedül. 0.10: Nicanor Zabaleta hárfá- zik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Bunschuch István stájer- citerán játszik. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Zenei illusztrációk. 12.25: Néhány szó zene közben. 12.30: A ( Népművészet Ifjú Mes­tereinek felvételeiből. 13.05: Pophullám. 14.00: Palóc népdalkörök felvé­teleiből. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Sanzonpódium. 17.05: A Ruby Turner band játszik. 17.30: Tanakodó. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 19.50: Női kosárlabda MNK-dön- tő. 20.00: Reklámparádé. 21.05: Trunkó Barna műsora. 21.35: Nóták. 21.55: Elvis Presley össze« fel­vételei. 23.20: Francia operettekből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Alomlányok. 9.45: Kamaramuzsika. 11.05: Pillanatképek. 11.10: Bluesfelvételekből. 11.40: Dallapiccola: Odüsszeusz. 13.05: Szintézis. 14.22: Dzsesszfelvételekből. 14.45: Magyarán szólva. 15.00: Csak fiataloknak. 15.55: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Szimfonikus zene. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05—19.35: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Közben: kb. 20.20: A 25 éves pécsi balettről. Kb. 21.30: Operaegyüttesek. 22.02: Arthur Rimbaud költésze­te. 22.33: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális ma­gazin. (A műsor telefon­száma: 18-111.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 15.50: Hírek. 15.55: Salamon Béla. (Portré­film.) 16.55: Pedagógusok fóruma. 17.30: Tévébörze. 17.40: Képújság. 17.45: Műkorcsolyázó VB. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: „Köszöntés”. Az MNOT és az MTV ünnepi műsora. 21.00: Panoráma. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Himnusz. II. MŰSOR 18.15: Képújság. 18.20: Riportfilm. 19.00: Német nyelvű műsor. 19.20: 100 híres festmény. 19.30: Ránki Dezső zongorázik. 20.00: Vaskor. 21.20: Tv-híradó 2. 21.30: Telesport. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Fiatalok stúdiója. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Sorozat gyermekeknek. 9.00: Mondd meg nekem, mondd. 9.15: Senki sem törődik velük. 9.35: Ablak a világűrbe. 9.55: Szünetetekre. 10.00: Az Antarktisz. 10.30: IJírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.25: Videooldalak. 16.35: Mondd meg nekem, mondd. 16.50: Március 8., nőnap. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Senki sem törődik velük. 17.30: Hírek. 17.35j Tv-naptár. 17.457 Sorozat gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Vetélkedő. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Slágerlista helyett. 19.27: Ma este 19.30: Tv-napló. 20.00: Kalevala. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. SZÍNHÁZ 1985. március 7-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: ORPHEUSZ ALASZALL Szentpétery-bérlet 1985. március 9-én, szombaton i9 órakor Debrecenben: ORPHEUSZ ALASZALL MOZI Békés Bástya: 4-kor: A király­lány zsámolya, 6-kor: A vörös grófnő I—II. Békéscsaba Sza­badság: de. 10 és 4-kor: Hair, 6-kor: Ben Húr i—II. Békéscsa­ba Terv: fél 6-kor: Harctéri re­gény fél 8-kor: Amit tudni akarsz a szexről. Gyula Erkel: Társasutazás. Gyula Petőfi: 3-kor: Fekete paripa, 5-kor: A váró« hercege I—II. Orosháza Béke: 5-kor: Redl ezredes I—II. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Jézus Krisztus szupersztár, fél 6 és fél 8-kor: Ki kém, ki nem kém? Szarvas Táncsics: 6-kor: Kelly hősei I—II, 22-kor: Kra­mer kontra Kramer. Szeghalom Ady: Magányos farkas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom